Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 33. szám

kre ;>P

meghaladó

jutó'/vényt* a községek által az erdő vonal kozd iizoiíitmuk idkészitésének n j á tói S7 á m i t o 11 10 é v o I,

ulőTn kot öt L fa- vagy más erdőlermóny eladására vonatkozó szerződések, mily módozaiok melletti • jóváhagyatása szabályozása tárgy ában.

2. Ugyanannak a jegyzői nyugdíj alap vagyona kezeléséről 1881--1SS2. évre szerkesztőit számadás kivonatnak

i 885. f. Veit

a.

bruá r inlózj ó v á h a g v á,sa. I á r a y á ban 14-én 4851.IV. 'a. sz vénye.

3. Ugyannak a. jegyzői nyugi vagyon kezeléséről 1883. évre szerkesztett számadás-kivonat jóváhagyása tárgyában 1885. február 14-én 4S52jV. a. sz. a. kelt intézvénye.

4. Ugyanannak 8295. III. a. sz mellyel a m bizottság 1884. évi 357. sz. a kelt hatáiozata, mely szerint a gy á ni |)é ii ztá r i ta rt.a lék ala p j ö v ed elmeinek terhére rendszeresitett segédkönyvvezetői állomási«, kinevezett Neogrády János részére a szokásos gyertyaillet- méuy a gyámpónztári i a italé kai a p terhére beszereztetni liatároztatott, — jóvá hagy a tik.

5. Ugyanannak 1885. február 28 án 11.251.4 V. sz. a. kelt intézvénye, mely- lyel a mbizottság f. évi 30. sz. a. kelt határozata, mely szerint a néhai Szabó Mária férj. ifjú Pap Istvánná pilisnuiróti volt, lakos hagyatékából Pap Dávid (Bálint) részére a megyei gyámpénztárba befolyt Katnocsay László volt megyei főpénztár nők által elsikkasztott 23 fit 15 kr. csennek 1864. évi május 27-ct.ől számított 4 százalék kamatai az esztergomi járási tartalék alapból kifizettetni rendeltettek — jóvá h agya tik

0. Ugyanannak a tolonczozási ügy szabályozása táigyában 1885. február 14 én 9389.41. sz. a. kelt intézvénye.

7. Ugyannak a jegyzői nyugdij- szabályzat tárgyában az 18S5. évi 34. sz. a. kelt mldzott-. felterjesztésre vonatkozó 1885 mire/,. 26-án 15,686JtV. 1). sz. a. kelt intézvénye.

8 Ugyanannak egy. a központi sze- gé ii y a I a p l ó 1 elkülönítendő betegápol ás i alap létesítésére felhívó 1885. évi febr. 14-én 187. VIII. b. sz. a. kelt iuté^vényo.

9. Ugyanannak 1885. január 9-én 70,8 4 8.44. 18 8 4. sz. a. kelt intéz

vénye, mellyel az élelmezésre szolgáló kisebb élő állatokkal való bánásmód tárgyában Budapest főváros közönsége

meg

á'.ial alkotott szabályrendeletet küldi.

10. A közm. és közi. in. kir. mi- nisteriunmak az 1885. évi közmunka tervezet és költségvetés tárgyában 1885. évi február 22-én 6307. sz. a. kelt

intézmény e.

11. 11. Az árvaszéki elnöki állomás, választás utjáni betöltése és ennek botöl lésével netalán üresedésbe jövő, egyéb választás alá eső állomások választás uljáni vég-leges betöltóso.

III. Jel e ntése k : 12. Barka

Endre megyei főszám vevőnek, in int a Polheő Bői masztini Éva féle alapítvány gondnokának hivatalos jelentése, a nevezott alapítvány kamataiból az Esztergom-vízivárosi paulai sz.-Vinczé- . évi február 13án|ről czimzott apácza nő növelőében, egy a. költ intézvénye, J Esztergom sz. kir. városi származású leányka részére fenntartott neveltetési helynek az 1S84j85-iki tanév végével üresedésbe jövetele tárgyában. Ezzel kapcsolat,ban a megye alispánjának je jelentése, hogy az 1885. évi April hó 1-éig kitűzött és kellőleg kihirdetett, pályázati batáridőig a jelzett alapítványi helyre ki sem jelentkezett.

13. Esztcrgommegye pénztárában kezelt kíllömböző alapok és alapítványok vizsgálata tárgyában 1884. évi szeptember hó 30 án, október hó 24-én, november hó 26-án, deczember hó 22- én, továbbá 1885. évi január hó 27- ón, február hó 23 án és marczius hó 24-án felvett jegyzőkönyvek.

