Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 72. szám

namenti községekben, mely iparáguk azonban még fe letlenek és épen ezen vasnttól várják sorsuk jobbra fordulását.

Ezek azon tényezők, melyekre ezen vasúti terv kivitelét alapítani kell. A kilátás tehát nem igen liztató, de azért azok egyesült közreműködése mellett a tervezett vasút kiépítése nem lehetetlen.

A vidék nagybirtokosai és hányatniaj (Ionosai az előbbi vasúti tervtől eddig* elé minden hozzájárulást megtagadta k ugyan, de főleg a miatt, mert az nem felelt inig az ő érdekeiknek és mert nem akartak egy üzérkedésre alapított tervei áldozataikkal támogatni. Remélhető azonban, hogy azok nem fognak visszavonulni egy oly közérdekű vállalat támogatásától, mely főleg az ő érdekeiket inozditandja eiő, melynek kezelése az ő ellenőrzésük alatt állatid és a melynek értékpapírjai a józan gaz dál kodás legszigorúbb követelményeit is kielégítő tők eel helyezésre fognak alkalmat nyújtani.

Ezen hathatós tényezők pártfogása mellett számítani lehet még a fővárosi érdekelt iparvállalatok jelentékeny támogatására és számítani kell az építési *8 pénzügyi vállalkozónak, továbbá Esztergommegye törvény hatóságának, Esztergom kir. városnak és a közsó geknek, valamint a megyei es városi pénzintézeteknek és a városi és vidéki érdekelteknek buzgó hozzájárulására is. Megvagyok győződve arról, hogy ezen tényezők egy ily közhasznú czélra minden erőiket egyesíteni is fogják. Mind- ozon segélyforrások azonban alig lesznek a czél elérésére elegendők a kór- mány haihutós anyagi támogatása nélkül.

Én tehát a közmunka és közlekedési minister urunk féntidézett szavai ellen, az összes érdekeltség nevében appellá- lok ő nagy méltóságának a köziigyek iránt buzgó hazafias érzületére s állam férfiúi mély böicseségére és őszinte bizalommal várjuk mindnyájan, hogy ezen uagy jelentőségű vállalatot, melyhez nemcsak e város és vidéknek, hanem az államnak is annyi életbevágó érdekei fűződnek, szükség esetén nem fogja megfelelő anyagi támogatás nélkül magára hagyni.

Hivatkozom ezen méltányos igényünk támogatása végett Tisza Kálmán miniszterelnök urnák a képviselőház 1882. évi november 25 iki ülésében a Budaszőnyi vasút kiépítéséről szólló tör'vónyt:

javaslat tárgyalása alkalmával mondott szavaira, melyek szerint „Azon esetben, ha semmi mód nincsen ezen vasútat kiépíteni, vagy ha az illető vidék meghozza a tőle telhető áldozatot, de nem elég vagyonos, hogy kiépíthesse a vo Halat, akkor a szárnyvonal kiépítését az ország költségén helyesnek tartja.“ Hivatkozom végül a képviselőháznak ismételve hozott határozataira, melyekben kimondotta, hogy a fővárost Esztergommal és a kőszénbányákkal összekötő vasút kiépítése a közérdek szempontjából szükséges.

A jó ügy, melyért sokan buzognak, nem veszhet el.

BURÁNY JÁNOS,

vasúti hívott sági elnök.

Kiállítási levél.

Budapest, szept. 5- (Esztergomi boraink.)

A bor- és szeszes italok csarnoka ban, mint mindenütt, a nagyobb kiállítók külön kiállításban mutatkoznak be. Egy olyan különálló szekrénynek az a jó tulajdonsága van, hogy provokálja és izolálja figyelmünket, mig a kevert helyek sohase adnak egész tiszta képet s nem tudnak oly szerencsésen kidomborítani.

Borászati egyesületünk több mint kétszáz palaczkot állított ki s amilyen elég jelentékeny kiállítást produkál mi nősóg és mennyiség dolgában, annyira elrejtőzik nem önálló területén. Egy vasállványon közösködnek az esztergomi borászati egyesület csinosan €t qu< ttzett palaczkjai.

