Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 2. szám

Móg- egv percznvi idő volt a ver- ^ érjek, a Kik nem érzik jól mnernkat odaífí\zn,ninoíH nz, a ki olthoiábrn éizi mncrál lee - .....' PáiA.íni n; - jobban.

s

en j r^.

Egy pprcz ilyenkor egy egész óra. Vegro az év utolsó napjának utolsó órája. ütni kexdel t.

Nagy éljenzés közt állították meg a liörbo erko/eü pórt.

És átadták a táuczoHiőnek az érdekes emléket.

Az érdekes emlék egy nevetés kis fejkötő volt, a táuczosnő pedig Yimmer lima urhölgy. Harsogó tus zendült meg •s hangos éljenzés kisérte az episódot.

Ekkor azután megeredtek a szerencse kivárnátok. Boldog uj esztendőt kívántak egymásnak a je’enlévők s Carnevál lior- ■czeg külön minden hölgynek.

A herczegi gratulátió a következő sorrendben történt:

Andrássy Jánosnó Ács Flórisnó, Ács Anna, Bártfay Gézán é, Beigmanné és Lujza, Borsitzky Ottóné, Eli ingemé és •nővérek, Haudiuger Ig.iáczné és Ka- ttinka, Hromoda Jánosnó, Kamenszky Elekné, Kádár Lujza, Kiinda Kezsőne, Kozma Erzsiké, Langer Miczl, Matty a - sovszky Yilmosné, Mátray Ferewcznó, Nedeczky Jolán, Prokopp Jánosnó és; Józsa, Palásthy nővérek, Reviczky Gá-i honié, Raunigg kapitányné, Richter nő-j vérek, Rónay Gyuláné ésGinczi, Sághy j Agatha, Schaller Vilma és Gizácska, Szecskay Coinél-ué és Sárika, Sternfeld Rezsőné, Szv< boda Romáimé, Imiiké ésj Komis, Taffemer Mariska, Yaydingerl Etelka, Yimmer Lajosné és Irma, W:i- chenhuseiinó, Widuinnné, Wimmer Anna. Zi'nnernné.

A kitűnő hangulatú tánczvigasság réggé) négy óráig tartott.

Akkor azután az arany ifjúság több tagjának bemutatta Jóná? Pali a leg- njabb farsangi meglepetést.

És ez nem egyéb, mint egy vadonat uj, igen tiszteségesen szervezett czigány zenekar, melynek az idei farsangban bizonyára lesz kolelje, mert újdonatúj.

Így köszöntött be az ujesziendő nyá-1 jas mosollyal, tréfás vigalommal és derült jó kedvvel.

A múlt esztendő temetése tehát a Zenei-kör vállalata által pompásan si került.

És ha az ijesztendő első óráinak hatásáról lehet jósolni, akkor az idei esztendő nagyon vidám lesz Esztergomban.

Esztergomi levél. ,

(Az -otthonról.)

Az otthon fogalma nagyon sok embernél .ökéletesen ismeretlen. Vannak Kízlndyes * S

mert otthonuk máshol van. Például uj czim bórák társaságában, vagy a jólét izgalmában, vagy a kávéház ablakaiban.

A nőt-elon fiatal ember nem is igen óhajt megismerkedni az otthon fogalmával, melvet, összevesz a család alapítás fogalmával. Pedig nagyon kíilönböző dolgok ezek.

Mert hát otthon-e az például, a hol a csizma húzó a teutartó mellé van házasítva, a hol a rozzant pamlag teli vau hányva ruhadarabokkal, czipőkkel és könyvekkel, a hol a falak Ízléstelenek, a padló bizonytalan szinti, a levegő veszélyes s az ablakok véletlen nyílások. Otthon-e az, a honnan elűz a ridegség, számkivet az összeviszaság, a hol nincs egyetlen egy *zék, mely marasztalna, egyetlen egy joujou, mely lekötné a figyelmet. Ottbon-e az, a hol nem szivesen időzünk, a honnan örömmel szabadulunk ? Az lehet, valami Ízléstelen lakás, de nem lehel otthon. Mert az otthon többet ér a feles égnél . Marasztalóbb és lebilincselőbb, hűséget, és állandóságot követel, örömet és kényelmet nyújt, sőt boldogsággal is kecsegtet.

Az otthon édes kis birodalma eszedbe jut mi.ideuütt, a hol rosszul érzed magad, de rá gondolsz mind nőtt, a hol szívesen tartózkodói. Előtted van képe, akárcsak a feleségedé s nem unod meg olyan könnyen, mint a feleségedet..

Bizalmas könyveiddel szóha állhatsz, Íróasztalod ellenállhatatlanul csábítgat,, it,t, egy kép, ott, egy szobor, amott egy kis emlék kedves gondolatokat teremt s nem érsz rá sohasem unatkozni vagy heverni.

