Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 82. szám

Esztergom VII. évfolyam

82. szám.

Vasárnap, 1885. október 11-én

es

VIDÉKÉ

Városi s megyei érdekeink közlönye^

yv\i

SGJKl.BNIK H ET ENKINT KÉTSZER

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

•ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész óvr«

..................................., > • ö fit —

f

él ívre........................................*

N

egyedévre....................................................

E(|y szám ára 7 kr

Ur3 . - 0

SZERKESZTOSEG:

£zent-^nna-utca 317.

hová » lap »zollen»! részét illető kíizleinények kiiMoiidSkKIADÓHIVATAL:

jSzÉCH ENI-TÉR.

hoTií a hivatalos s a magán hirdetések, a nyiliterbe szánt közlemények, előli/,ölési |iéu/ek és reelainálasok iiite/.emlók.

HIRDETÉS EK.

Ill V AT AI,OS UIIMíKTIÍStílí :

1 szótól 100 »/.óig — fi t 7ő kr. 100—?0f)-ig . 1 „ 50 „

2O()_:!l)0-ig . 2 „ 25 „

Hélyeg'líj 30 kr.

MAII XNIIIRÓKTÍJáKEf

megállapoiiás szerint lehel.8 legjutóiiyesn Miau közöl létnek.

NYII.TTÉR sora 20 Kr

legyeink kincse.

Esztergom, október 10.

(N. P ) Borágas hegyeinkben lassan- lassan elcsitul a szüretelek danája, az édes termés hatalmas edényekben a föld mellébe kerül, ahol újra óini! kezd, forrásnak indul s lesz belőle kitűnő bor.

Az 1885-iki termósuek már eleve is jé hírneve van.

Bitka szép szüreti saisonunk volt, valóságos második nyár érlelte meg a hegyek legnemesebb gyümölcsét, mely zamatánál és czuknrtartalmánál fogva évtizedek óta ritkítja a párját.

Esztergom majdnem kizárólag szőlőtermelő vidék. Nagyon czéliráuyes lenne tehát, ha kitűnő szőlősgazdák kiképzésére mielőbb vinezellériskolánk alakulna. Erre már régóta rendkívül; nagy szükségünk vau. A szőlészeti és borászati ismeretek ugyanis népünk régióiban oly naivak, hogy van akár-} hány szőlősgazdánk, aki még most is kételkedik a pbilloxéra létezésében, mikor hegyeinket sorra belepi; ami pedig a kezelést illeti, az a százados hagyományokon nem sokat változtatott. Az esztergomi bor jőhirnevét csakis a kezelés körül fölmerülő járatlanság rombolja le.

Az idei termés azonban eddig nem igen vonzotta ide a külföldi kereske-j dőket, még csak tudakozásokat se igen j hallaui s a szőlősgazda, kit a szüretij költségek meglehetősen kimerítettek sóvárgó vágygyal lesi, hogy mi lesz a hegyek kincséből, abból a hatalmas holt tőkéből, melynek nincs kelete.

Valóságos bűnt követne el az a

szőlősgazda s borpincze tulajdonos, aki az idei világhírre érdemes, kitűnő minőségű termést könnyelműen elpocsékolná.

Ki kell várni az alkalmat. Az idei eladó borok nem maradnak a pincédben; amint hogy a kitűnő gazdasszony- nak való eladó leány se maradhat pártában.

Az idei termés jó hírnevét megcsinálta a kedvező esztendő s különösen a kitűnő ősz, mely a begyekről kincseket s/űrt szőlősgazdáink pinezéibe.

Ne pocsékoljunk el tehát semmit, ne kapkodjunk ide-oda kínálatunkkal, várjuk be az alkalmas időt. Ha most még nem igen tűnnek föl jóravaló borkereskedők az esztergomi láthatáron, az idei bor idővel ide fogja csalogatni őket s ha lelkiösmeretes gonddal kezeljük hegyeink kincsét, nem is lesz okunk panaszkodni a miatt, hogy az esztergomi boroknak niucsen megérdemelt kelete.

Hegyeink kincsére tehát legyünk jó reménnyel. Az idei termés hírneves borokat szűrt pinezéinkbe. Ne vesztegessünk el semmit se belőle, hanem várjuk ki, mig hegyeink kincse ázsiót kap Akkor aztán teljesülni fognak az esztergomi szőlősgazdák és pinczetulajdonosok szép reményei.

Reáltanodánk jövője,

Esztergom, okt. 8.

