Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 31. szám
Esztergom VII. évfolyam. 31. szám. Csütörtök, 1885. április 16-áu es Városi s megyei érdekeink közlönye. Mi iGGJBI.BNIIC HKTENKINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI AR: egész évit*........................................G H l fél évre...........................................................— uftgj éiiévre.........................................................1 . 50 Egye® **«■•» áru 7 kr. krSZERKESZTŐSÉG: ßzENT-^NNA-LITCA 317. lint* a it.p BZ«ll«iiii részel illető kő7.ittinúny«k kiililmutSk. . '"K I A I) Ó II I V ATAL: /*TV ' ßzEOHENl-TttR ^CJM Iiotií n l|ivntuIoH « u magán liinlötésolc, a nyi 1 tí’C.<>e szánt közlemények, előfizetési |iánzelt «8 reclaiiiáKsok iutézemiök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HlltDkTltáKK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100—200-Íg . 1 „ r»o „ 200—ílOO-ig . 2 „ 30 „ lléljegillj ílO kr. M A (1Á NH IU11 ÉTÉNEK megái lapod ás «*«rint leiiatft logjutányuBaLdiHn kíiiéltetuek. nyilttéh som 20 «r Hajómalom-iparunk. Esztergom, ápril 14. (Gy. J.) Bebizonyított tény, hogy <’i liszt tápláló ereje az őrléstől is függ, «linói fog?a nem lesz érdektelen, ha ji különböző malmok által előállított lisztre nézte egyet,mást felhozunk. Azon mag, mely őrlésre szánva bármiféle malomban őröltetik lisztté : ha miuősógileg kifogástalan, úgy a legjobb lisztet szolgáltatja. Ámde a lisztek között lényege» különbség van, mert mig az ogyik fehérségével imponál az által, bogy a belőle készített kenyér, vagy egyéb tósztás eledel oly hivoga- tólag kínálja magát; addig a máik, az úgynevezett parasztra való őrlésből nyert liszt s az ebből sütött kenyér egyszerűnek, szegényednek tartutik s azért a tehetőbbek asztalánál hiába keressük. Pedig konstatált igazság, bogy a mag őrlése után nyert s a házi szitán áteresztett liszt sokkal táplálóbb, kenyeret nyújt, mint a fehér lisztek bármelyike. És miért ? — Mert a mózga, mely legtöbb légeuyc tartalmaz, leginkább a mag külrészeibeu székel, belül a keményítő foglaltatik s igy a többszörös át szít ál ás a mézgában bővelkedő kfllrészt a mag keményítős béltartalmától külön választva szemnek tetsző szebb, de kevésbé táplálóbb lisztet állít elibéuk. Ebből látható, hogy a lánglisztből sütött kenyér nem vetekedhet,ik azon lisztté], melyet a szegényebb sorsa ól és tárába u elvétve találunk. Tekintve ezen körülményt, mit tapasztalunk ? Azt, hagy a*ou szokás, mely a gazdákat gabonájuknak óvenkint étkezésre szánt mennyiségével a molnárhoz szólította, ma íinpság kimúló félben van s e helyett piaczra hordja áruként és a szükségletét hengermaimi liszttel elégíti ki. Miért e fordulat ? Talán jobbal cseréli fel áruját, mintha maga őrletné ? Nem. Maga. is meggyőződött hogy hibásan cselekedett, midőn az anyjuk által készített keserű kenyeret volt kénytelen enni, aminőt azelőtt ugyan nem sütöttek a háznál. De hát a hengermaimi liszt miért válik rendesen kesernyéssé ? Azt mondják, bogy az őrlés gyors lefolyású lóvén, a liszt azon melegen zsákoltatik el s ezen állapotban jutta tik a kereskedésbe, hol huzamosb ideig állva, kesernyés izt nyer S miután a vízimalmok őrlése csendes egyformasággal történik, a gondos kezeléssel előállított liszt ment marad minden mellóRiztől s igy az abból készített eledet is élvezetessé válik. Ezen ok eléggé előnyösnek mutatja a vízimalmok helyzetét a hengermalmok fölött, kivált most, midőn az őrlésre szállt termény nem áll arányban a liszt árával, melyet ez idő szerint a műmalmok tulajdonosai szabnak. Ugyanis a vidékünk által nyújtott legtisztább búza ára 100 kilogrammon- kiut 8-40—S frt 70 krajczár s ezzel szemben a középnagyságú liszt 100 ki grammja 14-60—15 frt 60 krajczár. E számok talán jobban feltüntetik a különbözeiét, mely okból nagyon helyes utou jár el az okszerű gazda, ki lisztsziiksógletét vásárolt gabonának íUiegőrlése által elégíti ki s igy egyrészről módjában áll egészséges, tápláló lisztet birnia, másrészről a pangásnak indult vízi malmuknak is több életet kölcsönöz s nem kellene látnunk, hogy az egykori vagyonosodás Lókéi miként vesztik el léteink egyedüli biztosi tékát az őrlőket; nem kellene látnunk, hogy hónapokon keresztül szünetelnek jobb sorsra érdemes malmaink. Igaz, hogy a gőzhajótársaság szívesen meg húzná fölöttük a halálhaiangot, de hát mi nem ál Illatunk a társasággal egy óhajtáson, hanem a mi érdekünk azt súgja : hogy a mi bajainkba!