Szóval, ha otthonod van, akkor nem vagy hazátlan s nem vagy ideiglenes ember se- holse.

Otthonodban fogod magadat legboldogabbnak érezni, otthonod fog számodra legtöbb gyönyört nyújtani.

Úgy vagyok én az otthonnal, mint az egyszeri boldog ember a feleségével. Nagyban magyarázna az egész notelen Európának, logy ab milyen felséges élet az a házas Siet! De közönyösen hallgatták, moi;t, hát még senkise kóstolta meg hallgatói közül ízt a mézzé vált tengert.

Lehet, hogy nekem is ez a sorsom.

Közönyöseu olvassák el édes kis otthonom ipotheósisát s rám fogják, hogy itt is in (ább aranyozó, mint, pliotographus vagyok.] Mert hát a nőtlen embernek nincsen otthona.

Az otthon nem egy elhanyagolt hideg cónyhával kezdődik, hanem legalább is e<zy latalmas lábas raktárral s uéhány száz be- őtt gyümölccsel meg paradicsommal. Persze íz asszonyt mi den lépten nyomon bele ;ell képzelni a paradicsomba.

Talán igy gondolkodik a kakuk madár is. i kinek az a sorsa, hogy ne találjon ott- lonra.

De nekem, már nem is tapasztalatom, inneni elvem, hogy a megelégedés s abol- logség csak ott kezdődik, mikor az emberiek otthona van. Hiszen a szép ráma üres igyan kép nélkül, de legalább már nem ;ell rámát szereznünk, ha eszményképünk! ik ad.

Az ottboniasság édes fogalma'ottbon nél- ,ül nem képzelhető. Minden ember jól irezheti magát valahol. De legjobban érzi

Az otthon egy olyan kis szentély, a hová a gyűíölség be nem hatol, a hová az irigység be nem tör — s a hol meg a visszataszító árnyképekből is kies képeket fest a képzelet ereje.

Es még akkor is lebilincselő, ha csak magánynak nézi a világ. Mert az én otthonom mindig meg vau népesítve azokkal, a kiket magam elé idézek. Nem vagyok spiri- tista, (le legalább megelégedett, mert van otthonom, a hol örömmel engedőm lebilin- cseltetni magamat.

Alapítsatok magatoknak ii is egy ilyen kis országot világhódító czimboráim !

GASTON.

Olvasó-asztal.

(E rovatban említett müvek a Buzárovits-féle könyvkereskedésben rendelhetők meg.)

— Regényíró d a, 1 m u n k Magyar regény irodalom ? De hát van-o saját képen magyar regény irodalom ? Valóban eddig meg szokta a, közönség, hogy Jókain kívül alig tudott emlékezni magyar Íróra, Maga a napi sajtó is elégszer jaj dilit fel, hogy nincs magyar regényíró, ha Jókai nem volna, semmit sem olvashatna a magyar közönség. És ezért nyakra főre adták a lapok, a franczia, angol, sőt német regényeket, a közönség csakugyan meggyőződött, hogy nincs magyar regényíró, mert ha lenne, hát a lapok is sűrűbben közölnék müveiket.

Itt ott megjelent néha egy magyar iró regénye. A közönség rendesen szívesen fogadta.

Miért ?

Mert magyar élőiét festett s a maga életének egyes mozzanatait láttaJliiven vissza l ük röződve.

A drámairodalom terén is fel tudta kelteni la nemzeti és népszínház a magyar sziuművek iránti érdeklődését. És Örömmel látjuk, hogy a dráma Írók serege napról-napra gyarapszik s tökéletesedik. így lesz a regényirodalommal is nemsokára. Van reményünk, hogy igy lesz.iMert, a mint meggyőződik a közönség, hogy nemcsak idegen van és nemcsak az idegen jobb, sőt a mi ro génjeink általában véve jobbak, iga zabbak a külföldi termékeknél, azon mértékben fog a magyar regények felé forduln i érdeklődése.

Nevezetes korszak le-z tehát ez a néhány év az újjá ébredő regényirodalom történetében. De mikor ezt örvendetesen tapasztaljuk, szabad o megfeledkeznünk azokról a vállalatokról, melyek a már szunnyadó magyar regényirodalmat felébresztették.

dii áítnolt.

(N.L) Mily nagyszerű látvány volt az a -nikor azek az óriási nagyságú jégtáblák darabokra törtek a nagy dunai állandó hid kőtalpazatán ; kémlődve néztem körül, hogy nem jön-e a Duna Charonja.

Hová tűntek azok az idők, a mikor még Cgy szerény hajóaid képezte az összekötő kapcsot közöltünk és a nagyvilág között ?

