Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 52. szám

jelentése az Esztergom-dömösi útnak, Esztergom-Szt.-györgyraezei szakaszára ■vonatkozólag f. évi 59. mb. sz. a. el­rendelt helyszíni szemle tárgyában. 17. Ugyanannak jelentése a nbényi „dobra híd“ helyszíni szemléje tárgyá­ban. 18. Kis-újfalu község elöljáróságá­nak jelentése az 1883. évi 1 írt 50 kr. közmunka hátrálok leírása tárgyá­ban. III. Levelezések: 1‘9. A budapesti keresk. és ipar­kamara f. é. mójus hó 23-áu 804. sz. a kelt átirata, mellyel az Esztergomban alakítandó ipartestötet alapszabályait jóváhagyás végett megküldi. 20. Gömör-Kis Hont megye közön­ségének f. é, martins 30-án 355. sz. a. kelt átirata., mellyel a in. tiszti-se- géd-kezelő és szolgaszemólyzete vala­mint ezek özvegyei és árvái nyugdíjaz­tatása iránt a képviselő házhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 21. Zólyom megye közönsége álal f é. május 7-ón 42. sz. a. a konuáuy felügyeleti jogának szabályozása tár­gyában a képv. házhoz intézett felirat. 22. Pozsony vinegve közönségének f. ó. május 18 án 5848. sz. a. kelt átirata, mellyel a hontalan czigányok kóborlásának megszüntetése érdekében a m. kir. belügyministeriutnboz iutézett feliratát pártolás végott megküldi. 23. Veszprém megye közönségének f. ó. junius 1-óü 232. sz. a. kelt áti­rata, mellyel az előbbi ügyben a kép viselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. IV. Külömböző bizottságok kiegészí­tése. 24. A kzpti választmányba a lekö­szönt Element Fereucz helyett, egy tagnak választása. És egyéb időközben beérkezendő tár­gyak. KRUPLANICZ K. kir. tanácsos és alispán. Levél a kiállításról (Fiume.) Budapest, juu. 25. A magyar tengervidék gyöngye az or­szágos kiállításon a közlekedési minisz­térium csarnokának középrészében van bemutatva számos érdekes tárgygyal. A tengerészeti osztály nagyrészét ha­jóminták töltik be. A kirándulási czélok- ra 'szolgáló vitorlástól a nehéz szállító- gőzösig mindegyik fajtából látunk vala­mit. Még a hadihajók rém°, a torpedó sem hiányzik, a mely különben fiumei specziáUtás, amennyiben egyik legjobb hírű torpedó gyár Fiúméban székel. A torpedó természetes nagyságában és a hajóra alkalmazva kicsinyített mintában van bemutatva. Az Adriában található halak gyűjtemény ének mindenhol leg­több szemlélője akad, A fal mellett az állványokon elhelyezett különféle czik- kekoek, melyek a Fiúméból exportált ás oda, importált árúkat tüntetik fel, a nagy közönség kevesebb figyelmet szentel, pe­dig e keveset mondó igénytelen tárgyak képezik talán a flunioi kiállítás legjelen­tékenyebb tényezőjét. Az üvegedényekben foglalt termények, gyarmatárúk, az állványokon szerte fekvő fadarabkák Fiume kereskedelmi jelentőségét hirdetik. Hetven év előtt, 1814-ben, Fiunié- bau mindössze 1415 vitolás bajó for­dult meg 24179 tonna tartalommal. E hajók közül a túlnyomó rósz 1336 a szomszédos osztrák tengerpartról jött, a szicziliai királyság 37 hajóval, Görög­ország 2 hajóval, Anglia középtengeri birtokai 1 hajóval, az egyházi állam 32 hajóval és a török tengerpart 7 hajóval volt képviselve. Miként ezen adatokból látszik, a forgalom jóformán az Adriai tenger körén belül mozgott, messzebb fekvő vidékekkel Fiumóuek egyáltalában nem volt összeköttetése. Már a következő 1815. évben egy bra­zíliai hajó is érkezett a kikötőbe, sőt Spanyolországba is útnak indult egy, a mely azonban esekóly 149 tonna árut szállított. Fiume forgalma a jelen szá­zad első tizedeiben általában gyarapo­dott, de nem fokozatosan, mert egyes esztendőben visszaesés mutatkozik. Az első hót évtizedben a forgalmat a kö vetkező összeállítás mutatja : Érkezett Elindult hajó tonna tartalom. hajó tounatartalom. 