Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 78. szám
Esztergom VII. évfolyam 78. szám. Vasárnap, 1885. szeptember 27-én. 0$ Városi s megyei érdekeink közlönye. Mi i ÉGJ EL E N HC HETENKINT KÉTSZER! VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre........................................6 fii. — krfái évre negyedévre Egy szám ára 7 kr iO SZERKESZTŐSÉG: ^ZENT-^NNA-UTCA 317. hová a tup szel lom i részéi illető közlemények küldendőkKIADÓ »Tv ATAL: jSzÉCFFENI'TÉR Iiotií a hivatalos s a magán hirdetések, a ilyilUéróe szánt közlemények, előlizetési pénzek és reelamáKsok intózeiidők. HIRDETÉS EK. HIVATALOS nniDföTtóSISK : 1 szótól 100 szóig — fit. 7ő kr 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdlj 30 kr. M AO ÁNIIIUD1CTRSIÍK megállapodás szerint lehető legjiitányuRtthhau közöl tétnek. NYILTT15U sora 20 Kr Az iparoktatás Magyarországon. Budapest, szept. 25(K. K.) Alig vau Európában ország, mely az iparos oktatás külön bűző irányú intézeteit oly sokáig nélkülözte volna, mint Magyarország. Az 50-es évek óta állottak ugyan fenn ■úgynevezett vasárnapi iskolák az iparos és kereskedő tauonczok számára, de azokban a tanítást senki sem vette komolyan s a tananyag sem felelt meg az iparoktatás fogalmának. Az iparoktatás terén az úttörő szerep az orsz. iparegyesületnek jutott. Ezen egyesület a felejthetetlen emlékű báró Eötvös József elnöklete alatti megalakulás után (1867) első feladatának tekintette az iparosoktatás felkarolását ; de ebbeli tevékenysége csak a fővárosra szorítkozhatott. Az első alsófoku ipartanoda Budán 1869-ben nyittatott meg, melyet azután a később egyesített főváros területének különböző részeiben rövid egymásutánban még más hat tanoda is követett. E tauodák a kormány és a főváros segélyével létesültek és kezdetben csak a legszerényebb igényeknek felelhettek meg, amennyiben csak az iparostanou- ezok hiányzó elemi ismereteit igyekeztek pótolni ; azonban a viszonyok ja- vultával fokozatosan fejlesztettek. így néhány évi fennállás után lehetővé vált a puszta elemi tantárgyakat némi szak tanítással (III. osztály) is kiegészíteni s a rajzt.auitást az első (előkészítő) osztályba is bevezetni ; majd ezen legfontosabb ipari tantárgyat,, mely kezdetben minden határozott irány nélküli volt, az ipari igényekhez idomítani és fokozatosan fejleszteni. A fővárosi elsőfokú iparoktatás egy további fejleményét képezte az úgynevezett ismétlő iskoláknak előkészítő ipariskolákká történt átalakítása (1882), mely intézkedéssel kapcsolatban az orsz. ipnregyesiilet vezetése alatti tauodák is teljesen ujjászerveztettek és magasabb színvonalra emeltettek. Időközben (1873.) e tauodák nyomán Erdélyben a szászok laktt váró sokban hasonló tanodák létesültek, amelyek az ottani kedvező közoktatási viszonyok alapján szintén örvendetes fejlődésnek indultak. Ezeken kívül elszórtan az országban még egy-két más helyen is létesültek egyes hasonló tanodák, többnyire azonban igen korlátolt tanidővel és tananyaggal, j Az iparoktatás többi irányzatainak megkezdése az 1873-iki bécsi világkiállításra vezethető vissza. Az orsz. paregyesület kérelme folytán az országgyűlés iparmuzeumi tárgyak vásárlására 50,000 irtot szavazván meg, e tárgyakból megvette tett az iparművészeti múzeum alapja ; ugyancsak a bécsi kiállítás alkalmával jutott a kormány kezébe egy nagyobb adomány azon czéllal, hogy abból i pártán mii helyek létesittessenek. Ez képezte kiindulási pontját azon mozgalomnak, mely ja házi ipar fejlesztését tűzvén czélul, házi ipari egyesületek utján különféle ipari tanműhelyek létesítésére törekedett. E tanműhelyek egy része nem | bizonyult ugyan életrevalónak, de többi ■része a mostan is fennálló tauműhe- j lyeknek alapját