Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 77. szám
Esztergom VII. évfolyam 77. szám. Csütörtök, 1885. szeptember 24-én* Városi s megyei érdekeink közlönye. MsgJKL.ENIK H E TEN K I NT KÉTSZER vasárnap és csütörtökön. étre fél évre . negjedésre ELŐFIZETÉSI ÁR Eqy szőni ára 7 kr 6 frt 3 , 1 Icrhov» SZERKESZTOSEG: pZENT-^tNN A-UTCA 317. 1 up szel lenti részé t illető l(ö7.leméiiyek külilendSkKIADÓHIVATAL: J ^ZÉCHENI-TBR Í5-» Iiotií a liivataloB 8 u magán hirdetések, a njilítdree szánt közlemények, elöli/,etési |>én/ek és lechunáKsolc iiif.ózeiniök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS imíDM'HÓSIOK : 1 szótőI 100 szóig — frt. 75 kr. 100—200-ig 1 „ 50 „ 200—200-ig . 2 „ 25 ,, íiélyegilíj 30 kr. MAO ÁNIintDK l'ftSKK megállapodás szerint leket® legjutányosabban közöl fetuek. NYILTTEU sora 20 ar ISTVÁM BÁCSI JUBILEUM A. fMajer Istváu püspök irodalmi működésének félszázados évfordulója.) Esztergem őszinte szeretettel ülte tneg István bácsi fólszázados irodalmi jubileumát. Az ünnepély nyitánya még szombaton-este egy igou sikerült kis Szerenád volt, melyet «, dal- és zenekedvelő egyesület adott elő, Krotky kanonok lakosztálya ünnepélyesen ki volt világítva, a főkáptalani téren nagy közönség hullámzóit. A .püspök ur az ovátió ' végeztével lejött és személyesen "köszönetét mondott a kitüntetésért. Vasárnap délelőtt ment végbe a tulaj donfeép való ünnepély A püspök ur isztermében d. e. tiz órakor a Jótó- ouy egyesület bizottsága tisztelgett felső sorban is. A bizottságot, melynek íiagylelkü elnöke az ünnepelt, Mészá ros Károly né úrnő vezette, kiu^k szép bondókája után a püspök ur ezt válaszolta : „Hogy a jó lelkek az írás tanítása Szerint sírnak a siránkozökkal, s örvendenek az örvendezőkkel, azt Nagyságtok ma fényesen igazolják. Köszönöm, forrón köszönöm, hogy irói fól- szá/mdos öröm-ünnepemen, barátaim-, jóakaróimmal s velem együtt örvendezni méltóztatnak: kétségkívül az élet legnagyobb és nemesebb örömei közé tartozik azon tudat, hogy törek- vóseiuk a jobbak által méltányol tatnak. Vajha annyira képes volnék hazámnak ,s az emberiségnek jó szolgálatokat .tenni, amennyire szivem óhajtja ! — Ám ha nagyságtok oly lelkesen fogjak, mint eddig eljárásomban támogatni, bízom az Istenben, hogy működésünket a haza és Isten áldása ki- jsérendi. Kegyességüket ismételve igen-igen Köszönöm, magamat, ú<ry az irodalom jtninden bajnokát, s kivált iigyefogyot- Jaiukat kegyességükbe s magamat — $zt a kis önzést kérem bocsássák meg r— különösen szeretőtökbe ajánlom.“ Erre Sujánszky Antal kanonok ve elése mellett a clérus tisztelgői következtek. A kanonok ur, kit a jubilánshoz már félszázadnál régibb barátság köt, a következő beszédet mondotta : . „Móltóságos Püspök, pápai Praelatus uJr ! Azon általános részvétuól fogva, mely Méltóságod félszázados irodalmi pályájának diadalmas sikerei fölött nem csak körünkben, hanem országszerte nyilatkozik, kell, hogy legnagyobb lelkesedéssel a klorus üdvözölje Méltóságodat, mint akin ez tüzcsonióban föl - ragyogni látja mindazon erényeket, melyek alkalmasak arra, hogy egyházi működésünk minden nemét Istennél kedvessé, a világ előtt tiszteletkeltővé és áldásban gyümölcsözővé tegyék. Ezen üdvözlet kijelentésére én valók: „szerencsés föl hivatni, s örömmel enged-em pap társaim bizalmának mert azt hiszem, ők is egyet értenek velem abban, hogy most midőn a tisztelgők oly hosszú láncsora várakozik oda künn, Méltóságod érdemei, erényei nem lankadó tevékenységének tüzetes felsorolását mellőzve, mindnyájunk nevébeu arról biztosítsam, hogy tiszteljük és magasztaljuk az elmét, és szeretjük a szivet, mely mindezeknek kiapadhatlau