Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 75. szám
életünknek, a inrga előnyeivel és fr gyatkozásaival. Ezen előnyök leheli továbbfejlesztése, a szükségesnek mű tál kozó új irányok fölkarolása álla is, a kitüntetett hiányok orvoslása ál (alános közgazdasági érdek, amoli azonban csakis a pénzintézotok öntu datos, váll 1 vetett közreműködése álfa elégíthető ki. Az újabb időben Európa-szerte vég bemenő gazdasági átalakulás hazául viszonyaira sem maradt visszhalá: nélkül. A gazdasági bajok a kielégi lést kereső., de kielégítő?ükét még meg nem talált gazdasági érdekek által tá masztotl, egész Európában egyeteme sen nyilvánuló mozgalomban a hitel- szervezet és a bi tel ügy kérdése ál előtérben. A létező intézmények kritikájának eredménye részint azok ki non clógitő voltának konstatálásában, részint pedig az új alkotások egész so rúnák javaslatában nyilvánul. Ezen mozgalommal szemben hazai pénzintézeteink nem állhatnak tétlenül. Mint nem pusztán magán, hanem közérdek kielégítését kereső intézetek föladata alkalmazkodni mindazon igényekhez, amelyek e mozgalomban álta bános szempontból jogosultak, viszont -azonban nyomós szavukkal, a tapasztalat és a hitelélet Ismerete által meg- •érlelt Ítéletükkel közro kell hatniok az ezen mozgalom általános szempontjából jogosulatlan irányzatainak visszautasításában. A létező hitelszervezőt' nők a mutatkozó új igények által kívánt továbbfejlesztése és kiegészitó-e természetes mádon -csakis a jelenlegi hitelintézetek közmnűködó e által fo ganatositható, mert azok képesek és készek minden valódi közérdek fölkarolására, egóozséges alkotások pedig csak a jelenlegi pénzintézetek támogatásával létesíthetők. A jelzett okok által támogatva, azon fölhivás intéztetett az általános kiállítás elnökségéhez, hogy nyújtson alkalmat egy pénzintézeti országos értekezlet összehívására, amelyen a hitelügy és a hitelszervezet napirenden levő kérdései megbeszéltetnének. A ki állítás elnöke által a fővárosi és vidéki pénzintézetek részvételével összehívott olőleges értekezleten a megöl dawdó kérdések egész sorozata vette (ott föl, amelyeknek tárgyalására ogy péi zintézeti országos értekezlet összo ; hívása szükségesnek nyilváníttatott. Ezen értekezlet által a pénzintézetek ; országos értekezletének összehívására egy olőkészitő-bizottság küldetett ki. J Egy egészséges és minden jogos érdeket fölkaroló hitelrendszer megbeszélése méltó, de ki nem menthető tárgya egy országos értekezletnek, A megtartott előzetes értekezletokon épen ezért vettetett föl azon eszme, hogy a jelenlegi hitelszervezőt továbbfej losztésének eszközlésére, hi tol intézeteink érdekeinek figyelemmel kisérésére, tá nógatására és ahol kell, védelmére alakíttassák egy pénzintézeti központ, mely mint állandó közeg teljesítené mindazon föladatokat, amelyeket a csak időnként összejövő értekezletek magukban nem oldhatnak meg. A pénzintézetek ezen központi közo- gének, legyen annak n-vo pénzintézetek egyesülete, pénzintézetek köz- ! ponti képviscleto vagy más, kettős föladata volna, mindkét föladata azon- i bau koz/rdekü. Az egyik a hitel ügy továbbfejlesztése a jelenlegi alapokon, megbeszélése és tárgyalása a fölmerülő javaslatoknak, a közvéleménynek | tájékoztatása a koronként napirendre I kerülő k-ói(lések felől. A mámk a hi ' telintézetek érdekeinek figyelemmel