Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 47. szám
II. Aieszterg fökáp tálán gondnoksa tra alatti buda pesti papnövelde gazdasagaiból: A kiállított miig a kiállító saját terme- 1 est-e vagy vásárol- ;ta-e ? Az utóbi eRet- i ben ki a termelő ? j A kiállított mag közelebbi meghatározása. A hely, talaj és altalaj megnő vezóse melyen a mag termeti Kiállító hány holdat vet a bemutatott magféléből évenkint s az ezzel bevetett terület hányadrésze a gazdaságnak ? Í1884. évben 1 cat. holdon menynyi termett bee- toliterekben ? Hány kilogrammot nyom egy hectoliter ? A kiállító a bemutatott magvakat vetőmag gyanánt rendesen árulja-e ? s ha igen, mily áron ? s hova mennyit szokott eladni ? Azon készletét, melyből ;i kiállított részletet vette, mily áron adta el ? 1 Kis-Komároini kér. :* 1 Saját termelés Búza, közönséges Rozs, közönséges Zab, közönséges Behiák puszta, Zala-1 m., Nagy-Kanizsai j Talaja agyagos homok, alta’aj homok. 10 szí. 10 szí. 10 szí. 8 Heololil 4 7 50 ., 78 kgtlll. 70 46 Vetőmagnak nem méter mázsáját 7 frt 50 kr. in. mázsáját 7 ft. 25 kr. méterrníizsáját 7 frt. Kápolnai kér.: w Búza, közönséges Rozs. közi ideges Kápolna puszta, Zaláin , N.-Kanizsai j. Talaja agya^oshomok, altalaj homok. 54 h. 15 szí. 54 b. 15 szí 9 80 74 » m. mázsáját 8 frt. in. mázsája 7 ft 12 2|4 kr. in. mázsáját 9 frt 25 kr eladásra nőin termeszt. V Árpa, chevalier Zab. közönséges Sámson, Somogym., rnarczali j. Talaja agyagos homok, altalaj agyag. 53 h. 18 szí 17 h. 6 szí. 9-25 „ 12 40 „ 71 45 Nyitni pereszlényi kér. : Búza, bánáti Rozs, közönséges Árpa, chevalier Zab. ágbüsrás Pereszlénv, Nyitram., Tapolesányj j. Talaja hullámos, fekete es sárga agyag 77 b. 25 szí. 45 Ii. 14 szí 56 li. 18 szí. 27 li. 9 szi.j 8 25 „ 9 13 „ 1125 „ 77 72 5 70 45 V nióteruiázsáját 7 frt 45 kr. m. mázsáját 7 frt 35 kr. ni. mázsáját 8 frt 50 kr ni. mázsáját 7 frt. Nedasóczi kér: j * Ne •n 1 n az egész Árpa, közönséges Zab, közönséges kerület — csak egyes gnzdasá Nedasócz, Nyitram., Zs.ünbokréti j. Talaja nehéz, agyag. 1 gából küldetett 23 szí. 23 szí.; be. 450 „ 6 n 70 45 TI in. mázsáját 8 trt. in. mázsáját 6 frt 25 kr De érdekes a kalászokban kiáilifcotl gabnauemek jegyzéke is. Kőhidgyarmati kerület: 1. Nemesített s á r g a k a 1 á- s z ú búza közép kötöttségű talajon cat. holdanként 12 hectoliter egy hect- lit, súlya 82 kló. 1885. évben eladó lesz belőle 250 m. mázsa. 2. Nemesített vörös k a- 1 ás z ú b n z a : cat. holdanként 11 —12. hectolit. súlya 80 kg. magja házilag tennesztetett, eladva lett m. mázsánként 8 frt. 1. Chevalier Árpa: cat. holdanként 11 hectoliter súlya 68—69. kg. eladó nincs, többé nem termesztetik. 4. Probstei Árpa: cat. holdanként 13 hectoliter, súlya 70 kg. vetőmag házilag előállítva eladó óvenként 1200 m. mázsa f. évben eladatott 8 frt 50 kr. 5. Champlain rozs: termett az esztergomi Főkáptalan kőhidgyar mathi pusztáján homokos talajban cat holdanként 11 hectolit eladásra nem termeltetik. Ez adatok együttvéve mutatják he a kiállításon az esztergomi fókáptalani uradalmak gondos részvételét, melyből a mezőgazdasági csarnok szakértelemmel szemlélő látogatói mindenesetre szép tanulságokat fognak meríteni. Szellemi túlterheltség. (Orvosi és psichologiai tanulmány.) III. Esztergom, jun. 9. (SVt.aB.ő 1^.) A jelen tanrendszer káros hatásait korunkban sok jelenségből már többen észlelték. Gyakran lehet hallani il letókes férfiaktól, hogy a jelen korban igazi nagy jellemek az emberek közt mindig ritkábbak lesznek ; de hogyan is le hetne máskép ha a különféle tantárgyak tömege által a morális erő esi rajában el főj tátik. Az ifjúságnak sem alkalom nem adatik tanulmányait hajlama szerint választani sem idő saját gondolatait kivinni. A jelen tanrenszert malomhoz lehetne hasonlítani, hová az összes szellemi erők erőszakosan bedobálnák, és ha aztán kikerülnek azon csodálkozunk, hogy