Van itt többféle esztergomi, kőalatti, somlai, előhegyi, kálvária-hegyi, öregkúria, kevert, ezukorhegyi, diósvőlgyi, ueszmélyi, badacsonyi muskatály, lábatlan]', kőhidgyarmati, badacsonyi, muzsla-részhegyi, győrvidéki, csolnoki és öreg-kúriai bor.

A termelők közül Andrássy Gyula gyivai, Bayer Ágoston bánomi, Bárány János előhegyi, Dorinány Imre nagy sápi, Einzinger György bánomi, Dr. Feichtinger Sándor előhegyi, Koller József többféle, Kollár Antal öreghegyi és ispila-hegyi, Joó Ferencz kis- kúriai, Kaan János aranyhegyi, Element Ferencz hegyfarki, Laiszky János kuaztusi, Viola Kálmán galagonyás^ Major János kálvária-hegyi, Mann

János süttei, Ragályi Géza kis-kúriai, Pacid Ferencz stlttei, Niedermann Pál galagonyási, Schmb d Nándor előhegyi, Zoll er Mihály nagymarosi, Wipplinger Róbert bánomi. Wimmer Ferencz szob- bi. Vándor Józsefné orbánhpgyi, Weisz Antal szentjánoskúli és Zoller József nagymarosi borokat állítanak ki.

A borászati egyesület kiállítása tehát igen változatos és gazdag, csak az a hiánya van, hogy nem külön szekrényben vonja magára a látogatók figyelmét.

Pedig kölcsönösen megérdemelték volna.

A derék törekvésű borászati egyesü let különben kiállítja a saját borait is, melyeket azonban flgyos kapcsolatban Esztergom és vidéke boraival társít.

Az egyesületnek eddigelé Balaton- Fü red rőt, Trencsénről, Magyar-Óvárról, Komáromból és Amsterdamból vaunak kitüntetései. Ezeket mindenesetre gyarapítani fogja az országos kiállítás kitüntetése is, mert mint befolyásos szakemberektől értesültünk, a borászati egyesület col lep. ti v kiállítása döntő szakkörökben nagy érdeklődést keltett.

Az esztergomi borok tehát igen tisztességesen jelentek meg az ország itó lefe előtt s maga a bemutató elég tekintélyes arra nézve, bogy az érdek lődést még inkább fokozza.

Soha se volt nagyobb szükség egy kis vigaszra és ambitionálásra, mint most, midőn borvidókiiuköii kiütött a szőlővész. Borágas hegyeinken ki fognak pusztulni a szőlőtermő ágak, de ha a termelők bizodalma az esztergomi borok életrevalósága iránt emelkedni fog, akkor uj szorgalommal s fokozott erővel lát neki a vidék a kiirtott területek uj benépesítéséhez.

Állaíkiillitásunls.

Budapest, szept. 4.

Az utóbbi évek — úgy véljük — nem tartoznak azok közé, melyek tapasztalatai mezőgazdáinknál kárba fognak veszni. Ezen évek bizonyították be azt, hogy azoknak, akik a mezőgazda ságban a termelésnek több oldalúvá tételét ajánlják, bizouyára igazságuk van ; igazságuk van azoknak különö sen, akik az állattenyésztés előtérbe helyezését minden lehető eszköz/.el előmozdítani törekedtek; akik az ez irányban való okszerű kezelés igéjét

hirdetik. Az utóbbi években az állattenyésztés körében találkozott egyes ágazat, melynél időlegesen igen nagy árcsökkenés mutatkozott, de látjuk azt, hogy őzen árcsökkenés nem tartós, hogy újból javulás mutatkozik és hogy az állatoknak termelési költségei, különösen ha a hizlalásnál az általuk fogyasztott gabnauomúok értékét vesz- szük, még a nyomott árak mellett is, a gazda nagyobb veszteségtől óva van.

Ezen szempontokból, de azon szen^ pontokból is, hogy a termelés által % talajból elvontakat visszapótolhassuk, hogy no merítsük ki azon forrást, mely« tői letelünk függ, tudniillik a talaj termöerejét; szükséges, hogy az állattenyésztésre kiváló gondot fordítva, annak szakértelmét lehetőleg magunkévá tegyük.