forrásul szolgált. Örömmel fonnánk a csillagok sugaraiból dieskoszorut ‘homloka köré, de miután Méltóságod számtalanokat szóval és Írásban oktatva, a szentirás szerint úgyis csillagok fényében tiindük- lik, csak a mondók vagyunk, hogy az isteni Gondviselés tevékeny éleiét még hosszúra nyújtsa, s jubiláns irodalmi éveinek sorát messzehaladó munkáinak éltető, buzdító szellemo pedig századok- ról-századokra hasson és főn maradjon. Éljen ! A püspök ur Sujánszky Antal kanonok szép beszédére ezt válaszolta : „Fölötte nagyra becsülöm ás szívből örvendek, hogy tisztelve szeretett karós pap társaim, magokat jubilaeumom alkalmával hozzám megalázni móltóz- tattak. Ily kegyességük és szeretőtökért fogadják torró hálám nyilvánítását. E megtiszteltetés ugyan érdemem fölötti ; ám annyit nyílt homlokkal mondhatok, hogy amily hőn szeretem papi állapotomat, ép oly mértékben törekedtem szóval és tollal statusom nak becsületére válni, a papságnak jó nevét, tekintélyét, igazait s ahol s mint lehetett polgáraimnak javát előmozdítani. Már első önálló művemben, 47 óv előtt kiadott primitiai beszédemben szt-Páltól kölcsönzött textus szerint azt vitattam, hogy a jól forgolódó egyházi személyek kettős tiszteletre méltók és — hogy a többit elhallgassam — ezután 35 év múlva, tehát már kanonok koromban 1873-ban közzé tett Bibliographiámban is bebizonyítottam, hogy mennyire fekszik szivemen paptársaim jó neve és tekintélye. De úgy hiszem, ily adatokra hivatkoznom fölös, hisz Nagyságtok közt élek, ismerik ész- és sziv-járásomat, hegy egyházunknak élek, halok, mi ugyan mindnyájunknak szent köteles sége ; ám e kötelességnek becsületes, lelkiüsmóretes teljesítése szokta az embert úgy öntudatjában boldogítani, mint mások becsiilósóre méltóvá tenni. Midőn ezekkel ismételve köszönöm magok megalázát és irántanii kegyes s jó indulatjokat, s mind nyáj tiknak Istentől minden jót kívánnék; magamat további nagybecsű testvéri szeretőtökbe és ájtatosemlékükbe ajánlom.“ Kivetkezett ezután a díszruhában megjelent törvényhatósági küldöttség, melynek elnöke és vezetője, Székhelyi Máj lát h György főispán ur a következő szép szónoki beszédet mondotta : „Móltóságos püspök, praelatus és érseki hely nők úr ! Esztergom megye törvény hatósága örömérzelmeinek és üdvkivánataiuak hírnökei vagyunk: fogadja azokat, kérjük, méltóságod, azon szives jóakarattal, melyben küldőink keresik érzelmeik élónkségéuek, iidvkiváuataik őszinteségének viszonzását. Fólszázados évfordulóját ünnepeljük ma mltsgod hazafias irói munkásságának, ama munkásságnak, mely mltsgod- nak, s joggal, országos novet szerzett; s ha Esztergom vármegye közönsége készséggel ragadta meg ez ünnepélyes alkalmat, hogy őszinte tiszteletét s élénk ürömérzelineit tolmácsolja az országos hírű férfiú előtt, örömmel és büszkeséggel teljesiti e kedves kötelességet azon férfiú irányában, kit e megye büszkén vall magáénak, kinek múltja e megye múltjával, jelen működése e megye jelenével szorosau összeforrt. Mert mltsgod fólszázados irodalmi tevékenysége csak egy fejezete eseménydús élettörténetének , melynek minden lapja szakadatlan és sokoldalú hazafias ténykedésről tesz tanúságot. Bármelyikére vessük szemünket megyénk egyházi, politikai vagy társadalmi intézményeinek, mindegyikénél ott látjuk mltságodat, mint kezdeményezőt, létesítőt, vagy buzgó és bőkezű támogatót. Azon díszes egyházi testület, melynek mltságod két évtizeden át tagja, főoszlopaként tiszteli. Ama terem, melyből mltságodat üdvözlendők, kiküldettünk, emberöltőt jóval meghaladó időben hallotta már mltságod lelkes szavát, mint hallja ma, valahányszor jog- és igazságért foly a küzdelem. A