1815: 1825 : 1835 : 1845 : 1855 : 1865 : 1875 ; 1884 : 1442 23086 986 27395 1627 25241 1217 33506 2236 51644 1591 70567 2367 61467 2209 82113 3787 81201 3172 94535 3757 89934 3217 92224 1857 132227 1949 149561 3056 477764 3127 575896 Az importált ős exportát áruk ér­téke az utolsó évtizedben a következő volt: Év Behozott áruk Kivitt árúk értéke forintokban 1874 : 10.498,697 8.3S8,414 1875 : 8.884,216 8.681,313 1876 : 9.466,785 10.974,722 1877 : 6.518,696 10.079,677 1878 : 6.461,832 12.375,589 1879 : 6.942,356 22.701,193 1880 : 7.851,655 19.362,498 1881 : 12.179,211 22.323,810 1882 : 14.828,127 29.149,865 1883 : 21.712,293 43.011,562 1884 : 23.224,335 44.950,026 A beviteli czikkek között megemlít­jük a következőket: A kávé importja 1874-től 1880 ig 5062 méter mázsáról folyton csökkent 1348 métermázsára, de mái’ 1881-ben a behozatal 12,124 métermázsa volt, 1883-ban 26,243 métermázsa és 1884-ben ismét jóval kevesebb vagyis 13,265 métermázsa. A déligynmö 1 esők importja általában növekvőbon van, ami arra mutat, hogy a magyar kereskedelem kezdi magát emanezipálni a trieszti közvetítéstől. Igen tetemes az importunk dohányle­velekben, kfllöuösen a fiumei kir. do­hánygyár számára; 1881-ben e rósz ben legnagyobb szükséglet mutatkozott; ekkor ugyanis Fiúmén át importáltunk 11,504 métermázsa török, 10,168 mé termázsa amerikai és 805 métermázsa különféle dohánylevelet. Az amerikai és török dohánylevél importja az utolsó három évben növekedőben van. Fris zöldségét és gyümölcsöt is meglehetős mennyiségben kapunk Fiúmén át. Kiviteli czikkeiuk közt első helyen áll a liszt. Exportunkat ezen czikkbeu a következő összeállítás tünteti fel: Év Lisztexportunk ram. Év Lisztexportuuk ram. 1875 : 111.782 1880 508.085 1876 : 161.792 1881 491.576 1877 : 171.326 1882 678.666 1878 : 284.760 1883 804,547 1879 : 697.482 1884 889.083 Buzakivitelüuk nagyon ngadozó és nem irányul Fiume felé, sőt 1875-től 1881-ig 4 búza-import sokszorosan meg­haladta az exportot, amint az a kö­vetkező összeállításból is kitűnik : Év Import Export mm. mm. 1S75 : 140.169 12.448 1876 : 305.367 1.434 1877 : 107.343 24.848 Év Import Export mm. mm. 1878 221.330 86.499 1879 197.680 48.459 1880 199.016 4.380 1881 77.793 1.990 1882 1.464 130.619 1883 33.581 77.250 1884 31.697 29.449 Messzire vezetne, ha a sok száz áru- czikknek csak főbb piaczait akarnók felsorolni a végre, hogy képet nyerj ünk Fiume tengeri forgalmáról. A m kir. tengerészeti hatóságnak mindenesetre köszönettel tartozuuk azért, hogy statisztikai adatok összeállításával és publikácziójával ismertető kommen­tárt szolgáltatott a közlekedési csar­nokban elhelyezett kiállításához. HÍREK. — Herczegprimásunk ma Érsek­újváron bérmál. A város nagyszabású előkészületeket tett ő Emineutiájáuafc minél fényesebb fogadtatására. — Szép vizsgálat. Junius végivel a legkedvesebb események közé tartoznak a záróvizsgálatok, melyeket minden tan­intézet kitelhető buzgósággal szokott a nyilvánosságnak bemutatni. Ilyen való­ban szép záróvizsgálat volt az izr. le­ánynevelő intézet harmadik és negyedik osztályának vizsgálata, melyre a tanfel­ügyelőn. a hitközségi