Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 59. szám

darabokkal óhajtja magukat gyönyör­ködtetni ? — Nekünk az az elvünk van, hogy nem nézzük meg az uj darabokat. Tar­tózkodunk tőlük. Már most tudhatja Aradi, hogy mért van annyi üres háza, mint ez idő szerint minden, igazgatónak nagy Magyarország minden vidékén. * 14. Eleven ördög. Szombaton este valóságos színházi esemény volt Konti magyar operetté­nek előadása. Elegáns közönség töl­tötte meg elég szépen a padokat, a páholyokat s nem constutálhattunk kö­zönyt még az elismerésben sem. Tap­soltak sokat és gyakran. És ezt meg is érdemelte az előadás. Erdélyi Marietta a czimszerepben pezsgő kedvvel játszott s énekelt. Is­merjük a krisztinavárosi arénából az Operette első előadását Pajor Emíliával 8 a magyar mű későbbi diadalait Bla- háuéval a várszínházban. Épen azért adózhatunk teljes elismerései színtár­sulatunk első tagjának, aki oly ele­gánsával, oly sikkel s oly szellemmel mutatta be tehetségének minden elő­nyét, hogy nem túlozunk, ha azt ál­lítjuk: Erdélyi Marietta páratlan egy Eleven ördög. Énekét és játékát foly­tonos taps és újrázás kisérte s majd mindeu nagyobb jeleueto után kihív­ták. De nem mindennapi elismerés illeti Borosst sem, ki a tanácsos szerepében már a budai arénában teljes diadalt aratott s a fővárosi sajtó osztatlanul megdicsérte. Annyi humorral dolgozott, hogy folytonos munkát adott a kacza- gás idegeinek. Gyöngyi Tibullban finom felfogása és kivitele által tűnt ki. Mennél több­ször találkozunk vele a színpadon, annál több adatot nyerünk tőle azon ítéletünk igazolására, hogy sokoldalú­sága és jellemző tehetsége a vidék legkitűnőbb színészei közé sorolja őt. Ferenczi a nevelő szerepében mu­tatta be magát a mi kedvünk szerint. Mindig jelleinzetesen, mindig mérsé­kelten 8 mindig humorosan. A szabóban Tollagit illetheti méltó di­cséret. Groteszk munkáját az Ízlés ha­tárai között végezte s folytonos derült­ségben tartotta a kitünően mulató bá­jtat. Liczenmayer Szidi a szabó felesé­gében különösen a tüsszeutő dalt ta­láló selypitóssel énekelte s idegensze* rü kiejtése daczára is buzdító tapsokat aratott. Bodrogiuó Veronikában mutat­ta be dús komikai képességeit, de Hat­vaniné Herminában azt akarta bebizonyí­tani, hogy az ő birodalma inkább a népszínmű, mint az operette. Soubise herczeg s a herczegnó sorsa szereu- csétlen kezekbe volt letéve. Sem Hat vani sem Makróczytió nem tudták meg­közelíteni azt a színvonalat, melyre a főbb szereplők emelkedtek, s esetlen­ségük által még a színpad közönsége előtt is derültséget okoztak. 15. Csicsöné. Hotényi legszomorubb alkotása s az ujabb népszínműi roddorn legsilányabb hajtása. Hutvaninó dalai, Boross Kárásza, Hóthy Fanny Katiczája, és Váradi Gyu­rija azonban megmentették a rossz da­rabot megérdemelt sorsától: a teljes bu­kástól. A körszékek gyér közönsége telvouásonkiut fogyott, de a karzat legfelsőbb elismerése folyton növekedett, amit inkább a közkeletű dalokuak lehet tulajdonítani. 