} egyaránt osztozó malmaink, mint a hanyatlásnak indult malomiparunk közvetlen szemlélői egy jobb jövőnek nézhessenek elébe, ami előáll okvetlenül akkor, ha termelő gazdáink régi szokásaikhoz tér ve, a malomipart megint felkarolják. Torna-ügy. Esztergom, spr. 14. Sokan akadnak az értelmi osztályból is olyanok, kik puszta előítéletből a tornázás iránt, nemcsak nem rokonszenveznek, hanem azt mint haszontalan intézményt, elveteudőnek ítélik. Vannak szülők is, kik egyoldalú nézetekből kiindulva, károsnak tartják a tornázást a gyermek egészségére. No már ez egészen igaztalan vád, melyet élénken megczáfol azon életvi- dorság, mely a növendéket, ki a szellemi tanulmányok ideje alatt testileg bágyadtnak látszott, a tornázás közben elevenebbé varázsolja, kedélyét felfrissíti, szóval az élet működésének más irányt szabva, testi tespedtsógéből mintegy felébreszti, vagyis sz egészség javára és fokozására lóuyegeseu közrehat. Amit a hivatalnok sétautjától vár — az a növéudóknek sokszorosabban megadatik a tornázás által, természetesen az okszerűen vezetett tornázás által. Tavaly, midőn a cholera kisért, miben pontosult össze az orvosok összhangzó véleménye ? Nem abbau-e, hogy a mértékletes életmód mellett óvni kell a testet mindentől, ami akár he- verés, akár egyoldalú mozgás, vagy kimerülés alakjában nyilatkozik ; s ezzel szemben az izomerő egyenletes fejlesztését s a vele kapcsolatosan járó emésztési zavarok megszüntetését a szabályszerű torn ázásban találja legjobban elérhetőnek, mi miatt a szellemi munkával foglalkozóknak bizonyos életkorig ezt, a testi munkával foglalkozóknak pedig az erők okszerű felhasználását — nem túlfeszitóbét — hozta ajánlatba. Egyébként bármilyen is legyen egyesek véleménye, a tornázás ügye minden irányban nemcsak a művelt nemzeteknél, hanem a többieknél is el van ismerve olyannak, mely a test- képzés fő factoraként szerepel. ügy is satuyulunk, ez az egy eszköz lendíthetne még valamit nemzedékünkön. Városunk is megértette a kor intő szózatát e részben, azért a törvény követelményeinek eleget teendő, egy * tor- nahelyisóg építését közgyíllésileg kimondta elvben, melynek foganatosítása sem áll messze, mert az ügy élére felkért, bizottság elnöke : Dr. Feichtinger Sándor k i i*. tanácsos úr, aki teljes IzJtatirgontsW1 tárcája. Sítci bácsi (Eredoti életkép.) Cserepesen csak egy utcza vau, a többi csupa kis köz meg kutyaszorító. Nos au- nal: az egyetleu utczának a kellő' közepén van Csutak István fogadóvá minősített korcsmája, a hol hamisítatlan és elég olcsó bor- uiellett jó magyaros konyhával is in árasztják a betérő vendéget. Nem is emlékszik Cserepesei! még a legöregebb ember se olyan szomorú esztendőre, amely a Csutak- korcsma látogatottságán érezhetőbb megcsappanást okozott volna. Mert közben legyen mondva. Ci»ut,ak korcsma ára az emberemlékezet óta s az is marad egyelőid láthatólag még ebben a humoros változású világban is mindaddig, amíg magva nem szaka<jl a nemes Csutak nemzetségnek. Olyat pedig alig él meg Cserepes ; legalább az a piros-pozsgás képű orgouasipok rendjében álló Dyolcz(gyerek, amivel eddig a gólya ifjabbik Csutak István uramot megörv.eu-- i dpzfette, mondom ez a fele fiú, fele lány, i uyolczas, egószea más és vigasztalóbbat énekel a jövőről, ha megszólal különösen az aprója, anyjuk szoknyájába kapaszkodva s vékonynál vékonyabb, hangon uzsonnáért rimáukódva S ha valaki ért a szemekben való olvasás mesterségéhez, úgy a még mindig vajmi takaros, cí >’ egy kissé terjedői-| m& ancink boldog ábrázatából olyanforma sugarakat láthat a törbésben álló fér)em uram felé ragyogni, amelyek a nyolcz kötetes családi regénynek folytatását várják s Ígérik is egyúttal. Ezekhez a jó emberekhez járok én mióta Cserepesre kerültem naponta. Annak pedig már iunen-ounan két észté deje lesz, hogy a kántortanitö választáson sug'r termetem s egy gyerekszeliáitŐHek túlságosan szelíd képem daczára csengő torkommal