elnököu, a rab­bin, az iskolaszéki elnökön és tagokon kívül nagy közönség vett részt. A díszbe öltözött leánykák szép és biztos válaszai, melyeket nemcsak a tauitónő, de az elölülők kérdéseire is adtak, va­lóban meglepőek voltak. Az iskola fel­sőbb osztályainak vezetése Schlesiuger Etelka tanítónőre vau bízva, kinél ki- tüuőbb tanerőt nem is óhajthatunk. Atalános megelégedéssel és örömmel hagyták el a szép vizsgálatokat azok, a kik részesek voltak ben nők. —k. — A vízivárosi érseki leáuy-uevelő- intézetben lefolyt vizsgálatok az idén is oly fényesen sikerültek, rniut egyéb­kor. A díszes közönség nemcsak örö­met, de élvezetet is talált a szép nö­vendékek correct feleleteiben s a nő­vérek buzgó és alapos fáradozásának végső eredményében. A munka kiállí­tás valóságosan egy kis kiállítás volt, melyen a jó Ízlés legszebb gyümölcseit mutatta be. A zongora-vizsgálatok, a zenei részletek és szavalmányok a leg. Később azonban uagy virtusságokat ta­lálunk a hölgyek történetében. Ott vau Herodes leánya Szaloine, aki letáuczolta Szent Jáuos fejét. Ott vau az afrikai Myr- ma királyné, aki egész amazon sereget alakított, vagy pedig a másik amazon törzs, amely Pontusban és Therme dón környé­kén lakott, ezek ellepték egész Ázsiát és addig rakonczátlanlcodtak, mig Herkules megsokalván a dolgot, el nem csípte Hyp- polita asszonyságot a főgenerálist és ártal­matlanná nem tette őket. A scythiai amazonok pedig a szomszéd scythák ellen harczoltak reuditbetleu ma­kacssággal — amint már asszonyok szok­ták — mig a seythiai férfiak szép szóval meg kis czirógatással s holmi szerelmi ígéretekkel meg nem hódították őket. De azért még itt le nem győzettek, mert csak ők kormányoztak tovább is a — papues alkotmányok országában és kormányoznak ma is. Ab, de fádalora a nők tekintélye később még is csak lejárt egy kissé. Indiában szo­kásba vették, hogy ba a félj meghalt, az asszonyt is utána küldték a másvilágra. Szegéuy férj. Ha tudta volna, hogy még ofcfc sem lesz nyugta ! . . . Mi már humáoosabbau bánunk a nőkkel. Emanczipáljuk őket egész a doktorátusig. Még azt is megérjük, hogy ma-holnap a képviselőbázba bejutnak s ők diktálják a törvényeket, mi pedig megtanuljuk a ráu- táakavarást. Csak még egy jogot nem adott meg a háladat]ao kor a nőknek, t. i. azt, hogy maguk nem választhatnak maguknak tér­ieket. hogy bátran megnyithatnák azokat a beszédes kis ajkakat a leginykérésre is ; hogy már egyszer azt is olvshatuók a la­pokban, például: Viíjdári Jaika kisasszony eljegyezte Lágy Lászlót, a kshegyesi föld- birtokos kellemben dús, szpségbeu gaz­dag fiát. Később meg az Anamarel szigetén vet­ték azt divatba, hogy asszmynyal fizettek. Például egy majomért, eg tevéért, vagy bármely értékes darabért aóak egy asszonyt, néha többet is. Ez ugyan jó szokás, « már miuáluuk meghonosítani nem leütne, mert ha mi is helyettesítenénk ass/nyuyal a péuzt, úgy bizony egy néhány hamis pénz is ke­rülne forgalomba, már podig a mi kormá­nyunk ezt nem tűrné reg. Átalauta, a szép kiilyleáuy, igen ügye­sen tudta női méltósáát megőrizni. Csak ahhoz Ígérkezett noö, aki nála ügyesebb futó volt. Versenyt ftott kérőivel és ame­lyiket utolérte, azt Lzúrtu s akit nem ért utol, annak lett a n<e. Különben már az lyen versenyek a tró­jai háború alatt isdivatbau voltak. Pene­lope udvarlóinalc kglizót állított föl s aki a most ugyneveze * bírót“ legelőbb le­verte, az nyerte irg Penelop