16. Odstte. Hétfőn Follinuszné jutalomjátékát hirdették a szialapok. Nem nagy, de geo előkelő közönség foglalta el az összes körszékoket s Follinusznót ki- léptekor tapsokkal s egy gyönyörű cső korral üdvözölték. Sardou erőteljes színműve egy le­dér asszony megrázó történetét mu­tatja be. Férje (Somogyi) amint hűt­lenségen éri, kiutasítja palotájából s a szép Odetteből kaméliás hölgy lesz, ki férje fényes nevét jó czégerül hasz­nálja. Bünhődése nem a hullámsir, ha­nem az, hogy édes leányával szemben nem szabad édes anyai érzelmeinek ki­fejezést adni. Átokként nehezedik reá ez a uagy csapás s az élő halott a hullámok között keres menedéket. Follinuszné leghatásosabb jelenetei épen a szembesítésnél játszódtak le. Egy anya állott leánya előtt idegenül, ismeretlenül. A szennyes múlt megtil­totta neki ártatlan leánya előtt föltár­ni anyai szivét. És Follinuszné ezt annyi bensősóggel s oly drámai erő­vel oldotta meg, hogy a legszebb sze­mekben, legszebb elismerés gyanánt a megindulás könnyei ragyogtak. Gyöngyi Béchameben egy elkopott, de jó szivű világfit ábrázolt meleg és találó vonásokkal. Demidor, kinek te­hetségét egyebekben oly szívesen elis­merjük, Philippeben bebizonyította, hogy a franczia salon szerepekhez sima és szellemes társalgási képesség is szük­séges, ami pedig az ő alakításából tel­jesen hiányzott. Jobban beszél a szen­vedély nyelvén. Boross Morizotban, Réthy Fanny Morizotuóbau érdemeltek elismerést. A hatásos színmű ügyesen volt ren­dezve, de a mi az urak nagy részének külső megjelenését illeti, az inkább a vasárnapi corsok alakjait, mint Sardou salonhőseit juttatta eszünkbe. 17. Eleven ördög. Az Arany ember másodszor ment elő szőr az „Eleven ördög“ pedig először egyszersmindeukorra, mert a keddi kö­zönségnél kisebbet még megfordított guckerrel sem lehetett volna látni. A kedves operette különben csak oly elevenen ment, mint először, de a kis közönség abban vált halhatatlanná, hogy a legszebb részleteket melegen meg­tapsolta s tüntetőleg megujrá/.ta. Szinte csodálkozva tekintettünk körül, hogy Esztergomban vagyunk-e ? Nem az üres ház, hanem a megismóteltetós szokat­lan eseménye miatt. * Aradi Gerő néhány nap múlva el­hagyja Esztergomot s Nyíregyházára megy. Az utolsó előadások csakugyan arra valók, hogy megismerjük és méltányol­juk a jeles társulatot. Mert az üres há­zak se nem hallanak se nem látnak. „Hazafias“ közönségünket tehát arra kérjük, hogy az utolsó napokon ismer­kedjünk meg azokkal, kiket látatlan­ban oly szívós következtességgel tudtunk ignorálni. HÍREK. — Luczenbacher Pál szobbi nagy- birtokos és nagyvállalkozó, ki rokon­sági kötelékeinél fogva városunkhoz oly közel áll, a főrendiház tagjává nevez­tetvén ki, minden oldaLól tömeges sze- rencsekiváuatokban részesült. Mi is csatlekozunk a gratulálókhoz s Luczen- bacher nagy érdemeinek méltatását üd­vözöljük azon kinevezésben, melyet az ország közvéleménye is teljesen helye­sel. Lapunk egy munkatársa ez alka­lomból igen érdekes adatokat közöl ve lünk a Luczenbacher család vagyoni erejére nézve. A legújabb leltározás szerint ugyanis a Luczenbacher család hatalmas vagyoni ereje tiz millióra be- csülhotó. A nagy elágazásu üzletek és birtokok kezelése az uj főrendiházi tag négy fiára van bízva, akik hivatásuk­nak kölcsönös gyarapodás mellett tesz­nek eleget. — A propeller vállalatot már nagyon sok kalamitás érte és bizonyára fel is oszlik szó nélkül, ha a közönségnél népszerűséggel nem bírna. A