Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 48. szám

mi közben vallásos érzülete és phantasma a legérdekesebb alakzatokat teremti. Szabadkézi munkálatok ezek mindannyian.

Ismeretes a mi szeretett István bá csink életrajza. Mindnyájan tudjuk ebbél, hogy már fiatal éveiben nagy passióval foglalkozott a rózinetszés gyakorlatával, sót elméletével is. Bajzáit a legrangosabb külföldi illusztrált lapok örömmel közölték.

Műiziése és műtanulmányai tehát nem mindennapiak. Ezeket most tisztán egy irányban foglalkoztatja. A kereszt művészi combinatiéjára s a díszítés ezerféle változataira.

Es amilyen kötöttnek látszik az alapthóma, olyan rendkívüli változatosságot tud az egyszerű motívumba foglalni. Az első ezer műkereszt csak 'nemrégiben hagyta el a Pallas nyomtaté intézetét.

Majer István püspök ur Ezer műkeresztjét nagy örömmel fogadták a külföldi styliszták. A franczia és német lapok egymás után kezdték mutatványokban ismertetni a mű aeslhe- tikai értékét s izlósnemesitő tendan- tiáját. Tudjuk, hogy o Szentsége XIII. Leo pápa elismerő levelet irt a szent kereszt formájának művészi combina- tióiról.

István bácsi kiállítása nemcsak az Ezer Műkeresztet, de a Második, sőt Harmadik Ezer Műkeresztet is kiálitja. Ezekben az újabb köteteiben már a különböző stvlek változatossága, de egyúttal szigorú törvényei szerint dolgozik. Az újabb műkeresztek már nem tisztán a pkantasiá szabad szárnyalását követik, hanem román, bizancz, góth, ó-magyar, uj-magyar, ó-német, olasz reuaisance, rococo, egyptoini, ógörög, ó római, keletindiai, perzsa, arab-mór, chinai, japán stb. Ízlésben alakulnak.

A püspök úr kiállítása különben nemcsak a több ezer mükeresztet, hanem azok reális alkalmazását is bemutatja.

így a könyvkötők számára kemény papírba arany nyomással van több műkereszt applicálva. Néhányat ügyes cinkographiában láttunk. Többet elefánt csontba faragva, főleg imaköuy- vek boritéklapjára. Rieger Antal wür- tembergi, geislingeni műfaragó igen ügyesen faragta elefántcsontba a műkereszteket. De láttunk fába faragott s fába rakott műkereszteket is részint fa, részint réz idomokkal.

Szóval útmutatás van adva arra

nézve, hogy miként kell a műkeresztek et gyakori atositani.

A püspök ur kiállítását igen sok papírból metszett eredeti kereszt is emeli, melyek mindannyian a lehető leggyöngédebb alkotások.

De hiányos volna tudósításunk, ha valahogy elfelejtenénk, hogy a püpük ur legújabb műkeresztei számára Till - mann esztergomi származású brCiniii könyvkötő igen Ízléses kötéstáblát készített, melynek alapmotívumaiban a kereszt mmdeuütt föl lelhető.

Szóval Majer István püspök ur kiállítása a maga nemében olyan specialitás, melyet a szakember s a laikus egyforma élvezettel tekinthet meg az iparcsarnok rendkiviiliségei között.

Városi közgyűlés.

(Junius 11-én.)

’ • a

Pap Jáuos polgármester által d. e. 9 órakor megnyitott közgyűlésre daczára a meleg időjárásnak meg a szorgos munkaidőnek elég szép számú képviselő jelent meg. Hátha még tudják vaia azt, hogy milyen parazsat rejt magában a jogügyi bizottság jelentése, bi- zounyára fulladásig tele lesz a tanácsterem.

Mintha csak a képviselői immunitás védte volna egyik másik városatyát oly szabadsággal folyt a szóharcz.

Élvezet volt azonban hallgatni Bu- rány János és Helcz Antal szónoklatait, úgy érezte magát az ember mintha csak a törvényhozó testületben lett volna, az a hir mely az igaz meggyőződést tolmácsolta, a szép és tárgyilagos előadás mindkettőnél egyaránt azt igazolta, hogy még mindig a régi jó szónokok. Érdekes volt egyébiránt az is, hogy a város két ügyésze ellenkező álláspontot foglalt el, mindkettő azt látszott igazolni — ami nagyon helyesen van — hogy függetlenségüket megőrizni iparkodnak.

