Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 33. szám

Esztergom VII. évfolyam.

33. szám.

Csütörtök. 1885. április 23-án.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

fA

EG'JRl.ENIK HRI líNKIN F KÉTSZER!

VASÁRNAP ES C_SÜTüf?TOKÖN.

F.I.ŐRZIClT-SI ÁR:

í>íiV>h7. évit)...............................................................6 Irt — Itrfél évié.................................................................^ » »

Negyedévi«

.............................................I

E

(|y(ts szám ara 7 ki

r>o

SZERKESZTŐSÉG:

ßzENT- /CN.KA-UTCA 317.

hová ii lop Ky.allomi rt>K7.\!I illető IíüzIohihmv“!;

KIADÓHIVATAL:

SzÉCMEftl-TIÍR ^ ,

Imta a lii raliilos s a magán Ijjinlul.éKiik, a nyil'JÉ. ■ >« szán' lirtv.- ItíiiHÍiiyolí, tilülizul ősi piitr/.olc ás íeelainál-u-wk int.v,zi‘ini”>k.

HIRDETÉSE !<

hivat \ i.os 11!i?i»i<:r

] NZÓlál I Ilii KZ.'.ÍJÍ — fi I 7 r» le | •)(> — Ví Mf > i; r 1 „ ,MI ,,

V.llll '!t)U-i.r . 'í „ I2"> ,,

llólvi'U'Hj UI) kr

M \i: yNinuiiHTtfsKK

n*i;ál I iipi'il. s s/“i nt, IhIimIA »ej 1)1 nil \ u*.i I' i'll li l< ./.ül 1

NVII.TTKH K'.ia *í<> i<r

Szegény polgáraink érdekében.

Esztergom, ápril '20.

Tele. Szerkesztő ur !

(V. Z.) Hazánk anyagi és szellemi haladásának s rohamos fejlődésének fényes bizonyítékait fogja bemutatni az egész művelt világnak az orszá gos kiállítás, melyet a napokban már meg is nyitnak.

Ez az országos kiállítás nemcsak müveit szomszédainknak, de hazánk nagy részének is fel fogja tárni mű vésze- Ifink, gazdaságunk, iparunk és kereskedésünk legújabb viVillányait, legrejtettebb produclumait.

Meg van az a szerencsétlen terme s/.etiink, hogy elzárkózunk a legújabb vmmliiyok tanulmányozásától, nem szeretünk utazni, nem Íren van kedvünk a, haladás legfrissebb termékeit közvetlen közel forrásból megismerni.

Ezt a veszteglő elzárkózást meg fogja most, törni az országos kiállítás Hazafias kötelességnek tartjuk a kiállítás megtekintését és tanulmányo zását, s az ország minden részéből hatalmas rajokban zarándokolunk Mokkánk felé.

l)e mit csináljunk azokkal a szegény sorsú iparosokkal, kereskedőkkel s gaz dákkal, akikben meg vau a képesség a haladásul, de nincs meg a vngyonniód ennek n haladásnak a megalapítására. Mert a mindennapi gondokkal kell küzdeniük s igy nem mehetnek le tanulni az országos kiállításra.

Ezek érdekében tennünk kell valamit.

Az országos kiállításnak szerény hitem szerint csak úgy lesz üdvös halasa, ha egyetemes és általános hatást fog elérni. A. jómódú Magyarországon kívül a szegényei)!) polgárságnak is hozzáférhetővé kell -knuiünk a kiáili- | tást.

j E ztei'gom szegény, de jó törekvést!

I polgársága érdekében tehát, mozgalmat kell indítanunk. Gryfijlsünk némi alapot s ebből küldjük le elszegényedett, de jó törekvésű polgárainkat.

A hazafias mozgalom gyümölcse csille a mienk lehet. A látottak megművelő hatása föl fogja serkenteni iparosainkat, keroskedőinket és gazdáinkat az újabb vívmányok átvételére, s igy az áfa l;í nos fejlődés városunk szebb jövőjével jöhetne kapcsolatba.

