Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 83. szám
Városi s tneqvei érdekeink közlönye. JA BGJBIBNIK HETEN KINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: •génz évre.................................................... fél évre ........................................................... n egyedévre ................................... Eny mént ár« 7 kr 6 frt — 3 , i , no SZERKESZTŐSÉG: SzENT-yAlNNA-UTCA 317. HIRDET ESEK. krliOTÁ ft It.p ezelleiiii részét illető közlemények küldendőkKIADÓHIVATAL: HIVATALOS HIRDETÉSEK: 1 szótól 100 szóig — frt 75 l;r. MAO ÁNIIIRDET ESEK megállapodás szerint lehető 100—200-ig 1 „ 50 „ legjutányosnbhau közül telnek. f JSzéchbni-tér v^., 200—300-ig . 2 „ 25 „ — • hont a hivatalos r a inasán hirdetések, a nyiltKrne szánt közBólyegdíj 30 kr. NYIf/ITEK sora 20 tcr leméinek, előlizeWsi pénzek őr reolamiilapok intézendő!;. —------------------------1------------------M Mtl Oft. Esztergom, okt. 14. (Dr K. L.)Föisp4nuuk,Majláth György [ kitüntetéséhez városunk és megyénk x minden fia őszinte s/ivvel gratulált. Amióta a törvényhatóság élén áll, b azóta meghódította a közönséget roil kouszenves modorával, előkelő szives- g ségével, kiváló tehetségeivel és komoly ft fiatalságával. Parányi megyénk ügyeit s Uaindig olyan szépen, olyan szeretetté tel s olyau odaadással vezette, hogy h mindenütt csak nagyrabecsülést tudott :b szerezni. Fényt és nimbuszt lehet csinálni, b de népszerűséget nem. Székhelyi Majái láth György carriereje első éveit Esz- tetgom ősi foispár.i székében kezdte [& el s azalatt a rövid idő alatt uemcsak hl fényt és nimbuszt, de népszerűséget ai is szerzett régi uevéuek. A Majláth név korona nélkül is el fejedelmi hangzású Magyarországon. íA Aubyi tekintélye és nimbusza volt, iái miut kevés névnek. A fejedelmi kegy most grófi korona ;ÍB alá foglalta. Ragyogó a foglalat, de tof még ragyogóbb, ami benne van. A Bti nagyemlékű országbíró családja most ca főrendiház választottjai közé léphet, odbogy uj ragyogást szerezzen az ősi lélfónyü névnek. Örömmel és szeretettel üdvözöljük 95í<8zeretett főispánunkat, aki annyira emmeg tudta hódítani szivünket, hogy (evTele örülünk s vele lelkesedünk. Kitüntetése olyan természetes és ;9£imegérdemelt, mint kevés kitüntetés. Épen azért tiszta szívből örvendünk Jemeki s szívesen leróttuk érzelmeinket. A tüntetéseket őszinte öröm rendezte s Esztergom város és megye lakossága önkényt csatlakozott azokhoz, akik a szeretet meleg nyelvén gratuláltak. Nekünk, helyi sajtónak, kedves föladatunk kifejezést adni annak a szép harmóniának, melylyel az ünnepély végig folyt. Annak a szeretetnek és tiszteletnek, melyet a derék főispán iránt mindannyian osztatlanul érzünk. De annak az emelkedett várakozásnak is, melyet megérdemelt kitüntetéséhez kapcsolunk. Székhelyi gróf Majláth György főispántól most még többet váruuk,- mint azelőtt s az ő tevékenysége hatáskörének nagyobbodásával Esztergom megye és városa érdekeinek előmozdításában bizonyára fokozódni is fog. Gróf Majláth György főispán ismeri Esztergom rnegyo és városa szebb jövőjének nagy hiányait s óriási akadályait. Az ő szava és akarata az első és leghathatósabl) ezen hiányok betöltésére és ezen akadályok legyőzésére. Nincsenek jobblélünk programújában kivihetetlen ábrándok. Amit szellemi és anyagi érdekeink követelnek, ahoz nem is kellene egyél) csak egy olyan tehetségű s befolyású férfiú jóakarata, amilyennel ez idő szeriut Székhelyi gróf Majláth György főispán ur reu delkezik. Éltesse őt sokáig a magyarok istene hazánk és megyénk javára : Esztergom felvirágoztatására ! Székhelyi gróf Majláth György fogadtatása. Főispánunk, Székhelyi gróf Majláth György ő méltósága a fejedelmi kitüntetés után, mint gróf héttőn este érkezett először körünkbe, hol az öröm és lelkesedés legősziutébb tüntetésével fogadták. Az esztergom-nánai pályaházban megyei és városi kitűnőségeink közül hétfőn délután öt órakor szép számban gyülekeztek össze, hogy a megérkező főispánt az öröm első kitörésével