Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 54. szám
szolgúlbutim — és minthogy a jogügyi bizottsághoz beterjesztett okiratai közül, mérnöki szakképzettségének meg- úllapithatásúra egyáltaljában egyik bizonyítványa sem alkalmazható, — mit igazol azon körülmény is, miszerint erre vonatkozólag még maga a jogügyi bizottság négy tagja sem mert nyilatkozatot adui, bánéin ezek meg bírálását egyszerüeu mellőzte; ennélfogva nagyon fölösleges volt nyilatkozatában ezen bi/onyitványaira hivatkozni, anélkül hogy azok belső tartalmát is közölte volna. Mert mint a kisebbségi véleménybe ezekre nézve a nyomós czáfolat megadva lett és e szerint nyilatkozó ur Karlsruhéban nem az építkezési szakmát, hanem csak az ipariskolát hallgatta ; mint iparostanoncz azonban hogy az építkezési szaktudományból viísgátis tett volna, erről okmányt, felmutatni mm képes. És ily természetűek a többi bizonyítványai is és igy önmagától elesik nyilatkozatában jelzett azon feltevés, mintha bizony azó mérnöki állását egy némelyek a sok és személye iránti ellenségeskedésből és önérdekből támadták volna meg. A tisztelt közönség bírálja meg, tehát most valljon Prokopp János ur, egyedül csak is azért mert a jog-flgyi bizottság négy tagja őt a mérnöki át lásra azon oknál fogva, mert őt jó hiszeműleg nem csak Esztergom megye, hanem a kir. város is két Ízben mérnöknek megválasztotta, tehát hogy ő most eszerint habár mérnöki minősít vénnyel és szakképzetséggel nem is bír, az 1S83. évi I. t. ez. 34-ik §-a alapján mivel megválasztott mérnöknek továbbra is megtartandó. Ánado tisztelt nyilatkozó ur, talán méltóztatott a számításból kifelejteni, hogy önt a város valóságos mérnöknek választotta meg, és pedig azért, mert nem hitte és nem is merte önről feltételezni azt, hogy ön a képviselőket tévedésbe fogja hozni azáltal, hogy magát mérnöknek merte jogtalanul fel tolni annélkiil, hogy az erre vonatkozó jogosultságát kimutatta volna. Korai volt tehát ezúttal önnek ez herczegnő kocsija ott állott a kapu alatt. A szép asszony látta az ingadozó koldust, hallotta könyörgő szavait, látta a kérhetőt- Jea kapus visszataszító modorát s kilépett díszkocsijából, hajához kapott, kivett abból egy buzakalászt ábrázoló drágakövekből készült haj tüt s oda nyújtja azt a koldusnak: „fogadja, úgymond, kenyérre valóuak.“ — H“rczegnŐ ! dorgálá gyöngéden Hal- •milton lord a szép asszonyt, hogy lehet ily pazarló? — Ez nem pazarlás, felelt mosolyogva a jótett öntudatából merített jutalom feletti örömében a berezegnő, ez kötelesség, mert illő, hogy a szegények „buzakalászt találjanak ott, hol a gazdagok kévéket aratnak“ s e szavakkal a lord karjába fűzve hó fehér karját, felment a lépcsőkön. E buzakalász átnyujtása volt tehát azok, hogy Anglia legszebb asszonya -esak az utolsó perezbeu jelent meg a királynő estélyén. PALOTA? ÁKOS. — Az Ö8ZÍ virágkiállítás, mint az esztergomi kiállítási iroda tudatja, nem ofet. 1-től 15 éig, mint tervezve volt, hanem bzept. 15 tói 20-ig fog tartatni. A tejgazdasági termékek időleges kiállítása pedig szept. 10 — 20 nap jai helyett szept. 