Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 95. szám

ségét ird mog inkább s akkor poé- zist csinálsz. De hagyd csak ránk a világtörténet dolgát s a nemzetek so rát. A mi uralmunk örökre szól. A tudomány inkább tökéletesisi a fegyvert g a visszavonást, mint az örök béke phantasmagóriáit. Romok, embercsontok varjuk és döghalál — eheza mi poózásunk. Ti csak arra valók vagytuk, hogy nekra- lógot írjatok arról, amiről mi piros vérrel elavult világtörténetet csináltunk. — Hát csak folytasd rémuralmadat szivtelen testver. Egy anyagból vagyunk ugyan mindaketten, mint az emberek ; de síkra szál lünk egymás ellen, mint az emberek. És ha lejárt a ti zsarnok hatalmatok, akkor majd megírjuk ró/atok is a nekrológot mert el kell jönnie annak az időnek, mikor az emberölés megszűnik a hősök munkája lenni. Megfékezte már az Isten képmása az elemeket. Meg fogja még fékezni a test­vérgyilkosság szörnyű szenvedélyét is. SaSéT&SZ. A nőkről s a nőknek. /Egy háromszáj esztendős magyar könyvből, & Salamon és Markait históriájából.) Mikor valamely asszonyállat szemé­vel sir, akkor szivében nevet. Azt mutatja ábrázatában^ ami nincsen szi­vében. Azt gyakorta Ígéri, amit be nem akar tölteni ravasz és változó elméje által. Gondolatja széjjel bujdosik és számtalan a mestersége. * Gonosszá lehetsz, ha az asszonyi állatokról minden gonoszát akarsz [mondani. Az asszonyi állattól születik iminden ember. Aki azért megrútolja iaz asszouyi állati nemet, az szidalma­zásra méltó. Mert nincsen gazdaság, minősen ország, birodalom, arany, ezüsr, jdrága ruhák, drága kövek, bő költ­ségű lakodalmak, jó vigasságos idők, sem a gazdagságok semminemű hasz­nai vagy pedig birodalmi asszonyi ál Hatok nélkül. M^rt az asszonyi állat [fiukat szili és leányok it nevel, szereti és ápolgatja ökot s kívánja bosszú éltöket. Az asszonyi állat igazgatja a dlázat is, szorgalmatos ura életéért és diázanépének megmaradásáért. Az asszo­nyi állat minden dolgokban gyönyö­rűség. édessége az ifjúságnak és vi­gasztalója, az éjnek könnyebbsége, az [emberek munkájának és minden szo­5:özinoudásokka J§) s úgy találja, hogy azok . maguk teljes éredetDégökbeu élnek tovább üép ajkán. Pázmány, Mohiár, Balásfi, »Seniczky, FBudi, Erdélyi és Ballagj szél­űben használják a magvasabb Salamon és Markalf-féle közmondásokat. így a magyar é.ép még most is mondja :§§) Még a régi Markait históriáját se tudja. s'ragy pedig : Csúnya mint a régi Markalf.§§§) gTariáusokkal : Még a Maikalf históriáját löm hallotta .§§§§) Szép vagy mint a régi Blarkalf.§§§§§) Dugonics azt irtja, hogy Mir- íialf a zimonyi biróuál ebédezett, d< a biró 9í»eg nem köszönte, mert olyan goromba volt. hzirmai meg épen Mátyás király udvari lolondjáuak raoudjn. 3 Salamon és Markalf históriája kétszáz sözmoudással van himezve.