üdvözöljék. Ott láttuk Majer István püspököt, Andrássy János megyei főjegyzőt, Sar- lai Ede városi főkapitányt, Reviczky Győző központi szolgabirót, Matt.ya- sovszky Vilmos inu/slai szolgabirót diszmagyarban, Niedermann Józsefet, Saaghy Vendel muzslai plébánost, Fehér ebedi plébánost, Forster János kir. tanácsost, továbbá Nagy-Öl ved, Karva, Köböl kúth, Bátorkesz, Muzsla, Ebed, Náua, Karva és Párkány küldöttségeit A vonat hatodfélkor érkezett meg s amint a főispán lelépett, Mattya- sóvszky Vilmos üdvözölte őt legelőször a járás nevében, melynek határain 7 an. Amint a kitüntetett férfiú a közönség körébe érkezett, Majer István püspök köszöntötte néhány meleg szólal, mire a főispán meghatottau mondott hálát. A város nevében Sarlay Ede főkapitány mondott néhány őszinte szót, amit a főispán látható örömmel fogadott. Ekkor a körülbelül húsz kocsiból álló menet megindult. Párkány pompásan illuminált. Nem volt utszéli ház, melynek ablakaihau ki nem gyultak volna az öröm lángjai. A püspöki fogatban ülő grófot több helyütt zajosan megéljeuezték. A párkányi tűzoltók a városháza előtt sorfalat képeztek égő fáklyákkal s egy zenekar indulót játszott. Esztergom imposáusan ki volt világítva. Az ablakokból uemcsak fény sugárzott, de virágok is ékeskedtek s különösen hatalmas volt a városház homlokzatának kivilágítása, mely a gróf mouogracnmját ragyogtatta. A megyeház utczáját több ezernyi ember zsúfolta be. Viharos éljenzés fogadta a szeretett főispán megérkező* sót, kit az alispán vezetett föl a lépcsőkön. A virágokkal s szép nőkkel díszített nagy terem megtelt volt Esztergom megyéje és városa színével, javával. Amint a főispáu a terembe lépett, lelkes éljenek harcai)tak föl s Krupla- nicz Kálmán kir. tan. alispán a következő szónoklattal üdvözölte az ünnepeltet : Várva-vártuk e mai napot, mert már régen el volt terjedve azon örvendetes hir, miszerint 0 cs. s ap. királyi Felsége Méltóságodat a grófi és főrendiházi kettős méltóságokkal legközelebb ki fogja tüntetni. S miért vártuk oly epedve ezen erömhir megvalósulását ; miért örül ma oly any- nyira Esztergom megye közönsége, hogy mltságodat uj dicsfénnyel koszorúzva körében tisztelheti? —örülünk először azért, mert ezen kitüntetésekben szeretve tisztelt főispánunk részesült, de örülünk azért is, mert a fejedelmi jogar igazsság szeretető egy oly férfiút tüntetett ki, aki nagy őseinek dicső nevét még nagyobb fényre fogja „EsiiergomésVidéke“ tárcája.- - - ---------------------------------------------Valami a hirdetésektől. V Vannak világhírű angol, angol, franczia és imámét c/égek, melyek csakis a hirdetések- áoiek köszbuik millióikat. A kitünc czikkek- jíoiek manapság reklámot kell cs'Dálni. A mi alá van rejtve, azt nemlátja a világ s a yiifairől nem bestóluek vagy nem olvasuak az )dnmberek, zz teljesen egyértékü a nem lóte- leviovel. A A magyar közönség is hozzá kezd lassan í>ÖT$rődni a hirdetés rendszeres műveléséhez 8 latuannak országos firmáiuk, melyek ezreket sobldoznak évenkint készítményeik és termé- áieyeik .ajánlására. hl Városunkban még nincs teljesen kifejlődve ,-iid hirdetés érzéke, pedig számtalan példa i am rá, hogy a pártolásra érdemes keres- íefndelrai vagy ipar- czikkek nagyobb kelet- >')k örvendenek, ha a nagy közönség élénk ilef jyelmét hirdetésekkel vonják magukra. lörf Több Ízben szóltunk már lapuukbau a qrdrlapi hirdetések horderejéről, nem mu- vjsíztván el ugyanannyiszor a magunk véle- ^vüéuyét eklatáns példákkal és tekintélyek IJ^f ilatkozataival támogatni. 