5—10 ikén lesz. A részt venni óhajtók minden közelebbi felvilágosításért forduljanak egyenesen Egan Ede orsz. tejgazdasági felügyelő űrhöz (Budapest II. kér. Láuczhid- utcza 1.) ki minden kérdésre tájékoztató választ fog adni. érdciubeli feljajdulása is még, mert hisz a városi közgyűlés még a jogügyi bizottsági vélemények felett sem határozott érdemileg, hanem csak is a tanácsos utasította arra nézve, miszeriut mind azon mérnöki munkálatokat terjessze elő, melyekből kifolyólag a városra nézve kár háramlótt a mérnök tudatlansága miatt. Legyen tehát nyilatkozó ur addig egy kis türelemmel és legyen biztos arról is miszerint a végén majd nagyon is nagyot fog csattanni az ostor. Ami pedig nyilatkozatának azon részét illoti, hogy ön mint megyei főmérnök is hűségesen felelt meg hivatásának s ön now volt ellene senkinek som kifogása noha ehoz nekünk semmi közünk — de hogy az ezen időszak alatt is mily gyalázatos építkezéseket teljesített, erre nézve a pilis inaróthi, teluiyősi és a zsidódi vashidak össze oml sai szintén példákul szolgálhatnak. Ami pedig a főgymná-ium építése körül elnézett hibáját illeti, ez ellenében itt védekezését önmaga rontja le és ássa alá éppen az általa idézett jelentéseire hozott azon határozat alap ján, mely szerint éppen Kolbenhever Fi re n ez építész mint miniszteri kiküldött által az egész építkezésre való felügyelet a városi mérnökre lesz bízva. Hogy folytak ott azonban ezek után is a munkálatok, azt mindenki látja csakis a nyilatkozó úrnak voltak a szemei becsukva. Miből kifolyólag a pót-épitkezósekre a város most éveukiut ezreket kénytelen költeni. És ha szabad kérdenünk miért nem igazolja magát a városi mérnök ur a Duna-utczai és Lőrincz-utczai kikövezéseknél elkövetett megbocsájthatatlau eljárását illetőleg. És feleljen arra is, bogy ha magát mérnöknek tartja, miért nem volt képes a város legelőjét felmérni ? Miért kellett erre a városnak a volt mérnökét Kilian Fereucz urat a tényleges városi mérnök helyett felfogadni? Végre mit szóljunk a barakk-kaszárnya felépítése körül felmerült hiányokra, melyekből kifolyólag a vállalkozó a város ellenében 4000 frt túlépitke- zési költség erejéig szándékozik követelést támasztani, de hogy mily alapon azt majd meg fogjuk kérdezni annak idejében a zöld asztalnál. Addig is azonban ismételve figyelmeztetjük a városi tauácsot, hogy Pro kopp János arra legkisebb építkezést se bízzon — főleg pedig a nagyka szárnyára vonatkozó építkezési terv készítésétől tiltsa el és ezt egy szak képzett techuicusra bizza. Mert végre is a város közönsége az ilyen káros és vétkes mulasztások folytán felmerülendő költségek elhárítása végett királyi biztos kinevezéséért lesz kénytelen folyamodni. Caveant ergo consoles no respub- lica detrimeutum patiatur! Több városi képviselő. Színházi szemle. 1. Arany órabér. Aradi G-erő színtársulata csütörtökön kezdte meg az esztsrgowi szini saisont Jókai egyik legbangzatosabb drámájával. Az arena deszkáin ismét magyar szó hangzott s a dilettánsok szórakoztatásait száinbavehető tehetségű színészek alkotásai váltották fel. Amilyen medd3 volt a bórletgyüjtés fárasztó munkája, olyan tátongóak voltak a páholyok. A páholy-közönség nagyrésze a támlásszókek között szóródott szél, mintegy onnan figyelve arra, hogy lehet-e majd a páholyok sorából is tapsolui. Mert nálunk a lelkesedés nagyon szégyenlős s a taps, mintha csak a műkedvelők ösztönzésére kelt volna el olyan fukar és tartózkodó. A Jókai Arany emberének hatását nem drámai eszközök, hanem geniális regény beli szépségek idézik elé s ezek még hosszú életet fognak biztosítani a darab számára. Legérdekesebben jellemző adat, hogy az éjfélig tartó előadás hót tableaux ját fokozódó érdeklődéssel nézte és élvezte végig a közönség. Hasonló terjedelmű más darab mindenesetre szöktető hatással lett volna. Follinuszuó Atháliája volt mindenesetre a legkiemelkedőbb alkotás. Hel- vey Laura és Kissué