Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 68. szám

68. szám.

Esztergom VTI. évfolyam

Városi s megyei érdekeink közlönye

Vasárnap, 1885. augusztus 23-án,

/*

HGJRIENIK HBTBNKINT KÉTSZER".

VASÁRNAP ÉS CSÜTÜRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI AR:

egénz érre

...........................................................6 frt — krf

él érre...................................................................3, — ,

ne

gyedévre........................... 1 . *r*0 .

E

qy s/áni áru 7 kr

l»0 vii

%

£

SZERKESZTOSEG:

ZENT-y^NNA-UTCA 317.

szellemi részét illető közlemények

li iíMendSk.

KIADÓHIVATAL:

jSzÉCH ENI-TÉR

hont a liivatulos s íi magán hirdetestik, a nyilttid.oe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások intézendő!;.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS III lt|>MTÉ8|i!K |

1 szótól 100 KZÓijr -- fi t TŐ 1(1.

1

00—200-ig . 1 „ 50 „

200—300-ig . 2 „ 25 „

Hélyegdíj 30 kr.

M AU ANIll líDETÉSIOK

megállapodás szerint lehető I e g j u f, án y os a b 11 u n k 0 zé 11 e 111 e k.

NYIIiTTIíIt Bura 20 Kr

A badftpest-esztergemi vasút.

m.

Esztergom aug. 19.

A mi az elősorolt különböző vonalaknak előirányozható szállítási díjtételeit illeti, az építési, pályafenntartási és forgalmi költségek, valamint az általuk igényelt minimális bruttó bevételek összehasonlításából első tekintetre kiviláglik, hogy a buda-esztergomi vonal a megengedhető legmagasabb vitelbérek- nek, tehát a kőszéntől tounakilomete

Ezen vitélbér tételek legjobban megmutatják, hogy az elősoroltak közül melyik pályairány felel meg leginkább

renként az engedélyokmányban meghatározott 3 *|2 kr. maxi mali s díjtételnek követelésére szorulna, inig a többi vonalak fölényi építési és pályafenntartási költségeiket és olcsóbb üzletüket tekintve mérsékeltebb vitelbérekkel, tehát a kő széntől tonnakilométerenként 2 krral is megelégedhetnek.

Mely díjtételeket az egyes vonalira- nyok pályahosszuságaira alkalmazva, a bányák viszonylagos távolságainak közép átlagát 10 kilométerre véve fel, egy métermázsa szén szállítása kerülne a bányáktól:

a közforgalom és a főváros érdekeinek és melyik leghasznosabb Esztergomnak és a vidék báuyaiparának felvirágzására.

Ez kétségkívül az óbuda-esztergomi vasut iránya, gőzkomp általi csatlakozással az Osztrák m, államvasut pesti pályaudvarához. Utána a torbágy-leány- vár esztergomi és lorbágy tokod-eszter- gomi vonalakat lehetne sorolni de csak akkor, ha a Magyar államvasutak igazgatósága hajlandó volna, a pálya üzletvitelének átvétele mellett, Esztergomtól Budapestig mérsékelt közvetlen díjszabást alkalmazni.

Meg kell ugyanis jegyeznem, hogy Esztergom vidékén, a széntelepek rendkívül nagy vastagsága s a település gyakori vetődései miatt, a szén előállítási költségei aránylag nagyobbak, mint az országnak más bányavidékein. Emiatt az esztergom vidéki szén Budapestig 15 krnál magasabb vitel bért alig viselhet el, mert ennél nagyobb megterheltetése a fővároshau verseny- képességét igen megbénítaná s a bánya- ipar felvirágzását csirájában elfojtaná.

Legkedvezőtlenebb azonban valaiueny- nyiök között a buda-, hidegkút csaba- esztergomi vasut iránya, mert habár annak vonala Budától Esztergomig csak 4 kilométerrel hosszabb az ó-budainál, mindazáltal meredek lejtői és számos kanyarulatai miatt tömeges áruk, mint kőszén, márvány és ópületauya'gok szállítására kevésbé alkaltilalmas a csekélyebb lejtésű egyenesebb vonalaknál. A vasúti mozdonyok vontató ereje s a vonalok jövedelmezősége ugyanis annál kisebb, minél nagyobb a pálya emelkedése és minél szükebb annak kanyarulata. Ily esetekben aránylag több tüzelő anyag emésztetik fel, melynek nagy része haszontalanul füstbe megy, jelentékeny része pedig a nagyobb nyomás és súrlódás miatt a pályatest- és

a forgalmi eszközök gyors el rongálására földittatik, az ilyen pályának fenntartási és forgalmi költségei tehát annak emelkedésével és a kanyarulatok szá- számával egyenes arányban uövekodnek.

