Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 13. szám
elő mene tőlük nőm felelt meg’ a vára le ozások naiv, a mi különöset) a rendet- 1 < n iskolai á toga tá s mik túl aj doni lit a tó. A lefolyt évben öt tanuló kérte ki iskolai bizonyítványát, miből az következik, bogy csak azok szabadultak fel. A lefolyt évben nemcsak a kereskedő tanulok ügyét viselte szivén a társulat, de kiválókig a kereskedő ifjúságnak is pártold ára. kívánt lenni, a midőn a helyben fennálló szép czélu koresk ifjak önképző- és beiogsegélyző-egyesődet szép ünnepélye, egyesületi zászlójának felszentelése alkalmával úgy erkölcsileg, mint e részben kiadásai fedezésére korlátolt anyagi erejéhez képest anyagilag is pártfogolta, Tette ezt a választmány azért, mert meggyőződött az ifjúsági egyesület jó és nemes irányú működéséről s mert meg van győ ződve a felől, bogy a kereskedő ifjúságnak, már csak az összotartozandóság érzetének fejlesztése czéljából is szűk rége van ezen egyesületre, nehogy a jövendő kereskedői nemzedék tagjai egymást nem ismerve, nem művelve, nem buzdítva lépjenek ki az életbe. Mindezekből kitetsző, bogy a választmány a társulat tekintélyét fenntartani, azt öregbíteni mindenkor igyekezett, hogy összeköttetéseit és barátait megtartotta, jiicvezetesen a budepesti | keresk. és iparkamarának idő juttatott megkereséseit elintézte, a különböző bizottságokba. A kinevezendő tagokat kijelelte.. E helyütt kell talán megemlíteni, hogy a társulat nevében Neusied-j Jer Károlyhoz Pozsony I. kerületében történt országos képviselővé való meg-, választatása alkalmából, mint e városj íiához, gyakorló kereskedőhöz, üdvözlő-j tét intézett, melyet a megtisztelt annál j nagyobb örömmel fogadott, mert mint köszönő iratában földműié, éppen 30 évvel ezelőtt ezen társulat színe előttj nyerte ki tanonczbizonyitváliyát s ezzel indult mint segéd a világba ! Végül meg kell még emlékezni egy, edd igeié sikert nem ért kitartó fáradozásunkról, hogy a Duna túlsó oldalán levő községeket városunkkal téten át, is bizton összeköttetésbe hozhassuk, t. i., hogy a inás városokban már fényes eredménnyel dicsekvő csavargőzös ösz- szeköttetést, mint általános közoliajtást, az illetékes köröknél kérelmezzük és kiszorgalmazzuk. E részben a választmány úgy Tátray József Komárom sz. kir. város polgármesterétől, mint az, ottani csavargőzös tulajdonos váll a 1 k o -1 zótól adatokat szorzóit be, melyek, bárhaj a legkedvezőbbek voltak is, az óhajtott czól miudezideig csak a jámbor óhajtások között maradt. Ismételve járt a választmány küldöttsége a főbb in^ tézőknél, kiknek hatat inukban állandót,t ezen élotre való vállalkozást, a kor igényeinek, az eddigi eszközöknél jobban megfelelő összekötést, 5 főmagassága a bibornok bgprimásnak ajánlatba hozni, sajnos azonban, hogy az ujilás, bármennyire gyakorlati is, bizonyára idegenkedéssel találkozott és a hosszas megfontolás révén ez idei télről máiéi maradt. Reméljük azonban, meg fog jönni az idő, bogy a közönség o rész- beli méltányos óhajtásának elég fog tétetni. Ezek után eltérhetünk a társulat belső életének rövid vázlatára, mely' szerint ez évben a választmány össze sen tizenegy ülést és egy bizottsági ülést tartott, a melyekben 60 ügy került előadásra és intézte tett el. Számos főnök óhajtván tanulójának felszabadu lásáról szóló bizonyítványát a társulat pecsétjével és hozzájárulásával kiadatni s igy ezen évben összesen öt ily bi- zonyitníny adatott