vállalat­nak határozottan van jövőjo s az ed­digi melheurök csak arra valók, hogy a vállalat vezetői saját kárukon okulja­nak. A kölcsönkért újpesti propeller csavarja megsérült s igy visszaszárina- zott hazájába. A propeller-közlekedés valószínűleg egész augusztusban szüna­telni fog. — A telhetetlen papzsák. Simor hercegprímás egy eredeti anekdotáját elevenítik föl a következőkben: Mikor Simor még győri megyés püspök volt, a kegyurasága alá tartozó plébániákat nemes áldozatkészséggel igyekezett kel­lően dotálni úgy, hogy roppant sokat költött ilyenekre. A többek közt a h.-i plébániát, mely az előtt roppant nyo­morúságos volt, oly jó kaiba helyezte, liogz semmi kívánni valója sem maradt hátra a plébánosnak. Kihasittatott ne­ki a püspöki birtokból 94 hold első oszt. szántóföldet, hozzá legelő és er­dőrészeket, s a mellé a paplakot is renováltatta. Egy nyárou a püspök le- jöu H.-ba, bejárja a szép urodalmat, s mindjárt a szomszédságban ott látja az aranykalásztól rengő 94 koldnyi plé­bánia földet is. Jó volt a termés, gyönyörűség volt még nézni is azt a sárga buzatengert, s a püspök örvend­ve fordul a mellette álló plébánoshoz: „Na reverendissime, most már csak meg vagy elégedve s nincs több kí­vánni valód ?“ A reverendissimus lát­va, hogy a püspök tréfáló kedvében vau, gondolta, hogy jó lesz még meg­kísérlem, kérni ama bizonyos 6 hold erdő irtványt ott a 94-nek végében, amely 6 hold olyan szépen kiegészítené százra a mostani „pap-földek“-et. — S ennélfogva meg is szólalt: „Igenis móltóságos uram, meg volnék elégedve ha kegyes leune[]még ezt a 6 holduyi kis irtványt itten a plébánia szerény birtokához kouunaszáltatni, hogy igy azután kiütné a teljes — száz holdal.“ S erre szólalt meg Simor, akkor még püspök, hogy ; „No hát tudod mit, te telhetetlen papzsák ? ! Ha te keresel és találsz magaduak még egy másik olyan bolondot, aki neked még 94 hold príma földet ajándékoz, akkor ón neked nem hat hanem 12 hold irtványt adok-, hogy 200 holdacskád legyen.“ — A jegyzők érdekében. Dormány Imre, az esztergora-megyei jegyzőegye- sülefc elnöke az esztergmnmegyei jegy zők érdekében két közleményt küldött be hozzánk, melyeket minthogy tárgyi­lagosan leplikáznak s közérdekű becs­esei bírnak, hasábjainkra fogadtunk. — A harangoztatás ellen. özv. Berónyi Zsigmondué és Társával van valakinek baja, aki névtelenül bár, de elég passzióval szokta intentióinkat el- fecditgótni az „Észt. Közlönyben.“ Hoz­zászoktunk az ilyen támadásokkal nem sokat törődni, de egy munkatársunk érdekében mégis kötelességünknek tart­juk a választ. Hát először is vagyunk oly jó katholikusok, mint azok, a kik vallásellenes indulatokat akarnának ránk dictálni. Másodszor mi nem is a haran­goztatás ellen irtunk(ami őrültség lenne) hanem a túlságos harangoztatás ellen, ami egészen más. Harmadszor a köz­lemény írója nemcsak hogy jó katho- likus, de még hozzá az egyház köte­lékébe is tartozik, a kinek bizonyára vére az a tapiutat, mellyel az ilyen kérdéseket taglalni szabad. Ezután a kijelentés utáu a rosszakaratú commen­tator közleményét minden izében vissza­utasítjuk. — Gazdasági tudósítás. A hiva­talos jelentés szerint Esztergommegye esztergomi és párkányi járásaiban a folyton tartott eső a