Hogy ez mennyire fontos kérdés a vasúti forgalomban, az legjobban kitűnik onnan, hogy a Budapest-szőuyi vasut építésénél az igazgatóság még a 8 pormille maximalis lejtést is sokal- lotta s annak alább szállítása végett a vonalat újra tanulmáuyoztatta. Ha pedig ez az átviteli áru forgalomra szükséges,akkor mennyivel szükségesebb az a helyi tömeges árukra nézve, melyeknek sorsa fölött gyakran egy pár krajezár vitel bér külöinbözet határoz. Nem csekélyebb hátránya ezen pályának még az is, hogy annak csatlakozási pontjául a fővárosnak a közlekedéstől legtávolabb eső tájéka választatott, honnan az anélkül is költséges kocsi-szállítás még az alaguti- és hid- vámok által is nagyon mogdrágittatik, a vasúti szállítás pedig a pesti gyártelephez, csak két más vasut pályaudvarain át történhetik, hol az átviteli árukezeléséért magas helyi dijak szedetnek.

Mely költségek a változhatlan tényleges viszonyok által igényeltetvón, semmikép nem mérsékelhetők annyira, hogy a közlelkesedósuek akadályai ne legye- uek.

Ezen okoknál fogva ezen vasútnak semmi jövője nincsen és az ugy a fővárosra, valamint Esztergomra és a vidék iparára nézve teljesen haszou- vehetetlon.

Ami végül ezen négy vonalnak az országos vasúthálózathoz való csatlakozását illeti, ez a három utóbbi vonalra

I. Az ó-buda-esztergomi vonalon :

1) Ó-budáig 41 kilometer, tonnákul

............................................á 2 kr. 8*2

2

) Az Osztr.-m..államvasutig 8 kilom.........................................»3 „) 2"4

g

őzkompszállitás .....................................................á m|m. 2 „) 2.

3) A Magyar államvasut pesti teherpályaudvaráig 12 kilom. á 3 kr. 3 6

együtt : lö"2

II. A buda esztergomi vonalon :

1) A Déli vasutig 45 kilóm. . ....................................

a

3

'A

kr.

15 75

2) A pesti teherpályaudvarig 7'|2 kil. 3’1 kr. hidvámn

3

*

mai és 2 kr. kezelési díjjal....................................

V

3

n

23*1

3) Az Osztr.-m.-államvasutig 12 kilom. 2 kr. kezelési díjjal

r>

3

V

28 7

III. A torbágy-leányvár-esztergumi vonalon :

1) Torbágyig 41 kilóm...........................................................

2

kr.

8 2

2) Kelenföldig 19 kilom........................................................

V

3

n

13"9

3) A pesti teherpályaudvarig 4 kilom. hidvám 3*1 k.

á mjm.......................................

........................................

V

3

n

1

8*2

4) Az Osztr.-m-államvasntig 12 kilóra. . . ^ .

T)

3

V

21-8

IY. A torbágy-tokod-esztergomi vonalon ;

1) Torbágyig 51 kilóm............................................................

á

2

kr.

10-2

2) Kelenföldig 19 kilóm

.........................................................

V

3

15 9

3) A pesti teherpályaudvarig 4 kil. hidvám, mint fentebb

20-2

4) Az Osztr.-m.-államvasutig 12 kil

.....................................

23.8

Is „Esitsp Mis“ tárcája.

— A SZEPTEMBER oziinü verses regényből. —

Magáuy, ridegség bús tudatja, Kerüld a boldogot, inig él.

Avagy, ha nem lehet, sirassa El bánatát szüleinél.

Ifjú, kiuek vau apja, anyja : őrült vágy lelked’ ne ragadja Ki az idegeuek közé ! . . .

Az a világ a közönyé.

Áldott a kis családi fészek,

Hol virraszt az anyai bú ;

Hova btínbánva visszatérhet Bízvást a tékozló fiú ; •' *•

Hol a vihar csapkodta lélek,

S a szilaj, átkos szenvedélyek Egy hű szíven megnyugszanak . . . Családi fészek, áldalak !

REVICZKY GYULA.

Az a szomorú kiasszony onnan a második emeletről felküldött két üveg befőttel :

cseresuye az egyik, baraczk a másik. Kér- de/.teli a cseléd által jobban vannak-e már? A kövér hentesné magú szuszogott fel a harmadik emeletre, bogy a boltból hozatják a jeget. Mert azt hallja borongatásókat kell rakni a kicsik fejére. Mi dolog ez ! Őrt gondol róla ez a Bárkóré? Szívtelen asszony ő, zsugori asszony ő, rósz asszony ő ! Mikor itt a házban a nagy bolond jég- pincze, mégis s boltból hozatják a jeget . Most mindjárt körösztülmegy ezeu a Bar- kónéu . . .

A szobából pedig kihangzott az öieg orvos durva, nagy hangja.

