Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 94. szám

tis/ioü 'ilvas^^yezt a két kitűnő főpapját, hogysein ne sietne a leg- élsÖ gratulálók között őszinte szeren- csekiváuatát kifejezni.

MOZAIK.

Az esztergomi szép asszonyok jÓ- téktny congressust tartottak szent Erzsébet p;itrónájuk napján István bácsi szalonjaiban.

Egy szép asszony szives volt niele- giben tudósítani róla, hogy a népkonyha ügyét egy kicsit elodázták.

Nem is jó ezekben a háborús időkben ilyen nagyon drága thétnáha fogni, mert mióta a bulgárnők is belefolynak a balkáni világtörténetbe, azóta rettentően felszökkent a főzőkanalak ára.

*

U. i. Úgy értesülünk különben, hogy a jótékony egyesület szép tagjai tökéletes fegyverszünetet kötöttek s még jótékony czólokra se tánczolnak a jövő

esztendei farsangon.

*

Tisza Kálmán uralkodásának tizedik évfordulóját Esztergom városa is üdvözli.

Nagyot fog pislantani rá a komor generális, mert Esztergomban már nem egyszor Pórul járt a kormánypárt zászlaja.

De liát tíz esztendő alatt sok csoda történhetik. A hitetlenek száma fogy- ton fogy s a Tamásokból hűséges prose* liták lesznek.

Esztergom városának üdvözletéhez csak gratulálnunk lehet, Az igaz, hogy Tisza Kálmán tiz esztendős uralkodása alatt vesztettünk legtöbbet., de mutassak meg, hogy nagyon sokat reményiünk a legközelebbi következő tíz esztendő alatt.

A mi üdvözletünk mindenesetre nagyon jól fog esni a geniális 41 hun férfiúnak, mert több az udvariasságnál s kevesebb a rajongásnál.

Azután pedig nem is rendelte meg

senki. Azért vagyunk vele olyan nagyra. *

Valóságos balkáni háború fejlődött ki a csütörtöki városi közgyűlésen.

A théma az a kitűnő esztergomi tüzelőfa volt, melyet a téli oiiatyánk- ban mindennapi kényéinek emlegetnek a hívek. Tehetnek is róla a szegénykék, hogy az esztergomi fáért annyira fáznak.

Hát nem baj az, mikor a város érdekeiért vesznek össze a város atyái.

A városnak mindig van belőle valami baszna.

Ha egyél) nem, hát annyi bizonyosan, hogy a város fa kamrájára ezentúl nagyobb lakatot s kisebb ajtót fogunk csináltatni.

AUCITN.

A nőkről s a nőknek.

(Egy háromszáz esztendő* magyar könyvből, a Salamon és Markalf históriájából.)

Ahol az embereknek fülei vannak, ott pörlekedések is vannak. Ahol S"k asszonynépek vannak, ott sok példabeszédek is vannak.

*

A jó asszonyi állal szép ékességére és gyönyörűségére vagyon az ő urának.

*

A szép és tökéletes asszony állatot minden drága marhánál drágábbnak kell becsülni.

*

A mord, haragos asszonyi állat, a füst meg a likas tál igen nagy kár az ember házában.

*

Ha szereted azt, aki utál, elveszted szerelmedet.

*

Mikor hántásodra van a feleséged, semmit se félj tőle.

*

A* ember semniitse higyjen az asszonyembernek.

Városi közgyűlés.

(november 19 és 20-án.)

A jövő évre szóló városi költségve tés tárgyalása csakis két délelőttit vett ■ igénybe. Azoknak a fieves liarczoknak j melyek a múltban nem csekély keserű ; ségét más részt nem csekély mulatságét is szereztek alig maradt meg, még- csak a nyoma is. Olvassák a költség tés tételeit szép szaporasággal, s ha itt ott felmerül egy hang, hát azis csak arra való hogy a többség agyonhallgassa, aztán „gyerünk tovább“ s azzal készen van a jövő évi költség vetés.