Az állattenyésztésben való könnyebb haladás, a biztosabb siker egyik alap- feltétele : az állatismeret. Ezt a tenyésztő csak ott szerezheti meg, ahol módjában áll kellő összehasonlításokat tehetni, ahol sok egymástól eltérő, de egyúttal sok egymáshoz hasonló, vagyis egy fajtához tartozó állat áll együtt, amelyeket összehasonlítva, következtetést vonhat azon teendőket illetőleg, a melyekkel saját tenyészetét előbbre viheti; végre a hol anyagot kereshet ki magának, a m«ly anyaggal a netalán tenyészetében levő hiányokat kiegyenlítheti és eleny észtetheti.

Jlyen alkama kínálkozik vásárokon, de különösen olyan kiállításokon a melyeken tenyészanyag és talán már a piaczra készített állatok — melyek különböző fajtákhoz tartoznak — mutattalak be az érdeklődő közönségnek.

Nagy kiállítások, melyek távol vidékről látogattatnak, melyek a jellegek kfilönfélosége által tűnnek ki, erre leginkább alkalmasak. Csak az az egy baj van, hogy ilyen kiállítások, a te- nyészauyagnak ily fauul«ág«9 gyűjteményei, ritkábban rendcztotnek és igy csak szórványosait juthat a gazda azon helyzetbe, hogy ilyen tárlatokon ismereteit gazdagítsa, a tenyészetében való hiányok elenyésztetésére szükséges, mondjuk javító egyéneket magának megszerezhesse.

A magyar gazdának jelenleg kínálkozik ily alkalma. Budapesten szeptember 1-én nyílnak meg a nagy nemzetközi állattárlatok és alig hiszszük, hogy ezekhez hasonlók, ily gazdagok, ennyire i látogatottak pár évtized alatt újból J

csapjon le és ezen fölül m*g finom buborék» szappanliabot képezzen.“

„Ezen módszer elve azon alapszik, hogy a mész- és maguesia sók az olajsavas sziksóra hatrak, savaikut az olajsavat megkötik és vele együtt mint vízben old- hatlan vegyülék kiválnak. Mész é9 magnesia tartalmú vizben tehát csak akkor képződik maradandó pzappanhab, ha annyi szappant teszüuk hozzá, amennyi az olajsavas mész és magnesia átváltozására szükséges és azonfölül még egy kis többlet szétbontnt- lan marad, amely a folyadékkal együtt fölrázva, a habképzést okozza.“

„A mész és magnesia tartalmú sók — különösen a szénsavasak — teszik tehát a vizet keménynyé, mivel azon tulajdonságuk van, hogy azon fehéruyeforma testtel, amely a hüvelyes vetemények magburkát födi, inég a forró vizben sem oldható vagy szétbontható vegyüléket képeznek, amely vegyülék a vizbehatását a hüvelyesek belsejébe akadályozza és ez Altul megújulásukat nehezíti.“

A viz lényeges alkatrészét csnk két vegyo- lem képezi: az éleny és a köneuy. 100 rész vizre 88'88 rész éleny és 11.12 rész köueny esik. Más vegytartalom sokszor mint oldat van benne s ezen idegen részek határozzák meg kölöuböző czélokra való használhatóságát.

A közönséges viz, melyet a termés et rendelkezésünkre adott, vegyileg nem tekinthető tiszta víznek, mivel sokféle idegen rész van benne föloldva eredete szerint, amint a levegőből vagy a föld kebeléből származott,. Az eső, hó és jégeső a lovegőből származnak, s azt bibe tűé az ember, hogy egészen tiszta állapotban jutnak hozzánk. Ez azonban épen nem áll, mert ezen viznemek sokféle idegen részt tartalmaznak azon magasság szerint, amelyből erednek. Minél magasabbról származnak, annál tisztábbak ; minél közelebb esik eredetünk a földhöz, annál vegyültebbek.

Ezen idegen részek között legfontosabb az az ammóniák, mely a levegőből származó vizben úgyszólván sohasem hiányzik. Tartalma 10Ö.000 vizrés/re, 0,06 és 0,60 közt ingadozik (Schneider). Azonkívül található benne reudesen salétrom- és légecssav is, különösen zivatarok utáu. A szilárd részek változékony mennyiségben vannak benne képviselve. 1000,000 részre 1’20-tól egész 6 00-ig iugadozuak.

Szerves vegyúletek úgyszólván sohasem hiányzanak az eső vizbeu; ezek adják meg neki a vöröses szint, melyet a salétromsavas ezüstélegre vall.