ki és pedig Scheiber Soma, Frey Ferenc/,, Paitly Ágost, Bér- czy Pál és Vellback Zsigmond főnök j urak kérelmére — Sclieibor Miksa, Csermák Sándor, Huflesz Pál, Dudás József és Langliaininer József felszaba-1 dúlt tanulók, illetve segedek részére. Ezen bizonyítványok kiadásánál a, tár 1 jSiilat mindenkor megkövetelte, hogy az J ismétlő iskola látogatását az illető ifjú! J taii-bizonyitvánnyal igazolja," mégis azon óhajtás merült tel, hogy a bizonyitvá nyok kiadása szabá lyoztassék és az ifju- ságra erkölcsileg hatékony szabályokhoz köttessék. A választmány e részbeli javaslatát a t. közgyűlés elé terjeszti. Megkísérel vén ekképan a választmány ez évi működésének bű képét adni, tisztelettel kérjük a közgyűlést, hogy 1 ('Íja! ás un kát jóváhagy ni, tudomásul venni 1 s úgy a. tisztikart, mint a választmány minden egyes tagját továbra is biz»!- 1 mával megtisztelni méltóztassék. f Dr. Földváry István A boii-ton. (Vezércikk hölgyek s/ámára. A Budapesti Hírlapból) (bp) Neill a név, se a ruha, se a tár- f sala Imi állás nem jellenzi az embert. 1 A név a család érdeme, a rulu a— « szabóé. Ezért mondja Lear-ben Kent gróf a Gfoueril udvarnokának : „Téged A hőség állott inog neki, raopdtu az egyik. — Az eczet talán jobb lenne, szólt a másik s ezzel szelesen mind ki futottak a szobából egyedül hagyva ott engem az elájult leánnyal. Mo3t ismét olyangdolgofc követtem el, a mi egy professorhoz nem illett volna, de nem állhattam ellen, bog) egy fonó csókot ne nyomjak ajkára. S ez használt is, rögtön felnyitotta szemeit s mindketten rendkívül zavarba jöttünk, melyből csak a lányok visszatérése szflhaditott ki. A balesetnek nem lett semmi jelentősebb " ■V'etkezménye, csak .eám nézve, ez időtől ’kezdve sohasem látogattam meg többé jegyesemet, a ki, mint mondáin, nem volt úgy au valami szép, de egy pbilosophiai pro- fessornak épen jó lett volna. Ezentúl egész lélekkel tórna tanár leltein. Volt jegyesem nőül ment egy valóságos pbilosophiai professorhoz, már ezt sem sajnáltam, megelégedtem azzal, bogy a szép Olga kitünően tornázott. De végre el kellett következnie annak az időnek, mikor a szép Olga többé már nem tornázott, mikor búcsút vett a «kengyel hintától*, „nyújtótól“ s „korláttól“, kiröppent a növelőéből és -- férjhez ment egy gazdag földiért okoshoz. Ekkor beláttam, hogy van olyan „korlát“, a melyiken a legkitűnőbb torna tanár sem ugrik át, de már késő volt. Eg'ellen emlékem tote a kis torna füzet, egész nyugdija'/, tatásomig abból meri lettem Nem is házasodtam meg soha, mert a szép Olgát a s/ép Olgák egész hosszú sora követte s én egész lélekkel torna tanár voltam, a inig csak a kösz vény meg nem lá- I ogatott. Hanem egy tanulságot elmondok a mit hosszú élet árán tanultam : sok au azt mondják a lányok érdekében, bogy a lányokat nők tanítsák tornázni s ne féifiak, — hát én ugyanezt indítványoznám — a férfiak érdekében. PORZSOLT KÁLMÁN. — Modern. Kérdi a tanító a kis fiútól ; — Mondd csak fiam mi történik azokkal, a kik a takarékpénztárakból nagy összegeket elsikkasztanak — Hát ■elmennek utazni Amerikába? — válaszolt a tanuló. — Az Uj Magy. Sión, nioljot Zá dóri János kanonok ur annyi lelkesedéssel és szakavatottsággal szerkeszt, a katli. egy házirodai mi folyóiratok közt kétségkívül az első helyen áll. Az ol- vasóasztaluukra érkezett jani ári fűzet is ezt bizonyítja. A füzét tartalma: Kazaly értekezése a plébános és kap Ián között levő kölcsönös viszonyról : Ürge Ignác'/.tói cliinai közlemények ; Vöiiillot Lajos. Karczolatok ; Irodalom és művészet ', Vegyesek. A jeles katli. ezomle ára egész évre hat forint. szabó csinált 1“ S a társadalmi állás, -— nos erről legtöbbször mindenki tudja, hogy milyen motívumok teremték. Ember a modoráról, társaság a bonne uralkodó hangról ítélhető meg legalaposabban. A műveltség mértéke ez, melyet kiki magának szerez s ha bírja, senki el nem veheti tő'o. Sok panaszt hallunk egy idő óta, hogy a társaság színe java előtt e dologban nagy a devalváció : a jó modor el vészié értékét, a/, emberek Ízlése romlott, illemérzéke elfajult. A panaszko dók az öregek, kik más kornak, más korszellemnek és erkölcsöknek nevelt- jói, — a vádlottak pedig a mai fiatalság. S a panasz — fajdalom — alapos. Ifjúink arra, mi hajdan az élet tavasz- korának virága, diszo volt: a kedély poézisára a nőkkel érintkezésben — jóformán mit se adnak. A természet ugyan "em tagadja meg magát bennük se, vérük hevesebben lüktet, képzeletük élénkekben működik a szép női idomok láttára, az uszonyI szemek varázsától, -— de a természetes érzést, nem finomítja s fékezi nálunk se a saját idealizmusuk', se a nők finomabb illemérzéke iránt való tekintet. Hódolatuk a perez okig tartó Mgerjedésben nyilvánul, melynek durva nyerseségében, zabolátlan önerejében adnak kifejezést. Ezt a trágár szabadságtól már csak egy lépés, a gonosz kétértelműségtől csak egy lábnyom választja el. Fiatalságunk sorai közt, falanxa közepeit, ily nyomokon vezetik az anyák leányaikat a. világba ! A fiatal hölgy elein lén pirulva, megköti ánkozva utasítja vissza magában széplevőinek mf szédelgését, frivol bizalmaskodását De látva aztán, hogy mások is igy vaunak s jóvá hagyják e nemét ;* férfihóditásnak : szintén belenyugodnak. Es aztán meg van minden engedve; a ."féktelenség lerombolja az ébredő fiatal kedélyvilág minden korlátát. S késő már az öregek tanácsa. : esztel ene k, meg I opj á tok ö u ina ga. tokát, siettek élni s eldobjátok a fiatal kor költészetéi, melyért mm kárpótolnak a későbbi idők soha, a mint, hogy a fia talság se tér vissza soha. A féktelenség vált modorrá, g társaságainkban uralkodó hanggá. Hajdan ezt a férfiaknál befyárságiiak. nőknél egyébnek-is m v ez fék. Ma sikk, s el van fogadva szalonképesnek. Hallxrnssák csak. miben merül ki akár Az egyénekben rejlik a hiba. Hisz a társaság egyénekből áll s nőin ez alkotja inog amazokat. Társas szellemünk hanyatlása, mely az uj nemzedék fri- v öli fásában leli szomorú folytatását, tisztán az egyénektől függ. Legyen meg egyesekben a morális el len tál lás bátorsága, a finomabb órzé- sH(elvben, kivált irányadó aristokraciánkn.ál, a kezdeményezés éréivé egy nemesebb tónus, egy jogosultabb társadalmi szellem divatba hozása körül ; akkor a többi is szaki tűi fog e modern bontóimul, mely ma csak megijeszt, holnap már meg is bűn tel. Mimiének fölött pedig az örogek no panaszkodjanak, ne sopánkodjanak a regi iiloalisums után, hanem cselekedjenek. Állítsák vissza a természet jogát, a vele való visszaélések ellenében, építsék fel újra az illem és jó ízlés korlátáit a frivol féktelenség ellenében és adjanak gyermekeiknek kevesebbet a lamentáczióból, többet a jó nevelésből. tudón.