Napirendre tórés előtt szót emelt Dóczy Ferencz, kérdést intézvén az iránt valljon az elrendelt utczakövezósek mikor fognak megkezdetni, sajnos hogy megelégedett azzal a felelettel, hogy ha majd kövező lesz úgy július hónapbau a munkálat foganatosíttatni fog. Sajátságos egy állapot ez nálunk, hogy többezer forintra rugó munkákat rendesen házilag csináltatnak rossz időben, aztán mikor készen van, nincs ember ki a munkáért a felelősséget elválalná, nincs a ki a felülvizsgálatot teljesítené

mintha bizony nem volna elég vállalkozó ki azt elkészíttetni tudná.

A napirendbe felvett 27 tárgy közül először az iskolaszék jelentése vétetett fel s elfogadta a közgyűlés azon intézkedését, hogy az állásáról lemondott Szeloczky Gizella lanitónőnő teendőit az iskola óv végéig Helcz Mariska és Schrott Amália teljesíti. Továbbá egy uj tanítónői állás rendszeresítés folytán felmerülő kiadás fedezésére az V. és VI. osztály növendékei tandíj cziméu havonként 1 frtot fizessenek.

A látóhegyi földek bérbeadása, a vá- lyaskúíi erdőrószben eladott 640 méter fasina simító gödör bérbeadása tárgyában beadott jelentés jóváhagyatott.

Az elemi tanköteles gyermekeknek ruházattal leendő ellátása tárgyában íi így horderejű intézkedés történt. Elrendeltetett ugyanis, bogy a főgymná- siumi segélyző egyesület mintájára hason ló egyesület alakittassók, s azzal a tanügyi bizottságot bízta meg.

Jónyi Ferencz virilis képviselő helyett póttagok közül Kudlik Géza ügyvéd hivatott be.

Appel Nándor volt ezredes részére felállított sírkő helyéért járó dij eleu- gedtetett.

Az izraelita hitközség failletmónyo öt ölben állapíttatott meg.

Nitter Ferencz volt városi képviselő emléke, — ki végrendeletileg az aggok alappénztára javára 500 frtot hagyó mányozott jegyzőkönyvileg megörökitte- tett.

Köszönettel vétetettek Dr. Bárány Gergely premontrei kanonok és Walther Gyula tanár által a városi könyvtár részére íijánáékozott könyvek.

A katonai pótadó visszatérítése iránt hozott megyei törvényhatósági határozat örvendetes tudomásul vétetett.

Az 1884. évi gyámpéuztári számadás jóváhagyatott s annak a megyei törvényhatósághoz leendő beterjesztése elrendeltetett.

Szttamás határától a Greff szegletig terjedő kövezésről készült terv és költségvetés az építészeti bizottságnak ada tott ki megvizsgálás végett.

A járdukövezósi alapról készült múlt évi számadás jóváhagyott s a felmentvény a számadóuak megadatott.

Ezután következett az érdekes „Jogügyi bizottsági jelentés“ mely por nélkül is ugyancsak sok port vert fel, és a még érdekesebb kisebbségi vélemény melyet Maliua Lajos képviselő adott be.

Még a múlt évben föl vettetett az a

íérdós valljon Prokop qiialific alt mérnök e vagy sem ? Ennek ki nyomozásával a jogügyi bizottság lett megbízva. Erre adott most választ a jogügyi bizottság véleményezvén, hogy habár Prokoppot a mérnöki tiszt nem is illeti meg, azonban állását az 1883. évi I. t. ezikk alapján jogosan foglalta el, amennyiben 1867. évi július hó 1 -je után előbb a megyénél aztán meg a városnál volt mint mérnök alkalmazásban.

Az ellennózetüek nevezetesen Szabó Alajos és Dr. Földváry 1st vau al ügyész azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy Prokopra a fentebb hivatkozott törvény nőm alkalmazható. Hosz- szas és meglehetőseu éles vita után akkorra hulasztatott az érdemi határozat meghozatala, a mikor az eddig foganatosat építkezéseikről a felülvizsgálati jegyzőkönyv beérkezik.

HÍREK.

— Lipthay miniszteri tanácsos országos kőrútjában az állat egészségügyi törvény miként megtartását tanulmányozandó] pénteken városunkba érkezett.