§§§§§§) Már ez is uutatja a népkönyv magvas tartalmát s jeegmagyarázza rendkívüli népszerűségét,, ee az olvasó maga is fog tudni analógiát fcílálni a história adomái s a mostani köz- ildetö auekdóták között. Szóval a nép- pinyv telve vau termékenyítő eredetiségek­ül és életrevalósággal. A Népünk megkedvelte Salamon bölcs j-oodásait, Mackaif tréfás beszédeit, az újszerű elménczséget, a népies gúnyt s találó Ötleteket. A bohókás eulenspie- illi h8ug nagyon tetszett s egy bölcs r*ály folytonos felílltetése egy közönséges r.iraszt furfangjai által jóízű kaczajra indi- iJiíita a magyar népet már háromszáz esz- hndő előtt is. J Salamon király úgy jelenik meg, mint {]) Erdélyi Magyar Közm.Tára. íj -{§) U. o. 5406 km. Erdélyi i. h. 5407. km. B^üagi Mór I Közrn. 5083. km. ír;i|§||§] Szirmai: Parab II. r. 110. Ezeket a szövégben dőlt betűkkel adjuk. morú dolognak elfelodkezi erője, szol írül csalárdság nélkül, megtartja és őrzi javaimat, melyeket beszolgáltatnak az ón házamba. * Nincsen fejedelem, sem tiszttartó, sem hadnagy, kinek annyi gazdtgsága. vagy hátalma volna, hogy csak egy asszony-ember akaratának is eleget te­hetne. * Nincsen ál nők gonoszb fű a zömök kígyó fejénél és nincsen nagyobb ha­rag az asszony-állat haragjánál, Jobb volna az oroszlányokkal és sárkányok­kal együtt lakni és mulatni, hogyanra mint az asszonyi állattal együtt lakni. Mily igen rövid minden gonoszság és kevés deig állandó. De nincs nehezebb dolog asszony állat haragjánál. Az asz- szonyi állat azt is bánja, hogy ha tu Ujdoii férje vagyon és mindenkoron ura •Ilon van. Alázatos szivű, szomorú áb- rázatú és nem egyéb, mint halálnak halál». Csak nagy gyötrelem az ál nők asszony ember 1 Mert ő a bűnnek kéz dete s általa mindnyájan meghalunk, szűnek nagy fájdalma és gyötrelme a morgó asszonyember és az állhatatlan asszonyállatnak nagy ostor az ő nyelve mellyel mindeneket közöl és mindene­ket levág. Kitetszik az ő szemükből, hogy semmi tisztességet nem ismernek. Azért ne csodálkozzál ember, hogyha az asszouyi állatok sokszor hátravet- "ek. » Nagy és jó rész az asszonyi állat a férfin házában és a jó asszony állatnak jó kedve igen gyönyörködteti az o férjét És az ő tetemeit megvelősiti és meg- kóvériti. Az egyes és jókedvű asszouyi állatnak kedve felül halad minden ked­vet. A szemérmes asszouyi állat olyan, mint a feljövő fényes nap a magos égen. Olyan szép ékesség a jó asszony i állat, a férfin házában és tündöklő szövéndek, miképen a gyertya a gyer- ty a tart óban és olyan, mint a drága poharaknak, serlegeknek aranyos lábai és mint a gyermekded plánták mellé tett támaszo .. Az állhatatos asszonyi állatnak fundamentuma építtetett, merő kősziklán és az isten parancsolatai az ő szivébe vannak leírva. hírek. — Lapunk szeikesztőjét megmi­renditő csapás érte szeretett, édes atyja a c/.éhbeli bölcsek képviselője. Markalf ellenben, mint az egyszerű, de furfangos parasz mintaképe. »Ilyen formát keresett a hatalmaskodó erőszak irányában mondja találóan Toldy — a meztelen igaz­ság a középkor egy más intézményében, a vig mesterek vagy udvari bolondokéban s ez a Markalf eunek iniutegy irodalmi nyilatkozata. ‘ Malkalf Dávid királv orvosának a fia, különben „igen bőbeszédű és csácsogó. ra­vasz, álnok paraszt eiuber.§)‘ Annak okáért vetekedni kezdenek és Salamon mi djárt közmondáson kezdi, hogy „a ki hitvány énekes, az kezdje elől.