Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 97. szám

Tárták s ha már nem bírtak többet! kicsavarni belőle, akkor megvetéssel eldobták és kerestek inás czilromot. J A czitrom p*‘dig van olyan együgyű s szívesen feláldozza inasát néhány ró­kamosolyra, krokodil tekintetre s cha maeleon kedveskedésre. Az egész világ — a czitrom fa csarás; világtörténetének szempontjából— két’ részre oszlik. Termelőkre és rablókra. A termelők produkálnak szép eszméket, jó | munkát, okes gondolatokat, szellemes| tanácsokat és bölcs terveket. A rablók ( nem tudnak produkálni, hát. produkál tatnak maguknak, oroznak eszméket, lopnak gondolatokat, rabolnak eied inénjt. És mindezeket készen találják abban a czitromban, a melyet ki kell előbb facsaruiok bogy azután eldob hassák. Az igazi lelkű s valódi telietsegu ember, ha kölcsönkér valakitől néhány csöpp czitrőmot, akkor czitálja és hálás érte. Mint jó tanítvány jó mesternek. A félkegyelmű e über azonban négy szóm közt rimán kodik előtted s’ mikoi átadod magad kit; csűr, eldob s még a?t bireszteli rólad, hogy élvezhetetlen, haszontalan voltál, a kit kár Csak em­legetni is. Hanem azért a kifacsart czitrom tartalmából glóriát és nimbuszt harácsol magának s hevesen döngeti a rendjelek vadgesztenyefaját a phi- liszterek egyetlen hősi fegyverével — az esernyővel. Ah, a kifacsart czitromok története nagyon sok kötetre rúg. Csakhogy a világ nem igen ér rá ezeket, a föl há­borító köteteket átolvasni. De meg az­után nem is igen fér bozzájok. A ki haszuált emberek történeto jól el van rejtve. A czitromfacsarók nagyon értenek a módjához, bogy miként kell az el­dobott czitromokat elrekkenteni, el sikkasztani. — Pedig az emberiség fele czitrotnfaesaráshól, a másik fele pedig czitremtermelésből él. És mindig azok a nagyok, azek az elismertek, azok a jómódnak, azok a törekvők a világ előtt, a kik czkroinoL facsarnak. A szereplő ostobaságból, az elisin^ rést váró hülyeségből, a szánalmas cre- tiuségből babéros tevékenységet, kitün­tetésre méltó buzgalmat s tiszteletet érő tehetséget csinál az a sok kifa­csart czitrom, mely olyan nemes za­matot ád a világ előtt a fél kegyelmünk apostoli életpályájának. sas érmi. * I f vassal érintették volna . . : Mozart, „Ihoiya- y <lal“-áuak bevezetése volt. . . Gizella újra i énekelt : „Ibolyácska áll a réten-----------“ M iért éppen ezt u dalt ! Miért kínozza > őt? Miért választotta éppen ezt a régi, t végzetteljes dalt? — Szívtelen ! —- sziszegé Harald fáj­> dalmában. — Miért akar njra a régi bol- i> dog időre emlékeztetni, mit neki inkább el I kell íelednie, mint nekem ? . . . És itt — b a férje házában ! — Váljon nem fölöttem h diadalmaskodik-e ? Oh kegyetlen ! .. „Elhervadt már régen, régen,. ..“ Újra az a régi dal. Harald fájdalmasan il fölsohajtott. Azok a hangok és szavak és a mellette az ibolyák kínos fájdalommal ba­il tottak idegzetére — csak rövid iiarez íf után, a régi szerelem napja újra előtört d bánata fellegeiből . . . ő oda szeretett volna n most rohanni, oda ahoz a nőhöz, ki oly au d bűbájosán dalol, hogy keblére ölelje és a megkérdezze : — Tudod-e még . . . emlékezel-e még iß arra Gizella ? . . . Nem halt-e meg a mi cg szerelmünk éppen úgy, mint ahogy az az ii ibolya elnervadt. . . résien. . . „Oh szegény kis ibolyáin te — Miért is kellett elhervadnod — A tavasznak visszajötte — Nem hozhat rád boldogságot-------“ A dal elhangzott, de Harald szemeiben '. forró könnyek ragyogtak .. . Milyen jól es- U: nék most az ő szivének, ha messze elme­it nekülhetne innét ... el az emberektől ! Ekkor Haller asszonyság fölemelkedett és Vjtigy szólott: — Kfdves őrnagy ur, jól esett a kis pihenés ; legyen szives most újra a zeue­• eunle vezetni. HÍREK. — Bátori emlékére Pansiery Rt f.