Jóformán csodálkozni sem lehet ezeken a szelíd tárgyalásokon, mert hát a tanács oly szörnyű részlegességgel ál- litja egybe a köllsógvetésf, hogy még azt a szeget i« megtalálja benne a képviselő melyet Mányoki ver a városi ló hörmébe.

! Csupán egy tárgy maradt még meg, mely minden 'öllségvetés tárgyalása alkalmával viharos perczeket szokott előidézni, és ez a faváltság. Az a száz és ezerfelé irányuló érdek seliogv sein ■ tud oly alapra találni mely mindannyi- i nak biztos támaszul szolgálhatna. Az ki korán röggel szeret felkelni, meg majálist, tud csapni magának a fakivágásból annak sehogysnm ízlik hogy neki a „Fortuna“ asszony jelölje ki a féját, a másik ki maga ugyan kínéin m»*het, hanem azért a kiküldött meg bízott emberével szintén jó fát akar magának vál'atni. Az ebből származó zsörtölődést akarta volna az erdőmester részéről beadott véletnényes jelentés megszüntetni, hanem az meg olyan hangon volt megírva, meg az irálya olyan világtalan volt, hogy a város atyái alig bírták belőle kiokoskodni a valót. Támadt belőle egy kis hurcz és háború s a végén kisült, hogy legjobb csak a régi rendszert megtartani.

Két nevezetes momentumot azönban mégsem lehet a két nap tartott közgyűléstől megtagadni, az egyik, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 éves minisztersége alkalmából üdvözlő feli rat intéztet ni határozfalottt a másik, bogy a jövő évi szükségletet felül múlja a 100 ezer forintot.

A kétnapi közgyűlés lelolyása következőleg történt :

Ke/nényfi János h. polgármester d. e. 9 órakor nem éppen nagy számú képviselők jelenlétében az ülést megnyitván, a napirendre térés előtt Maiina Lm jós (mérsékelt) indítványozta, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 éves minisztersége alkalmából üdvözlő felirat iutéztessék. Egyhaugulag elfő gad tat ott.

Ezzel a napirendre került a dolog s a költségvetés tárgya Itatott, s az ekként állapit,futott meg.

A) S z ü k s é g 1 e t.

1. Tisztviselők fizetésére 12500 frt. E tételnél Milanovies Antal képviselő azt indítványozta, hogy a közgyü- tés által választott tisztviselőknek tekintettel csekély fizetésükre lakbéril- let mén j állapíttassák meg. Elvettetett.

2. 3. hiv szolga egy nyomdász bérére .... 1296 —

3. Ezek ruházatára . . . 178.90

4. Hivatalok tisztogatására 20.— II. Kegyúri kiadások.

5. Lelkész s egyházi személyzet fizetése . . . 1763 76

6. Termesztménvekre . . 500.—

III. Egészségügyi.

7. Ti r/.ti orvosok s bába

fizetésére..................... 825.—

8. 4 sírásó bére és ruházatára 416.—

9. Temető kertész bérére . 120.—

IV. Közoktatás.

10. Reál tanárok fizetésére 4862.—

11. Elemitauitók „ 7865.—

12 Iskolaszolga ós fütő bére 290.—

13. Tan fennek tisztogatására 200.— 14 Tanszerek beszerzésére 301.96

15. Tornatanitó fizetésére 360.—

16. Tornaszerekre , . . 20.—

17. Ösztöndíjakra . . . 5.88

Ennél a czimnél dr. Fehér Gyula

plébános próbálta meg a szereucsét az elemi tanítók részére 4 éves korpót- lékotinditványozváu megszavaztatni. Elveti etet, t.

18. Nyug és kegydijakra . 2622.—

V. Gazdasági kiadás.

19. Gazda fizetésére . . 500.—

20. 4 kocsis bérére . 800.—

21. Ezek ruházatára . . 46.—

22. lermesztmónyek beszerzésére

1089.36

(Folyt, kör.)

Jótékony egyesületünk közgyűlése.

(Not. 19.)

A sok áldást terjesztő Jótékony 'egyesület védő szentje gz. Erzsébet napján meleg részvét mellett tartá meg

közgyűlésit.