14. Esztergom megyo mindkét járási összesített árva-tartalék és hatod alap, valamint árvaletét és vagyontalan árvák pénztárainak 1884. évi szép fernher hó 30., október hó 27., no vem bér hó 26. és deczember hó 22 én ; továbbá 1885. január 27., február 23., marczius hó 24 én eszközölt vizsgálatáról szól ló jkönyvek.

15. A m. közig, bizottságnak a fegyelmi választmány 1885-ik évr« történt megalakítása tárgyában 1885. évi 99. sz. a. kelt, hivatalos jelentése.

A kiállításról.

Budapest, apr. 21.

Rohamosan tár ideje és a

közeleg a megnyitás ha- ] a mily mértékben közeledik o nagy jelentőségű nap. ugyan oly mér téliben domborodnak ki egyre fisztábban és plasztikusakban a nagy kiállítási mű végleges formái. A kiállítás 33 csoportjának berendeíése e hó 8 ikán már

: megkezdődött és azóta tetemesen előrehaladt : éjt nappallá téve szakadatlanul folyik a munka, éjazvkának idején a villamos lámpák fényénél. Eredményük láthatóan nyilatkozik a kiállítási terület általános physiognomiájának megváltó/.- fában.

Az iparcsarnokban a kiállítás e gócz pontjában, a szekrények és ládák zűrös eh,sósából immár rendszeres egész fejlődött ki : az ezernyi tömeget, a mely nem régiben még kusza rendetlenségben hevert, most már képzelni is alig lehet. A szép arányú állványok és szekrények csoportok szerint sorakozvák és nemes i/lásre való alakjukkal, előkelő és minden rikítót, gondosan kerülő diszifé lésükkel meglepő hatást, gyakolnak a szemlélőre. A nyugati karzat bútorfii 1 kőit már nagyban rendezik : Ízlés és szili bőség, vakító fényűzéssel párosulva, jellegzik a bennük felállított magyar bútor-készítményeket. A szövő- és ruha ipar osztályai is át.módosultak már végleges alakzatukba és gazdag tartalmúivá,í, előre is sejteti az a roppant anyaghalmaz, mely oz osztályban a végelrendezésre vár. A többi csoportban is jól előrehaladt már az installáczió munkája és nem kételkedünk benne, hogy az iparcsarnok a kiállítás megnyíltáig teljesen elrendezett állapotba lesz helyezve. A csarnok dekorativ díszítése is be van immár fejezve. A hatalmas vasoszlopokou villamos órák függnek. A nyugati kapuzat ablakát gyönyörű iivegfesiinénynyel pótolták, mely hazánknak két géniusz által tartott czi- morét ábrázolja a Szent, István koronája e c/imer fölött lebeg és dicsfény övedzi körül az egészet.

A tágas mezőgazdasági csarnokban ezernyi üvegedény van már felállítva, melyekben hazánk mezőgazdasági terményei vannak nagy változatosságban bemutatva ; nagy érdeklődést keltenek e csoportban a Shaiigai-ból érkezeit küldemények, melyek 200 üvegedényben China és Japán egész növényzetét fel ölelik.

A házi-ipar csarnokban már berondez- vék a fülkék, a melyek a köznép lakásait mutatják be : a különböző nemzetiségek lakásain kívül mógéletnagyságu babákon az ország főbb vidékeinek festői népviseletei is ki vannak o fülkékben állítva.

Megemlil°ndő még az országos fü»dő panorama, a Tálra,vidék koloszszális látképeivel, amelyek kivitele oly mesteri hűségű, hogy csak hosszas szemlélés

után veszi észre a néző, hogy nem a nagyszerű természet maga, hanem csupán művészi képmása az, amin tekintete oly kedvtelessel nyugodott.

A keleti pavilion, Vokovics műépítész műve, a maga keleties kúpod -ival, karcsú minareUnrnyával és tarka, festésű homlokzatával gyönyörű látványt nyújt ; termeiben rendezik már a küU deinónyekot, a melyek a keleti országok egész termelését és különösen buja fényű műiparát fogja bő gyűjteményekben bemutatni.

Nemzetközi baromfi kiállításunk az eddig beérkezett bejelentések szerint minden várakozáson felül fog sikerülni. Bejelentetett 633 törzs, illetve pár baromfi, minden ismert faj és fajtában. Ez oly szám, mely nemcsak mináluuk, hol a barom fi kí állítás az első nagyobb e nembeli nemzetközi kiállítás, hanem még oly országokban is, hűl a baroin- fikiállitások rég gyakoriak, tekintélyesnek mondható. A kiállítás minősége még jobbnak Ígérkezik, mert a százat meghaladó kiállítók közt számos kiváló tényé,szlő van. E mellett a kiállítás

valóban nemzetközi lesz, mert a kiállítandó baromfiak egy harmada külföldi. Képviselve lesz Olaszország, Svájca, Románia, Németország s különösen Berlin, München, Frankfurt, Hamburg és kivált az ausztriai örökös tartományok. A hazai bejelentéseket illetőleg sajnos, hogy Erdélyből csak két kiállító jelent kezelt, Horvátország pedig egészen elmaradt. Különösen sajnos Erdély elmaradása, mert e kiállítás szép alkalmat nyújtott volna a Királyhágón túli tenyésztőinknek, hogy Erdély különleges tyúkfaját : a kopasz nyakú — ott csórónyakúnak nevezett -- kiváló gazdasági tulajdonokkal biró tyúkokat bonnit (ássák. E mulasztáson egyébiránt még lehelne segíteni. Emelni fogja a kiállítás érdekét még az is. hogy a bécsi osztrák magyar baromfitenyésztő? egyesület a kiállítás alatt, a kiállítás területéről indítja nagy postagalamb versenyét, melynél az első dijat az ő Felsége által ezen versenyre adományozott tisztelotdij képezi. A verseny május 10-én lesz. — A vásárlási kedv már most is élénk. Gruhiezy Géza csoportbiztoshoz ugyanis ez irányban számos megkeresés érkezett s igy reményünk lehet, a külföldről érkező hasznos fajok nagyobb részo bent az országban fog maradni, mi által ismét lendületet nyer újabban úgyis emelkedő baromfi tenyészetünk.

Azon időben, midőn de Tournos-k és, Roville számos és Ízléses kiadványai létrejöttének, RÍ at,t liien vagy Macé Bonhomme (1553 -1560) sajtói alól is nagy n ennyi- ségíí könyvek jelentek meg, melyek kép díszítéseikkel a legjobb lyoni nyomtatványok közé joggal sorozhatok.

De Tournes, ki a hyerographia terén annyi jeleset, hozott létre, hlvatáskörébe vonta meg a világi irodalmat is,; ó- es újkori költők munkáit látta el jHusztráczi- ókkal, melyek részlten a legjelesebb e nemű termékek közé tartoznak. Először is Aesop. Apulejns, Ovidius, Vergilius, Petrarca (1564) müvei jelentek me.g fantáziacím c/imlapok- Iviíi, ezifra kezdőkkel és Immloluli.szit,menyekkel. a képek pedig oly ügyesen vannak a betűkkel egybeolvasztva, hogy a diszlapok megtekintése gz őszhaug kellemes érzését kelti.

A fnuezia vidéki sajtó alól kikerült illusztrált munkák «várna aránylag csekélv. Terv és Cousin csak úgy mellékesen foglalkoztak a kisvárosi nyomdák számára ké sziteudő könyvornamentikai rajzokkal.

A franezia vidéki sajtó éppen nem volt, hivatva a könyvil'mztrácziót, gyarapítani, hanem inkább a régi nemzeti formákat hűségesen feijtartani Korábbi ilhisztrácziók másolatai sűrűn használtatnak, melyekben az utánmetszés az eredetinél természetesen némileg hiányosabb.

A franezia ilhiszfrácziónak a renaissance- knrban legkitűnőbb képviselői Tory G. (1480 — 1533), Cousin J. (1501-1589) és Halamon B. (1520 — 1570); e müvésztriasz éléi ülhetleu jelentőségét tekintettel kimagasló műveikre értekezésünk keretében tárgyalni kibéreljük meg.

Az időrend és érdemei után, Tory, a bámulatot érdemlő művészé az elsőség.

Tory 1480 körül Bourgesben Berry fővárosában (Avaricum, Biturigmn) látta először a világot. Otthonában nyert képzettségét tökéletesítendő a tizenhatodik század elején Olaszországba utazott. Rómában és Bolognában tanult, 1505. évben pedig visz- szatérvén Franczinországba, Parisban letelepedett. Tudományos müvei és Babon Philibert, pártfogása már 1509-ben tanári állomást szereztek számára a plessis i egyetemen. 1512-ben a fFuenczi építész Alberti- nők munkáját az architelei uráról és Au- loniiiU'i Iiinerariumját tette közzé. Közben rajzolni és festeni tanult, Jean de Paris, Perreal néven is nevezett hires kisfeslőuáji A kisfeszlészetben való ügyességéről tanúskodnak mai napig fontartnht festett, kéziratos Caesar, Diodorus Siculus és Petrarca munkai.

.Mintegy négy, öt év telt el, hogy T<>ry tanári teendői mellett a művészetet, is gyakorolta. midőn ellenállhat,lan vágy ragadta meg az ókori emlékek hazáját, Itáliát meg látni ; e!h igyta tanszékét és valószínűleg 1516. év körül elutazott. Rómában tartózkodása idején, mint maga elbeszéli, ezersze»- \ it to útja a Cnlisseumlioz. és más antik emlékekhez. 1517 ben visszatérvén, liazájá- n ik ", római régiségeit,, Languedocban, az orange-i színházat, és egyéb hasonló műemlékeket, tanulmányozta. 1518-ban a franezia fővárosba visszaérkezvén, itt Tory a ki festészetre adta magáit, különösen pedig a fametszet-ilhisziráczióra s az. akkori szokás szerint a nyo ndász-ezéh tagjai közé vétette fel magát.

Elénk szellemét azonban e tevékenység nem elégítette ki. Igazi hazafi isságtól — melyet jelszava „cívis“ is tanúsít — lelkesítve, egész odaadással anyanyelvóuek tanulmányozására fordítá erejét s e munkájában R‘*nó Rlassé királyi történetiró segédkezett. Nyomtattatott és Írásbeli kútfőkből kimutatta : mily csekélységgel lehetne a

franezia nyelvet, világnyelvvé képezni. Az, ezen czélnak szolgáló, kiadók és nyomdászok számára különös tekintettel készült, gazdagon illusztrált könyvét, melynek első kiadási 1529 ben Gourinont, G.-nél Parisban j«dönt meg : „Cliamp Fleury“ nevezte.

Tory-nak „Cliamp Fleurv“ műve az, ósdi különféle kiejtés és Írásmód mellőzésénél irányadóul tekintetett és az antiqua betűk újabb alakjainak metszésére fő indító okká vált,.

Ezen korszakalkotó munkának előkészítése, kiállítása, és nyomtatása hét évig tartott, közben Tory e mellett más műveket is bocsátott közre. 1524-ben a „Heuras* általa újjá alakított kiadásaira, melyek később oly nagy hírre jutottak, I-ső Foreucz királytól szabadalmat nyert.

E helyt másodikul nevezendő mester Jean Cousin (1501—1589) melléknevén „RRéhel-Ange Francais.“

Cousin magas kort, mintegy nyolczvan- kilencz évet ért el s ez idő alatt az ötvösség, fesztészet és szobrászat művészetében folyton és fáradhatlanul alkotott. A mi feladatunk azonban csak odáig terjedhet, Cousin-t mint, „dessigneiir-t“ az illusztrá- ezió terén követni, melyen saját nemzeti

erejével, hirtelen emelkedett magasra, és versenytársai közt évtizedeken keresztül megártotta az elsőbbséget.

A franezia illusztráló művészetet egy ideig majd kizárólagos u alma alatt tartó i olasz befolyással szemben, Cousin kiváltképen a franezia modor alapítójának tekint- . befő.

D. Janót, az akkor épen nem ritka műkedvelő uyo ndászok egyike, 1540-től kezdve foglalkoztatta Cousiu-t, kinek tehetségével 1 a könyvitlusztráczió terén, átalakulást idézett elő. Nem kevésbé vették őt igénybe Groulleaut E., Corrozet, Kerver J.

Kitűnők „livre de pourtraiture“ müvének 3 lapjai, hol azon idők szokása szerint, az ; emberi test arányának elméletével foglalkozik, ugyanez áll „livre de Perspective“' i könyve felől is. Egy teljesen új festői alap- - elveken nyugvó irányra utalnak Eszter tör- - téliekének képei.

A nyomdászat kezdetétől fogva szokás. $ vala Franezia országi) in, hogy a könyvnyom-ttatók és kiadók az áltatok nyomott vagy y kiadott munkák első vagy utolsó lapjait sa- - já.t felvett betű — vagy képesjegyeikkel,!., czimereikkel, melyek közönségesen siguette- j - knek, bélyegeknek, kööuyvnyomdujegy ebiek f 3I neveztetnek. ellátták.

Elejénte a nyomdászok csupán névjegyeik jl vonásait alkalmazták kezdetlegesen az egy- ' - szerű pajzsokban, fekete vagy pettyes ala-• - pon, később különféle jelképeket használtak,., melyek ismét igen egyszerűek voltak, eleje idővel összetételekben, valódi képtaláuyokká ' i váltak.

Némely nyomdászoknak tetszett üzletié il helyiségeik ajtai föle helyezett czi mert bé- < -