Karoljuk fel szegény polgártársain- kai. !

Városi közgyűlés.

Esztergom, apr. 19.

Pap János polgármester d. e 9 órakor kevés számú képviselők jelenlétében az ülést megnyitván, a napirendre kitűzőid tárgyak elővétele előtt Valeh Mátyás képviselő szólalt fel, kérdést intézvén az iránt, vájjon Víziváros község elöljárósága mi jogon vágatja ki a hajó állomá hoz vezető szigeti ufón az akaczfákat, holott tudomása szerint azok a város tulajdonát képezik.

Ezen többszörösen felmerült kérdéshez Di. He!ez, Burány Janos, Kollár Antal és Maliim Lajos képviselők szóltak, végül a főügyészi indítvány — az előiratok alapján való jelentéstétel — fogadtatott, el.

Brucsi János képviselő a tisz.tvi.se lök nyugdíj szabályzata tárgyában intézett kérdést a polgármes'erbez. Mire Helcz Antal válaszolt, kinyilatkoztatván, bogy a szabályzat kész s legközelebb tárgyalható is lesz.

Valóságos tengeri kígyó ez, mely évek bosszú során át várja feltámadását. Igaz-, bogy a választási rendszer VM.dlett .nagyon nehéz a nyugdíjazás kérdését helyesen megoldani, azonban forduljon az ügy akár jobbra, akár balra, helyén volna, ha már egyszer a zsellérkedő zöld posztóra, kerülne s felette végleges határozat hozatnék.

Ezek után jött a napirendre a. sor:

Olvastatott az új katonai laktanyára felvett 50 ezer forintos köl csönd gyro vonatkozó kormányi jóváhagyás. Örvendetes tudomásul vétetett s főispán ur ő méltóságának a város érdekében telt hathatós közbenjárásáért köszönet sza váz látott.

Fő magasságú hi bor nők lierczegpri- máshöz a létesítendő árvaházat illetőleg intézendő kérelem tárgyában Bárány. János és társai részéről beadott indítvány, — .Helcz Antal részéről tett felvilágosítás után — tudomásul vétwtettHoszszas vitát idézett elő a folyó évi erdei öl fa összeolvasása tárgyában beadott jelentés. Különösen annak kiváltása és kijelölési módja vétetett erős kritika alá. Dóczy Feroncz és Marosi József az elért eredmény felett meg elégedésüknek adnak kifejezést s ezért Keményfy János és Nozdroviczky Mik lös erdőmestornek elismerést kérnek szavaztatni. Burány János leírását adván a jelenlegi kijelölési módnak, indítványozza, hogy a fakioszíás a házak

után sorshúzás utján l irlénjék. Nozd- roviczky Miklós, Horváth Mihály ellene vannak a sorshúzás utjíni kiosztásnak, azzal i .dobolván, hogy az ez. évben keresztül v i boté ti« n. Dóczy Antal szintén nem találja helyesnek a sorshúzás utjáni kiosztást, miután megtörténhetnék, hogy aki háza után két ö! fát ka]) s vált meg, az egyik fél ölet a hegy lótején, másikat az erdő aljában találná inog, ennek ellenőrzésére pedig az erdő őröket képteleneknek tartja. Kaán János a faki váltásra nézve a S/.i Györgyme/.őn divatozó módot tartja leghelyesebbnek. Alig volt képviselő, aki o tárgyhoz ne szólott volna, végre is a bábeli zavarnak úgy lett . vége, hogy a fakiváltás és hazaliordási idő megállapítása a tanácsnokra bi/atolt. A hasábfa II ft, a gömbölyű öle 8 ftban, a szálfa köbölé G ftban, egy öl fának hazahozatali dija 3 ft 50 krban állapíttatott meg.

Az 1870. évi gyámpénztári számadás és 1882. évi gazdái számadás jóváhagyatott.

A gazdasigi egyesület megkeresése

— miszerint részére filoxiru ellent- álló. amei-ikjii szőlőfajok tenyésztésem

— a kuriális városföldekből 10 hold használatul á lenged tessék-,- — mi nden nagyobb vita nélkül és egyhangúlag el fogad In tett.

Megyei gyűlés.

(Esztergommegvo tvhatósági bizottsága 1885- évi aprít hó 28-án tartandó tavaszi rendes közgyűlésén felveendő tárgyak.}

I.

I. Fels ő 1) b re n de 1 e t e k : T. A m. kir. belílgyininisteriumnak 1885. február 9 én 3596 V. a. sz. a. kelt

tanító clce&!>ej^ a fia 3. j’ocj/Caíój a.

(Franczia könyvdisz a renaissance korban.)

11.

Az Estienue k előhírnöke, Josse Bade (Jodocus Badiiis, Aschüól, Brüssel mellől, innen Ascensiusnak is neveztetett) derék philolog, tudományos kiadványainál (1495 —1535.) épen nem vetette meg az illusz- trácziók használatát.

Szellemi rokonságban állott az Edienne- ekkel de Co lines Simon, ki 1545-ben Charles Estienue hires anatómiáját adta ki. E munka ábráinak nagyobb részét Riviere, kisebb részét pedig JoHat rajzolták.

Wechel Keresztéi)' Baselból (1522 -54 ) *gy nyomdászcsalád alapitója, mely egyenlő joggal fraucziáuuk és németországinak tekinthető.

A M ecbelfele nyomda különlegességeihez, ■csiuos Alciatus kiadásán kiuil tartozott volt Dürer iratainak latin kiadás.i.

Wechel a klasszikusok kiadásával is szívesen foglalkozott, ezek közt Vegetius, Frontimis, Aeliauus, Modestus 1553. ivrét, s gazdagon illusztrált kiadványai becsültéinek. Az ó-kori Írók kedvelője lévén, azon bizarr gondolatra vetődött: hogy oly kártyákat

készítsen, melyek egyes lapjain a görög és latin írók fametszet-képei fordultak elő, alattuk müveiből szedett mond ltokkal.

A művészies díszítésben mindezen szorgalmas nyomdászok fölé emelkedett a két Janót, G-ro ill lean és Corrozet, rajz és metszet tekintetében jeles mestere»! által támogatva, a renaissance szellemétől átitatva, a könyvornamentikát majdnem ö,málló művészetként kezelték, mig előttük igen gyakran a kiállítás segédeszközének tekintetett.

A verseny, jeleset li ízűi létre, átöröklött a férjről I). J mol-ról özvegyére, Jeau de Maruef, ki egy év múlva Groullgmi Istvánhoz ment férjhez. A Marneffek családi Ira- dicziójához tartozott, szép és correct könyveket bocsátani a világ elé. Jean de Marnef szerencsés vala. 1546-ban a valóban kecses könyvecskét: L’amour de Cnpidon et de

P Jelié kiadni.

Mily hatalmas fejlődésen ment keresztül húsz év leforgása alatt a franczia illusztr.i- czió, legcsutányosablian bizonyítja Kerver J lkat), Thielmann Kerver (1555 1590.)

egyik fii által, Politik» Hypnerotomacbiájá.- iiak 1499 ben Ablus-tól nyomtatott és 1554- ben megjelent franczia fordítása. A szöveg és ábrái különböznek az eredetitől. Ez utóbbi Jtí.m Mariin (f 1530) pilisi tudóstól való

A Francesco Colonua-féle könyvbe előforduló s az eredeti kiadás után készük százhuszonnyolc/. ábra korántsem tekintendő másolatnak, mert a franczia művész az olasz formákat francziává alakította.

A könyvdiszit-ésben jót teremteni serényen iparkodtak az idősb és ifjabb G «Uio-L Dupró, a Regnault Csabid, Fr Gnphe t.est- vélje, a hasonnevű lyoni könyv Kereskedőnek, Jeau le Royer, J qűes és Eiienue, Reffet, Breton Richard, Morei Frigyes* Philipp le

Noir, Vasco,sau, B ide veje, kit feltétlenül a legtermékenyebb s legügyesebb párisi nyomdászok közé keil sorolni.

Lyon az Olasz- és Németországtól átvett fametszést nézve, a könyvek iliusztráeziói- nál formaszerinti (‘gyedéirmkpilist gyakorlott. Iá a fametszésben nyilvánuló művészi tevékenység ép oly életerővel, mint sze-rfölötti tevékenységgel nyilatkozott. Ez idő szerint Yelenezát kivéve, sehol sem értek oly sok kiadást az ó- és újszövetség szent könyvei, mint épen Lyonöau.

Kezdetben a velenc’.ei módot követve, a szentirást számos, gyakran apró fametszetekkel illusztrál táji. A további fejlődés- kétségtelen német befolyás alatt, történik, német kiadók, nyomdászok, művészek vettek benne részt, habár ez utóbbiak felől csak egyes cselekben bírunk biztos tudomással, müveik jelleme azonban elárulja származásukat. Csak a század közepe táján lép határozó! lan elő a nemzeti modor, befolyásolva ugyan az olasz által, de túlnyomóéig franczia typu shall.

Midőn Holbein első angolországi útjában Dél-F rnitcziaországbau átvonult, hihetőleg Treul'sel, Menyhért és Gáspár (1531 —1544.) testvérektől ama megbízást nyerte, hogy tekintettel az ekkor átalánosau elfogadott képsorozatra bibliai képeket fogalmazzon.

A Trechsel-féjie nyomdászcs Iád hi nevét minden bj/ouviiyal két kiadással érte el és ezek a Holbein-féle Hilálkép«k, Imagines mortis és ugyanannak ó -szövetségi ábrázolásai, „Históriámul VMeris Testamenli ico- l; ,/S ad Wimm express iea Valamint utóbbiak harminc .mái, úgy a haláíképek nyolczvannál

több kíiiömböző eredeti fametszetekről ’készült nyomatokban és másolatokban terjedtek el az egész világon.

A képes Bibliák ez id í szciint nagy becsbei. á)lván, emlék lulajdoiiitbatő, lrogv a tizenhatodik század közepén túl:..még két nagvliii'ü lyoni nyomdász (le Töurues és Roville (1545 — 1589) a legpompásabb Bibliai kiadások körül v(‘telked ek egym ássál. Jean de T Hirnes. (I. 151 )—1534.) ki röviil ideig G izmiu Yi'.mossál közösen dolgozott, í\'.on szereiicKbyn részesült, bogv B yr innal S ilamoa hires festő e->ze, ügyességi' és szorgalnnr ál loll v.mde'ki'zés 're.

Mint de Totu-ii's B i*'i i: ki--ad> áuvai. hasonló m íg is bec-dieii állanak a R n ille által később ívndc/.id.l s zen iirásr kiad fisok s valamint, Tour.ios nyomdajat Bernard. é]> llgv szolgálta; Il'viKc ét üf-uii: Lilin Biblia ki idásai 1563. 3569.. 1573., 1588. évektől (ív- és 11\ olczadvélíí). inég tö:>b illuszl- rácziót (429) lartalmaznjk. mint vetélyt.ír- s.imik, de ']'oiiniesnek (327) ; kiadványai ; azonban mű rtekökre nézve csekély'ebbek.

Ha a lymi s..jtó egyedül álló t.evéditóiíy- ségét a B-.bJ ik. i'.lusztrác iöíbau ö«sz-g.*zvi> átnézzük, ,i gv folytonos emelkedést fog ml; találni a művészi érték legalsóbb fokától kezdve, fel egész a tökélyig.

Sok jót és csinosát lehet találni a Lyonban nyomtatott szertartási’ könyvek között is s ha mindjárt a lyoni nyomdászok kénytelenek is a művé zofi tevékenység e nemében párigi kai társaiknak engedni az elsőséget, mind a mellett olv férfi ik válla: ki körükből, kik figyelemre móló l.indásak-it hoztak létre.