Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 30. szám
Esztergom VII. évfolyam. 30. szóin. Vasárnap. 1885. április 12-én r es Városi s megyei érdekeink közlönye. yV\ BG.mf.KNlK H E'J'ENK I NT KETSZSR VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. előfizetési ÁR: linvii 6gés7. évio G frt — le rfél éne................................................................2 neyy **«iév | e ........................................1 E gyes *7>hii áru 7 kr r»o SZERKESZTŐSÉG: ^2 ent- Ann A-utca 317. Ii.p szellemi részét Illető lir*y.I«111A11ymír IniMemlSIr. KIADÓ H T V ATAL: jSzKCHENI-TER Iiotú a liivalaloH s ii inasán liinjeteaek, a nyilt-d. ■ >« szánt közlemények, előfizetési pénzek és reulaniál'tsiik intézeudök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS llf líDKTÉSKK MAU \ N111 IM (KTÉS EK I RT.ótól 100 szóig — frf 75 kr.1 megállapodás szerint; lehelő 100—200-jg 1 „ 50 „ | l«iíjut.ány<mubl>uii közöliemelt. 2f>0_:t(H)-ig . 2 )t 25 t) | ___ l iälyegdíj •{() kr. NYILTTIÍU sora 20 nr Helyi antisemitismus. Esztergom, apr. 11. (—s —a.) Az íiiilisomitismus fejlődését hazánkban nemcsak nagy figyelemmel, de tanulmányokkal is kísértein. És arra a végső eredményre jutottam, liogy a nagymérvű nnzgalomnak van ugyan Shivája, de nincsen B rali mája. Tervszerűen lűzi ki bizonyos valódi és látszatos bajok rombolását, a bajok terjesztőivel s nem terjesztőivel egyaránt. És ebben rejlik az Antisemitismus veszélye. Alig ismer kivételeket. Nagyítja az észrevett bajokat, kicsinyíti az üldözött faj érdemeit, de általánosít majd minden semitíwal szemben. Rombolni akar alkotás nélkül. A mesterségesen szított Antisemitismus a meggyőződés fanatismusával lát minden zsidóban uzsorást, vagy csalót, vagy rossz hazafit, vagy gyanús jellemet. De nem nézi soha az állítólagos bajok megszüutotésére szolgáló orvosszereket. Szóval az antisemitismus áramlata annyira elvesztette a htimanisimis legcsekélyebb színét is, hogy rideg üldözésében visszataszítóvá s kérlelhetetlen küzdelmében ijesztővé fajult. Az infcelljgentia meglehetősen visszavonul olyan törekvésektől melyekben van ugyan hév és kitartá', de alig van igazságszeretet és felebarát!- érzés. Hanem ez alkalommal más kérdést vagyok bátor fölvetni ezen becses lapok hasábjain, hol ez ideig nagyobb fontosságot tulajdonitoltak a helyi érdekű kérdések szolgálatának, mint az u. n. helyi Antisemitismus czáfolatá- nak. Reményiem, hogy nem fog senki- sem elfogultsággal vádolni, annál inkább sem, mert mint katholikiis ember, el isméiéin magam is mindazon mozgalmak jogosultságát, melyek más vallasd polgártársainkban az egyetemes jólét érdekében kivetni való hibákat, találnak, üldöznek és javitnak. Van tehát jogosultsága az antisemitismus- nak is és ezt minden alkotmányos érzelmű magyar ember nem találja szűk ségosnek érvekkel bizonyítgatni. Hanem csak addig, inig javító szándékú, inig nemesitő hatású, inig keresztényi szeretet vezérli embertársai hibái ellen megindított harcaiban. Az ilyen infon- tióval bíró antisemitismus nem végződhetik felgyújtott tetők romboló lángjában, vagy vérig vert zsidók jnjkiál- táúba i 1 ; • »c o assiónk igen is beválbatik, de a mi művelt századunkban undort gerjeszt. Az a kérdés, melyet fölvetni bátorkodom, nem egyél), mint az, hogy van e Esztergomban talaj az antisemitismus küzdelmeinek folytatására. Vájjon szabad-e locális kérdést csinálni egy országos kérdésből s vájjon lehet-e ugyanazt a tónust, mértéket és no menclaturát alkalmazni Esztergomban az esztergomi zsidók ellen, melyet Budapesten, az anlisemita organummok az ország zsidósága ellenében egyetemlegesen használnak ? Aligha. Az esztergomi zsidók nagyrészt kö zépmódu kereskedők, akik a keresztény társadalom erkölcseihez és becsületességéhez közelebb állanak, mint bárhol egyebütt. Magyarosodásukban sem tá inadbatók meg. A kivetni való, lelket lenül dolgozó elemek pedig megérdem lile ugyan a sújtó büntetést, de ezekért igazságtalanság lenne a jóravaló többséget is elátkozni. A társadalom veszélyes