És vájjon nem lesz-e megörökítve minden szívben annak a neve, a ki ezt a nagy müvet oly tetemes áldozatok árán létrehozó ?

A ludat a herczegprimás á’dzatkészsége létesítette, ki egy egész évi jövedelmét engedte át a mű létrehozására.

S mi most Esztergom ?

Virágzó székváros ; az ipar és kereskedés virágoztatta ügy föl.

De mi volt egykor Párkány ? Most ut- czáján gőzmozdony repül végig, összekötve a fővasutta 1 Esztergomot. Lisztjét nem importálják Pestről ; a Duna partján felhőkig nyúló kémények fekete füstfel legeket bocsátva a légbe hirdetik az ipar virágzását ; a párkányi dunaparton egy nagy terjedelmű, keménwtő gyár áll és sokszámu kürtője vetélkedve tolja ki magából a fekete fílstgo- molyokat, mint ha az esztergomi parton vele szemköztálló nagy parquet-gyárat akarná dominálni. S átnád Esztergomot to szerencsétlen ember fia, ki eléggé meg vagy verve a -őrs végzete által, hogy velem együtt nem örülhetsz e nagy haladás fölött!

Nincsen már Esztergom négy részre osztva ;

nem képez már a „krinodn hid“ határt, sem a ,sötét kapu“ ; egyesülve végzi a négy városrész a fölvirágoztatás nagy munkáját.

De meg is látszik ám az áldás. Á sáros Szeutgyörgymező már nem ijesztője a lábaknak s réme a sötét téli estéken járóknak; az egész város pompás fényben ragyog, melyet a villamos lámpák tömkelegé idéz. A primási palota sem olyan csendes kihalt I eint azelőtt ; a „Simor-muzeum“ sok kül- j földi és hazai tudóst vonz Esztergomba, mi szintén emeli hírnevét. A polgárság használatára nyitva van a városi könyvtár,a mely eddig több ezer kötetet számlál a mit a város évi költségvetésében mindig kétezer forintos" összegű bevásárlással igyekszik gyára pi tani.

Komikus rendőreit n cseudőrség szigorú intézményével helyettesítette s most . már nem üthetik agyba főbe az embert a kis duna vízivárosi részén a garázda legények, j azon ázsiai rendnél fogva, hogy ott már senki sem parancsolhat nekik. A szegények számára a főpapság s a város együttes mfí- | ködése egy szegényházat teremtett, a becsületes szegények számára, a söpredék el- I lolonczoltatotr.

| Amott szalad a lóvnsut csengő-bongó kocsija, lelve kiváncsi utazókkal, kik az uj. buda pest- esztergomi szárnyvonal vasufján j igyekeznek Pest felé

I Bámulva nézik a Széchenyi fér egyik leg- í nagyobb díszét, dicső Szent István királyunk bronzszobrát, melyet a város hazafias kegyelete s a hgprimás buzgó áldozatkészsége emelt.

A kis duna szeméttel telt partja már nem látható ; bűvös, zöld szinti, miasmás kigőzölgést! vizét a szőke nagy Duna frissíti föl. a mit úgy idéztek elő, hogy a kis duna felső részét szabályozták.

A partjain csörgedező bővizű forrásokat analyzáltak s most a szigeten egy kényelmes gyógyfürdő áll. De hát hova tűntek a kukoricza földek ?

Ezeket kisajátították s helyükön vonzó sétányok s terebélyes fák diszlenek.

De micsoda épület ez !? Az újkori építészet egyik kiváló dísze; az ajtónál egy hetyke portás pödri kaczkiásau álló bajuszát; a falukon keretben nyomott papírlap: „Esztergom sz. le. városi színház.“ A színház részvényeken épült s egy szini biziattság felügyelete alatt áll. Odabenn a „Bánk Bá»t,“-t, adják. Öli hol vagytok ti Tóth Béláéit, Völgyiék stb. kik valaha oly csúffá tettétek Tliália templomát !

A vizet a Szent János kutból vezetik le csöveken ; az egész vízvezetéket egy válall- kozó építette, ki csekély dijat szed a viz használatáért, ötven év után a város tulajdonába száll a viz vezeték.

Hát még kitűnő borai ! Ezeket most már világszerte keresik s a város egy borászati iskolát állított föl, hol bor termelő polgáraink hasznos gyakorlati oktatatásban részesülnek a borkezelésből. S boraikat máskép is értékesítik ; egy cognak-gjárfó részvénytársulat működik, mely évente tömérdek bort dolgoz föl s foicozzn a termelési képességet.

De \ si j j on merre igyekszenek úgy az emberek ? Fölolvasásra a rodoute nagy termébe; fölolvasásait egy társulat rendezi s igyekszik azokat a nép műveltebb részének is hozzáférhetővé tenni Rodoute? Az bizony.