Mari Atháliáját már ismerjük a nemzeti színház deszkáiról, de ezek után Folliuusné alakítása még mindig újabb gyönyört tudott nyújtani. Mióta a kedves művésznő távol járt tőlünk, orgánuma előnyösen megerősödött, hangjával nagyobb változatban tud színezni s modoros csuklásaiból sokat vesztett. Vau tehát elóg okunk őt a társulat első drámai erői közt üdvözölni. Bodrogi Liua Noémija kedves és gyöngéd alkotás volt de több idilli bájjal, mint drámai hévvel és erővel. Róthi Fáui Tímeája, ez a lélektanilag nem is bonczolható női jellem, fölötte nehéz thóiuát nyújt a felfogást is kivitelt illetőleg. Réthi Fáui, ki először lépett föl az esztergomi színpadon, sikerrel állta meg a helyét s megnyerte a közöuség rokonszenvót. Somogyiné Torézában s Bodrogi né Brazovicsnóbau emelkedett magasabb igényeket is kielégítő színvonalra. Somogyi Tímárban tehetsége ismert fény és árnyoldalait érvényesítette. A pathetikus részleteket szép szavalattal emelte ki, de a drámaibb pontok fölött bizonyos egykedvűséggel siklott el- Egyébiránt benne üdvözöljük a jeles társulat első drámai színészét. Gyöngyi Krisztiánban mint kitűnő jellemző tehetséggel bíró szép tehetség, Boross a kálomista parasztban, mint jól ismert jellem-szinósz, Sajó Ka- disában, mint szerelmes és Ferenczy Brazovicsbau, mint genre-sziuósz előnyösen mutatták be magukat. Tollagi (Ali Csorbadsi) a haldoklási jelenetben aratott nagy sikert. Az Arany Ember esztergomi első előadásáról elmaradt szép számú közönség tiszteletére a nagyhatású művet valószínűleg újra be fogják mutatni. I. Főgymnasium. Az értesítőt Samu Fereucz Lnár értekezése nyitja meg, melynek csirne: Q Horatius Flaccusnak a Pisokhoz intézett levele. Az érdekes műből jövő számunkban közlünk jellemző mutatványt. A tanári könyvtár 114 munkával, az ifjúsági 124 kötettel és 95 füzettel gyarapodott. Az érem-gyűjtemény 448 darabbal szaporodott. A segélyző-egyesülefc, melynek véd nőké a Herczegprimás a múlt tanév ben négy ülést tartott és százhót tanulót részesített segítségben, mely ru- haneműekre, lábbeliekre és iskolai könyvekre terjedt. A nowes segítő egyesületnek ez idő szeriut 78 alapi tó és 73 rendes tagja van, a vagyon 10.179 frt tanulók segítésére 542 frtot fordítottak. Még nagyobb jótékonyságot fejtett ki a mólt. Főkáptalan, moly 30 írttól 100 írtig terjedő részletekben 850 frttal segítette a szegényebb sorsú tanulókat. A semiuárium azonkívül 12, Juriga és Krotky kanonok urak két-kót szegény tanulónak adott mindennapi kenyeret. A Dorner-fólo Esztergom-városi alapítványból két tanulót segítettek 12 frttal. A küuy vsegitő alapból 31 tanulót láttuk el. Deaz ösztöudijak összege is igen tekintélyes. A lefolyt tanévben 1741 írtra emelkedett az ö9ztöndik összege. Italában az összes évi segély, mely a főgymn. ifjúságot illette, a múlt évben ötezer kétszáz két frt. volt. Mindenesetre olyan szerencsés tényező, melyet nem minden főgywuasiuin képes felmutatni. A tanulók száma az év elején 298 óv végén 270 volt. Ezekből Eszter- gommegyei 70, Esztergom városi sziutóu 70 ; a többi a szomszéd megyékből való. II. Reáliskola. Az idei értesítőt az iskolai törvények megtartásáról szóló intelmek nyitják meg a tanuló ifjúsághoz. Az állami segéllyel, a főpapság s a szom» szédvárosok támogatásával föutarlett Esztergom városi reáliskola előtt uj jövő ált, amennyiben létele alapjait nemsokára az állam fogja rendületlenül megvetui. Az értesítő ugyau elhallgatja, de a tan- világ előtt nem újdonság, hogy az esztergomi alreáliskolának