— Meghívás. Ő mólt. Majer István ez. püspök, érseki helynek úr, mint a kisdedóvó-egyesülot elnöke arexképének a kisdedóvó-intézet helyiségében 1885. évi június hó 16. délelőtt 11 órakor tartandó leleplező ünnepére. A rendező bizottság : Frey Forenczué, Kaáu Já- nosiió. Mészáros Károlyné, Munkácsy Mihály né, Reviczky Gáborné, Rudolf Mihály*né, Szecskay Kornélné, Zubcsek Mihály né.

— Vizsgálatok. Az iskolai vizsgálatok nagy serénységgel folynak. A főgymn. hittani vizsgálatokon, mint érseki kiküldött Krotky József kanonok ur elnökölt, ki teljesen meg volt elégedve a szép eredmény nyel, a reáliskolai vizsgálatokon pedig Zámolyi Varga Mihály esperes ur jelent meg, mint érseki biztos, s teljes megelégedését nyilvánította a hittani vizsgálatok fölött.

— Hervadt virág. Pethes Ilona, városunk egyik szép virága, nincs többé. Mint lapunknak Balassagyarmatról írják, ő e városban, hol pár hóuap óta rokonai köróbeu időzött, folyó hó 4 én, néhány napi betegség után váratlanul elhunyt; még május 31 -ón a zöldben, egy majálison, vidáman mulatott ; de meghűtvén ott magát, másnap beteg lön, s többé uem volt megmenthető. Nemcsak Esztergomban lakó özvegy édes anyját és

ott szabad heverni a stewerbord alatt s pipázni kénye-kedve szerint!

Hanem nem mondanánk igazat, ha azt állitanók, hogy nem dolgozik épen semrait- sem. Igenis, hogy mi elismerjük érdemeit. Az ő hivatása abbé! áll : hogy a konyhához szükségeltető kőszénről c gondoskodott. Neki kelle kiszolgáltatni a szakács részére a naponta szükségeltető kőszénmonnyiséget. Hanem Sir Tom okos ember s úgy rendezte he dolgát, hogy az egész stewerboid alját telerakja kőszénnel, s ha a szakács szenet kér, erre az egyetlen kommandóra sir Tom fölkel rendes ülőkéjéről s kezdi a kőszéndarabok dol'álását a szakácsfelé.

Ezért a főbenjáró (mert a szén csakugyan olykor a szakács fejéhez jár) hivataláért húz sir Tom anuyi fizetést a hajétulajdo- nostól, mint maga rar. Róberts 0 Dames- iovn, a „City of Boston“ érdemteljes kapitánya.

Csudálatos ! Csudálatos! — Hanem ez igy történt :

Még a „Boston“ hajéhoz szükségeltető fák kis csemeték voltak s az öreg Sir Tomot akkor még csak „Tom hoy'*-nak hívták, mely czira őt egy rangba helyező a többi tiszteletre s ütlegekre méltó hajóinasokkal ; midőn egy viharos éjjelen rar. James Friday a „Biry‘ kapitáuya s (jelenlegi tulajdonosa a „C. of Bostou“-nak) tudtál adta a Biry legénységének a kormányhidról, hogy hajójuk: 10 perez mulva elsülyed, mert a rakományban mely kőszénből állt, a rázás folytán tűz ütött ki s már a hajó bordái is égnek belül.

Mindenki elvesztette fejét. A legénység hanyattliornlok rohant vészludikhoz : egy

részö-k a meutőövelc birtokába helyező magát ; sokan tutajt próbáltak összeszerkesz- toni s a ki sehová sem tudott menekülni felmászott az árboczkosarakba, hogy legalább pár perczczel liosszabitliassa meg életét... A tenger iszonyuau zajlott a tajtékzó óriás habok sisteregve rohantak, a hajóra; az ég dörgött s a pillanatnyi fény világánál látni lehete, a mint a vószladikok egyike a másik után tűnik el az ár örvényeiben. . .

Lzonyu látvány volt az ! A hajó minden részéből sűrű füstoszlopok törtek elő s csak ha egy-egy hullám boritá el pillanatra a födólzetet, lehete belátni a vészt egész nagyságában.

Mr. James Friday, hidegvérű okos tengerész. Hagyta, hogy összes legénysége, ki hogy tud, meneküljön hogy 135 utasa menjen vagy vitesse magát, a merre legközelebb jut a fenékhez ; akkor aztán lement kajiit- tejébe. A föggöny-ágyban neje és gyermeke feküdt. A szoba egészen tele volt már füsttel s a két alvó lázasan hörgött.

