Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 69. szám

A pálp üzletvitolo a tényleg felme­rülő költségek megtérítése mellett., a Magyar királyi államvasutak ra átru­házható. A pálya jövedelmezőségére vonatko­zó egészen meghízható részletes ada­tok eddigeló hiányzanak ugyan, azon­ban a helyi viszonyokat ismerő érde­keltség nem lehet ké ségben a felől, hogy a jelenleg művelés alatt álló köszéubányák termelése, mely évenkint mintegy 700,000 métermázsát tészen, a könnyebb és olcsóbb közlekedés foly tán egy óv alatt 2 millió mótormázsá- Ta könnyen felemelhető, kivált ha te­kintetbe veszszdk, bogy a Pesti kőszén­hánya és téglagyár társulat kőszén* hányáiban — hivatalos adatok szerint — 10 millió raótermázsa szén van fejtés­re előkészítve, továbbá hogy Buda­pestnek évi szénfogyasztása a 6 millió mótermázsát meghaladja, és hogy a fő­városon kívül még négy vasút u. m. a Magyar kir. államvasutak budapest- brucki és zimonyi vonalai, továbbá a Déli vasat, a Magyar nyugoti- és a Gfyőr-ebonfuit vasutak, melyeknek évi szónfogyaszlása 1*5 millió méter má­zsát tészen, valamint az általuk befu­tott nagykiterjftdésii és tüzelőben nagy­részt szegény vidékek tüzelő szükségle­tüket az esztorgom vidéki köszéubányák- j ból jó minőségű és olcsó szénnel fog-! ják elláthatni. Einollett azonban a vi-j dékttek 12 Q métfölduyi kiterjedésű kószéutoriiiotéu uj köszéubányák kelet­kezése is várható. A kőszénen kívül a többi bánya ég ipar tcrnékek, úgy mint márvány, mii- és épttlotkő, járdakő, czemont és kövérmósz, tégla és üveg quarz továbbá épület- és tűzifa, gabona, bor, sör, szesz, hízott marha és sortós, l.szt, só. élelmi czikkek, ruházati ős gazdasági kel­lékek és egyébb áruk évi forgalma egy millió mótermá/.sára, — a személyfor­galom pedig az összes állomásokon 50.000 személyre túlzás nélkül szá­mítható, minthogy a tervezett vasat úgy a szállítás gyorsaságában, valamint olcsó vitelbérekben a Dunagőzhajózás- sal a versenyt bizonyára kiállandja. Ezen adatok egybe vételével, — je­les földiák Schvarzell Sándor budapes­ti kir. múegyetemi tanár urnák ezen szárnyvonal lövedelmezőségét tárgyazó számítás a szorint a torbágy-esztergomi vonalnak nyers bevételei következőleg volnának előirányozhat,ők ; a) a rendes forgalom ból, — a 8 kilómé ternyi bánya vasutak leszámításá­val, — 59 kilometer után 2870 írtjával .... 169,330*— b) a kőszén forgalomból 2 millió métennázsa után átlag 36 kilométer távol­ságra , tonnakilométeren­kiut 2 krjával . , . 144,000* — összesen : 3 13,330* — Meg kell itt jegyeznem, hogy az állomási lakosság mint forgalmi tényező csu­pán 14*981 lélekszámmal vau felvéve, holott az Tokod, Táth és Nyerges- újfalu, továbbá Esztergom mellékközségeivel együtt 21,513 at tészen, az utób' bi községek népességének azonban — a szab. Dupn- 1 gőzhajózási társulat ver* ’ senyére való tekintettel, — csupán fele vétetett fel. Mely bevételi összegből leszúrni tan dók : 1) az 50 °|0-kal számí­tott forgalmi és pálya fen tar­tási költségek 156,665* — 2) a 600,000 írt el- sőbségi kötvények 6°|0 ka­matai és kisorsolás utjáni Ezen számításnak alapossága folől minden kételyeket eloszlathat azon ta­pasztalati tény, hogy az Arad kőrös völgyi vasút, mely a tervezett vonal­nál