kiéuekel- tem magamnak azt a négyszáz forintot meg szabad kvártélyt és tüzelő't jövedelmező állást, amelyből házasságra ugyan még eddig nem telt, de egy-egy pohár borocskára mégis csak telik esténkint. És én azt tartom, legalább egyre jobban elhitetem magammal, hogy az a pohár por bor, amit Csutak né asszony jóságos arczával szemközt, barátságos ivójában a hébe-hóba befutkozó kisebb- nagyobb csemeték gyügyögése, csevegése, nevetkezo csiutalankodása mellett elszopogatok, — hogy az a pohár bor majdnem kárpótol melegével, azért a drágább tüzért, amit egy szerető kis feleség gyújtana — ha volna — Otthonomban. Ide járt, el minden este Péter bácsi is, mert csak igy hitta az egész város azt a deákköpönyeges, tólei-nyáron bárányból- süvegben s nagy vadász csizmákban járó Galambért; de még ötven évesnél alig idősebb alakot, aki meglehetősen elzöllött külseje daczára is egyetlen és legnagyobb csodája, büszkesége volt évek óta Cserepesnek. Egyetlen móndom, — mert, az olyan üstökösként feltűnő még hamar lealkunyuló hirről-nóviől itt alig lehet szó, aminő például a Szeues Marczió volt tavaly, mikor az őuzi vásáron földhöz teremtette, az egész város örömére azt a hencegő vasgyurút, amelyik száz to- riutba fogadta, hogy nem akad legény az egész környéken akit lekvárrá ne mázolna, ha kezei hözó kaphatja ! Hisz ha ily eket a Péter bácsiéval egyáltalán szembe lehetue állítani, akkor utóvégre még a Cinege Bandi se lenne épen a legutolsó gyerek ; hisz a múlt télen három állé hétig másról se beszélt, a lány száj csak mozog Cserepesen, miut ennek a nagy Nimródnak a hősiességéről, aki az akkorig jsohu meg nem élt kemény hidegre világélte í óta először egész a városig bemerészkedett I egyetlen farkast — a fenevaddal egy maga szemből szembe állva — egy lövéssel lete- I ritettel De hát, itt egészen másfajta neve- zetosségről van szó s nem ilyen hírnevet érzek én, mikor a Péter bácsiét említem, hanem olyat, amelyet apáról fiúra szállít át a bámuló kortársakuak a bámulat okát- fokát már csak sejtő utódokra is áthárító kegyelete. Olyat amely szüntelen él a birtokosára irányult lankadatlan figyelem szóval tekintettel folyton kifejezett hódolatban j Sokat töprengtem én ainig uj ember vajlék Cserepesen, ennek a dologuik a nyitján, de ha véletlenül rá nem jövök, többet, soh se eszelhottem volna ki annál, amennyit akárki is megláthatott, ha nyitva tartotta annak idején a szemeit- Ez pedig' vajmi ke- j vés volt nekem, aki mélyebbre szerettem volna pillantani ennek az embernek a sorsába, fiiért abból állott 8 nen\ többől mint' I hogy minden este két óra hosszat fll a ' kocsmának egy saját maga használatára fontán ott s még soha senkitől le nem Hog ' Iáit zugában, hogy ott évről évre s nap nap után végig kóstolja Csutak gazda öt féle borát, miudegyikből őt legkisebb fajta kvafcerka pohárral szedvén magába, hogy ilyenkor amiut- már túljár a tizediken, szó nélkül előkéri egy intéssel a kocsmárosék parádés szobájábau őrzött remekmívű hegedűjét s reudeseu három, de négyuél solnt sem több magyar ábrándot játszik rajta a leggyönyörűbb, de legnagyobbrészt igen régi 8 ma már egészen elfelejtett népdalok fölött ; hogy masterinól még jóval több, — mert meg nem foglntólag mély érzésű. s megindító játéka után gyors tempóban kiissza a tvbbi tizenöt kvaterkáfc, amig az utolsónál már egy ideje üve^esedő szemei le nem csukódnak s az egész megviselt, — de jobb időkre s deliségre emlékeztető alak össze nem rogy a kemény fulóczáu ;, hogy erre Csutak uram, rendesen maga emeli erős karjaira a tehetetleu embert s a legjobbilc vendég szobájában czipeli, ahol az mámorát kialussza a másnap reggel mindig egy síó nélkül távozik, hogy egész napon át embert kerülve kóboroljon szerte szét határban az isten tudja hol mindenütt, — este meg a szokott időben ismét betérjen a kocsmába, hopy újra kezdje a tizeuöteszteiuiő 6U egyetlen kivét,eb nélkül szüntelen ismétlődő' tegnapit, — hogy lakása van is nincs is Csutakóknál .; hogy az esti italon kívül táplálkozik-e még vaíainib I s ha igen, úgy hol, — azt persze senki se tudta, — de art már mindenki nyíltan beszélte^ hogy azt a kevés gúnyát, amire szüksége van. Csutak gazda veszi neki. amikor a. nagyon
