Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 61. szám

vas-rózsának, amelylyel a kiállítás meg- nyitásakor egyik jeles kiállítónk Stefánia trónörökösnét megajándékozta ?

— Emlékszik, liogy csapta, kegyed össze kezecskéit, hogy ugrált örömében.

— Igen, igen, vigyen oda,azt akarom látni*

A hitetlenség le volt győzve, leverte az asszonyi kíváncsiság.

.— Elvezettem kegyedet az iparcsarnokba, Jungfer Gyula műlakatos kiállításához, s miután erre engedélyt nyertünk, beléptünk a diszos vasrácsozat belsejébe. Mint hivatásának élő reporter és újságíró, azonnal átvettem a Cicerone szerepét.

__ íme, nézze itt az Ígért vas

r

ózsa ; látott © már, vagy viselt-e keblén ennél remekebbet ? Pedig ez tiszta vas, abból az anyagból van készítve, amiből a pará’/sbordó vaslapét, vagy a költők és szabadsághősök által annyira utált rabbilincs. Ott a szabadság !enyügz5i, itt a szabad haladás nagybecsű tényezői. Hát mondja, nem művészet ez ?

__ Hajdan — ezt a hajdant különben inának is vehetjük — az emberek azzal akartak imponálni, hogy drágaságaik ragyogjanak, csupán aranynak, ezüstnek volt előttük értéke. A művészi érzék csak a legújabb korban tudott az anyag fölé emelkedni, s így tört magának utat az egyszerű, fénytelen vas a ir.űiparban, lett művészi kozek alatt valódi művészetté s nyert helyet a szalonok ós királyi termek díszítésében s ma már az ötvösség ós hronzművesség remekeivel tud versenyre kelni. De nézze, vaunak itt más apró dísztárgyak is. Mily remekül vannak domborítva e tükör-keretek, gyufa- és gyertyatartók, konzolok, óra-, szivar- ós arczképtartók, asztali és függő-lámpák, csillárok, nagy választékú kandalló garnitúrák, fényesre csiszolt asztalai lványok, ókszerszeklények, a művészi alakítás és díszítés, mindannyi remekei, melyek bármely előkelő szalon vagy boudoir dísztárgyai között helyet foglalhatnak.

— Nézze, nézze, ezt a gyönyörű kis vasasztalt — rá van Írva — megvette Schlauch szatmári püspök.

— Látom, hanem azt is látóra^ liogy kegyed nem hallgat reám . . .

— Folytassa csak, hisz ezek a

kedves tárgyak mind egészen újak előttem. (Végo köv.)

Színészetünk.

20, Az ember tragédiája.

Szombaton este fölemelt helyárakkal legelőször mutatták he Esztergomban Madách főlséges művét, az Ember tragédiáját. Szokatlanul hangzik, hogy zsúfolt házat coustatáluuk. A legma- gasztosabb magyar művek egyike parányi színpadunkon sokat vesztett s igy csak igen szerény vidéki niveauról Ítélhetjük meg előadását. Somogyi Ádá- mot szépen declamálta, do Somogy iné Évája épen nem volt igéző, sőt alaposan felébresztette bennünk azt a kételkedést, hogy bájaiért Ádám az éden tiltott almájába harapott volna. Somogyiné egyáltalán már csak korosabb mamák ábrázolására vállal koz hátik hatással. Gyöngyi Luciferben nem volt tisztában azzal, hogy mennyi drága gyöngy vau azokban a sorokban, molyeket ő olyan gépiesen el hadart. Nagyon sok anachronismust kellett át8zei»vednünk díszletek és jelme zek dolgában. Egyes tableauxok azonban luegérdemlett elismerésben részesültek.

21. Nőemanczipáczió.

Nevettetőbb és jobb izű vasárnapi bolondságot még aligha irt valaki. A jó öreg Szigeti bácsi bokókás múzsája elemében volt, mikor ezt a különös tréfát cselekedte. Hatvaniuó Flórában

sok tapsot aratott, Boross az öreg huszárban viharos tetszésre ragadta a felsőházat (mert alsó nem igen volt), Gyönyi a furvezér hadnagyban és Bodroginó az agglautbantban csak fokozták a falrengető derültséget.

22. Az ember tragédiája.

Esztergomban csak egy színházi közönség van s ez teljesen belefér az arénába. Szombaton annyira belefért, hogy hétfőre alig maradt valami. Aradi tragédiája, hogy a megismételt da rabokra nem akadt közönség.

23. Rip van Winkle.

A regényes operette kedden meglehetősen üres ház előtt ment. Három- négy szereplőt kivéve, a többiek tökéletesen tönkre koutárkodták Plauquette legnemesebb intentiót. Yáradi a czim- szerepben szörnyen énekelt s hatalmas orgánumát, inkább a dóbhártyákkal, mint a szivzel éreztette. Nyers és durva volt. Erdélyi Marietta Lisbetbon mindig megmentette a slendrián előadást. Boross a polgármesterben érdéinél elismerést.* 1 * * De. Veszprémi s a többi még csak csak érzékkel sem bir a fiuomabb comicum s egyáltalán a műveltebb felfogás létezéséről. Langer Victor (Tisza Aladár) karnagyot, kinek juialomjátóka volt a társulat ova- tiókban s emlókajáudékbau részesítette.