kevés kivétellel hasonlók egymáshoz. Minthogy azonban a magasabb szellemi képességek természetes láporejöÍvtől megfontva megbénulnak alantabb fokú hajlamok képződnek az előbbiek rovására. Alig fogta el az ifju szivét, egy nagy gondolat, már és elfőj tátik az a kötelességek nagy tömege által a nagy eszme a kiinmültség és ellenszenven kívül nem hagy más nyomot maga után. Aztáu könnyen ébrednek aljas gerjedelmek, melyek anyagi elvezetek haj kúszására vezetnek, jogosan kór dezlietjük mikép küzdjön m^g az ifjú ezen egyenlőtlen karezban, mikóp végezte kötelességét az iskola mely abban áll az ifjúságot testileg és szellemileg magas fokra kifejleszteni és az élőt küzdelmeire előkészitui ? Ha figyelemmel kísérjük a modern társadalom minden rétegeiben a szellemi élet tüneteit, be kell vallanunk, hogy az úgy nevezott nagy tehetségek csekély gondozásban részesülnek, a hiúság önzés és dölyfön kívül szórakozások és mulatságok, utáni vágyat lehet leginkább észlelni, de csak ritkán talál hatók férfi erények nagy jellemek, mely kről a lefolyt századok annyi példát nyújtottak. Nem kételkedőm, hogy bizonyos ogvos egyéneknél a mi időnkben is nagy tehetségek észlelhetők miután a népfa jók alap tulajdonságai egyenlők maradtak ; meg engedem, hogy ezen te hotségek finomultak, de sokkal inkább kisebbodtek ! de nem csupán a nagy tehetségek vesztették eredeti erejűket, — falán még érezhetőbbek a közepes tehetségek veszteségei. Számos példa által bebizonyíthatnék, hogy sem a férfiére) sem a kitartó szorgalom nem voltuk képesek azon károkat jóvá tenni melyeket az ifjúkorban a túlerői teteti szellemi munka és a kellő menyiségű alvás hiánya okoztak. Az agy idegsejtjeinek állandó izga tása nem egyedüli oka ifjúságunk e jellemző gyengeségnek, vau itt még több melyekből a legfontosabb az elegendő mozgás és testi gyakorlatok hiauya. A nap nagy része mint említve volt tanítás és tanulás közt telik el, igy kevés idő marad fenn a fris levegő élvezésére. Nálunk és több más országban az által véltek ezen bajon segíteni, hogy a torna tanítást kötelezővé tették az iskolákban ; de az arra szánt idő annyira csekély, hogy az obből eredményezett mozgás a test fejlődésére csak csekély jelentőséggel is bir, — a menyiben az izmok fejlődése előmozdittatik ugyan, a test a mozgásban bizonyos fokú ügyességet elsajátíthat; de ezen jelenlegi tornatauitás nem elég arra, hogy pótolja a szükséges testi mozgások és a fris levogő élvezetét a melyekre a fiatal szervezetnek szüksége van. Hogy az ifju tostileg kollőleg kifejlődjék szükséges hogy naponként — ha az évszak engedi több órát töltsön a szabad levegőn. Ezen időt hasznos ezó- lokra lehetne fordítani, — katonai gyakorlatok, kertészeti munkák, helyrajzi felvételek, fűvószeti kirándulások nemcsak érdekelhetik hanem szórakoztathatják az ifjúságot. A természet szemlélése örvoudezloti a szemet gyakorolja a gondolkozás: to- hetsógHt, minden jó és nemesre ösztönöz ; mivel azon ifjfi ki érzékkel bir a termoszot szépsége és gazdagsága irányában, annak szive önkény telei) ü 1 fog fordulni hála és szeretettel ahhoz ki mindezeket teremtette. Az angol iskolák első helyen állnak azok közt melyek a szellemi kiképzés mellett a test kifejlődését és edzését kiváló figyelemben részesítik, s e tekintetben majdnem elérik az ókorbóli tanintézeteket. A test kifejlesztésére alapított nevelési rendszer az angoloknál már 300 óv óta áll fenn, és Anglia kitűnő intézményei közt tán egy sincs oly üdvös befolyással az angol népre mint az ezen iskolákban nyerték kiképzésűket Anglia leghíresebb állam-fórfiai. Hisszük, hogy az eddig felsoroltak orvosi szempontból eléggé bebizonyították, hogy a jelen tan és nevelés rend szeren változtatni kell. A szellemi munkára szánt időt kisebbifcni és a test gyakorlati órákat ugyan ily arányban szaporítani kellene, azonkívül nagy gondot kellene fordítani, hogy