kisérése, támogatása a, kormánynál és törvényhozásnál ; az egyes intézeteiknek nyújtandó útmutatás, közös érdekű megállapodások kezdeményezése, az összes intézetek vagy azok egyes részeinek előnyére a fölmerülő szükséghez képest. A megtartott olőértekezlct ilyen központ létesítését, mely az összes többi függő kérdéseket a saját szerve- zete útján tárgyalhatná., szükségesnek találta és kimondotta azt, hogy ezen k< rdés tárgyalására az összes magyarországi intézetek közös értekezletre hí vandók össze. A határozat végrehajtá sávul aláirotfak bízatván meg, bátrak vagyunk a fpénzintézeteket a f. évi s/ept. hó 28 án d, e. 2 órakor az országos kiállítás területén a hangverseny-teremben tartandó országos értekezletre meghívni. A pénzintézetek országos értekezletének egyetlen tárgya a magyarországi összes pénzintézetek részvételével 'alakulandó pénzintézeti egyesület alakításának megbeszélése, illetőleg ezen intézet alapszabályainak tárgyalása, azok elfogadása esetén az egyesület megalakítása és a választások megojtése. Van szerencsénk ennélfogva az esztergomi pénzintézetek igazgatóságát fölhívni, méltóztassók t. évi s/ept. hó lóéig nyilatkozni, vájjon hajlandó-e az országos értekezleten részt venni. Ezen esetben kérjük a bejelentést és képviselőinek megnevezését, akiknek a részvételi jegy és a részletes pro gramm meg fo küldetni. Az értekezletre kiküldött képviselők a, következő kedvezményben részesülnek. 1. Kedvezményes úti jegyben, 2. Kiállítási belépti jegyekben. 3. Megkapják az értekezletről kiadandó tárgyalási nyomtatványokat. A költségek fedezéséhoz minden résztvevő intézet öt forinttal járul. MOZAIK. (Karczo tatok.) A ír agyar főpapság egyik legro- kon.szenves“bb képviselőjét, a nagy szi- vű, a nerneslolkíí Major István érseki helyettest és püspököt fogja néhány nap múlva Esztergom jubilálni. Nem mint Major Istvánt, aki fényes egyházi rangjánál fogva messze kimagaslik közülünk, hanem mint István bácsit, a népies Írót, aki valaha sok jót tett népszerű könyveivel, nópokta- tó közleményeivel s aki szivünkhöz igy még közelebb áll. Nagy sikerű ünnepély lesz, pedig senkiso panaszkodhatok azon, hogy he lefáradt volna a rendezés munkájába, Létesül az maga magától, csak a jelszót kellett kiadni s mint varázsigére megtestesült minden óhaj, minden vágy. Sokat fog mondani a vasárnapi ünnep, de még többet mond az az egybehangzó alkotás, az a természetesen létesült lelkesedés s az a minden erőltetés nélkül való sorakozás, mely a jubileumot léfcositoni fogja. Máj er Islván püspök ur neve és lelko össze van forrva Esztergom hálájával és szeretőiével. Irodalmi ünnep el esc lehal csak kedves ürügy ennek a hálának és szeretetnek a kifejezésére. * Az eddig nyilványosságra került középiskolai síatist.ikai adatok azt mondják, hogy az iskolákban a jövő gonc- rácziók képviselőinek száma folytou-foly- vást gyarapodik. Nincs ennél lélekemelőbb kimutatás, De van sok komoly vezére/ik ki ró, aki elég tévesen, innen veszi az alaphangot, mikor a szellemi in teli igen tű túlságos elszaporodása ellen az ifjúságot különféle pályákra küldi s szinte kárhoztatja azokat, akik a középiskolákba lépnek. Hát nem itt kezdődik a baj. Hanem ott, t/hol a középiskola végződik. A végzett gymnasisfák vagy realisták a legdivatosabb életpályákra özönlenek. Olyanokra, melyekon már évek óta óriási a