gabonák minőségé­re nagyon károsan hatott és az aratást hátráltatta; a termés búza és rozsból középszerű lesz elleuben a zab alig gyenge közóptörmóst Ígér, a kapásnö- vények az esőzések folytán szépen fej­lődnek, daczára, hogy a cserebogár je­lentékeny károkat okoz a szőlők és gyümölcsökben; minőség, mind meny- nyiségre nézve a várakozásnak megfe­lelő termés lesz; az állatok egészség állapota jó. — Üzlet átvétel. A Gábris féle hid előtt levő női divat-üzletet Korá­nyi József uszóháztulajdonos leánya Ko­rányi Laura vette át, ki is a jóuevű üzletet még inkább kibővítve ügyessé­génél és tevékenységénél fogva bizo­nyéra rövid idő múlva meg fogja nyer­ni a közönség bizalmát. — Az első amerikai arató és ké­vekötő-gép most kezdte meg működését a Hazay-féle birtokon. — Szegénysorsú leáuyok érdeké­ben kik magukat gyermekkertósznőkiiek óhajtják kiképezni közöljük a követke­ző hozzáuk küldött felhívást: A „ma­gyarországi központi Fröbel nőegylet“ gyerraekkertésznő képző-intézetében az 1885j6 tanévben az előadások folyó év szept. első napjaiban veszik kezdetüket, miért is mindazok, kik magukat gyer- mekkertószuőkkó kiképezni s ekkóp tisz­teletre méltó állásra szert tenni óhaj­tanak, felhivatnalr, hogy folyamodvá­nyaikat f. ó. aug. 30 áig az egylet is­kolaügyi bizottságának elnökénél, Ro- senzweig-Saphir Sarolta úrhölgynél (la­kik Margitsziget, nagy szálloda 238. sz.) vagy pedig Péterfy Sándor úrnál, az intézet igazgatójánál (lakik: VII. Dam- janich-utcza 3. sz.) nynjtsák be. A fel­vétel feltételei: 1. betöltött 16 ik kor­év; 2. egészséges testalkat; 3. feddhet- len előélet; 4. gyermekek iránti szere­tet; 5. a magyar nyelv bírása szóban és írásban : 6. tartoznak négy elemi és két polgári iskolai osztály, esetleg hat elemi osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány, és kereszt-, illetőleg szü­letési levél bemutatása mellett, felvé­teli vizsgának is alávetni magukat. A gyermekkertésznŐ képző-tanfolyam két évig tart. A növendékek kivétel nél­kül díjtalan tanításban részesittetnelc és a teueszközökkel is az egylet költ­ségén láttatnak el, étkezés ruházat és lakásról magok gondoskodnak. Egyúttal közöljük, hogy a jövő tanév elejóu ok­leveles tanítónők számára külön tan­folyam nyittatik. Az ezen taufolyamot hallgatni akaró tanítónők f. évi szept. 15-ig jelentkezhetnek az elnökségnél. — Tompa. Móhner Vilmos nagy­érdemű irodalmi vállalatai közül a tel­jes Vörösmarty után Tompa Mihály összes műveinek kiadása sziutéu ese­ményszerű. A uagy költő összes műveit Lévay József rendezi sajtó alá, ki élet­rajzot és jegyzeteket irt hozzá. Újab­ban a 3—6. füzet érkezett olvasó- asztalunkra Tompa dalaival, ódáival, óletleirásaival s Lévay jegyzeteivel. A nagybecsű vállalat ára füzetenkint 35 kr. Őszintén ajánljuk a magyar irodalom nemosebb Ízlésű pártfogói­nak. — 0 r s z á g-V i 1 á g. Illustrált heti lapjaiuk között Dögre Lajos lapja mindenesetre igen rangos helyet fog­lal el, amit sikerült s nagyrészt ere­deti képeivel, ügyes közleményeivel s választékos Ízlésével érdemelt ki. Az Ország-Világ minden sálon olvasó-asz­talának díszére válik. Negyedévre 2 fit 50 kr. Megrendelhető a Pallas- társaságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents