Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 56. szám

íz időig érdemleges határozatot nem lozott, — azzal zárom be ez idő sze- int soraimaf, miszerint a város ezen [órdésben hozandó határozata arról fog anuságot tenni, hogy a képviselő tes- ,ület fel fogja-e azon tétel igazságát, uely szerint a város csak akkor fog i haladás felé indulni és jobb jövőre ízért tenni, ha tisztviselői a kor szín­vonalán álló képességgel és tudómény- nyal bírnak és ha a város kapuját a kontár tisztviselő előtt egyszer vala- liára bezárja. Majd meglátjuk. MALINA LAJOS, városi képviselő. Színházi szemle. 6. La traviata. Sajó Endre jutalomjátéka és üres ház. Verdi operája, Erdélyi Mariette Violettája és üres ház. Hatodik „bemu­tató“ és még mindig üres ház. Hová költözhetett a mi sziuészet pártolásunk régi jó hírneve ? Erdélyi Marietta a ezimszerepben elegánsán alakitott s gyönyörűen éne­kelt, amit a kis közönség lelkes tap­sokkal igyekezett jutalmazni. Sajó End­re Alfrédban rokonszenves ónekorgauu- mát teljesen kifejtette s magas bari­tonja nagy tetszésben részesült. Boross Germantban emelkedett ki, Hatvaniné Flórában tetszett, Gyöngyi a báróban érdemelt elismerést, Tamási Letorieres- ben, Tollagi Grenvilleben s Litzenma- yer Szidi Anuinában működött közre az általános sikerhez. Sajó Endre jutalomjátékának erköl­csi sikere tehát teljes volt. Szolgáljon ez neki buzdításul és elismerésül. 7. A Szabinnők elrablása. A jóízű finom bohózat csütörtökön olyan derültséget keltett, melyhez ha­sonlóra még nem is emlékezik a jó kedv múzsája. Megint üres volt a ház, de a csekély közönség kitünően mula­tott. A szerepek szerencsés kezekbe kerültek s a rendezés ügyessége még inkább fokozta a tetszést. Valamennyi közreműködőt dicséret illeti. Ferenczi a tanárban finoman és ügyesen jellemzett, Bodroginé a ta­núméban aratott elismerést s Bodrogi Lina a tanár leányában olyan szere- tetreinéltósággal játszott, melyhez ha­sonlóra uem emlékszünk. Somogyi dr. Szilvásiban s Foilinusnó Szilvásaiéban diserét játékukkal nagy sikert értek el. Boros Marosán Bogdánbau örökre kaczagtató alakot mutatott be. Sajó a szinészbeu elegánsán s Gyöngyi a sziu volról ; az egyik sötétebb helyet kiváu, a másik nagyobb világosságot, az olyan t. i. a mely nem fél a mtíbiró beható Ítéletétől ; az egyik csak egyszer tetszik, a másik, ha tízszer nézed is, újra tetszésre talál. (347—365). Habár téged, idősbik ifjú, atyád szava iis a helyesre megtanít s magad is józanul jgondolkodol, vésd mélyen szivedbe e sza­gaimat : Bizonyos dolgokban ugyan el lehet ttürui a középszerűséget; p. o. ha a közép- iszerö jogtudós, vagy ügyvédő távolról sem > éri utol az ékesen szóló Messala tökélyét, 3 8 habár nem tud is anuyit, mint Cascellius i. Aulus, azért még is becsülik : de a költőie­méit sem az istenek, sem az emberek, sem ;a könyvárusok boltjai uem engedik meg, f hogy középszerűek legyeuek. Valamint vig Uakmározás közbeu az összhangtalan zene, 3 sürü rossz kenőcs, meg a sardiniai mézzel Jkevert mák megütközést keltenek, minthogy ja lakoma ezek nélkül el lehetett volua: fugy a lélek gyönyörködtetésére szánt köl- ítemény csakhamar a legalsó fokra száll, ha :*csak kissé tér is el a tökélytől, A ki viui inem tud, az hozzá nem nyúl a Marsmező 1 fegyvereihez; a ki nem ért a labda-, haji- Jtótányér- és abroncsjátékhoz, nyugton ma­krád, hogy a nézők számos gyülekezete ki- rméletleo nevetésre ne fakadjon : azouban a ■ verseléshez boldog-boldogtalan hozzá fog, habár nem is ért hozzá. De hogy is ne? íbiszen szabad, nemos származású ember, *8Őt a lovagi raughoz megkiváutató vagyou- ■íiial is bír és feddbetetleu életű. Te azért »semmit se szólj, semmit se tégy, a mihez (Minerva kegyével meg nem ajándékozott. 