túl termés. A túl lengésnek s ezáltal mindenféle bajnak tehát okvetlenül be kell következnie. Hanem igenis kitűnő orvosiág lenne a folyton gyarapodó túl lengés ellen, ha a középiskola utolsó osztályait végző ér. t öbb tanuló ifjuuúgot országosan egyöntésű intelmekkel figyelmeztetnék a pályaválasztás fontosságára és statis- tikai adatokkal jellemeznék a túlzsúfolt vagy túlságosan elhanyagolt pályákat. Az érettebb ifjúság ekkor megtudná szívlelni azokat a pályákat is, melyek nem divatosak, de biztos jövőt kínálnak s igy azután lassan-lassan megszüntetnek azt a legújabb szomorú terhet, molyét a túlteugós proletárok gyanánt növesztett az ország nyakára. Egy ötven-hatvan esztendős ezüstbe csavarodott ur érkezett hozzánk. Eleinte azt hittem, róla, hogy phylloxera biztos, a kit a magas kormány huszonöt pengőforintos napidijjal hoznánk küld tarokkozni, később kiállítási propaganda« csilláiénak tartottam, a ki olőrelátha- ta ti an költségeket csinál, másfél hónapig uriasan éldegél, azután visszautazik és bead egy végtelen számlát; de végre is kisült róla, hogy az öreg ur olyan intézkedéseket csinál, melyek munkával járnak s igy nem lehet utazó biztos. Az öreg ur mindenekelőtt komolyabb pénzével. És újra kezdte mindennap a régi folytatást. Ha valamelyik rokon fátyolt borított a múltra s váratlanabb segélyben részesítette, ükkor az elkallódott ember nyomban inast fogadott, mert igy tisztességesebben pum- polbatta a világot. Az igaz hogy hónapos szobájában együtt bált az inasával, de olyan bolondok még mindig szép számmal vannak, a kik büszkék arra, ha egy grófnak hitelt nyujthatnak. Az ideiglenes inas, kinek az arczképe a rendőri hivatalokban igen ismeretes s aki csak nem rég érkezett haza hosszabb „útról,“ meglehetős egykedvűséggel nyújtotta át a grófnak egy harmadrendű ékszerkereskedő első hitelezését, a szimpla karpereczet, azután szivarra gyújtott s pajtáskodó hangon igy szólott: — Nem kell neki. A gróf fölkaczagott. .— Hát olyan nagyravágyó ! <— Roppant becsületes lány az kérlek. — Ez szokott lenni a szegény szépek reklámja. — Azt mondta, hogy ki nem állhat léged. — Áll lárifári. — Hát hagyd abba kérlek. — Fogd be a szádat Friczi. — De már csak azért se. Látod kedves te Inába is okoskodni vele. Te hatvan esztendős kipusztult gróf vagy, én pedig har- iniucz éves inas. Született szegény ember, akinek meg van az a szerencséje, hogy nem pusztulhat ki soha. — Micsoda szemtelen összehasonlítások ezek Friczi ? — C.-ak igazak. Látod öregem én ezentúl tisztességes ember akarok lenni, mert beleszór tlem abba a szép lányba. — Te nyomorult pária ! — Csak nyugodtan öreg. Hazudtam neki nagyokat rólad, csak azért, hogy nekem liigvjen. — Elcsaplak alávaló. — Előbb fizess ki s add vissza a köl- csönömet. — Hát mit akarsz a kis boszorkánnyal ? — Feleségül akarom vermi. — iNo majd kiegyezünk valahogy! Es a két gazember el kezdett kaczagni. Nem vetélytársak voltak, hanem közönséges zsiványok, a kik a közös prédán nem tudnak egészen megegyezni. * Faust akkor szeretett bele Margitba, mikor templomba látta menni. Akkor legszebbek a lányok, mikor a templom küszöbét lépik át. Hisonlitauak az angyalokhoz, akik az istennel beszélhetnek. Imádságukba bele tudják foglalni legtitkosabb vágyaikat s boldogságáloTt olyan szépen tudnak imádkozni. Az állítat óráiban még szebbek s mert