vagyontalanok és árvák kegyes jótevőt áldanak, a u űvészek hathatós párfogót tisztelnek mltságodban, ki önmaga is művész, még szórakozva is művészit alkot. De büszkén s megelégedve is tekinthet vissza mltsgod e hosszú s tettekben gazdag pályára, mert elnyelnie sikerült, mit elérni keveseknek adatott: honfitársai köztiszteletét, nekünk pedig, mindnyájunknak, kik közvetlen tanúi vagyunk mltságod áldásos működésének, osztatlan szeretet't. S ez érzelmektől lelkesítve jelentünk meg mltságod előtt, kérve a Mindenhatót, hogy mltságodat magasztos hivatásának megtartva, a haza javára, megyénk díszére s mindnyájunk örömére sokáig, igen sokáig éltesse !“ (A. jubiláns a ns megyei küldöttséghez.) „Meg nem érdemlett szerencsében részesíti Méltóságod s a nemes megye képviselete Esztergom megyének ez hihetőn legidősb egykori midőn fólszázados irói alkalmával nagybecsű üd- megtisztelui méltóztatnak. 3-dik tizedében közteremében a köztáridő szerint j táblabiráját, ! jubileumom j vüzletükkel j Századunknak dettem e megye gyalásokban rés/tvenni ; s hogy a díszes irodalmi pályán is lankadatlanul (Igyekezzem a hazának szolgálni, részbe u Esztergom vármegye karai és rendéinek köszönöm, mert ők voltak oly kegyesek, hogy irodalmi zsengéim egyikét, 1844-ben közzé tett Népnév e 1 é s t a u czimű munkámat arra méltatták, hogy azt a házi pénztár jövedelméből a megye torületéu lévő minden néptanító számára megvolték, s azon fölül közgyűlésiig az ország minden törvényhatóságának figyelmébe és pártfogásába ajánlották. Ily szerencsében kevés magyar könyv részesült, s ezen kitüntetés engemet arra ösztönzött, hogy a tollat tovább is serényen forgassam, s nemzetemnek buzgón, irodalmiig is szolgáljak. Meg-meg 1848-ban e megye közönsége a hivatalos Közlöny rendes megyei levelezőjévé választott s ez ismét ápolta bennem az irói ösztönt. És igy folyvást szerencsés voltam e ns megye közönségének kegyes jóindulatát és bizalmát birui. De biztosíthatom is méltóságodat és nagyságtokat, hogy Esztergom megyének dísze, java, mindég szívemen feküdt s ily hazafiúi kötelességemet Isten segítségével mind végig híven óhajtom teljesíteni. Ez úttal pedig móltóztassauak ke* gyessógök és fáradságukért a legforróbb hálámat fogadni ; s tisztelotteljesen fölkérem móltóságos főispán urat, hogy ezt a tisztelt megyei közönségnek is kegyesen tudtál adui méltóztassók. Ajánlom magamat további kegyükbe és nagybecsű szeretőtökbe.“ (Takács Géza főjegyző Esztergom városa üívében.) Móltóságos Püspök ! Mélyen tisztelt hazafi ! Azon babérlombokhoz, melyeket ma 'egy ország fűz az ünnepelt iró, Majer István homloka köré, Esztergom sz. kii. város képviselő testületé is óhajt pgy szerény ágat fűzni ; teljes joggal véli ezt tehetni azon város képviselő testületé, mely városnak kebelében vette kezdetét, e ma ünnepelt irói pálya, de teszi ezt e kir. város, a hálás érzelmek sugallatából is, az érdemekben gazdag férfi iránt. A törvényhatóságok és városok, polgári erényekben tündöklő hazafiakat, régi szokás szerint szerették magukévá tenni, keblükre ölelni; ezen haza- fias hagyományhoz hivon, Esztergom kir. város közönsége mai napon külön e czélra összehívott rendkívüli közgyűlésében, méltóságodat lelkes felkiáltás közt díszpolgárává választotta, a polgári erények ezen ősi jutalmát hoztuk meg méltóságod babérlombjai közé. Kegyeskedjék ezt ez alkalommal szives tudomásul Tenni addig is, mig az erre vonatkozó okmányt átadni szerencsénk leend. Az érdemekben gazdag és munkás múltnak jutalmát, hosszú és boldog életet esd (ink le a Mindenhatótól, kérvo őt, hogy méltóságodat sokáig éltesse ! Mai 8zamnnkhoz fél iv melléklet van csatolva.