5 Egyébiránt ez a te nézeted, a te goudcl­igazgatóban olyan humorral játszott, mely őt a vidék első rangú komikusai közé emeli. Litzenmayer Poldi a ta­nár leányának szerepében fokozta a határtalan derültséget. * Heti szemlénket azzal fejezzük be, hogy kedves közönségünket ismételten a színházba invitáljuk. Esztergom jó hírneve a színészet pártolására nézve megkívánja tőlünk, hogy a közöny és mellőzés sanyarú munkáját befejezzük s hogy a rómitően üres házaknak meleg pártolással és szeretetreméltó érdeklődéssel szerezzünk jó estéket. híre kT““ — A kiadóhivatal tisztelettel kéri hátralékos előfizetőinket, hogy a félév elteltével számadásaink lezárha- tása végett szíveskedjenek hátralékuk­kal mielőbb megörvendeztetni. — Főpapi adakozások. Valamint az üde hegyi forrásból szakadatlanul bugyog ki a tenyészetet éltető és fris­sítő viz : ép úgy Emjának, a Bibor- nok Herczeg Prímásnak, a szenvedők és szegények szoretetóbŐl soha ki nem fogyó szive a szükölködóst és nyomort uj meg uj jótéteményekkel enyhíteni soha meg nem szűnik. Bizonyság erre a következő s a legközelebb lefolyt félévre vonatkozó — b;ir kétségkívül hiányos kimutatás is, melyet a Magy. Sión után mutatunk ki. A szegényebb ellátású segédlelkészek felsególyezésóre kiutalváuyozott 5000 frtou kívül Ő Ernjft még a következő adakozásokat tette: A norwegiai missiora 200 fran­cot ; a cliinai missióra 50 drb cs. aranyat; egyéb missiókra 200 frtot; Hieronymita szerzet czéljaira 50 frtot; a nagyszombati képezdének 816 frtot; a budapesti képezdéknek 1808 frtot ; az esztergomi képezdének 710 frtot; a budapesti legényegyletnek 2000 fo­rintot; az orsz. iparművészeti társu­latnak 1000 frtot; a spanyol káro­sultaknak 1000 francot ; a sz. László- társulatnak 100 írt; az esztergomi szegényeknek 300 frtot; a székesfe­hérvári nőegyletnek 100 frtot; a stoószi tüzkárosultaknak 100 frtot; a nagyszombati képezdo orgonájára 200 frtot; az uzapanyiti plébániaiak hely­rehozására 100 frtot; a budai legény- egyletnek 100 frtot; a vicsap-apáthi orgonára 50 frtot; thurócz-szent-már-1 toni harangra 100 frtot; a kiskosz-1 mályí és nagyzellői iskolákra 200'—! 200 frtot; a galgóczi iskolának 150 kozásmódod is. De ha mégis Írsz valaha valamit, hadd bírálja meg előbb Maecius, továbbá atyád és én ; hadd nyugodjék előbb a kézirat szekrényedbe elzárva kileucz éven át; mert a mit még ki n6m adtál, azon javíthatsz, de akibocsátott szó nem térhet többé vissza. (366—390). (Vége köv.) — Aradi Gerö színtársulata oly mostoha pártfogásban részesül, mely­hez hasonlóval csak a legutolsó trup- pokat szoktuk kitüntetni. Nem szolgál dicsőségünkre ez a közöny, mely ellen Aradi most akként küzd, hogy min­dennap uj darabot vesz előadásra. A nagy társulat végre is megérdemelné, hogy azzal a rokouszenvvel találkoz­zék, melyet két év előtt állaudóan kiérdemelt. — Gyöngyi Izsó az Aradi színtár­sulata kitűnő komikusa, holnap fogja jutalomjátékát bemutatui. A Furcsa Háború czimü operetteben, mely egyike a legmulattatóbb műveknek. A ki már régóta hátrálekban van a magyar szí­nészet pártolásának adójával s a ki vidám estét akar szerezni magának, az ne mulassza el a holnapi előadást megtekinteni. frtot; a