— Hadd lám a nyelvedet hé ! Emeld fel a fejedet hé. Vékony bőrbe vagy tacskó. Nevetsz . .. mi hó ? Te, te . . . kis ezudar.

C*önd terült el különben az egész házon, mély, halálos hallgat,agság. Olyan csüggedt minden, mikor az orvos benn van valahol, a hol nsg.y beteg van. Sóhaj bug végig az emeleti folyosókon, ugy tetszik, árnyak sza- ladozuak le és föl a lépcsőkön, egy fehér és egv fekete, mintha foly'ou üzeneteket hoznának, vinnének, azután a nehéz lilaszin lég is oly közlékeuy, hogy szinte rniudeu sóhajt kihoz a beteg szobájából.

— Hol az a másik ? folytatta az orvos. Elbújsz, te. Hopp , . . hm, hm.

Az orvos hmgetve tapogatta a lányka mellét, lapoczkáit, ki félénken emelte rá nagy kék sóvár szemeit.

— Persze, persze. Ikrek. Egyik a másiktól huzza el az erőt, egyik a másikat eszi. Mi az ördögnek kellett maguknak egyszerre két gyerek, mi, hé ?

Barkó ur, a családfő, ijedten rántotta lapocskái közé fejét és sietett e11quui a láthatárból. Igaz is, bolondság volt egyszerre két gyerek.

Az orvos odahagvta a gyermekeket s kabátját gombolva, közönyösen szólt.

— Meghal mind a kettő.

•. . Ni, hogy leomlottak egyszerre a függönyök az ablakon, milyen sötétség támadt egyszerre. Vagy mégis . . . hiszen világosak az ablakok ! Valami sűrű méhraj az, ami a szegény Barkóué szemei előtt sötétüli hullámozva .... hogy nem lát semmit. Csakugyan, millió apró szárny vergődik előtte, ezernyi fuldnlc tőr homlokába s hosszú fáj- dilmas zugás támad körölte.

A szegény rémülten, majdnem vadul nézett az orvosra. Ezt még sem várta szegény feje.

— IUus is ... Róza is . . . mind a kettő .. . mind, mind! tört ki szivszaggatóan.

— Nem mondtam már hé ? fortyant föl az orvos. Mind a kettő, egyszerre, egy nap, egy órában. Csináltathatják már a koporsókat. Én nem bolondítom magukat, hogy így hogy ugy% Bolondítottáin én már valakit, mi, hé? Álljon elém, a ki azt meri mondani. Hol van az a gazembe1:, hol van .. . mi, hé ?

Az orvos egyeneseu Barkó úrral lármázott, mintha az lenne az a gazember, aki olyant mer róla állítani, bár az nagy revereueziá- val hátrált előle a falúak. Az asszony oly furcsa, merev tekintetet vetett rá, hogy az orvos nem tudott a szemébe nézni.

Barkó ur ügyes oldalfordulattal a nagy asztaltábla, másik oldalára kanyarodott ; de az orvos itt is követte.

— Meghalnak fráter. Oda vaunak fráter. Ez a levegő öli meg őket, hé. Ez, ez. Ismerem ezeket a szimptotnákat, én nem ismerném hé ? Megfulnak benne az árvu cseppek, mindennap egy csomó gyermek. Megfulnak fráter! (Barkó fráter már fogta az a jtó kilincsét, hogy szükség esetén lei - ugorhassék a rettenetes ember elől.) Csak egy orvosszer van, egyetlen egy.

Az asszonynak mozgott az ajka, rexgett a teste, fölszakadt a homály szemein . . . beszélni nem tudott, de ajka, szeme, egész valója mind egyet kérdett, egyet vár, egyet sürgetett. Mi az ?

— Küldjék el messze vidékre innen a gyerekeket. Minuél messzebbre, hó! Hallotta fráter ? Azonnal fráter. Ha mennek, élnek ; ha maradnak, meghalnak. Nekem mindegy, hé. Ha magának mindegy, nekem is mindegy. Érti, mi? Minél messzebbre. Addig majd csak följárok hozzájuk, mindig ilyenkor, ugy is dolgom vau itt. Nekem pedig ne alkalmatlankodjék holmi kuver- teUkel. Kidobom, tudja! Először a kuvertet, azután magát. Érti, mi, hé ? Mondom, hogy Ugy is dolgom van a házban. Éhez tartsa magát fráter.

Az orvos ezt már a lépcsőkön mondta Barkó urnák, aki még egyre hátrált előtte három-négy grádics-fokot csuszamolva lefelé. Csak az utczáu mert kitérni előle, ugy hogy visszaugrott a kapuba s hirtelen maga után rántotta a nyílt kapuszáruyat. Borzasztó ember ez a kopasz doktor.

... Ez a Barkó ur dijnók volt valamelyik hivatalban, tehát félig-raeddig tisztviselő, De hiába segítette az isteu ilyen áJ-