sokkal kevesebb forgalmi tényo zőkkel rendelkezik, — részvényeseinek több óv óta rendesen 10 —12 száza lék nyeremény osztalékot ad A tervezett pálya vitelbéreinek meg­ái lap itása a Magyar kir. államvasutak­kal kötendő egyezménytől függ, mely egyezménynek az államvusútak vitel- bér tételeinek mérséklésére is ki kei­lend terjeszkednie. A vitel bérek maxi­muma egyébiránt az engedély-okmány­ban is mog fog határoztatui. tőke törlesztése u száza­lékkal 37,500*— 3) A 900,000 forint értékű részvényeknek ki­sorsolás utjáni töke tör­lesztése '|4 s/ázl. 2250*— 196,415* 116,615 — Ebből levonva a 25 szá­zalékkal számítolt igazga­tási költségeket és tarta­lékalapot ........................ 29,228*75 M aradna a 900,000 bt értékű részvényekre oszta- __ l ókul ........................ v agyis 9 75 százalék. BURÁNY JÁNOS, vasúti bizottsági elnök. Szőlővészünk. Esztergom, aug 26. 87,686 25 Mely összeg a termelés és a forga­lom fejlőbósévol még emelkedhetek. nyébeu mintha fel is ismerte volua és úgy tetszett: hangját is hallotta a Pannáéval együtt. To'akodó emberek ez érdemben meg is kérdezték Pannát 8 ez, remegve, félelemtől gyöngyöző homlokkal, raondá : — Hát azon estén, midőn a hegy égett, Dem volt csendesség és setóteég énnálam ? Nem sokára az a hír járt a faluban, hogy nagy csatát vívtak. Pauna, midőn ennek neszét vette, hazasietett: kis kuko- riczakenyeret, a néhány uborkát tevén a keszkenőbe, eltávozott. Anyjának azt mondta:! — Ne légy nyugtalan anyám, nemsokára visszajövök. Az estszürkillet bizonytalan kettős vilá­gításában, letarol tan terült el a csatatér. Ezer meg ezer halott borította be a főidet. Itt egy kimúló paripa hőrgőtt, ott egy má­sik sántítva és lehorgasztott fejjel biczegett a téren. A sereg a tűz körül táborozott, a katonák elaludtak, — és senkisera hallotta a sebesültek nyögését, a haldoklók sóha­ját — a csateteren. Egy női alak járkál csak — a halál gazdag aratását szemlélve; Panna az, ki kutatva keresi Tamást. Közben leszállt az éj, a halvány hold odaszórta sugárit a síkra. Panna fáradhat- lan a keresésben ; uéha letérdel, itt egy haldokló fejét szorítja kehiéhez, ott egy kiszenvedett halvány arczára ejti könnyeit — és miudenikén keresi a szent képet, meg a gyűrűt, talán valamelyiken megtalálja ! Időnként halkan szó) : Tamás, Tamás! — Gyakran kap is tikászul — egy*egy sóhajt. Mindannyiszor szomorúan horgász- j tolta le fejét: mert a sebesült kinek eny­hítő italt nyújtott, nem Tamás volt. Már hajnalodul kezdett, a hold elhalványult Ekkor P.mna valamit felcsikfémlani látott. Közeledett, előtte csaknem élettel öl fe- ( küdt egy férfi, kezeivel görcsösen UjeBtoar- kolva valamit, ami nyakábau lógott. Panna njegigiuérte gyűrűjét. ' , — Tamás ! — Odaugrott s könnyeivel áztatta a vérázott, alig felismerhető arezot. Elájult, de csakhamar összeszedte magát. Látta, hogy kedvese mindkét szemein és orráu tátongó seb vonul keresztül. Sebét kimosta, piros vér patakzott ki belőle. Hála istennek ólt! Üdítette ct, ajkait vérrel nedvesité, sebét bekötötte. Végre Tamás felsóbajtott, felemelte kezét, meg­tapogatta Panna arczát és rebegó : ■ — Panna, hagyj itt meghalni ; hisz vak vagyok ; mi keresni valóm vau még e föl­dön ? — Nem, nem ! — kiáltá Panna. Te