24. Denise.

Tegnap este utolsó előadásul ment ifj. Dumas nagyhatású uj színmű, melyben Follinusznó a czimszerepben a közönség teljes rokonszenvót kiérdemelte. Somogyi Bardannesben, Bodrogi Lina Mártában, Róthy Fanny Claris- seban, s Demidor Thouveiiinbeu érdemeltek elismerést.

Ezzel mi is befejezzük jóakaratu színházi szemléinket s majd máskor mondjuk el, hogy milyen igényeket kell nálunk kielégítenie egy oly színtársulatnak, aminőt például csak tavai is oly igazán meg tudtunk becsülni.

HÍREK.

— Plébános választás. Vasárnap délelőtt élénk mozgalom színhelye volt a városház nagy terme. Plóbánosválasz- tásra gyűltek össze a város atyái. A választó közgyűlést Kemónyfy tauácsos, helyettes polgármester nyitotta meg. A folyosót s a nagy termet zsúfolásig] megtöltötte az érdeklődő közönség. Rövid egy óra alatt az elnök kihirdette az eredményt. Három jelölt volt, kik között a szavazatok a következő kép oszlottak meg: Dr. Fehér Gyula kapott 52 szavazatot, Dr. Walter Gyula 19 et, és Palkovics szentgyörgyme sei plébános 10-et. E szerint Dr. Feliért nagy szótöbbséggel titkos választás utján plébánosnak választották. Lelkes éljenzések fogadták a választás eredményét s az Olvaso-Kör néhány tagja azonnal kocsikra ült s a városházra kísérte az uj plébánost, ki a tanácsos termében szívből eredő beszéddel köszönte meg választói bizalmát. Keményfy tanácsos után Kollár Antal üdvözölte az uj plébánost, mire a jelenlevők lelkes éljenzésekben törtek ki. Az uj plébánost azután mindenki sietett üdvözölni A választás eredményét városszerte nagy örömmel fogadták.

— A váczi püspök elhalálozása városunkban is őszinte részvétet keltett. Megbízható forrásból vettük azt a hirt, hogy a boldogult püspök helyébe Báró Hornig Károly miniszter tanácsos s ennek helyébe Cseruoch udvari pap van combiuatióban.

— Luczenbacher Pál főrendiházi tag Szobbon nemes áldozatkészséggel leányiskolát alapított, melyet vasárnap

szintűit fel Major István püspök és érseki helyettes. A díszes uj oskola két osztályú leányiskolából, óvóintézet- bő) áll s húsz növendék számára táp- intézettel van ellátva. A kolostorszerü szép emeletes épület közvetlen a vasút mollett tágas kert közepén áll s a gráczi apáczák vezetésére van bízva. A terveket Czigler Győző műépitő s az üvegfestményeket Kratzinann hírneves inft- intózete készítette. A házilagosan éqi- tette nevelőintézetre a nagylelkű alapitó negyvenezer frtot költött, sőt még külön húszezer forintos alapítványival biztosította a szobbi intézet jövőjét. A fölszentelés ünnepén városunkból is igen sokan vettek részt.

— Verhovay Gyula a hét. elején Dr Komlósy kövesdi administrátor és országgyűlési képviselő vendége volt.

r— OltÓSyék legújabb kitüntetése. Az o szagos iparegyesület Oltósv Pált és fiait telepüknek és gyártmányaiknak teljes méltánylatául első rendű ezüst diézétvmmel s a velejáró okmánnyal tüntette ki. A megérdemelt kitüntetéshez mi is gratulálunk

— Aradi Gerö szil)társulata ma reggel Budapestre utazott, hogy onnan uj állomáshelyét, Nyíregyházát foglalja el hat hétre.

I — Három szurony. Rendesen párosával szokott villogni. Egy este azonban három csendőr szurony villogott egymás mellett. Ami azt jelentette, hogy a harmadikat ketten kísérik. Úgy is volt, hogy egy garázdálkodó csendőrt kénytelenek voltak a kollégák hivatalosan el kisérni oda, a hol méltó büntetését nyomban rája is dictálták.-* Uj kereskedő. Balogh László és Társa a Scheiber Soma által birt üzletet újdonatúj fölszereléssel látta el s mint választékos divatkereskedóst már meg is nyitotta. Ajánljuk olvasó ink szives figyelmébe az uj czógnek hirdetéseink közt megjelent körlevelét.

* Elveszett egy orvossebészi mű szerekkel telt tárcza ; felhivatik a megtaláló e lapok kiadóhivatalában azl letenni, hol méltányos jutalmazásban fog részesülni.

FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y LÁSZL Ó.

NYILTTÉB*)

,A városi mérnök*4

végszava.

(Ugyaimen közlemény múlt számunkban hibásan volt tördelve; második megjelenését correct közlés miatt eszközöljük. A kiadóhivatal.)