kinövéseit nyesegetni kötelessége a sajtónak, de néhány mérges növény és gomba miatt fejszével neki menni az egész erdőnek, mégis túlzás. Helyi szempontból tehát nincs és nem lehet értelme az antisemitismus harczainak. Esztergomból országos kér dóst elintézni szinten nem lehet. Ha vannak is veszedelmes kinövések, azokért külön locál antisemitismust csinálni meddő törekvés. Minden alkotmányos küzdelemnek csak addig lehet Themis a pártfogója, mig bekötött szóméit nem vakságnak, kardját nem gyülölséges veszekedésnek s mérlegét nem elfogultság és szív- tebnsóg kimérésének veszik és használják fel az emberek. As „Esztergom isMa“ tárcája. Gazdasági levél. (A gépvetósrői.) II. Zeliz, apr. 11. íR.F )N<igy becsű pedig a merőkerekek és a kanálos hengerrendszere. Merőkerekekkel ellátott gépek kevesebbé vannak kitéve a törésnek ; a kanálos.hengergép c>ak ügyesebb ember kezébe való, de majdnem s"ebb munkát teljesít. A gép használása előtt még szükséges tudni, hogy mibépen kell a gépet igazítani, bogy a kellő m;igmennyisó- get vesse. Jóllehet a gyáros minden eladott géphez nyomtatott útbaigazítást mellékel, mely fogó végnek szolgálhat, mégis biztosabb, ha meggyőződést szer tofv. I. Solf vso mondám meg fceuéked, Hogy szeretlek végtelen, Szivein lángja titkon égett, Nem is sejté senki sem. Mert, mint föl ó viz futása A szerelem ép olyan, Zúgva omlik a forrása, De csöndes a mély folyam. II. Hisz minek is szóltam volna? Köztünk örvény báborog. Bár szi'fed hozzám hajolna, Még se lennénk boldogok. Fény, nyugalom n te részed, Enyém Ínség, küzdelem, Ha szeretsz is, mint én teged, Elveszünk reménytelen. INCZÉDY LÁSZLÓ. & ó^a^ája. {„Afrikai és ázsiai úti tapasztalatok“ czimfl imm- kámból.) ír. \r. aleppói helytartóság Syria északi ré- foglajju magában, földterületének egyes ziink magunknak az elvetendő mag mennyiségéről. Erre vonatkozólag «1 következő csekély munkába kerülő mód által érhetünk ezé It. Ha épen egy öl- nyi széles vetőgépünk van, akkor a vetőkapák alá kötünk ponyvát, mérünk egy 100 öluyi vonalat egyenes területen és huzatjuk a gép^t vetve a vonal végig. Az elvetett és ponyvában gyii- lemlett magot megmérjük és e liter- számot sokszorozzuk 12-vel, akkor tudjuk, hogy mennyit vetett volna a gép egy magyar holdon. Ha ilyen próba szerint a gép kevesebbet vetett volna, mint kellene, akkor kisebb váltókereket adunk a tengelyre, ellenkező esetben nagyobbat. Es addig folytatjuk a kísérletet, mig a kívánt ineuy- nyiséget elértük. Megjegyzem még. hogy kint a szántóföldül! a gép ugrálván a hantokon és rázkódtatván, mindig valamivel kevesebbet vet, mint amennyit a próba mutatott, azért jó lesz, ha a próbánál arra ügyelünk. Nagy akadályt képez a vetőgép beszerzésénél a nagy ár, mert 300 — 350 írt a kisgazdának többnyire elviselhetetlen kiadás. Mint fent említettem, mindjárt kisebb lesz ezen összeg, ha többen össze állnak és gépet vesznek, de a gyárosok is, ösmervén a gazda- közönség szomorú helyzetét, segítenek a bajon, miután ők a gépeket részlet- fizetés mellett is eladják. Ilyen utón tehát kisebb költség mellett juthat a szegényebb gazda is jó gép birtokába. Ezzel befejeztem volna a gazda tavaszi teendőjéről szóló gazdasági levelek sorát és valóban büszke volnék arra, ha a mondottaknak uérni hasznát vehetné a gazdák tetemes száma, In Aleppo a magyar reuegátok Mokkája. A magyar menekültek és renegátok viszontagságos helyzetéről, Murád bey, Konstantinápolyban tartózkodó derék hazánkfia, és Melír- zár pasa, (Bem hűséges hadsegéde, barátja és tolmácsa) jelenleg aleppoi helyettes katonai parancsnok elbeszélései folytán, néhány érdekes vonást közölhetek, A magyar forradalom — úgymond — a világosi fegyverletétel után bevégeztetvén, Kossuth Lajos Magyarország kormányzója 5000 magyar s néhány száz lengyel egyénnel átlépett, a török határon, s a magas porta oltalmába ajánlván magukat, Turn- SzeverinbŐl Viddinbe szállíttattak. Ezen esemény a konstantinápolyi „ díván“-ban rendkívül mozgalm.it idézett elő. A magas portával Stürmer austriai és herczeg Ridzi- ril orosz követek a török birodalomba me- i íekült magyarok es lengyelek kiadatását ’euyegetőleg sürgették. Az orosz követ által i czár saját kezével Írott levelet is küldött ^bdul Medsid szultánnak. Miklós czár ezen évéiben mindenek előtt igazolja magát az ránt, miért kellett neki a magyar forradu- om elnyomásába avatkozni. A fényes porfa a sürgetésekre, mint a nuszka czár levelére nem adott, határozott, álasv.t. A nagy veiéi- R-sid pasa, valamint külügyminiszter Ali pasa elhatározták, ogv a menekülteket egyátalában ki nem dják. Anglia konstantinápolyi képviselői, .upich tábornok és Canning lord, ezen ha- írozi'tnkat erélyesen támogatták. Az ez lőben meg mindig Konstantinápoly bau tar- 5zko4ó magyar politikai Ügynök, gróf Andrássy Gvula, menekült tarsai érdekébe! szintén mindent elkövetett.*) Ezek ellenében az orosz és osztrák követek: Titoft" és Stürmer jgróf, s a muszki, czár által Konstantinápolyba küldött rendkívüli követ herczeg Radzivil s az orosí k fl I ügy minister gróf Nesselrode miudiukább sürgető és fenyege ő k vetéléseikkel szünet nélkül ostromolták a török portát. Az austriai követ pedig az Ali pasához 1849. év szeptember havában irt nyilatkozatában kijelenté, miszerint a menekül ek kiadásának ügyében minden további halogatást a jiort.ii részéről megtagadásnak tekint. és ha erre nézve két, nap alatt határozott, választ nem nyer. a portáv il diplomat iái köziek dósét további parancsvételig megszakasztottn.ik kéri tekinteni, nyomatékül hozzáadván, hogy ennek következése egész súlyával arra fog nehezedni, ki ‘ azt előidézte. - Azonban nagyon csatlakozik, ki azt hiszi, lmgy a „tudatlan“ török a mélyebb politikai elveibe, — viszonyaival ismeretlen, s a diplomalia titkai s fogásaiba nincsen beavatva. — Sőt ellenkezőleg, e *) Midőn Magyarországot mindenfelől elleusuge szuronyok környezték, a forradalom vezetői, a európai kabineteknél támogatást, iparkodtak sze rezni. E őzéiből politikai ügynökök, i övezetesen gr. Teleky bászlo Párisim, S/a’av László Xondonb és gr. Andrássy G' nla Koustaiitiuáaolx ba küldeti't De ez a politikai ktlldetes egyik udvarnál hciii ve zetrtt sikerre. Azonban gr. Andnissv Gyulára nt;,.v szeren<‘j>e volt, hogy a forradalom légyőzéseko Konstantinápoly bau tartózkodott, mert ez menteit meg őt — Magyarországnak. Eayik volt ő is am barininc'bat hazafiunk, kiken a hulnlr.t Ítélés „i effigie“ . hajtatott régre. S/.. K. részé voigyes és termékeny, de a déli é: I keleti részén homokos rónaság és sivatag 1 hegyei a Taurus ágazatai, melyek a Liba = non felé húzódnak ; Rákká felé, határát a-, Eufrát vize képezi. Lakosai : törökök, arabok, kurdok, marouiták és druzok. A pusztaságokat beduinok lakják, sok helyen vízhiány van, különösen a damaskusi útban — — Sám és Hamah közt — hol a síkságot csak tizenhárom órai távolságra akad av ember vizforrásra. Aleppó vagy mint a törökök nevezik: Haleb, fekszik nyolc halmon, egy kis folyó mellett a kőfallal körülkerített városnak 200,000 lakossága van; az 1848 ik évi janicsárok lázadása akalmával a város sokat szenvedett, a gyönyörű szép kertek ugyanakkor kiirtattak. De mindezek daczára se- lyem, gyapot*) és szőnyeggyárai virágzó állapotban vannak. Kereskedése szintén uagy- fontosságu, mert a török birodalomban Smyrna és Damaskus után legélénkebb kereskedő városnak tartatik. A földközi tengerhez 15 mérföldnyi távolságra fekszik, és a Kis- Alexaudrette tengerparti városkával tartja fenn a közlekedést. *) A gyapotot e vidéken nagyban termelik s nem megvetendő jövedelmet nyújt á lakosságnak. A gvapot szép sánta virágot hajt, mikor elvirágzott, zöld gömböly támad rajta, ebben a gömbülyben van . a gyapot ; s midőn megérik (augusztus elején) hó- i f"hér lesz 8 leszedése után héjjából, mint a borsot, ; bontják szét. Nálunk — nem tudom termelik-e — azt hallottam vagy olvastam valahol, hogy ./ókai Mór evekkel ezelőtt svábhegyi nyaralóján fent a I hegytetőn, kísérletet tett, de hogy milyen eredmény-1 - nyel, nem hallottam. S*. K.