* Vagyis hogy ke­rítsen jó nagy feneket. A vélekedés azután közmondásokba szőtt egyszerű életigazsá­gokkal kezdődik. Markalf összes csínjai és kalandjai az általa hangoztatott axiómák bizonyítására kerekednek §§) Rendkívül érdekes vonásokká s a magyar fordításnál sokkal részletesebben jellemzi a német verses história Markalf alakját, midőu igy mutatja be : Sin heubt was als eyn ole krug Sin hare das er der off drug Das stunt als hare von den sclivineti Sin mont kunde nit dan gryuen Syu stirn breit ond gerfmtzel gar S.yn oreu bartte als ein bereu Waren von bare al/,u ruwe Wollent ir ffírbaz hören nu Sin äugen licheut woll dem straffen Eyu alt beugst von zwenzig müssen In bette nifc so lang zeue ) Az első kiadás után. §] Markalf szó ó-alnémet nyelveu markalf. merkolf, markloff, aunyi mint fecsegő, szaj­kó. Haageu szerint Schwätzer, Kläffer, Nách- spräeher, der die Worte verdraht. Markalf egyéb­iránt mára "VI. században használt keresztnév. e’haU’ozüsa által. Gyászunkat a követ­kező halotti jelentés tartalmazna : Bizton tekintem mély sirom éjjelét Zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz, Mert hisz a Te munkád. Ott is elszórt Csontjaimat Kezeid takarják ! Megtört szívvel jelentjük, mind a ro­konok mind a magunk gyászos fájdal­mával, hogy szeretett édes apánk Kil­óséra- Venczel hosszas szenvedés után a halotti szentségek felvételével fára­dni inas élete hatvanegyedik esztende­jébe» f. é.- nov. 25 ón elhunyt. A bol­dogul tat f. é. nov. 26-án d. n. négy órakor fogják a király városi sirkertben eltemetni Az engesztelő szentmise ál­dozatot, nov. 27-én reggeli kilencz óra­kor a szent Ferenczrendiek templomá­ban mutatják be az élet és halál Urá­nak. Örök béke lengjen áldott sírja fölött! Esztergom 1885. nov. 25-én. Dr. KŐ rosy László, Kacséra Venczel, Kucsera József gyás/o'ó gyermekei. — A polgármester ur folytonos betegeskedése miatt orvosa egyenes ta­nácsára újabb három havi szabadság időt kér a város közgyűlésétől. — A propaller ezentúl naponkint reggel hat óra 35 perczkor s d. e. 10 óra 45 perczkor, délután 2 óra 45 perczkor s d. u. 5 órakor indít a kövesdi állomásra. A két menettel ke vesbitett propeller közlekedés, amint a hajóhidat kiszedik azonnal megkezdi a Párkány Esztergom között a rendes át­kelést. — A Zenei Kör szombati estélyére a következő meghívók jelentek meg : Az „Esztergomi Zenei-Kör“ föiyó hó 28 án saját helyiségében (Fürdő-ven­déglő I. emelet.) hangversenyt ad, melyre tisztelettel meghívja a rendező­ség. Kezdete fél 8 órakor. Az est ér­dekességét emelni fogja SzendrŐi a m. kir. operaház baritonistájának szives közreműk ödése. — Conce t. Remmert Mártha, a kitűnő zongoraművésznő vasáru tp este mutatta be magát a Fürdő nagytér méhen nem népes, de igen előkelő kö­zönség előtt, mely rendkívül rokon­szenves tüntetésekkel ismerte el a ki­tűnő művésznő tílnem* nyszerű tehetsé­gét. Weber, Chopin. Grieg, Moszkovszky és Liszt válogatott műveit játszta olyan csodálatos technikával s praise interpretatioival, hogy folytonos elra­gadtatásban tartotta a közönséget. A kitűnő művésznő valószínűleg január havában iijra