án \ cm at. ;ar a jobb körök fiat; Íjainak szelleme, éleze a társalgásban ? Hallani fognak családi skandál uniókat szél ti ben-hosszá ban tárgyal ni, úgynevezett pikantériákat feszegetni, rágalmazni távollevőket, — az udvarlás pedig frivol czélzásokból áll, mintha az udvarlók ambíciója abban nyilvánulna csak, hogy minden fiatal hölgyben előkészítse a „lélektani pilláiménak gyakran nagyon végzetes és szerencsétlen közeledését. Nézzék csak hogyan él vissza bálteremben a tánezos, a lovagiasságára bízott hölgyek iránt férfiúi jogával. S nézzék, mily könnyen megengedi azt a hölgy ! Azt a tánezot, mely ma pl. csárdás néven dívik s a mamák szeme előtt, Őrködésük gunyjára veszi Ítéli el a fiatal leányokkal kedélyük ártatlanságát, ezt a tánezot bizonnyal nem szentesíti Terpszikhore istennő. Közveszély ez, mely a magyar társadalmat alapjaiban rázkódlalja meg. Ez ifjúkból és fiatal leányokból, kik igazán fiatalok és igazán lányok nem tudnak lenni, egykor jó férjek és jó anyák se tudnak majd lenni ! A korán jeleni kézi s természetes korlátáitól idő előtt megfosztott szenvedély megboszulja magát, mert féktelenségében a családi élet rombolója lesz. Ez pedig az államra is kihat. Válasz as „Árva állapotra,.11 Búcs, febr. 9. Tekintetes szerkesztő ur ! Becses lapja 11. számában „Árva állapot,“ czim alatt irt vezérczikkbon,. czikkiró ur özv. Farszkynéiiak a f. évi jan. 21 én tartott megyei közgyűlésen szőnyegre került; siralmai folyamodványa ügyében hozott, megyei határozattal, úgy látszik nincs megelégedve, mivel a határozatot „nesze semmi, fogd meg jól“ határozatnak nevezi, a mi pedig- ha vesszük, annyit jelent, hogy : kárhoztatlak megyei közgyűlés ! Igaz, hogy sajnos, szánandó az oly özvegy állapota, ki férjével együtt annak hosszas hivataloskodása alatt —• bár lett volna miből — semmit meg nem takarítva., most egyedül a nyugdíj járulékra van utalva és ahhoz, sem juthat annak esedékessége idején 1 Az is igaz, hogy a. jegyzők nagyobb része hátralékban van és nőm is csókolj összeggel, a nyugdíj alapba s a nyugdijt élvezők o miatt nem juthatnak esedékes illetményeikhez, de miért vaunak annyian és oly nagy összeggel hátralékban !? mert az alispán és szol- gabirák nem erélyesen járnak el a behajtást illetőleg ! — mint czikkiró ur mondja, ezen állításában némi iiraza lehet: én ellenben a főbajt nem az említett urak erélytelen eljárásának tulajdonlóm, hanem tulajdonítom igen is a nyugdíj szabályrendelet rosszul megalkotásának. A szabályrendelet. 23. §-a igy szól r A nyugdíj illetmények, a beszámítható hivataloSkodási idő tartamához ké- -lpest következőleg állapíttatnak meg: a) 10 évtől bezárólag 1 5 évig 3 8-ad részt A) 16 „ „ 20 „ 4-8 ad „ e) 21 „ „ 25 „ 5-S-ad „ | d) 26 „ „ 30 „ 6-8-«ad „ ^ e) 31 „ „ 35 „ < -8-*id „ ja legutóbbi rendes fizetésnek, a 36. éveit felüli szolgálati idő után az egész leg- ■utolszor húzott rendes fizetés jár. | Tíz éven alóU szolgálat után végkielégítésnek van helye és 1 — 5 évig 200- fD, 1 — 10 évig 400 fit miudni egyéb járulók nélkül Én ezen beosztást nagyon helyosnok tartanám, ha a befizetendő járulékok is. hivataloskodási időtartamhoz képest volnának ily »lányban, bizonyos kulcs szerint megái lapítva, csakhogy ez a szabály rendelet szervezése alkalmával nem történt. 1877. év elejével megkezdődött az alap, a, 36, év óta hivatalos* kodó öreg jegyző is, meg a két óv óta bivataloskodó fiatal jegyző is, a fizetése után járó 5 százalékot bofi/fli : meghal a 36 éves öreg j.egyző özvegye—úgy | lehet még fiatal — huzza az alapból 'összes fizetését volt férjének, meg lehet I 30 évig is s ki kap (az alapból) annyi-j fi-<-F <f. Ör k V, Jc de