drága vőlegényem vagy — s ha az ég megsegít, én nem sokára nőd leszek. Hosszú, kinos hetek múltak el e nap óta, hetek, melyek alatt Panua nem távo­zott a sebesült ágyától, kit éjjel-nappal teljes odaadással ápolt. Egy napon két vándor érkezett a faluba: egy vak katonaviselt ember, a becsülefeke- resztjével mellén, mellette egy fiatal lány ment, ki kézeu fogva vezette 6a örömmel mondá az eleje jövőknek : Ez az óu vőle­gényem ! Bátor hős, mit a becsület jele bizonyít mellén. — És arczán! — tette hozzá Tamás. A lakodalomra nagy határból sereglettek össze és mind Pannát becsmérelték, hogy vak férjet választott. Az azonban örömsu­gárzó arczczal moudá : — Én büszke vagyok rá, hogy ily bátor férjem van. Hál’isten elég erős vagyok, hogy kettő helyett dolgozzam. A hegycsúcson, melyet égni láttak, raj­taszáradt e név: Sziklaégés.,, vadászok és pásztorok, kik megmászták — esküsznek, hogy sziklázata szénné égett. (—i —f.) A pliylloxéra kártékony pusztításáról akár állandó rovatban is szólhatnánk, ha az a lassú munka, melyet pusztulásunkra végez, oly el szomoritó nőm lenne. Jobb hát ha mi­nél kevesebbszer emlékezünk meg róla s ha mentői ritkábban figyelmeztetjük szőlősgazdáinkat kipusztulásukra. Az István ünnepen itt járt minisz­teri kiküldött megvizsgálván a phylloxe rás kőaljai szőlőt, azt találta, hogy a pusztító rovar fejlődési viszonyaiban a harmadfokú képződés constatálható. A külső ismérvek azonban, melyek a tőke gyökén rágódó állatok jeienló tót bizonyossá teszik : a kiküldött biz­tos bámulatára teljesen hiányoztak. Ezek a külső ismérvek nem egye­bek, mint korcs halvány-sárga dudo* r.dások az egyes gyökszálakon. Azt mondja a kiküldött, hogy a szimptómák ezen úgyszólván teljes hiányát a rovarok fellépése mellett csak Pécsett tapasztalta, mihez járul azon körülmény is, hogy a tőkék kül­sőleg erőteljességet árulnak el, holott a gyökök a pusztító féreg áldozataivá lőnek. Erre nézve a kiküldött miniszteri biztos azt jegyzi meg, hogy a tőkének ez az ellenállási képessége csak ideig­lenes s a rohamos hanyatlás annál ha­marabb be f g következni. Más dűlőket is megtekintett a mi­niszteri biztos, minek szomorú eredmó- ményoként constatálható, hogy az úgy­nevezett „Kerek berek“ szőlőkből Ho- , lop Ferencz és négy társa szőlőtnlaj- jdonosok szőlőinek útszóli részei szin­tén meg vannak erősen támadva, a mi !nrra enged következtetni, hogy ide kosarak által hurczolták he szőlővidé- künk meghonosodott pusztítóját, a phy- loxérát. tétlenséggel s a szánalmas együgyű­seggel. Az utolsó fővárosi journal ista is, a kit csuk tavai csaptak ki a pápai fő­iskola középső osztályaiból, azon kezdi, bogy a „vidéki“ emberekről naiv kar- czolatokat pingál s mentői ostobább PeIo«keikot csinál belőlünk, annál na­gyobb bámul ói vannak. Azt persze nem igen veszik észro, hogy az irodalom s különösen a napi­sajtó gyökerei a jó vidéki humustól kapnak olyan hatalmas koronát a hogy a kiállítást a magyar vidék rajongása menti meg, s nem a tízezer ingyenje­gyes fővárosi látogató, a ki blazirtau nézi végig a Peleskoiket. A vidéki borbélyeongressusok ósszer- kesztő-értekezletek tehát nem valók egyébre, mint arra, hogy tölteléket nyújtsanak a városligeti tfludérváros számára. Vidéki