meglá ogntja városunkat, Er halte kurze finger vud dicke bende Die waren yme alzu svarz Mir mai vil nahe fergssen des darz Tin bárt sin braheu waren also gross "Von bare wass er nyrgend bloss Das stacli als eyn egels hut Tch muss iss sagen über lut Als einer merekazen stunt sin nase Sin rocke als eyu gebraden base Einen kortzen haL vnd kruppecht Drug der vnge«chaff-n Knecht Abe ich iss mit vrlaub spreclieu musa Sin buch sin beyn sin fusse Glichen woll den bereu Des Mochte ejn heichen sweren Gesronden Was eme sin bare Bv erne stunt sins hertzeu drut.§) Az 1487-iki nürnbergi német prózai kiadás vala­mivel kevesebb bőbeszédűséggel, de szintoly, egész a durvaságig, erőteljes vonásokkal mutatja be a histó­ria hősét ! Und die Person Marcolfi was kurz vnd dick, grob ond hett ein Kross haubt ein preite stirn rot ond goruin/elt horisr oren hangende wangen gross sli- 8ende äugen, Der vnter lebs als ein kalbs lebs Ein stinckeuden par als ein pocii plochet bende kursse finger und dick schendlich füess eyn spissige ho- gerte nasen gross vnd grobe lebsen ein eseüch ant gesicht ond har als ein ygel. Gross pewerisch schuh. Bnd auch ein schwert vmb sich gegurt mit einem zurissen scheiden. Syn kappen was mit har gefloch­ten ond geziert mit einem hyrsen gehürn. S--vn kleit hat oin schnöde fard ond was von schnödem tuch- Seyn rock ging im piss auf die schäm. Cu- ri-sen hősen u. s. w. A német fordítók tehát sokkal rútabbnak, sőt, ocsmányobbntk mutatják be az udvari bolondot, min t a magyar kiadás, mely a német prózaihoz csak ennvibaa hasonlít, hogy ugyanazokat a kalan­dokat dialogizálja. Salamon és Markalf hires históriája ezek szerint tehát nem egyéb, mint a böleseség meg a furfang küzdelme, melyben természetesen nem & bibliai király világiaszóló bölcseségo győz. Irodalmunk hanyatlása korában, a múlt század­ai) Esohe nburg ; Denkm. alsd. Dichtkunst 163, 164. s ’akkor reraólhotőlog nóposobb terem­ben fogjuk üdvözölni. — ípdrosifjak estélye. Az ipuros­ifjak dalestólye fényesen ütött ki. mert a közönség—jórészt az iparosos'.tály- ból zsúfolásig megtoltötto a termeket. A gonddal egyöeállitott műsort elég igyekezettel mutatták be, melyért a tetszésnyilvánítások hálás tapsokban törtek ki. Kiváló elismerésben része­sült a „Nemzeti bordal“, amit az if- juság dalárdája megismételt. Ezutáu Jónás Pali zenditette rá a talpalá va­lót, csakhogy a túltöm ittség igen sok párnak pihenőt, parancsolt ; éppen igy 11 órakor rendezett franczia négyesnél is, midőn csak 42 pár tánczolhatott. A vigadók közül a következőket je­gyezhetjük föl : DraxLr Alajosáé, Pelczma uué, Hofbauer Au tál né, Wald- fogelué, Sílvegesné, stb., Rot.hnngel Pepike, Sztabovics Anna, Lotti Ma­riska, Vacker Irén, Glirh Fanni ; to- vábbá Kecskeinótby-, Ólmosi , Roth-, Sztrati , Göbel-, Pl ich tu-, Bárány-, Szabó nővéreket, stb,, stb. Az általá­nos jókedv, melyet a jelenvolt intelli­gens eleinek is fokoztak, mint tudósí­tónk Írja, csak a reggeli órákban ért véget. — Különbség. Földrengés által kö­rösül tűk részére kéregett^k. Mondjátok meg nekik, inondá az ostromlott fu­kar, hogy