képezte. Ami a középfokú iparoktatást illeti, az első ebbeli intézet a kassai gépészeti tanoda, magau kezdemény eredménye volt, azonban a kormány által által mihamarabb átvétetvéu, állami kezelésbe jött. Sokkal terjedtebb hatáskörű és hivatásu ennél a csak néhány év óta működő budapesti állami közepi partauoda. Középfoku ipartanoda jellegével bir végre a fővárosi felsőbb iparrajztauoda is, mely szintén csak néhány óv óta működik. Az iparoktatás mindezen tényezői egymástól függetlenül és minden egységes irányelv nélkül működtek. Az 1881 ben szervezett „házi-ipar és ipar oktatási országos bizottság“ feladata volt ezen összevisszaságba rendszert, összefüggést hozni és általában a hazai iparoktatás országos szervezését előmozdítani. E bizottság rövid fennállása óta e feladatnak nagy részben megfelelt s különösen az ipartanműhe lyek czóltudatos szervezésében figyelemre méltó eredményeket ért el. Nem hallgathatják el, hogy az ipa- roa-oktatás ügye egészben véve éppen a legközelebbi időben a fejlődésnek ismét uj stádiumába jutott, mely ez ügyben úgy szólván forduló pontot képezend. Kedvező előzmény volt erre nézve 1883-ban Zichy Jenő gróf azon ajánlata, mely szerint a* ipartanodák szervezésének mielőbbi foganatba ve- hetósére 12,000 frtot ajánlott fel ; s a tanodák országszerte leendő szervezése végett a kormány megbízottjával az ország nagyobb városaiban a szükséges előkészítő lépéseket megtette. A túl aj do ii kópé ui fordulópontot azonban az uj ipartörvény meghozatala (1884) képezi, mely törvény az iparos-oktatásról behatóan gondoskodik s e czélra bizonyos jövedelmi forrásokat is kijelöl. E törvény alapján az egész iparos-ok tatás ügyének országos szervezése és az régibb féle intézeteknek átalakítása most vau folyamatban. Levél a kiállításról. (A szerbek és kiállításunk.) Budapest, szept. 25. Érdekes és meglepő jeleuség az a nagymérvű és meleg érdeklődés, melyet a szerbek országos kiállításunk iráut tanúsítanak. A kiállítás megnyitása óta majdnem szakadatlanul csoportosan lehet látni Alföldünk szerbajka lakóit s a szem királyság polgárait a kiállítás és fővárosunk utczáinak tarka népvegyületóben, amint hol kíváncsian, hol tanulni vágyó érdeklődéssel nézegetik a magyar kulturális haladás termékeit. És mi szívesen vesszük ez érdeklődést, örömmel fogadjuk körünkben a szerbeket annyival inkább, mert látjuk, hogy az őszinte jó indulat vezérli őket hozzánk s mint maguk bevallják, látni, tanulni akarnak kiállításunkból. S valóban a kiállításunkat látogató idegenek egyike som tette oly kiváló , tanulmány tárgyává kiállításunkat, mint !a szerb nemzet kiküldöttei. Maga a szerbek koronás királya, I. Milán járt ebben elől jó példával. Eljött először maga s behatóan megnézte kiállításunkat ; azután eljött még egyszer s elhozta magával bájos ifjú nejét: Nathália királynőt ás S éves fiát Sándor szerb trónörököst. Napok Minden úgy van, mint volt régen, Nem változott semmisem ; Virág illat, madár ének Száll az erdőn s ligeten. Kertünk alatt folydogálva Egyre suttog a patak, Mint midőn a füzek alján Estónkint ott vártalak. S a baboknak tükörében Látom a hold sugarát, Mint midőn ott üldögélve Szűm verését kallgatád. Mint midőn az égre nézve Keresénk egy csillagot, S szemeinkben boldogságunk Tiszta fénye ragyogott! Minden úgy van, csak mi ketten. Nem vagyunk a régiek, S ott a füzek árnyas alján Rád most hasztalan lesek ! Messze tőlem, távol innen Sóhajom sem hallhatod, Bár közel még az euyimhez Fényük most is csillagod. Mi.ideu úgy van, mint volt régen Nem változott semmisem, Boldogságát néma búval Cserélte csak fel szivem. És e bú, miként az árnyék Nyári napnak alkonyán, Egyre nő', míg szemfödélnek Éji fátylát dobja rám ! LITHVAY VIKTÓRIA. Alig