-ielln úrnő három forintot küldött he szerkesztőségünkhöz, mely összeget ;iz emlék hízol tság méltóságos elnökéhez. Major István pűsp )k úrhoz beküldött gyüjléfilnkhöz csatoltunk. Lehetetlen azon'nin e helyütt síz előkelő úrnő hazafias érzületét tisztelettel nem il­letni. A Bátori emlékre lapunknál összesen tizennégy forint és húsz k raj - c/ár folyt he. — A polgármester ur a hétfőn tartott közgyűléstől újaid) liá.om havi szabadságidőt kapott, megroncsolt egész­sége teljes helyreállítására. — Tisza Kálmánhoz, jubilaeumn alkalma hol Esztergom városa a követ­kező üdvözlő iratot küldötte : Nagy méltóságú m. kir. Miniszter Elnök ur ! Az államkormányzás nehéz feladatát tiz éven keresztül sikeresen megoldó Kormányéi nőkhöz. Excel len t iás úrhoz, küldi meg Esztergom szabad királyi város közönsége üdvözlő feliratát. Az államférfin bölcsesége előtt a teljes elismerésnek a Kormányfő iránti kö­teles mély tiszteletnek mindazon er­kölcsi adóját rója le ezen királyi vá­ros, melyet tiz éves ál lám kormányzás nehéz terhei között Kegyelmes utunk magának kivívott. Az államok kor­mányzását, intéző vezérférfiak államta- ni felfogásai, valamint a kivitelhez vezető politikai irányzatnak eszközei, a kormányokon kiviül álló egvedoknek felfogásától teljesen eltérőek lehetnek, sőt a törvónyh zási alkotások megvita­tása alkalmából fölmerült hullatunk a vélemények irányát, egészen más me­derbe sodoihatják is eredeti hányuk lói. de ha a vezó eszme és a vég­ezel : a haza boldogilása, a nemzet nagygyá emelése, akkor az erős meg győződós vezérelte államférfiul tetteket méltányolni hazafias kötelesség. Excet- lentiás urnák kormányzata alatt két ségteleu fénykép állapítható meg az: hogy a nemzeti fejlődés áldásos ered­ményeket mutat fel, közművelődési in tózmónyeiuk fejlettsége, hm ügyünk szín­vonala biztosítja a magyar nemzet szá­mára azon elietn rést, hogy nemcsak mint politikai nép, hanem mint a kul­túra, ipar és kareskedeletu egyik té­nyezője, melyből folvólag egy teszt a nemzeti tekintély emelkedése, más­részt a béke áldásainak üdve merít­hető, az európai nemzetcsopoi't.ban szá­mot tesz A nemzet és az uralkodó Hamid föl emel kodéit.. A varázs hatalma megszűnt,. Nyugodtan vezette vissza az asszonyságot. Hildegard anyja elébe sietett. — Nos, Wertheru ur, hallotta e az én uénémel ? — El van-e bájéivá ? — keidé Gertrud. — Természetesen, — hangzók a válasz. — Őrnagy ur, ön . . b irbar ! — monda Arnstein urliölgy a tíírsalgókkörfil. — Hogy önre se'iimi hatást sem terz a zene ! A mikor én játszottam, láttam ám, hogy sze­mei mindig a falakon szórakoznak, azután midőn Bergen urliölgy énekelt, tudja Isten hol tartózkodott ön. Máskor legjobb lesz. ha meg se hívják az ilyen alkalomra ! Tu dom, hogy nem ismerte azt az utolsó dalt ? Majd kikérdezem. Jöjjöil c-.ak közelébb. — Rózsákról — tövisekről és — szép aszonyokról. Váljon meghallotta-e ezt Gizella ? A lmr- czeg nagyon éléuk társalgással egy kotta könyvet nyújtott át neki, mibe a szép hölgy egészen el volt merülve. Szenei a könyvre voltak sütve és a p czinv kezek csak a nagv lapokat, forgatták. Ekkor egy pillanatra Hu'ald a herczeg arczára tekin­tett. Valami kimondhatlan szenvedély lán­golt az ő szemeiben. Harald akaratlanul is összeszoritotta az ajkai és ezt »-ebegte ! — És ő el bili a viselni azt a tekintő tét!, . . (Folyt, köv.) láz közötti boldogító viszony, mind-] inkább szorosabbra fűződik össze. Mind­ezen alkotásai Exeelleutiád tiz évi kor- iiányzás: n;ik, a mély