üdvözítő ke­gyét, ami bizonyom jó eredményre vezetett. Már Ausztráliáim a nősülési mód sokkal egyszerűbb. Hu ,7 férfi nőül akar venni egy más tö-zsbf való leányt, közelébe lo- pózik, s midőrtávöl van az övéitől, egy fütykös csapást! elkábit.ja, s ily állapotban saját kuuybójá-i hurczolja. Ennyiből áll az egész lakosom. De mégis annak nemzetek, kik u nő- sülésfc észszerű tudták értékestAi­dául a noivógiabelieknél nem mehet férj­hez addig a leány, mig sütni, főzni, mosni és vasalni kitünően meg uem tanul. Nálunk ez mellékes. Lykurgus olyan törvényt hozott, hogy minden leány hozomány nélkül menjen férjhez .. . S igy szegéuy leányok nein ma­radtak a sutban, mint náluuk — fájdalom — annyian. Ma már a szírt keménységű hűség és irósvaj lágyságu érzelmekre keveset adnak. A divatos szerelmi Isten nem Venus, ha­nem Merkur fii, s igy uem más, mint egy 50 kros bélyeggel ellátott iv papiros, sze­relmi cselei a spekulácziók, tegze, a ténta- tartó, nyilai pedig egyszerű Klapps-fóle aczélpennák, a házassági szerződésnek a közjegyzőnél való aláírására. Ázsia valamely vidékén az is divat volt egyszer, hogy a leányt elveliette valaki próbára és ba nem tetszett neki, akkor ki­cserélhette. Hanem ilyenkor rendesen 50 botütést kellett kiállania a talpára. Bizony van ma náluuk elég férj, aki szívesen ki- állauá a 200 botot is, ha kicserélhetné a feleségét. Istenem ! hát még mit csinál, akinek 1800 felesége volt, miut az .,igen szere­tett“ Szidi Muley Hasszán marokkói szul­tánnak. Ez a szultán nem azért volt »igen szeretett“ mintha alattvalói valami nagyon bolondultak volna utána, hanem egyedül azért, mert mint mondám 1800 felesége volt a szerájjábau. Azt hiszem, hogy akit már ,,vou Haus aus“ — miut mondani szokás — 1800-au szeretnek, az csak ne­vezheti magát szeretettnek . i . Ez a szul­tán mrv tett. hQiry ba valamely katonája kitüntette magát, azt megajándékozta 2—3 sőt a dicsőség mérvéhez képest több asszony- nyal is örökre ... Szegény hősök ! De azért tisztelt hölgyeim szép ám nő­nek leuui, kivált fejkötő alatt. Még aztán egy-két apró hiba uem csak hogy meg van engedve, bauern jól is áll kegyeteknek. Például én azért szerelmesedtem bele menyasszonyomba, mert gyöuyörüen tud affektálui, de a határokat soha szem elől nem tévesztette. Vagy egy kis hiúság is jól áll minden nőuek. Csak az a kár, hogy az egyszersmind kulcsa is szivüknek. Aki jól tudja ezt forgatni, az hamar kegyökbe, sőt szivükbe jár. Volt egyszer egy szegény divatkereske­dő, aki pártoláshiáuy miatt már a bukás szélén állott. Miudeut megkísértett az üz­let feutartására, de semmi sem használt ; végre a női hiúságot vette segítségül. Ugyanis egy papagályt betauitott arra, hogy miudeu vevőt, aki boltjába megy, azzal a nékáuy szóval fogadjon ,,Kedves fiatal te­remtés !“ A papagály kalitját a boltajtó közbe helyezte. Ezen naptól kezdve miu- deu nő, még olyan is, aki már fogfájásban sem volt képes szenvedui, oda járt vásá­rolni. Hóra, Zeuszuek nóuje, Teréziaszt szeme világától fosztotta meg, mert azt állította, hogy a férfiak álhatatosabbak a nőknél. Ariout meg az alvilágba taszította, mivel szebbnek tartotta magát ő nála; s Prótosz király leányát megtóbolyitá, mert egy őt ábrázoló szobrot nem tartott szép­nek. Mert hiába tisztelt hölgyeim a szép­ség nagyon sokat nyom önöknél, ba bár nőm mindenkinél is oly tartós, mint az én leendő — anvójuvnmál, S ...

Next

/
Thumbnails
Contents