szkiezói, óvári, kicsitidi, ke­szegfalusi, rattkóczi, pecseniczi, uyiní- gói és németgurabi iskolákra 100— 100, összesen 800 frtot; a saági is­kolákra 300 frtot •, a vároosfalusi templomra 100 frtot; ösztöndíj és egyéb segélyezések czirnén 605 frtot. — Nemes czélu mozgalom indult meg egy nagy nyári mulatság rende­zésére nézve. A városház közgyűlési termében társas életünk honoratiozai ez ügyben tegnap délután népes érte­kezletet tartottak, melyen Dr. Feichtin- ger Sándor kir. tan. elnökölt. — Propeller. Miként már múlt számunkban említettük a propeller­társaság uj hajója a kis ,,Gusztáv“ — f. hó 11-ón megkezdte a szabályszerű járatokat. A kisegítő hajó ugyan ki­sebb, mint az „Esztergom“, mindazon­által kezdetben jó szolgálatokat tehet s egy nagy előnye mindenesetre van, t. i. hogy még egyszer oly gyors já­ratú, mint az előbbi volt. Nagyobb kirándulásoknál — csinos, fedett komp után kötése által szándékozik az igaz­gatóság a hely szűkén segíteni. — Hatvaninó Amália, a helybeli színtársulat szép tehetségű népszinmű- ónekesnője szerdán játsza jutalomjátó- kát Gerő jeles népszínművében, a Vadgalamb-bau. Reméljük, hogy a fiatal színésznő jutalomjátéka teljes elis­merésben fog részesülni, annál inkább, mert eddigi föl lép teit szép siker kísérte. — A postáról. A t. ez. közönség éidekében köztudomásia hozni van sze­rencsém, hogy a munkaszünetre vonat­kozólag, mely vasárnap és ünnepeken a postabivatalbeliekuek pihenésre szol­gáljon, a tekintetes m. kir. postaigaz­gatóság 12,689. számú rendeletéve következőleg intézkedett. Délelőtt a postaszak minden ágára kiterjedőit hi­vatalos órák 8-tól 11 ig tartatnak, a mely idő a közönség rendelkezésére áll. Délután azonban minden munka szünetel, azon kivétellel, bogy a 1 e- vélposta 2 órától 3 óráig a kö­zönség általi használatra bocsájtalván az egyszeri! és ajánlott levelek felvé­telét eszközli. A fenti megbatározott időn belől feladott és befutott levelek további ttatnak, illetve kézbesittetuek, ez időn túl azonban nem áll a posta hivatal, a t. ez. közönség rendelkezé­sére. Esztergom, 1885. jul. hó 10-ón. Ragályi, bv. főnök. — Halálozás. Özvegy Sztojánovits Pál né fájdalomtelt szívvel jelentette szeretett nővérének Leffter Auna kis­asszonynak folyó évi július hó 7-én esti 11 órakor történt gyászos el­hunyták A boldogult bűit tetemét csütörtökön d. u. 5 érakor a görög keleti anyaszentegyházból temették. A temetést Kováts Albert jóhirnevü vál­lalata végezte. — Halálozás. Valásek Károlyné szül. Donáth Anna asszony élete virá­gában jobblétre szenderült. Temetése szerdán délután volt a szálkái sirkert- ben, hová Kováts Albert első temet­kező vállalata vitte ki a tetemeket. A boldogul tat férje, két kis gyermeke, Donáth Lenke és Mariska, mint test­vérek s Ekesi Ede és Szabó Antal mint sógorok gyászolják. — Gyászhir. Bellusi Baross Anna kisasszony rövid szenvedés s a halotti szentségek felvétele után élete tava­szán elhunyt. Temetése csiitöi tökön délután volt a régi szenttamási teme­tőbe. Baross Etel Mechtildisz nővér, Emma és Baross Ignácznó szili. Pe­te mich Mária nagyszámú rokonsággal gyászolják a fiatal halottat. A temetést Kováts Albert első temetkező válla­— Halálozás, özv. Major Antalnó szül. Ivóky Anna hosszú és kínos szenvedés s a halotti szentségek fel­vétele után 68 éves korában jobblétre szenderült. Tegnap d. u. tomotték. Béke sírjára. — Felhőszakadás. A csütörtöki felhőszakadás jelen'ékeny károkat okozott s — mint egy szem­tanú írja — Tégzetcsse’ lett egy 13 éves