van ma Magyarországon népszerűbb ember, mint Matlekovits Sándor államtitkár és ritkán volt név oly sokszor a nép ajkán mint az övé. Rckonszeuv kormányférfiú iránt még nem nyilvánult oly osztatlanul mint Matlekovits iránt ; elvbarát és ellenzék egyaríut raeg- kódol e szakember kitűnő tehetsége, vas szorgalma és lankadhatlan kitartása előtt és ha már két bét előtt, mikor a lapokat bejárta megbetegedésének hire, tapasztalhatta hogy ez a rokonszeuv nem mondva csináh, hanem mély és őszinte, erre nézve utolsó kételyei is eloszolhattak, mikor lemondási szándékának hírére, általános volt a hihetetlen csodálkozás és a megdöbbenés. Mikor e sorokat Írjuk, még mindig csak bir, Matlekovits államtitkár lemondása, t. i. lehet e szándék igaz vagy koholt és őszintén be kell vall. uuuk, hogy mi is részesei vagyunk a kínos benyomásnak, melyet a dementi késedelme mindenfelé kelt Nem lehet felada unk regisztrálni a sok kószahirt, mely a legutóbbi napokban szárnyra kelt, de éppen e hírek miatt csodáljuk, hogy il’etékes oldalról sem találták eddig szükségesnek, egy kategorikus nyilatkozattal véget vetni a raende-raondákuak és világosságot deríteni a homályra. Mi a magunk részéről majdnem lehetetlennek tartjuk Matlekovits visszalépését. Betegség nem lehet oka a visszalépésnek, mert. legutóbbi betegségéből gyorsan felépült és a hetekben már újból raegkezdtefá- radhatlan működését, megjelent hivatalában a minisztériumban és a kiállításon, megnyitott egy időleges kiállítást, szóval ismét ott van, hol alig tnduók nélkülözni, a munka mezején. Életkora olyan, hogy tevékenységének még csak most nyílik a valódi tér, a legszebb férfikorban, mint 47 éves ember nem fog, nem szabad visszavonulnia a munkától. Vagy talán atnbicziózus lenne és ennek kellő ki nem elégitése bírná reá a lemondásra? Alig hihető. Nem tudjuk, azonban lehet, hogy ambi- cziózus, de vájjon kicsoda az ma Magyar- országon, ki minden ambiczióját úgy kie’é- githetné, mint Matlekovits ? Ismételjük :'ne n hihetjük, hogy lem uidása pozitív alappal bírjon, uem hihetjük, hogy a kormány különösen most, a küszöbön lévő fontos köz- gazdasági tárgyalások előtt nélkülözhetne egy M.*tlekovitsot és azt sem hihetjük, hogy Matlekovits éppen akkor lépjen vissza, mikor legtöbb alkalma nyílik aunak bebizonyítására, hogy a reményekét, melyeket szakértelméhez és hazafiságához fűztek, teljesíteni 's képes. Ma a Matlekovits név oly aktualitással bir, hogy érdemes közelebbről is megtudui, ki e név viselője. „Magyarországot az európai müveit, uera- zetelc családjában édes gyermekül fogadhatják, fővárosát pedig bátran avathatják világvárossá“, ezt irta Lesseps magyarországi körútja alkalmával egy barátjának. Jártak már ő előtte is nagy emberek, hires tudósok uáluuk, kiknek főczéljuk volt Magyarország közgazdasági viszonyait tanulmányozni — de nem találták meg a kellő adatokat. Nem találták Összegyűjtve ama kincseket, melyekkel hazánk lépteu-nyomon bővelkedik, nem mutathattuk meg a külföldnek, kifejlődött iparvállalatainkat, miutagazdasá- gainkat. De megnyílt az országos kiállítás, nemzeti ünneppé avatta fel a lelkes magyar nép, egy óriási tükör, rnolybeu nemcsak a jelenbe pillanthatunk, hanem mely előre látni engedi egy hatalmas nemzeti élet jövő képének körvonalait. Ez az országos kiállítás tette egyszerre országos hírűvé Matlekovits Sándort. Mert valljuk be, hogy ha ez az országos kiállítás nincs, aránylag még igen kevesen ismernék a kereskedelmi államtitkár nevét. Matlekovits úgy szólván a közlegónység- gel kezdte pályáját. Az Andrássy-miuiszte- rium kiueveztetésekov mint fogalmazó lápéit a kereskedelmi minisztériumba. Ha hivatalában nem,- feltűnhetett fö- lebbvalói előtt, hivatalon kívüli működése