az éjjeli álom elegendő legyen, mert ez főfoltótele a pliisicai egészségnek. Ha ezeket figyelőmbe nem vesszük, ha a fejlődésben lévő ifjúság szervezetét oly felad.ltokkal terheljük, a melyet elvégezni az egészen kifejlett szervezet is alig képes, akkor nemsokára aratni fogjuk ezen szellemi túlterhelés szomorú gyümölcseit, phisicailag szellemileg és eikölcsilog gyenge generatiok fognak kifejlődni és társadalmunkban mely annyi különféle nézetek és érdekek által vau megosztva, a szenvedélyek lázas és káros kivánatai ellenében hiáuyzaui fognak az erős és meg rendiihotleu jellemek, szaporodni fognak, az öngyilkosságok és az elzüllött existeutiák. Vége. Egy szép estély. (A. dal- és zenekedvelő egyesület jun. 7-iki con- certje.) Rendkívüli hangversenynek kell an nak lennie, melyet a júniusi hőség mellett hallgatunk végig. A zárt termek által producált társas élvezetek kora lejárt. Jön a lombok árnyában s szel;ős arénában kezdődő nyári Programm, vidám erdei mulatságokkal tar- kázva. Az afrikai hőség daczára a fürdő termei igen szép közönséggel teltek meg. Ott láttuk az esztergomi közönség sziliét. Egy tudósítónk a jelen volt közönség jollemzósóre a következő névsort bocsátotta rendelkezésünkre : Bello vits Ferenczné és Innácska, Brinkmann Antalnó, Bárány Jánosuó és Mariska, Eiuzingenió és Etelka, Ehren- feldnó és nővérek, Ellinger Ödönné és nővérek, dr. Feichtinger Ernőné, dr. Föld váry Istvánná, Frey Ferenczné, Ga ngéi né és Irma, Geiger Ferenczné, Hoischinaui) Ferenczné és Annácska, Hoffmann Teréz és Janka, Ivanits Istvánná, Ivannits Béláuó, Klemont Fe- reneznó, Kluger Blanka, Konkolyt Tliege Béláuó, Konnutliók, Kruplanicz Kálmánná és nővérek, Magurányi Józsefné, Meszéna Kálmánná, Niedormaun Paine és Agneska, Niedermann Jánosuó és Józsefné, Pissuth Istvánná, Mariska és Izabella, Platz Mátyásáé és Irma, Rédly Gyulánó és nővérek, Rogrünuó és nővérek, Rudolf Irma, Seyler J-né, Schaller A utal né és nővérek, Spiszár Jáuosué és Jancsika, Schlesinger Etelka, Stern Irma, Taiiberuó és Janka, Tábor Sándornó, Wayaud nővérek, Weisz Mórué, Widmamié, Wippliuger Róbertné és Miczike. De az urak száma is meglehetős nagy volt s igy a júniusi hangverseny igen szépen volt látogatva. Seyler Leona urhölgy s Brinkmann Antal tvszóki bíró kedves leánya Mariska léptek föl várva várt vendég művésznők gyanánt. Seyler Leona, a bécsi konzervatórium szép tehetségű növendéke Mosouyitól a Boldogság emlékét, Lohengrinből Elsass Traum-ját, s Szirmaitól a Naptól virít czimű népdalt óuekolte gyönyörűen csengő hanggal s annyi közvetlenséggel, hogy miupeii dalát szűnni nem bitó tapsvihar kísérte. Brinkmann Mariska urhölgy a fővárosi előkelő társas élet kedvei jelensége Tarantellát s Liszt Rliapsodiáját zongorázta elragadó virtuozitással. A szép közreműködőket a rendezőség csokrokkal s a közönség nagy lelkesedéssel üdvözölte. A dal-és zenekedvelő-egyesület férfikara Bellovits Ferencz lelkes vezetése alatt Huber Károly indulóját s egy Esti dalt énekelt megszokott sikerrel, melyet a közönség elismerő tapsokkal és óljenekkel jutalmazott. A tizedfelkor végződött szép concert után az egész közönség a Fürdő vendéglő kies1 kertjébe vonult, a hol Schleifer konyhája kiállításra való étkekkel és italokkal árasztotta el a vendégeket. Tizenegy órakor táncz kezdődött. A két négyest harmiuezkót pár tánczolta. Az utolsó csárdás majdnem három órakor ért véget. De ekkor már a nagy teremben ananászokat lehetett volna érlelni. HÍREK. — Herczegprimísunk a semiuari- uinban folyó vizsgálatokon elnököl s nagy figyelemmel kiséri a legrégibb magyar papnevelő iutózéfc haladását. — Gróf Csáky Károly pozsonyi kanonok vasárnap délután búcsúzott el plébániája híveitől a kir. városi templomban, mely zsúfolásig megtelt. A gróf ur búcsúbeszéde mindönkit megindított és sokat egész a könnyezésig elérzékenyitett. Sokat vesztettek jó szivű