iróuak lenni nagy szerencsét­lenség. A vidék uem született egyéb­re, mint arra, hogy a fővárosi óriások terményére pretinmeráljon, s lrogy bűz. góu adakozzék, ra'kor* a hiúságok hiú, sága val imi „szent czólt“ kezdeményez. Addig mig ez a felfogás uralkodik, legjobb lesz csak incognitóban maradni s nem csinálni leleplezéseket a vidéki sajtó sebeiről. Elég szomorú, hogy az egész magyar vidék uem követel tisztességes sajtót: érdekei számára ; de szomorúbb, hogy a fővárosi irodalom néhány svihák vál­lalatból s aljas vidéki lapból átaláno-- sitja ítéletét azokra a lapokra is, me­lyeket tisztességes emberek csinálnak.. Ilyen viszonyok között nincs hangu­lat s nem lehet kodvoző levegő a vi­déki sajtó érdekeinok feszegetésón. Mondhattak a congressusou fényes bombasztokat, föleregetbettek a banket-, teken Szent István birodalmának egére ragyogó rakétákat, éltethették a hazát, Kárpátoktól Adriáig: de addig mig Magyarország vidékén akárki gyógyít*; hat orvosi diploma nélkül, akárki vód-l bet és támadhat ügyvédi oklevél nélj kül vagyis mig kellő intelligontia nótJ kfll, akárki is fölcsaphat vidéki lap< szerkesztőnek: addig vidéki Írónak lem ni nem nagy szerencse s a kontárod többségével vidéki szerkesztő congress sust tartani meddő törekvés. S&SJ&SZ. Esztergom ismeretlen régiségeit Esztergomi levél (a vidéki lapszerkesztők congressusához.) HABER SAMU. Blavet ur, a kedélyes Parisis, a fran- cziák hódító hadjáratáról Magyarorszá­gon igen érdekes tárczákat ir a Figa­róba. A Figaró publicuina olyan bizarr nézetekkel foglalkozik velünk, a czi- gányok országával, hogy Blavet ur sem találja elég opportunusuak a tamásko- dókat kapaczitálui s egész komolyan tudósítja a francai« világot arról, hogy egy dobsinai diszebéd után valódi ma­gyar specziálitáskéut — bajuszpedrőt szolgáltak fel. A milyen makacs az előítélet, olyan követelő a valótlanságok egész komoly föltálálásával szemben. Ilyen előítéletek uralkodnak a fővá­rosi irodalomban a magyar vidéki iro­dalomról is. Ez a szó „vidéki“ teljesen siuoym a beata simplicitással, a jámbor télié* I Ha az ország régiségeinek szereim esés főkutatója Torma Károly úr tűéi ná, hogy Esztergom mennyire gazdagi nak ígérkezik az itten eszközölt ássg tások után nyerendő leletek szerzésében akkor bizonynyal megindítaná a mozo galmat arra. hogy Esztergom uómele helyei fel kutatassanak. így pl. a nép nyelvén ismert „dögö vermek“ tája volna első sorban mege tekintendő, ahol a homokhordó széki resek nem egyszer akadnak holt teej tekre, melyek a harczias korban t«i jes fegyverzettel fél- vagy ölnyi méllé ségben pihennek. Találtak és találntu itt lovas csontvázakat, meglehetős t> lovag felszereléssel eltemetve. Vannak még számos oly épületni mok, melyek némi ásatás után egéó^ épületcsoportokat tüntetnének fel. Ijl pl Barátkutnál Pretner József földbí nagyon nehezen szántható, mert a ti laj alatt egy régi kolostor nyomm láthatók. Közel elhunyt Tóth Józsik egyik földje is takar a régi korra exe lókeztető érdekes maiadványokát. A régészeti kougressus a kögőnséti figyelmét a régi sirdombokra és ép»q< letmaradványokra kiválólug felhívta a; épen azért azok, kik ily fajta romon halmok, s egyéb régiségeket tartli

Next

/
Thumbnails
Contents