Jelen voltak a nótagok körül: Krup- lanicz Kálmánná, Bírtál RezsŐné, Mészáros Károlyné, Rédly Gyulánó, Rudolf Miliályué, Kaan, Jánosné, Hamar Árpáduó, Havasy Itnróné, Szilva Ig- náczué, Frey Ferenczné, Rencz Mihály né, Mtjer Jánosné, Budáné, Szvo- koda Romáimé. Pan/.ierynó, Palkovich Alajosáé, Vándoráé, Tónayné, Tillraauu Fmi, Feichtinger Ernőnó, Felsenburg Károlyné és Gyulánó, Tiefeuthálnó, Schvarczné úrhölgyeK, s az úri tagok közül Palkovich Viktor alelnOk, Parányi Béla pénztárnok, Hamar Árpid, Földváry István, Ferenczy György, Frey Ferencz urak.

Majer István püspök elnöki évi jelentését felöl vasvári, majd a péztárnok számadását előterjesztvén, kitűnt, hogy a bevétel a következő volt: az egyesület lelkes véduöke Ő Eminentiája részéről 300 frt a főkáptalan kezelése alatti alapítványból 178 ft 37 kr. Az esztergomi takarók pénztár 20 ft » párkányi 25 ft a kereskedelmi s ipar.

elő't századok létesítenek. Az alkotmányos Magyarország a műveltségnek oly áldozatot hozott ez épületekben, melyek hosszú századokon át hirdetui fogják szellemét.

E tevékenységek körében Thza Kálmán, ki az egész kormány ólén állt, nem gyakorolt közvetlen befolyást. De szellemének 8 politikájának hatása bizonynyal részt kérhet az érdemből, a mivel kitűnő munkatársai, a Tréfortok, PJchvek, az Ordódyalc, a báró Kemények, a Széchenyiek örökítettek meg nevüket az ország történetében. S a nagy mű, az országos kiállítás, melyen Magya rország bemutatta haladását: bizony- nyál azt is hirdető, hogy — nem nézve pártszempontokra — az a tiz éves, öntudatos, kitartó munka, mit sok áldozattal folytattunk, termett nemes és sikeres gyümölcsöket.

De Tisza Kálmán tülajdonképen vett szakmiuisteri tevékenysége is nagy munkát végzett. Első művei egyike az egészségügyi törvény volt, mely — ha egyszer teljesen végre hajtható lesz — a legdrágábbat fogja megmenteni az országnak : fi d most sokszor elpazarolt életét. A közigazgatási bizottságok létesítése összeköttetést teremtett az állami adminisztratió közegei s a megyei önkormányzat tényezői közt. A keret, melyet igy létesített, bizonyára a legalkalmasabb lesz, hogy tért foglalhasson az igazi önkormányzati ellenőr,lödés szelleme, ha majd be fog következni, a mit ma már jobbára kikerülhetetlennek tart mindenki, az állami adminisztratió, a mely javítói fogja az önkormányzatban ma még észlelhető hibákat, visszaéléseket Nagy lépés volt e téren a javítás feló * köztisztviselők

kvalifikáczióiáról szóló törvény létesítése, mely az értelmiségnek s a műveltségnek megadta a maga jogait. A tisztviselők sorsát javitá a nyugdíjtörvény is, mely — bár a pénzügyi tároza keretében — szintén az egész kormányzatra kiterjedőleg orvosolt sok jogos sérelmet.

S a miuistereluök működését még nem is említők. A főrendi ház reformja, a mi oly rég meg oldatlanul volt a törvényhozás előtt, általa létesült. S általa, tevékenységének sokoldalúsága által, létesültek a magyar politikai és társadalmi élet számtalan jelentékeny vívmányai. Szeged megmentése és újraépítése a magyar ministe- relnöknek kiváló gondja volt. Nem volt áldozat és munka nagy, a mit meg ne tétetett volna, hogy az alföld metropolisa méltó legyen az uralkodó ismert szavához. É-< a fővarosban ? Mennyi köszönhető Tisza Kálmánnak. A nemzeti színház gazdag dotálása, kiegészítése, mindennel fölszerelése annak köszönhető, hogy a miniszter, kit művészi ügyekben érzéketlenségről szoktak vádolni, minden igényt, a mit jól megválasztott közegei ez intézetre nézve emeltek, sietett vagy az ország eszközeivel kiolégit.ni, vagy legfelsőbb helyen kielégítésre ajánlani. Tiz éve annak éqen, hogy a magyar nemzeti szinház nem ismeri a pénzügyi zavarok és szükölködés fogalmát.