olyan közel vannak az éghez, legragyogóbbak is. A mosóné lánya átlépte a templom küszöbét. Sohase volt szebb, mint ekkor. Fejedelmi termetét egyszerű, de tiszta ruha emelte ki. ap'ó fehér kezeiben szegény kis fekete imaköuyvet tartott, nagy fekete sze- moit merengve járatta körül s hófehér ar- czán az áliitat, fénye ragyogott. Holló haja dús hullámokban karcsú vállára és derekára om'olt s a milyen fejedelmi megjelenése volt, annyi gyöngédség áradt el rajta. Sok koronádon királynő születik a szegénység kunyhóiban. És a. művészek fejeclelemnŐket festenek róluk. A világ csak látja, ele nem ismeri őket, vagy igenis ösmeri s nem akarja látni őket. Köiinyen megszédülnek s elkáp- rázuak a maguk szépségétől és szegénységétől s akkor azután lehanyutlannk az égből, mint a bukott angyalok, mélyen nagyon mélyen. Melyebbre mint mások, a kik nem olyan szegények még ha szerencsétlenebbek is. * * * — Hát azután mit csinálunk a mamával ? — Nyugdijat adunk neki. — És miből ? — A miből eddig csöppent, ha nem omlott. — Es azt hiszi a gróf ur, hogy a mamám elfogadja ? — Az az ő dolga. — De éu nem hagyom áiu el a szegényt. — Akkor ő se hagyja el magát. — A mama tegnap folyton sirt és kárhoztatott engem. — Ez. már rendes divat galambom. — En nagyon félek gróf ur. — Minden menyasszony fél az esküvő előtt. És csakugyan megtartjuk holnap ? — Csakugyan. Becsületemre. Itt az ideje, hogy végre komolyan vegyem az életet s megalapítsam családi boldogságomat. A gróf hónapos szobája ajtaja előtt gúnyos kaczagás hallatszott. — Szent Isten ki hallgatózik ? — Friczi a neveletlen, akit még ma elcsapok. — Tehát eljön érdem gróf ur? — Eljövök édesem. * Néhány perez múlva a gróf szemben állott inasával, aki ördögi gúnnyal nézett cziiu- bo vájára. — Hát csakugyan megteszed vén bolond? — Fogd he a szádat gazember! — De éu nem fogok ám hallgatni. — Akkor elnémítalak ! — Előbb rajtad a sor. — Megöllek kutya ! — No csak no kereskedjél öregem. Látom, hogy teljesen megbolondultál. — Becsukatlak ! — Csak csöndesen kolléga. Oda is együtt megyünk. — Egyelőre elcsaplak ! — Jól van. De előbb fizess ki. — Nem tartozom. — Nem tartozol ? Hát az Írások is azt mondják ? — Eh mit, hamisított okmányok szerint tartozom csak neked. — Gróf ur! — Takarodjék ! Nagy vihart jelentett, mikor a gazemberek magázui kezdték egymást. A szolga levetette a kék frakkot, lecsapta a szoba közepére, odament a szekrényhez, kivette az egyetlen szál közös szalónkabátot, felhúzta, rágyújtott egy szivarra s megigazítván a a tükörben frizúrájá", szötalanul eltávozott. A gróf az egész éjjelt álmatlanul töltötte. * Az esküvő egy csöndes kápolnában egész egyszerűen történt meg. A templomban két sötét ruhába öltözött ur csatlakozott a párhoz s a pap rájuk adta az áldást. A kis grófné nagyon szép volt kisirt szemeivel, a vén gróf homloka fényesen ragyogott, A mosóné lánya elérte vágyainak netovábbját, Koronát tettek a homlokára. Fényes nevet kapott. Csak azt ueiu érezte, hogy milyen tövises az a korona s m’lyeu makulás az a név. A gróf egy újabb haditerve valamelyik rokon kiaknázására nézve azonbau oly pompásan sikerült, hogy az uj pár azouual Olaszországba utazhatott. Friczi, a gróf léha inasa mindjárt az esküvő után a szegény mosónőhöz sietett. Meg kellett késnie, mert a rendőrségnél volt dolga. j A megtölt asszony fájdalmasan néze t