Mr. James Friday hallotta e hörgést s kétségbeesetten rohant nejéhez. Föl akarta rázni nehéz álmából, kábultságából. Majd vizet frecsentett arczába mire magához tért. A veszély visszaadta egész erejét s fölragadta gyermekét bölcsőjéből, kisietett a lépcsőházba, hogy szabad levegőre jusson. Mr. James Friday az alatt a mentősárkányt kereste elő, s ennek aljába kosárul egy hálót csomózott. Ezt a sárkányt a lóg néhány emberrel könnyen emeli. Erre számított, a hidegvérű mr. James Friday.

Már alig hogy eszét nem vesztette a füsttől, mikor a sárkányt a hálókosárral a födélzetro kivitte mely már csak alig állt

ki 1—2 lábnyira az árból. Itt megerősítő a kosarat s kifeszitó a sárkány vitorlaszárnyait. Aztán belébe!jezte a kosárba nejét és gyermekét. Már maga is beakart szállani abba, mikor a Toin-uoy egy ugrással ott termett valahonnan és belevető magát a kosárba. Mr. James Friday ismerte az ifjú óriás erejét s uem mert vele a kétségbeesés pillanatában szembeszállaui. Hagyta, hogy a hálóban maradjon ; taláu elbírja igy is őket. Aztán beült e is a kosárba; elvágta a kosár kötelét, mely még a födél- zethez köté, mire a sárkány villámgyorsan felszökött a magasba.

... Oly magasan voltak már, hogy alig hallatszott alattuk a tenger zajlása, mikor mr. James Friday, aki mindig hidegvérű, egyszerre csak azt vette észre, hogy a sárkány esni kezd. Mindjárt megtudta, hogy ez onnét van, mivel, hogy a sárkány egyik szárnya leoldódott feszitő rudjáról. Hirteleu felszökött a kötélzeten s megerősítő újból a szárnyait. Mikor vissza akarna szál lani a hálóba s annak a szélére hágott, a háló e vége le oldódott a kötelekről... s abban a pillanatban sárkány leért a hálóba: s kérdó mi baj történt, akkor a Boy Tóm az mondotta neki: ,, Az ön neje, a kedves mistress a tengerbe esett!“

— Végem van ! Végem van ! — hörgött a kapitány s görcsösen szoritá magához gyermekét ki a háló egyik sarkában feküdt. — Hah legyen nyugodt kapitány, én megmentem a nejét.. legyen nyugodt! — Szólott a boy Tóin s abban a pillanatban keresztül veté magát a háló kötélzeten a sötétségbe a mélybe..

Mr. James Friday megmenekült gyermekével együtt s hazament Manchesterbe» hol megmaradt vagyonából élt.

Sok év mulva egy napon beálitott hozzá egy igen rongyos ember. Betegesnek látszott, de ízért szemei szenvedélyes tűzben égtek.

Ez az ember igy mutattá be magát mr. James Friday uak.

— Tóm vagyok. Közvetlen elválásunk után, nejét a kedves mistresst kerestem a hullámok közt, de nem találhatám meg. Engem partra dobott másnap a tenger s most itt vagyok. Ha vau valami enuivalója, adjon — mert nagyon éhes vagyok !

És mr. James Friday nemcsak hogy enni ~ j adott Tómnak, hanem hajóin szabad életet L is biztosított neki, mig él.

Vájjon eszébe jutott-e mr. James Friday- ' ■ nak ax a gondolat, hogy a boy Torn talán i azért ugrott a tengerbe a mistress után, t hogy azt nem a mr. Friday, hanem hogy a j saját maga számára mentse meg. Vájjon i gondolt-e arra, hogy ez a boy lángolóbban . i szerette a mistresst, mint ő s mig ő el- - veszte fölött csak kétségbeesett, boy Tom « megőrült abban a pillanatban s utána ro- - hant a halálba. . .

De nem, mr James Friday igen hideg vérű ember s ilyen láugoló eszmékkel nem foglalkozik.

Sir Tom pedig ott ül a stewerbord alatt» nagy egykedvűséggel szívja pipáját ; csak al, nézi, nézi a tengersikot ós — nem gondol- -I kozik épen semmiről sem !

KOMPÖLTHY TIVADAR. ;

fi