Somfejii emberükkel nem lehet szóba állanrl, azért szóllok a közönséghez. Maiinának agylágyulásra való epés- kedésére válaszom : Hogy „oklevel“-ein lenne, ezt soha egy betűvel sem állítottam, de fentartom azt, hogy mér nökségre van „qualification!“, melyet, nekem az 1871. évi 18. t. ez. 74 § a és az 1883. évi I. t. ez. adott, s így törvény szerénti minősítvén.? alapján, állásom jogosan s törvényes*1!! bírom. Utaluk egyébként 1871. évben történt megyei mérnöki megválasz tatásomra, hol midőn „oklevél“ felmutatására szól - litattam fel, a „jogügyi bizottság“-hoz beterjesztett okmányaim mutattam fel, s ezek nemcsak hogy megyei mérnöknek való megválasztatásomra elegendők voltak, hanem a velem pályázott „okleveles“ mérnökkel szemben, kinek nem volt praxisa, felmutatott okmányaim

*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget

a szerk.

alapján engem választottak inog egyhangúlag. Pedig ott külömb emberek vaunak Maiinánál! Hogy éu Maiinát minősít vényem iránt „rósz akaratból megtévesztettem“ volna, s őt az ajánló levél aláírására felkértem volna, aljas rágalom, mert első sorban is tudomásom nem volt s neuu. is lehetett az ajánlatról, mert azt egy értekezleten a városházán Írták alá, hol éli mint jelölt nem lehettem jelen, hogy Maliim is alá irta az ajánlatot, arra most mások figyelmeztettek. Feltéve, de meg nem engedve, — hogy Maiinát felkértem, úgy a többi 20 urat is, kik az ajánlatot aláírták, fel kellett volna kérnem, hogy ajánljanak, mert Maiina egyedül csak nem numerái. Felhívom azon busz urat, kik az ajánló levelet aláírták, mondják ki hol és mikor szól- litoltam egyet is azok közül fel ! ? De a törvény 10 aláírást kíván s ajánlatot 21 irta alá, s igy az állítólag capacit;!It Maliim, csak számszaporitú , volt. Feltéve, de tagadva, hogy felikértem Maiinát, akkor a következő 12 hivatalra kandidáltaknak Í3 fel kellett volna őt kérnie, mert egy és ugyanazon ivén voltunk ajánlva és pedig : „1. Polgármesteri állásra: Pap János, Burány János és Kollár urakat; — 2. Rendőri kapitányi állásra: Hübschl Alajos, Sarlay Ede urakat; — 3. Tanácsnoki állásra: Koményfy János,

Merényi Fereucz urakat; — 4. Aljegyzői állásra : Niedermann József

jurat; — 5. Főügyészi állásra: Dr. Holcz Antal ; — 6. AI ügyészi állásra : Dr. Földváry István, Szenttamási Béla, Bihari György urakat; — 7. Számvevői állásra: Merényi Ferencz, esetleg Sarlay Ede, és Niedermann Endre urakat: — 8. Pénztárnoki állásra: Niedermann Endre, Sarlay Ede urakat; j— 9. Ellenőri állásra: Viola Kálmán, Hajnaly Gyula urakat; — 10. Közgyámi állásra: Szabó József és Vaidinger Antal urakat ; — 11. Le- vól tárnoki állásra: Csernó József urat;

1— 12. Mérnöki hivatalra: Prokopp János urat.“ — Hát ilyen képviselő Maiina, igy védi a város érdekeit, hogy I anélkül, hogy meggyőződnék csak vaktában ajánl valakit, s aztán restségéért mea culpát mond. Mért nem győződött meg Maiina akkor, mórt nem kérte akkor oklevelem ? Menthető e egy vá- rosi képviselőnek ily hanyag tudatlr.n- sága ? Ki vissza él képviselőségével, azt jogtalanul bitorolja, mert az önérdek s nem a város érdeke lebeg szemei előtt! Hogy megválasztatásomat „rosz- hiszemiileg kieszközöltem“ ezt állítani aljasság, mert 1877-ben miut primási uradalmi, mint a herczeg Metternich i és Prince D’ Henin uradalmak mérnöke | szolgáltam, s ugyanakkor ténylegesen,

| mint mérnök voltam a megye szol gálájában, S igy négy hivatalt viselvén,

mint tényleges szolgálatban lévő meggyei mérnököt választottak meg városi mérnöknek. Kérhettem-e tehát a városi mérnökséget, midőn tényleg három ■ uradalom s Esztergom vármegye mérnőké y.Jtam ?! Akaratom, tudtom nélkül választottak meg városi mérnöknek. tudva, hogy négy hivatalt viselek !

; Választóim megtiszteltek a bizalommal,

, uiely kitüntetésért elfogadtam a városi mérnökséget, s lemondtam más két hivatalról, nem tudva, hogy oly , malitiosus roszakaratú egoisták iuíri- guálnak, mint Maiina. Közleményeim és ügyem végleges befejezéséül kijelentem : hogy Maiina bizonyításra nem i szoruló roszakaratból, ellenségeskedés

i és önérdekből tett h tesz mindent, s

hogy képviselőségét roszakaratú s öut érdekű rágalmak koholásával mistificálja

a czélból, hogy a közönség félrcveze-