két nagy hiánya van, mely virágzását visszatartja. Mind a két hiányon segítve lesz, mihelyt az állam veszi goudjúba. Az egyik a helyiségek, a másik a tanári kar liiáuya. Négy osztály három tanteremben tűrhetetlen paradoxon s az ambuláns osztályok csak a fegyelem rovására vándorolnak. Második anomália a tanári kar mostani tagjainak rendkívüli túlterhelése. Mig az állami intézeteknél s például főgymuasiumuukuál is a tanítás heti normális óraszáma 16, addig a reáliskolánál egy-egy tauárra körülbelül húsz óra esik. És ez ounan van, hogy a tanári kar egy tanár munkakörét egymás közt osztja fel. Ezen saját szerű muukafel- osztás azonban semmi anyagi előuynyel sin- cseu kapcsolatban. Harmadik, de nem utolsó hibának kell tartanunk az igazgatói teendőknek minden évben más tauárra való származását. Ezeken a bajokou egyedül az állam van hivatva segíteni s amint a jelzett bajok és hiáuyok megszűnnek, az esztergomi reáliskola is modern irányba tér. A tanulók összes száma egyébiráut száz kettő volt, ezek közül esztergomi hatvan, akik nagyrészt az ipar és kereskedelem jövő nemzedékéhez tartoznak. A reáliskolának tehát missziója van városunkban s igy jövŐjéuek biztosítása s felvirágoztatásának kérdése nem is maradhat sokáig megoldatlanul. III. Érseki leányiskolák A Herczegprimás pártfogása s az irgalmas uőtérek vezetése alatt álló esztergomi leáuy-nevelő intézet és leány-iskolák értesítője szeriut a kültanoda osztályait 507,, az exteruátot 65, s a belső intézetet 51 nö-■ vendek látogatta ; a vízivárosi intézetet te- - hát háromszázhuszoL-három tanuló járta. Ti- ■ zeukót árvaleáoyka díjtalanul teljes ellátás-" bau részesült. A rotuudai kath. leányiskolában két 6\6i intézet működött fiú és leány gyermekek: ápolására, továbbá egy rendes népiskola négjn osztállyal végre muuka* és ismétlő iskola.. A nagylelkű alapitó intézkedése folytáu a* rotuudai iskolákbau tandijat nem fizetnek..: Az óvó intézeteket 132 fiú és 158 leánya a négy osztályú népiskolát, továbbá a mun-- ka-és ismétlő-osztályt 290-eu, összesen 597-- eu látogatták. Ebből is kitetszik milyen hatalmas jótétemény volt a külső iskolák megalapítása 65 Emiuentiája által. IV. Ipariskola. Az Esztergom szab. kir. városi államilag segélyezett ipariskola első értesítője az idén jelent meg * az első esztendő eredményéről igen örvendetes ada-j tokát tartalmaz. Az előkeszitő-osztályban. továbbá az első és mi-i sodik osztályban, a tanév elején 190 inas iratkozotti be, tanév végén 163 maradt. Legtöbb csizmadia« van köztük : 52, jön azután a czipósz: 32, utána ae szabó 31, azután a lakatos 14 s az asztalos 10 ; as többi mesterségek kisebb arányokban adtak nővén- -j dékeket. Az értesítő elején Major János igazgató elinóI-J kedik az ipariskola lényegéről. Disse; tatiójábaunz teljesen osztozunk a következő sorokkal, melyekefte szemlénk befejezésére közlünk : A magas kormány és Esztergom kir. város köz-s gyűlése megtett tehát minden lehetőt, hogy » őzéi I« az iparostanulók szakszerű riképeztetése, megvaló-ő süljön. Az iparosokon van most a sor, hogy jó aka-r. ratú támogatásukkal segélyére legyenek az ipari«-si kólának és holmi kicsinyes vagy rosszul magyar*«* zott személyi érdekekből tanulóiknak az iskolátóilo való gyakori visszatartása által gátot ne vessenek ak 3 czól elaréso elé. HÍREK. — Kiadóhivatalunk teljes tiszteleti tol kéri ;t hútnílókos előfizetőket ttc uyugtatvúnyok szives beváltására, AiA előfizetések (fólóveukint húrom foriutR uegyedóveukint 1 frt 50 kr.) heljboio