pórleány­kára nézve, ki az Ároksor-utczai nagy csatornában gereblye vei halászgatta a hegyekről leus/ó fadara­bokat. A hirtelen jött víztömeg azonban az egyen­súlyt vesztett leánykát magával ragadta. Alig volt remény a kimentésére, mert a rohanó ár már a kisduna torkolatához sodr.ta. Ekkor Horváth-Szeder István saját élete koezkáztatásával vakmerőséggel határos bátorsággal — bevetette magát a bősz vizárba s még élve kimentette a leányt. * Egy aggasztó betegség melyben számtalan osztály szenved. Ezen be­tegség jelentókteleu gyomorbajjtvl kez­dődik, ha azonban elh anyagól tátik ki­terjed az egész testre, megtámadj*» a veséket, a májat, a mellmirigyeit, szó­val az egész mmirigy-rendszert^ elanuyira hogy az általa meglopott valóban szo­morú helyzetnek vau kitéve, mig nem végre a halál megmenti kínjaitól. Ezen betegség igen gyakran más betegségek­kel tévesztetik össze, de ha az olvasó az alábo következő kérdéseket intézi magához, akkor képes leeud megítél­hetni ha vájjon szenved-e ő ilyen baj­ban vagy sem. — Érsek-e ón étkezés után gyomornyomást, fájdalmat, vagy légzési nehézséget ? Nem lep o meg bizonyoe tompa, nyomasztó érzés, ál­mosságtól kísérve ? Nem-e zárgásak a szemeim? Nem-e gyülemlik reggelre az inyen és fogakon sűrű ragadós nyák, rósz szájíz kíséretében ? A nyely be­vonva ? Nincs-e a jobb oldal felfúvódva, mintha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem-e szédü­lök el, ha fekvő helyzetből hirtelen fole- gyenesedein ? A húgy kiválasztás cse­kély, és setét szinű-e? s rövid állás után nem-e hagy ülledóket maga után ? Nem-e posbad meg az étel a gyomor­ban evés után, s nem-e keletkezik puffadás és felböfögés? Nincseu-e gya­kori szívdobogásom ? Ezen külömböző kórtünek jótokét nem lépnek mind egy­szerre fel, de a beteg egymásután szen­ved azokban, azon mérvben, amint a borzasztó betegség előbbre halad. Ha a baj már régi, akkor rövid száraz kö­högés lép fel, melyet később ki köpé­sek követnek. A kör nagyfokú előre­haladásával a fejbőr piszkos barna szint ölt, s a kezeket s lábakat hideg tapadós izzadtság borítja. A máj és ve­sék ama kóros állapotának előbbre ha­ladtával csúzós fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógykezelés már teljesen sikertelen. Ezen baj emésztet- lenségből vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy kis adag gyógy­szer bevételével elhárít lm tank, ha azt mindjárt a kór felléptének kezdetén alkalmazzuk. Ennél fogva felettébb fon­tos, hogy a baj mindjárt legelső fellé­pésekor helyesen kezeltessék, miután ekkor még egy kis adag gyógyszer is elegendő a baj orvoslására; sőt még ha már a baj befészkelte volna is ma­gát, a valódi helyes gyógyszerrel még akkor is mindaddig fel nem kellene hagyni, mig a baj legkissebb nyoma is el nőm tűnt, mig az étvágy ismét vissza uem tért, s az emésztési szervezet is­mét tökéletesen helyre nincs állítva. — Ezen betegség ellen a legbiztosabb s legkathatosubb szer elvitázliatlanul a „Shäker-ki vonat növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megkapható. Ezen kivo­nat a bajt alapjában támadja meg s azt gyökerestől kiirtja a testből. Oly egyé­neknek, kik dugulásban szenvednek Seigel-fóle hashajtó labdacsokra vau szükségök, a „Skäker kivonattal kapcso­latban. A Soigel-féle hashajtó labda­csok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést, megszabadítják főfájástó lelfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkellemesebb egyszers-

Next

/
Thumbnails
Contents