Bizonyán, „om. Mogilleíi Pii,

"7l's"lU’ "zíi'tadíitlíin fiKj.0|mni)k é ínkoimoiiTflnlí, sSt hálánk. Egy Írói Iinhort látni együvé csoportosul,,?, m„|T i01 ritkái,biti, jelöni mór „ közművelődés mezején, csuk elvélvo íré mórt nőm voll, kellő tere, kénytelen 'Olt visszavonulni az idegen elől, inj„. denesel.ro lélekemelő.

A szépirodalmi vállalatok közt e-v van különösen, mely megérdemli a legmelegebb pártfogást. Négy eredeti rl genjt kozol egyszerre, a legnagyobb nevii íróktól. ■

E/' }].!y Sondosan szerkesztett és csinos kuil'Hásbun a Bpeston megjeleni Gonduzo . Hotenknit bárom ive» je- emk inog oly terjedelem, minőt al.V tapaszlallink más lapnál. E terjedelmit Iiez képest, moly ővenkint mintegy 15 n'ö‘J,l.yt foglal magában, a ]a- olőfizotési ára valóban csekélynek mondd W évre. Kiadja Székely ALtdai ismert nevű könyvkereskedő.

Kaszinók, olvasókörök bizonyára szín l,®n n»gJ köszönetre kötelezik fagjaikat- ha alkalmat nyújtanak nekik, hogy könnyen hozzá férhessenek. — Családos ember azonban nem igen lepheti meg- kellemesebbel nejét, mintha a „Gond- nző“ vei, mely valóban meg fog ^felelni nevének és mulattaló tartalmával mór evek múlva is kedves barátja lesz, mikor künn dúl a zivatar s a kályhában vidáman lobog a fűz. Akkor elvezeti» Ij;P !l/‘ °Gasó gondolatait egy más vi- l'ígba, melyet a költőií ékesítenek fel képzelniük hevével.

Az u j s á g o 1 v a s á s terjedd- sévcl rohamosan halad hírlapirodalmunk: fejlődése. S a verseny e téren n<‘igy előnyököt biztosit az olvasó-köz.önség- nek\ Csak egy évtized előtt is képtelenségnek tartottak volna, hogy negyedévi 3 fit 50 kiért s havi 1 frt 20 krért egész könyvtárt pótló olvasmányt | kaphasson, mint ma a Pesti Hírlap,, moly mindennap H—16 oldalt tartalmaz s a mit egyetlen lap sem nyújt előfizetőinek minden ráfizetés nélkül hotenkint egy külön albumba kötheti zpiiemel lékIettől is kedveskedik. Főelőnye, K gy politikai irányát illetőleg kor- J műnytó 1 és pártoktól teljesen függetlenül, egyedül a magyar nemzeti politika érdekeit szolgálja. Vezórczikkeit legkiválóbb publicistáink Írják. u. m.: Pul- sz,{y F- Beksics G. Törs K. Eötvös K. P<‘st.y F. dr. Kenedi G. fel. szerk. stb. Tárczáit és karczolatait a kedvelt tollú Mikszáth (Sc.arron) Írja. Bartók L. (Don

Kolossális épület mely a „fekete sas kaszárnya“ nagy telkén áll ; alsó része boltoknak szolgál, a felső pedig több termet foglal magában, hol egyúttal több egyesületnek van hivatalos helyisége; ez a város tulajdonát képezi. A várhegyen levő palotasor, mely alatt a Sz. István kápolnája áll. csinosan van fölépítve s körülötte e begy díszesen parkírozva ; a sétatér közepén áll az Esztergomért hősi halált szenvedett Balassa mellszobra, melyet a főkáptalan hálája emeltetett. A házak tetejére a telephon sodrönyok egész hálója van erősítve. melyet több kereskedelmi vállalat rendezett be. Az utezán ép most mennek a tűzoltók ; létszámuk megtízszereződött mióta egyesültek.

Két szemüveges ur igyekszik felém s azt kérdik, hogy merre van az új vágóhíd? Ez Szentgyörgymezőn áll a nagy Duna mellett; oly niintaszerii, bogy még külföldiek ismegnézik berendezését.

De igyekszem haza. A liidon soká tartana

a menés, a csavargőzös meg éppen most

fütty ent ßl ülök — — — — — —.

*

Kis szobácskám kandallója enyhe világot szór bobó ábrándjaimra.

Mintha ismét füttyöt hallanék.

Az „Esztergom és Vidéke“ ganymedje ri* kácsolja fülembe, hogy; „Boldog uj évet!“ Fölébredtem. Vége volt mindjarta szép uj- »sztendöi álomnak.