S főiépült a díszes operaház, azon mnni- ficzencziából, a melyet a koronától szintén a magyar miniszterelnök eszközölt ki a magyar főváros emelésére. S lehették már alapjait a hatalmas országháznak, imly évtized múlva hird'ti a magyar korona és a magyar alkotmány egyesült érdekeit, de

hirdetni fogja azon férfiú bizalmát is az alkotmányos elmében, ki a magyar állam hivatott tényezőit — nem könnyű időkben — arra hangolni tudta, hogy ily hatalmas építmény létesítésével örökítsék meg az állam föuállísa óvzredes emlékéül — a mag var alkotmányosságot.

És politikájának gondja kiterjedt mindenre, a mi a magyar állam erősödését, nem kockáztatott fejlődését előmozdítható. Élete e tiz éven át nem a magáé volt, hanem a közügyé s majd ha eljő ideje, hogy részletesen megírják történetét, konstatálni fogják, hogy államférfit, ki többet, kitartóbban s öntiidatosaboau dolgozott a hazáink, mint ő, vajmi keveset mutat föl történetünk.

A magyar alkotmányosságnak kevés volt igazibb hive ez ország államférfid közül, mint az, kinek életét röviden vázolták e sorok. Királyát, hazáját egyforma hiveu szolgálta ; meggyőződése szerint, mely sok másokéval ellenkezett, de hazá|a törvényeit mindig megtartva, az alkotmányosság nagy alap gondolataihoz mindig ragaszkodva. Hizája nem is volt hálátlan iránta. Mint minden aktiv, kivált hatalmon levő államférfi iránt sokszor felhangzott iránta is ellenfeleinek elitélő szava ; de a közvélemény arra is talált számtalan módot, hogy kifejezze ragaszkodását s nagyrabecsülését iránta, ki minden téren előbbre tudta vinni nemzetét. Igazi értékét a jövő fogja meg mondhatni. Addig megdöuthetetlen csak az a tény marad, hogy hazája alkotmányos törvény hozása hosszú tíz éven kereszti)! benne látta e nemzet ieghivatottabb vezetőjét. 8 ezt — a nemzet kisebbítése nélkül — nem lehet kicsinyeim senuiuek.

Hazája bizalma mellett élvezte a korona bizalmát is. Meleg, férfias, kitüntető az a ragaszkodás, melyet személyéhez a koronás király tanúsít. 1880. óta a szent István rend nagy keresztjét viseli. S az üdvözlő irat, melylyel belügyminisztersége tiz éves fordulóján az uralkodó kitüntető, a legmelegebbek egyike, minőt király valaha irt.

Tisza Kálmán ma 55 éves, s igy azon korban van, mely mán még nagy tevékenység vár az államiéi fiókra. Hízója közéletében 3oká nagy szerep vár még rá g akái a kormány élén, akár más poziczióban, mindenesetre egyike lesz mindig hazája vezérszellemeinek.

Azoknak a vezérszellemeknek, a kik ua- gyokat alkotnak, mert mindig, minden körülmények közt: teljesítik kötelességüket.

VISI IMRE.

A fÖkStÖ.

(Mutatvány Q youiai Zsigmond Almaiból.)

Gyöugyökkel hímzett, gyönyörű kis valami. Ei.íl hahváuy rózsaszínű szalaggal, mely helyre csokorba van kötve. Formája tetszetős ; szövetje meg olyan fiuom, mint a patyolat.

*

Igéző pongyola ömlik el rajta. Világoskék hálóköulöse összhangban van kissé ha- lavány arc/.ával. Fekete haja a melynek pedig minden szála olyan akaratos, csomóba van szedve s szépen felfűzve. Uiry hívja azt a magyar ember, hogy kouty. Éw mégis a