érzelmű hazafi 1 »áü'ot mauifeslá'ják. Ezen hazafiasságot! Méltányolva Esztergom szabad kir. ráros közönségé szivéből üdvözli Ex- iellent.iádat tiz éves kormányéinöksógo: ávforduldján. Engedje inog Exc“llentiád, ángy üdvözlő feliratunkban egy alka < lommal vá ősünk iránti magas rokon-j ■zenvér. és jóindulatát kikérhessük Kik iiély tisztelettel vagyunk Esztergoin- tau, l^bö. évi nov. hó 19 én tartott vözgyulőHünkhőI Esztergom sz. kir. vá- •os közönsége. — Ferencz-napja előestéjén Dóczy Ferenc/ tűzoltó főparancsnokot lelkes )vác fiókban részesítették. A tűzoltó .anyán egy hegy ült közönség nevében Szeuttamási Béla ügyvéd üdvözölte lóhány lelkes szóval. Az iparositju- níg dalköre csinos alkalmi dilok el- hieklésével üdvözölte szói etett elnökét. \z ovácziókat az iparosifjuság egyesül­etének helyiségében társasvacsora fe­jezte he, melyen sok fel köszöntőt mond­tak Dóczy Ferenczre Örömmel csatla ko-unk mi is a derék polgár üdvöz­lői sorába — Es ély. Szombaton este a Für­dő vendéglő nagytermét)« n a helybeli katonai zenekar közreműködés« mellett I tisztikar hangversenyt rendez. Ez lesz a tisztikar első sótahangversenye íz idei saison i»an. — A zenei körből vettük a kö­vetkező sorokat: Van szerencséin tisz­telettel a tagok tudomására hozni, mi­szerint a szombati összejövetel e„ alka­lommal kivételeden elmarad. A háznagy. — Tömeges betörésekről keringő hírek érkeztek hozzánk. Néhány főpap s több tisztviselő lakására törtek be a legközelebb múlt estéken, olyan vak­merőséggel, mely a legjártasabb betö­rők ügyességere vall. Még a vízivárosi zárdába is benyomultak. Szerencsére azonban a betörőkre mindenütt rári­asztottak s igy most csak a csendőrök tol tudhatnék meg, hogy kik voltak azok a veszedelmes éji látogatok. — Egy télikabát tragicoiné liája. Va­sárnap délelőtt a reáliskolai múzeumba egy gyanús külsejű fiatal ember hatolt be s minthogy a nagyteremben csak egy télikabátot üdvözölt, fogta magát s az érdekes ruhadarabbal benső viszonyba lépett. A k,tinit tulajdonosa, Kann Já­nos tanár, amint a rajzteremből a mú­zeumba tért vissza s távozni készült, kellemetlen meglepetéssel volt kény­telen tapasztalni, hogy téli kabátja hűtőién lett hozzá s megszökött va inkivel. Ezt a valakit azonban azon nal kerestetni indult. Bekási ügyes szimatolással a szigeti vendéglőbe sie- ett s ott a hű tele n téli kabátot a csa bitó szöktetővei együtt nyomban le is tartóztatta* A szöktető valami trencsén- megyei illetőségű Kohl Károly nevű „átutazó“ suhaticz volt, aki persze azonnal hűvösre került. A fényi tő biró néhány hétre olyan helyiségbe csukatta, a hol nincs szüksége a más tólikabát- jára s innen uiajd haza tolonczo Itatja a nagyreményű ficzkót Trencsónmegye vadregényes falvai felé. — Az iparosifjak egyesületében ft. Prohászka Ottókor által tartott szóbeli előadás, mely előbb felolvasásnak igéi* kezett mint tudósítónk Írja, vasárnap igen szép számú hallgatóság előtt adatott elő : korunk liberalizmusá­nak az ipar és iparosság terén kifej­tett pusztításairól. Elmondta a Majna melletti F r a n k fúrt b a n szerzett tapasztalatait, a hol a kaik. iparos­ifjuság a hajdani uémet lovag rend há­zában székel s párhuzamba állította Élénken vázolta ezen lovagién bajno­kainak hivatását, a jelen kath. iparos- ifjúság küzdolmivel. — Kifejtette azu­tán mi a kath legényogyesületek czélja, nennyiben tartozik a vallásosság örve latt a munkásság, ipar, szorgalom és a' arékf sság erényeit magában úgy cso- )ort ősi tani, hogy abból üdvös hasznot nerpsenek nem csak az egyedek, ha­léin az összes érdekeltség Is. Igen srdekes sziliben festette a munkás )gy«*sületek