Reáliskolánk egy őszinte barátjától kaptuk a következő sorokat : Ha a zon reáltanodái értesítők, melyek honi reáliskoláink tanó v en kén ti viszonyait kör voalozva a tanulók létszámának slatistikai adatait is feltüntetik, a helyi reáltanodáéval összehasoulitatuak, azon tapasztalatra jutunk, hogy tanulók számában az egyes városok népességi ará nyához képest a mienk áll a budapestihez legközelebb.

I Nálunk a hol a cultus-miniszter ur ál- j tál hangoztatott nemzeti betegség : „a

(gymnasium felé tódulás“ oly meglepő |arányokat ölt,még is tud hagyni az alreáliskola számára 115 tanulót, akkor itt szép jövő kínálkozik arra nézve, hogy az államosítással kapcsolatba hozandó V-ik reáltanodái osztályúak felállítása minél hamarább lótesittessék.

Ha a miniszter úr előtt nem volna ismeretes az imént hivatkozott létszám- inak évenkinti emelkedése, bizonynyal Lem tett volna Ígéretet az államosítás jés főreállá való kiegészítés ügyében. Látja ő, hogy Kecskemét nagy vidékkel biró népes város, s ennek állami 8 osztályú reáltanodája csak 72 tanulót fogadott be a múlt tanévben, a dévai állami főreáliskola pedig 113-at ; akkor kell, hogy önként táruljon szeme elé azon kérdés: körünkbe vegyök-e az Es/tergom kir. város által oly szép és tetemes áldozattal föutartott reáliskola ügyét ?.

E lap hasábjain már szőnyegre került a jelzett ügy és az intéző férfiak figyelme cselekvésre szólittatott. Ezen előintézkedés eredményes volta egyrészt emelné reáliskolánk felkarolásával a tanügyet, s a közmüve lő- dósnek ismét egy hatalmas oszlopot alapítanának, másrészt felmentenék a várost az ellátási gondoktól, harmad- sorban a városi közönség érdeke is nagyban támogatatnék,, a mennyiken gyermekeink kepeztetését a reáltanoda

utján is érvényesíthetnék a mellett, hogy a vidékről érkezett reáliskolás növendékek szaporodására számítván, az élelmet és szállást adó gazdák is jelentékenyen nyernének általa.

Fel tehát hathatós szavú tekintélyek! Bízva a miniszter ur hathatós ígéretében és rokonszenvóben teremtsék mega ked- I vező viszonyok közt Esztergom állami reáliskoláját! —i.

Levél a kiállításról.

(A vasutak kiállítása.)

Budapest, okt. 9.

Országos kiállításunk — feladatához híven — hazánk kulturtéuyezŐi- uek egy hatásos összképét tünteti fel. A vasutaknak, melyek e tényezők sorában előkelő helyet foglalnak el, ehhez képest szintén előkelő hely jutott kiállításunkban. Vasú tűink kiállítása három főcsoportra osztható: az osztrák magyar államvasut, a déli vaspálya é& magyar államvasutak kiállításaira.

Az osztrák-magyar államvaspálya- társulat pavillouja egyik legszebb építménye az egész kiállításnak. Parkírozott előtéren a magyarországi uradalmak termónyoi és gyártmáuyai, py- ramisok kőszénből, vas- és aczélból vaunak elhelyezve. Ugyané kitüuóen ikszelt uradalmakban vaunak a pavilion két belső szárnyai fentartva, úgy, hogy a bennünket első sorban érdeklő tu- lajdonképeni vasúti kiállításnak kissé szűk tér maradt fenu. A de Serres Battig-fóle jeles vas felépítmény már több előbbi kiállításból ismeretes ; az új szerkezetű óriási emelőd,mik

Az „EsstírgoffiásVidáka“ tárcája

As spedés érája.

Ha leszáll az alkony Csöndes, bús homálya Elragad a lelkem Messze, messzi tájra;

Oda, a hol te vagy Hűtleu boldogságom S nyugtalan hány ködöm A magányos ágyon.

Eszembe jut a te Lázas ölelésed,

Forró ajkad csókja Ab még most is éget ...

S úgy vágy lak éu újra Csókolni, ölelni —

És megátkoználak . . .

De nem tudom tenni.

GRÓF VAY SÁNDOR.

SHntUk.

Hogy egymást még alig ismerve Pirulva találk#zánk,

Szerettelek titkon, epedve Es meg nem mondfiatám.

S azóta misem változott meg Ábrándos angyalom,

Hisz mostan is még úgy szeretlek, Hogy ki sem mondhatom.

GRÓF CSÁKY GYÖRGY.

U&gymmig Hmsegprimisa.

(A Magyar Salon októberi kötetéből.)

A sátoros egyházi ünnepeket fényesen szokták megülni az esztergomi bazilikában. Olyan fényesen, mint sehol az országban.

A főszékesegyház hatalmas szavú harangjai még a szomszéd falvak híveihez is elszólalnak. Az esztergomi nép ünnepi díszben hullámzik fölfelé a régi vár omladékáiból fejedelmi pompával kimagasló bazilikába, mely kívül olyan hideg, mint,egy nagy komiokú tudós s belül olyan meleg, mint egy poéta szive.

A bazilika imponzans hajóiba legalább is ötezer ember fér el. A középső hajót, föl egész a szentély lépcső-soráig válogatott szálkatouák foglalják el csillogó-villogó parádéban, cserágas csákóval, fényes bayo- uettes puskával. A bosszú sorfal legvégét tűzoltók egészítik ki. (Nem esketik parádé tűzoltók nélkül a legújabb Magyarországon.) Mikor az oltárig vezető széles út már tökéletesen szabiidon van tartva, akkor jön egy újabb hatalmas eleven fal. A növou- dékpapok eerege. Kossuth Lajos sógora, Meszléuyi Gyula kauonok vezeti a papságot. A legszálasabb termelő főpap gláp teljes

díszbe öltözött kanonokok és nüspökök sorakoznak, rendkívül drága egyházi kincsekkel. A kék reverendájú s fehér ingű klerikusok a feszes katona glédát bélelik ki. A püspökök, praelatusok és kanonokok pedig nagy félkörbeu a főtemplom hatalmas kapuja elé sorakoznak. Ezernyi és ezernyi ember várja a prímás megérkezését.

Egyszerre csak megáll a uégyesfogatú kocsi a bazilika följáratának lépcsői Blatt. Néhány előkelő fiatal udvari pap sürög a prímás elé a szomszéd kocsikból s Magyar- ország első főpapja fürge mozdulatokkal siet föl a lépcsőn s nem mulasztja el jobb- ra-balri kiosztani az áldást. Az áhitatosan leborult emberek tömegén áthaladva, végre fölér a nagy ércz-kapuhoz.

Bíboros ruhája uszályát egy fiatal udvari pap viszi több lépésről utána. A her- ezog-primás néma főhajtással üdvözli a főpapok testületét, megcsókolja az eléje tartott keresztet, szentelt vízzel hinti meg a közelállókat, mialatt kezet csókoluak neki a szertartást szolgáló főpapok.

Erre azután belép a fejedelmi pompában ragyogó főszékesegyházba. A chóruson hatalmas akkordokban hursan meg a páratlan orgona nyitányzetiéje, mely a prímást egész a főoltárig kiséri.

A szentélyben egész légió papság és szolgaság segédkezik neki a misemondó ruha föladásában. A főszékesegyházi kincstár legdrágább ki csei s a ruhatár legénékesebb öltönyei kerüluek az oltár elé, melynek alsó rpszo mesés összegű vert ezüst müvei van e’bpyitva teljesen. A kathoükus klérus gazdagsága és bafalma soha se nyilatkozik

hangosabban, mint busvét vasárnapján az esztergomi bazilikában.

Sirnor János nemcsak fényesen, de áhitatosan poutificál több száz pap és több ezer ember előtt. Miséjét élénken és gyorsan végzi s azután föllép a szószékre.

Sokat írtak már a prímásról, de fényes szónoki tehetségéről még keveset. Pedig ebben mutatja be szellemének egész erejét s bölcsesége gazdag tárházát teljesen.

Husvéti szent beszédét fiatal lelkesedéssel s valódi ambitióval szokta elmondani. Hatvanhét óta alig maradt el vele kétszer- liároraszor ; akkor is vagy Rómában tartózkodott, vagy betegen feküdt. Kisebb betegeskedések, melyek oly gyakran bekopogtatnál« a hetvenes öregeknél, uem szokták visszatartani a szószéktől.

A néptömeg nem kezd oszlani, csak sűrűbbé csoportosul a szószék alatt. A prímással átelleuében a bazilika márványfalába van beállítva a legnagyobb magyar egyházi szonok szobra. Olyan ihlettel, olyan hévvel, olyan meggyőződéssel s olyan élénk ajakkal áll a hívek előtt, hogy szinte hallani, hu rája tekintünk. Hanem Pázmány Péter helyett Sirnor János kezd beszélni. Nem nézi többet senki a szép szobrot. Mindenki az elragadó szavú prímást hallgatja.

Rokonszenves hangon, emelkedő , tűzzel Kezd beszelni. Heve mindinkább fokozódik. Végre egészen áttüzesedik s fó'lmelegiti a bazilika óriási tömegét, mely teszült figyelmében márvány nyugalommal és csöndes- S éggel hallgat minden egyes igére,

A prímás szónoki művészete azonban egyszerre csak átcsap a Golgotha íéjdai-