61< J|í a midőn ismét e tágyról mondunk el _je yo^-raást, talán azt hozhatnák fel ellenünk, v:gy fáradságunk felesleges, mert a hirde- tiCiOgy hazáukban is teljesen ki van fejlődve vlo oly rohamosan terjed, hogy a mellett Bzót emelni nem szükséges. De ez uem áll. Ezt csak azok mondják, a kiknek látókörűk szűk s a kik nem ismerik máp államok ebbéli óriási haladását. Angolország, Amerik:» valóságos csodákat miveinek hirdetéseikkel s nekünk alig vau fogalmuuk arról a tömérdek pénzről, melyet. egyesek hirdetésekre költenek. Virágzó telepek, óriási gyárak, százezer példányban megjelenő hírlapok, mind a hirdetések lankadatlan terjesztésének köszönhetik létüket és felvirágzásukat. De a hirdetések ily nagyszerű eredményei férfias bátorságot, törhet.Ien vállalkozói szellemet s miudenekfeWt számitó észt feltételeznek; s oly gondolkozás módot, mely nem riad vissza százezreket „kidobói* azon biztos reményben, hogy azok busás kamatokkal térülnek vissza egykoron. Akadémikus fejtegetések helyett azonban idézzük az angol miniszterelnöknek a hírlapi hirdetések ügyében nyilvánított nézetét s felhozott példáit. — Tagadhatlan, — úgymond az angol kormány férfiú — hogy az észszerűen folytatott hírlapi hirdetések nagy fontossággal birnak. A uyoratatott hirdetések hatalma felette nagy s a benyomás, melyet azok az olvasóra gyakorolnak tisztán attól függ, hányszor Került az illető hirdetés már szeme elé. Ebbéli nézetét a nagy államférfin, kővetkező példákkal illusztrálta : Ha korunkat joggal nevezzük a hirdetések korának, akkor az általánosan ismert londoni labdacs-gyáros Holloway nagyon értett hozzá, miként kell a korszellemet kizsákmányolni. S az ő szavai, melyek szerint hosszú gyakorlat után, folyton-folyvást, nagyobbitott hirdetési Kiadásaival még most sem képes elérni azi a pihenő, poutot, a hol a hirdetés által igényelt költség már nem fizetné ki magát, mint e téren első rangú kapaczitás szavai, hirdetés ügyünknek bizonyos aktuális jelleget kölcsönöznek. Holloway azt mondja, hogy nem képes any- nyit költeni hirdetésekre, a mennyi aránvla- gos hasznot ne hoznának házátak. Első hirdetését, melyben az ő „páratlan és minden gyemorbajt kigyógyitui képes labdacsait“ ajánlotta, 1837. október 15-én tette közzé. Bámulatos előrelátással bízva ügyében, az első reklám eredménytelenségéu el nem csüggedve, a gyártás mellett főgondjává az lett, mi módon és mily eszközök által terjessze hirdetését s hozza azt annyiszor forgalomba, hogy minél több ember s minél többször olvashassa. Nem törődött azon nagy összeggel, melyet ezen eszméje keresztülviteléhez áldozatul kel le hozuia, de azzal sem, hogy vagyonának utolsó töredékét is odafizette. És a következmények fényesen igazolták, hogy számítása helyes volt. Azon arányban, a melyben üzlete nagyobbodott és terjedt, növekedett a hirdetésekért fizetett összeg is úgy, hogy mig 1842-ben a közölt hirdetések dijszámlája 100,000 frt volt, 1845-ben ez összeg csaknem megkétszereződött. Látva, bogy minél többet költ a hirdetésekre, aunál inkább szaporodik jövedelme is, nem állapodott meg, hanem hirdetési kiadásait még növelte annyira, hogy 1851-beu 400,000, 1855-beu pedig 600,000 irtot költött rá. Jelenlegi évi kiadásai pedig meghaladják a 800.000 forintot. E rendszer megalapítója Holloway ur, már porladozik, de virágzó házas az általa hátrahagyott 20 millió foriutnyi vagyona ékes bizonysígot tesznek róla, hogy az áruknak hirdetések utján való észszerű terjesztése eszélyes dolog s a korszellemnek kifolyása. Még egy másik példát is mondott az angol állarnférfiú. Az eset teljesen hasonló az előbbihez, Ayer J. sebészeti szerek gyárosa Massa- chusettes-ben Amerikában őrült módon költekezett hírlapi hirdetésekre s az által gyártmánya annyira elterjedt, hogy nem hosszú élete alatt több mint 8,000,000 frt vagyonra tett szert. A Gladstone által felhozott példákon kívül ideigtatiuk még a hires hirdető, Bonner Róbert esetét is, ki mint a New-yorkLLed- ger szerkesztője, a hirdetések terjesztésében nagy mesternek bizonyult s ki ezen teheti sógének hiruevéu kívül nagy vagyont is köszönhet. Nem le9z érdektelen Bonner következő praktikus, hasonlatna foglalt nézetét elragnr dani, melyet egy vele vitatkozó legyőzésére nyilvánitott: — Ha önt — mondá Bonner — egy ötszáz tagú küldöttség elén bemutatják az Egyesült-Államok elnökének, lehet hogy később találkován vele, uera fog önre emlékezni ; de ha ez alkalommal hivatkozik arra, hogy ekkor — meg akkor már be lett mutatva s ha kivált ezt többször ismétli, két*