Amint a levegőből származó viz a földre hull, megváltozik összetétele, mert alkatrészeket vesz magához azon talajból, mely- lyel összevegyül. Minél változatosabb ezen talaj összetétele s minél tovább marad vele érintkezésben, s végre minél hosszabb az ut, melyen áthatott, annál változatosabb természetesen a víznek vegyi összetétele.

A földbe szivárgó viz roppant vegyi hatást idéz elő a föld kérgében, amennyiben annak porhanyosodását előmozdítja. Az olvadható részeket ugyanis magához veszi; lo- vábbi útjában tehát már vegyileg gazdagabb annak összetétele s addig dúlja a földet, mig végre vízhatlan talajra akadván és ig/ további útjában akadályozva lévén, forrás

alakjában újra a földszinére jut. Mig azonban idáig ár, egész útja alatt folytonosan old és b >nt; az oldható részeket, mint említem, föloldja, vagy szétbontja. A szé! bontásban lényegeseu támogatják a levegőből eredő vészek, a szénsav, éleny és az ammóniák. Ezeknek egy részét lerakja mig más részeket magához vesz. Innen magyarázható, hogy a forrás vizben úgyszólván semmi ainmouiak nem található, villanysav (phos- pliorsav és szervesrész sem, s hogy a forrásvíz jobbára szénsavas mész és magnesia részeket kevés hamanyt (Kálit), de annál több szikeuy részt (Nátront) tartalmaz (Schneider).

Sokat lehetne ezen tárgyról írni, de csak arra szorítkozom, liogy a víznek fő részeit, melyek annak ivásra való használhatóságát akadályozzák vagy pedig ajánlatossá teszik röviden megemlítsem.

Az ammóniák azon vegyülék, mely a víznek italul alkalmazását leginkább kizárja A legújabb korban a betegségek eredeti okát oly gondos kutatás tárgyává tette az orvostudoraáuy. hogy erre nézve már is szóeredményt mutathat föl sok tekintetben s arra jutott, hogy sok bajnak, alsóbb rendű szerves lények képezik létokát s ezen szerves lények kicsiségük daczára is oly borzasztó rombolást okoznak a testben, hogy az egyén élete sokszor veszélyben forog. Ezen szerves lények oly parányiak, hogy még górcsővel sem lehet azokat mindig észrevenni és sokszor festauyag segélyéhez kell fordulnuuk, hogy láthatóvá tegyük s e téren Koch berlini tanár uagy érdemeket szerzett magának és az orvosi kutatásnak egészen határozott irányt adott s jóllehet

fölfödözése még nem örvend általános elismerésnek, mégis uagy becsesei bir a i mivel sok uj kiindulási pontot nyujl a to- - vábbi kutatásra és fürkészésre.

Jelenleg már sok orvos elfogadta Koch i fölfődözését, mint való, hogy a tüdővész ,v (gümőkór, tuberculosis), forró nyavalya c (typhus), cholera stb. alsóbbrendű szerve- - zetek (gomba nemek) vérbe kerültén alapulunk. Hogy mily szerepet játszik az ammo- - niak ezen kis szerves lények életképesség--' nél, elszaporodásánál, azt kutatni neraxr föladatom s ez jobbára még a jövő dolga..* Tény azonban, hogy az auAoniak, a sálét—J romsav és a légecssav (salp&trige Säure),,( mint az állat és növényországból származód: rothadt testek végelemei, italánosan miutío a ragályos betegségek okozói tekintetnek se igy nem lesz nehéz belátni, hogy azon viz„x mely ezen vegyi részeket tartalmazza, ivásram nem alkalmas.

,01y vizben, Írja Schneider tanár, melJtli könnyen ólenyülő szerves részeket, rotha—a dásba induló anyagokat tartalmaz, az éleny—y tartalom fogy, a légenytartalóm pedig nö—ő vekszik s ennélfogva minden viz, amely egJZg térrész ólenyre két térrész légenyt tártál—f* máz, bolso haszálatra károsuak tekiu* jj tendő.“

(Vége köv.)

— Katonaságunk tegnap tort vissza a komáromi gyakorlatokról és pedijűl Mocson keresztül gyalog. A reservistákí«, még pénteken érkeztek vissza a reggelié; hajón.