keletkeztet és annak ólet- ■ajvát, ki a jelzett egyesület keletke­zésében példányszerű buzgósággal fá* •adózott A feszült figyelemmel haliga- ott előadás végeztével előadó tüntető íijonzést nyert s az ifjúság hálás kö- c/önetét pedig a jelen volt dr. Fehér fiyula plébános ur tolmácsolta, ki is (ivonathao ismételte Prohászka előadá­st. Ezután kezdődött a rendkívüli (özgyülés, melynek egyedüli tárgya volt tudomására adni az ifjúságnak azt, logy eddigelé csak is a vagyoni gya­rapodás volt a fő súlypont, mely kő­ül az egyesület mozgott ; de miután íz ifjúság ó° a nagy közönség rokon- szén véből és felkarolásából ezen egye­sület vagyonában jelentékenyen meg­erősödött, — idején valónak találtatott, hogy ezen egyesület a szellemi műkö­dés terére is lépjen, mely okból egy kebelbéli bizottság ólón Dóczy Ferencz elnökkel és plébános úrral tanerőket nyertek meg az egyesületnek, kik meg­állapított órarendben hotenkint a kö­vetkező tárgyakból tartanak előadást: Számtan, előadja Gyarmati József ked­den. Polgári ügyiratok Miklósy által szí rdán ; Anyanyelv olvasása, gondo­lat kifejezés, előadja : Szölgyémy pén­teken ; Szépírás Rozináim által szom­baton ; végül rajz Szölgyémy által va­sárnap dél előtt 10 — 12-ig. A közis­mereti tá gyükből tartott előadások esti 8—9 ig tartanak, melyre az iparosifjak a közgyűlésből felszólittat ván , tekinté­lyes számmal be is iratkoztak s a közgyűlés hálás elismeréssel vette tu­domásul az üdvös és elismerésre méltó intézkedést. — Han„'Verseny. Valient Mátyás hogedű virtuóz mai hangversenyére a következő meghívó és programm jelen* meg : Meg­hívó. Valient Mátyás magyar hegedűművész, a bécsi „Bnrgsziii «áz zenekarának tagja, 1885. djcz. 3-án a Fürdő-Vendéglő nagy­termében Rónay Gizella urhölgy, Feigler Károly és Felsenl.mrg Gyula urak szives közreműködése mellett hangversenyt rendez, melyre T Czimedet kitűnő tisztelettel meg­hívja ; Valient Mátyás. Kezdete 7 órakor. — Műsorozat I. Beriot : IX. Hege­dű-concert előadja Felsenburg Gyula ur zongora kísérete mellett Valient M. Ií. Liszt í la charité zongoraszóló, előadja Rónay Gi- zeUa mii. III. Godard : hegedtí-coucert, elő­adja F>*lsenburg Gyula ur zongorakisérete melleit Valient M. IV. Migvar népdalok előadja Feigler Károly ur, V. a) Laelmer V. búcsúzó Románcz előadja Felsenburg Gyula ur zongorakisérete mellett Valient M. b) Lipinszky la dauza Valient M. VI. Bendel : Változatok Lucretia Borgia bor­dalára zongorán előadja Rónay Gizella urh. VII, Lacbner F. elegia tenor- és hegedíí- solöra zongorakisérettel előadják ; Feigler Károly, Valient M. és Felsenburg Gyula urak. VIII. Valient M : é|i dal. Hegedű­solo. H ingfestés. Előadja Valleut M. He­lyárak : Első két sorban zártszék ülés 1 frt, — harmadik sortól végig zártszék 80 lu\ — Fölszint 50 kr. — Tiszti-jegv 40 kr. — Tanuló-jegy 30 kr. Jegyek váltha­tók Tabor Adolf papirkereskedésében s este a pénztárnál. Kitűnő művész hazánkfia hauverseuyét őszintén ajánljuk az előkelő közönség rokonszenvébe. — Kövezetünk nyomorúsága ellen úgy látszik siketnéiuák számára kell felszólal koznunk. A mellék-utczák bot­rányos kövezeteinek páratlan mintáját a Szent Anna utczába vezető mollók- utczában találhatjuk meg. Ember és állat megindul és kétségbeesik azokon az éles fióksziklákon és feneketlen ten­gerszemeken, melyek ennek a mellék- utczáuak maholnap európai hírhedtsé­get fognak szerezni. Valóban itt lenne már egyszer az ideje, ha a tanács meg­parancsolná a városi mérnök urunk, hogy azt a botrányos kövezetét az em­beriség javára végre valahaim remtbe- hozza. — Töb b utczabeli adófizető.

Next

/
Thumbnails
Contents