a föld megindulhat, de én nem indulok meg ! — Szerencsés. Egy úri fogat az utezuseprők közül egy öreg embert el­gázolt. Az uraság gazdagon megaján­dékozta az elgázoltat fájdalma enyhí­téséül. Irigyen nézte ezt egyik társa, s igy szóit: Mégis szerencsés ez a Poldi ! Már kétszer elgázolták a lovak ’ — Az ismertető je ek. Egy bájos kisasszony következő tartalmú levelet kapta : „Imádott kisasszony ! Már rég­óta szeretem öut ! A legboldogabb ha­landóvá tenné, ha megengedné, hogy ezt személyesen moudjam meg önnek, ma este 6 órakor a sétál éren. Ismer­tető jei : Barna felsőkabáf, fe'ote nadrág, barna kalap, és — fogaim között egy virginiaszivar. A hordár várja a választ.“ Papa — szól a le­ányka — légy szives, neked jól ol­vasható Írásod van, válaszolj erre a levélre.“ És a jó papa válaszolt vala ilyeténképeu : „Uram ! Leányomnak ma épen nincs ideje, hanem azért ban, szintén akadt egy irodalomtörténet-jegyzőnk, a ki Salamon és Markalf kistöriájának kellő' fon-' tosságot tulajdonított : „Vágynak — ugymond§] — a’ tanultabb Nem­zeteknek Nyelveken sok szép mulatságos Könwek. a’ mellyekkel megunt idejekben vagy kedvetlen szomorú állapotokban szokták magokat ártatla­nul ineg-ujjitani ’s kedvetlen idejeket elmebeli gyö- nyörüségg“! tölteni ’s a mellett az múiatságot szerző szók, dolgok vagy históriák által hasznos tanús, got vonni. Vágynak illyen Könyvek a magyar nyelven- is felesebb számmal, mintsem valaki azt gondolhatná- Kivált az XVT-dík Százban sokak adattak Világ eleibó, ha szintén akkor olly Böltsek és Gazdagok nem voltának is az Emberek, mint. e’ jelen való meg-pompásult, megváltozott és elkénye- sedett Százban. Hlyen Markalfnak Salamonnal való beszélgetése, a melly azért íratott, hogy a’ gyarló terme z^t a’ veszetsógben ne merülne el, hanem a’ dicséretre méltó dolgokat megtanulván, követné.“ Habár első manyar kiadás fordítója mégis jegy­zi az előszóban: „azt is megjelentjük, hogy az mi nyelvünk mivoltáért némelly helveu gyengébb és tisztességesb szóval vagyon forditva, hogysem mint az igék voltának“ mindamellett egyes részleteket mellőznünk kellett a legújabb kiadásban, mely nem irodalomtörténetirók, hanem a nagy olvasó közöusé"- számára készült. De a modern olvasó is föl fogja födözni a régi munkában a uépies humor ereredetiségét s ha foly­tán szem előtt tartja, hegy a háromszáz esztendős magyar könyv legújabb kiadásával van dolga, nem csalatkozik várakozásában. Ha egyebet nem sikerült elórnüuk, mint azt hogy irodalmunk régiségei iránt érdeklődést fej­lesszünk a nagy közönség köreben is akkor mél­tányló búvárkodásunk és kiadásunk czólját ndmosak elérve, de megjutalmazva is látjuk Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ. * Egyéb források: Görres: Die Teutscbon Voü.s- büchei. — Hagen és Büsc ing : Deutsohe Gedichte d. Mittelalters. — Erdélyi Muz. Egyl. Evk. 1868—70. — Mono : Quellen und Forsohugen z. Ges ob ich te d. deutsch. Lit. I. Sirarock : Deutcshe Vol ksbücher. - Moue ; Zur Geschichte d. Sprich­wörter. §] Bod Péter: Szent Hilarius 1760, 2. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents