Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 29. szám

gunk erőjéből löszünk képesek fedő? b('tni A nagyreszt helyi szükségh szil torira dolgozó ruha ipáiról oziiit.; szólni sóin bkanmk, tie az, a körű mény, hogy a fn- és lipripnr, ;i. Initoi ós (iN'/.iu’iip.tr ős a gópipnr csoportjai na iiiindrjrvike 200—300 kiállítói, mut.n föl. *>'/. tnár oly jelenség, amely Ma g várni ^;áo- mi ml«*n barát ját a logöi YfiniaU“0> módon fogja meglepni. Ige M-Vfzetes továbbá, h mi v;ts és félni pariink, :mml\ n<*m kövesebb mint 32£ íOállilóval van képvis-Ive, ugyszinféi az ü v eg* és agyagi par, mely. az ország mi mién részében íiz**i ik és melyet ; íJá)litáson 1 20 ipaiosrzég leépüld. Va lóban Csak im>s! és csak a kiál lilát utján jii.tűik abba a hol yzet be. hogy teljes tmiatara obiedji'ink a magyar ipái erejének és megismerjük »*igv<*s iparágainknak számos, jó rés..bon tokinté íves mivelőit.

A kiállításból ni gr; la mió önismeret hazánkra nézve nem lesz sem megszégyenítő sem leverő hatású, de sőt - ennyi már most is biztosan mondható — inkább alkalmas lesz arra., hogy a nemzet, önbizalmát a közgazdaság terén is tetemesen emelve, a kóros Pessimismus által zavarba ejtett közvéleményt, ismét a nyugodt és biztos haladás ut jára terelje.

*

Liszt Ferenczet a kiállítási bizottság a napokban felszólította, hogy művei közül ajánljon egyet, melyet a kiáIli- í tás megnyilásakor ünnepi v.eiraképen! elő elő lehessen adni. Liszt az ő Magyar indulóját ajánlotta, melyet az 1867 ki koronázási ünnepélyre szerzett. Ez indulót a 68-ik gyalogezred zene j kara fogja a kiállítás megnyitásakor1 előadni s a zenekar a mű betanulása hoz Faulwetter karnagy vezetése alatt már hozzá is fogolt. , * 1 Az élő állatok nemzetközi időleges kiállításának egyik osztályát tudvalevőleg az ebek kiállítása fogja képezni, e moly május 5-től 10 ig tartatik meg. t Habár az ez osztály számára való be- r jelentés határideje már lejárt, az or ü szágos bizottság figyelmezteti az érdé- n kelt köröket, hogy bejelentések még E mindig elfogadtatnak. Bejelenthető bár f(” mely országból származó eb s a nyer- sites állatok pénzdíjakban és kitüntető- m sokben részesülnek. A térdij darabonkint 2 fit 50 kr. A szükséges loiro- ‘t ezek minden további dij nélkül ron- 1 delkezésre állanak; az ebek ápolása- ón gondozásáról a kiállítási hivatal ál

ai kirendelt állatorvosok gondoskodik mik Csupán az ebek élelmezéséért fize

t tendő adngoiiki.it 20 kr. dij. Kivá- maira az országos bizottsága kiáilitotl- állatok eladását is elvállalja.

í *

Az országos kiállítás alatt a fővá- * losba utazó vidéki tanítók fogadására | és útba igazítására a fővárosi tani hegyietek küldötteiből álló fogadó bizottság f. hó 27 én tnriotta alakuló gyűlését a népnevelők egyesületének hol , iségében E bizottság 70 tagból áll, melyből 30-at a l> pesti tani tó test illet, 20-at a népnevelők egyesülete és .20 át a budai ta nitóegyesiilet küldőit. Elnökké egyhangúlag Webner Gyula, jegyzőkké Sol tesz Kálmáirés Hortobágyi Antal, pénz- tárnokká pedig Rózsa György választatlak meg. A fogadó bizottság minden ik tagja jelvényt fog kapni a ié.szintes programm később fog közzététel,ni. Vidéki tudakozódások Weimer Gyula igazg. tani toboz iiitézendők (I. kér. Mar- vastéri községi népiskola)

*

Hazai építészeinknek az orsz. kiállításon leendő minél tömegesebb részvétele tárgyában a magyar mérnök és épitészegyes(ilet által megindított mozgalom a kellő sikerre vezetett, »menynyi bon az orsz. bizottságnál jelentke- i Zeiteken kívül még 14 építész Ígérte k meg, hogy terveiből ki fog állítani, i A bizottság ez irányban tovább is mü- a íödni fog, hogy a rendelkezésre álló v cét teremben a magyar építészei; mól- •> óan legyen képviselve s az egyesület b el fogja kérni a kiállítási végrehajtó n uzoftságot., hogy a tárgyak beküldésé- b ick határidejét április 25-ig hosszal)- w )itsa meg. V< * li A kiállítási terület pnrkozásának ki- v< gószitésoül az országos bizottság 4000 k( orint erejéig különféle fenyőket vásá- fo )lt, melyekből öt vaggon Pozsonyból üt íeg is érkezett s a királypavillon kör- dé yékén már részben el is ül tette tett. né fenyők öt méter magasak. Albrecht ni herczeg a saját pavii Ionja környékét intén coniferákkal diszitteci s ezeket ny

őst ültetik. ző *

Az »Vgenzia -Chiari“ Milánóban,' Olaszország egyik legtekintélyesebb iRazö vallalata jelentést tett az országos ki- al1 ihAsi bizottságnak, hogy a kiállítás tartama alatt tömeges kirándulásokat log külön vonalokon rendezni Budapestié. Az első kirándulást június havában rendezi s ez Budapesten kiviül hazaitk nevezetesebb ivarosaira is kiterjed.

*

A keleti pavilion részére Konstantinápoly 1 >61 számos, felette érdekes küldemény érkezett be; a többi közt Tar- nawski, a szultán udvari könyvkötőjé- nek egy gyönyörű albuma, amolyben a konstantinápolyi könyvkötő-ipar* jel. n állapota terjedelmesen fejlegettetik. Ee- hjmlili egyebek közt, hogy ez az iparág eddig teljesen el volt hanyagolva, ujahhan azonban a szultán közvetlen buzdítására — a ki legutóbb 10,000 kötetre menő könyvtárt alapított és í súlyt helyez arra, hogy e művek leg 1 nagyobbrészt Konstantinápolyban köt- s fessenek be —- hatalmas lendületnek < indult. f-—---------------------- V

G a z d a s á gi levél, f

(A gepvetésrőJ.) ^

r- !»

Zeliz, apr. 6. j(R. Fr.j Iía olcsóbban és többet bi- v uiik tei inéi ni, csak akkor leszünk ké- it “■sek az alacsony gabonaárak mellett h •> megélni. A termes legelső tényezője cs vetés helyes eszközlése. „Amint h ets/',/ úgy aratsz“, szó! a régi köz- cs ondás, melynek igaza is vau. Kis- zo fokosainknál a magvak elvetése h; uidszerint kézzel történik, sőt nagyobb ke 'ftokos határain is még gyakran kéz- gy ű vetett táblákat láthatunk, de ideje ra űna, hogy a tudomány vívmányait ki gé isználvan, a gazda felismerje a gép Rés nagyszerű előnyeit és megbarát- sá izzók a haladással. Valóban kézzel ne gható előnyöket nyújt a sorvetés, mi 7 hogy a vetőgépek lassú elterje gy se miatt bámulnia kell annak, aki lev pünket és annak konservativ jolle- be R nem ösrneri. SZ(J Röviden felsorolva, a sorvolós elő- ra! ei szemben a kézivetéssel, követke- sm

,{ ! ko 1) Körülbelül 30 százalékkal köve- ön

sobb vetőmagot igényel, úgy hogy in; ezen előny maga is a gép beszerzéséi biztatja a gazdát.

2) A mag egyenletesebben és gvo snbban kel ki, a növények egyformák ban fejlődnek.

3. Szárazságot és nedvességet, úg mint fagyásokat jobban ki bír.

4. A dőlésnek kisebb mértékbe van ki téve.

5. A lei más inon ny isége nagyobb s minőségo jobb lesz.

Ráadásul még a gazdát nagyobi szolgalomra Ó3 tisztább munkára kény szerifi a gép, mivel csak kellően mi veit földön járhat haszonnal a vető gép alkalmazása.

Ha csak a vetőmag megtakarítását s számításba vesszük, akkor egy gil9l. lának, aki két 28 holdas házhelylyei űr, már kifizeti magát egy vetőgép •étele. A termés többletét * nem szállítom, hanem a gép árának 10 száza- ékos törlesztését már bele foglalom a zaniifásomba. Mivel pedig nincs sok >ly gazda, aki 56 holddal bírni, kívánatos, hogy több kisbirtokos társulva, enne egy közös vetőgépet, melynek >raktikus haszna illuslrálására bátorodom tartózkodási Lel jeniről egy kis óldával szolgálni.

Nyár és Áglió községekben, melyekek lakosaira némi befolyást gyakó- ilni van szerencsém, lmt sorveiőgóp an a kisbirtokos osztály kezében, de t azután kézi vetést már alig is léét látni. A gépek tulajdonosai neuj- ak s ját földjeiket vetik be, hanem űdankónti 50 kr. fizetés mellett külön adják szomszédjaiknak, legjobb bi- nyitékául, hogy a kis gazda is tanul, i csak tanítója kerül. És biisz- m jegyzem meg, hogy Esztergom liléében fekvő szomszéd falvakban (Kű- 1, Kéty) is már felkarolták a vető- peket.

Jónak találom a gépek meg választási némi tanáesot is adni. Első elv- k tartsa a gazda, hogy vetőgépe.t, iit akármely gépei, csak megbízható árostól szorozzon. Clayton és Scliutí- vorth-félo gyára Budapesten és Bécs- í, továbbá a mosonyi, a győri, a gödi és még több gazdasági gépgyá- jó hírnek örvendenek. De külöuö- arra. figyeljünk, hogy csak fa és vácsolt vasból legyen alkotva a gép ;

(itt vasn crórw»!: urrvíin nIr>onl.- An

nosan ostromolta atyját, hogy vegye fei az itjut Tfmdérországba, vagy eressze őt hozzá, mert nála nélkül nem élhet,. A király sem egyiket, sem másikat nem akarta s leányát arra bírni igyekezett: vesse ki szivéből a földi ifjút. De a leány hű maradt szerelméhez s mert kívánsága nem teljesült, elkezdett fonnyadni, mint a napsütötte virág. Az apa végre ftiegei;gi"Ó“, hogy galamb képében szálljon le a földre s gyönyörködhessék kedvese látásában. A feliér galamb tehát, mely Monger keblére szállt, volt a tündérleány, Monger volt a földi ifjú, kibe a kis tündér bele aaretett.

És ez időtől kezdve Monger búskomoly lett, vidámságát e*vesztette. Álmodozva barangolt; az erdő sűrűjében, szemeivel keresve a hófehér galarnbocskát. mely szivének nyugalmát' elrabolta. Szülői hiába akarták megházasitáni, a leggyönyörűbb leáuyszem sem bírta őt magához édesgetni, nem kellett neki földi kedves, ő kis galambja után sóvárgott.

Egykor sokáig barangolt már igy álma- dozva, midőn kifáradva, ledőlt a puha pázsitra, s édes álomba me'ült. Csakhamar szárnycsattogást ball, látja picziny galambját feléje szállani, látja, mint válik az kimondhatatlan szépségű löánynyá, ki szemérmesei! áldok!, meg a szerető ifjú előtt. Monger ez hits' látványra felébred s ime ! kit álmábaif szendéit, maga előtt látja élve, tündér szépségében. Az ifjú hirtelen liozzá- ugrik, végtelen örömmel karjaiba zárja, ajkára nyomja szerelme forró csókját s okkor í «gy borzasztó dördfilés, milyent ezer ágyú adhat, rázkodtatja meg u földet : Monger1 karjaiból eltűnik a leány s ő ott áll bá-! lanka, szivében végtelen fájdalommal az 1

eltűnt kedves után. S ekkor vakító fényes ■ ség terjed körülötte, olyan, mint a unp-é mely elkápráztatná szemeit s kezeivel takaró be azokat. Mikor újra szét nézzett, roppant csodálkozására látott maga előtt égj ragyogó királyi trónt, azon egy őszszakáin férfiút koronával fején, mellette és körülötte tizenkét ezüst fátyollal lebontott nőalakot, kiknek szemeik a fátyolon keresztül mint csillagok ragyogtak.

— Ifjú, szólalt meg a koronás férfin, én Tündérország királya vagyok. Szemem fénye, legkisebb leányom, rád veté tekintetét, beléd szeretett. Sokáig elleneztem szerelmét, mert halandót nem szabad már felvennünk Tündérországba, a földre pedig nem akartam Őt bocsájtani. Végre engedtem kérelmének s átadom, most őt neked.

Ekkor a király intett s egyik nőalakról lehullott a fátyol és ott állott gyönyörű arczczal egy tündérleány, szemérmesen pillantva az ifjú felé.

Monger hidegen maradt, nem ez volt az ő tündére.

A i király haragosan kél dó :

— Miért nem sietsz kedvesedhez ?

— Uram, király ! felelt Moager, leányod szép, mint tündér lehet; de szivem, bocsáss meg. nem szeretheti. Az elébb álmomból felocsúdva, keblemen tártára azt, akiért én epedok ; de eltűnt s velő együtt az én )oldogságom is.-- Nem rettegsz haragomtól, föld fia ! iogy vissza mered utasítani ajánlatomat? larsogott a tündér király !

— Elismerem hatalmadat, uram ! do izivom nem kényszeritheted !

Elekor a trón hátuljáról szárnycsattogás iá! látszott h Moager végtelen örömére, látható volt a feliér galamb, mely édes turbé- kolással repült hozzá s ott előtte azon ki- mondhatlau szépségű leánynyá változott, kit egyszer már Icaijai közt tartott.

Ez az, kiáltott a boldog ifjú, kebleié vonva a piruló leánykát; ez az én szivem királynéja, kit egyedül szeretek !

Az öreg tündér ajkain jóakaró mosoly vonult végig.

— Szemem fénye, legkisebb leányom van J karjaid között fiam ! möndá Moagerliez ; j neked adom őt s megáldalak titeket. Ti nagy népnek lesztek ős szüleivé, mely nép nemes lesz é< dicső, mely sok szenvedések árán szerzi meg a nyugalmat. Vitézsége és erkölcse arról tanúskodnak, hogy vérébe égi láng vegyült s ez nem hagyja őt el- korcsosulm.“

Ez a rege !

Moager lett volna eszerint a magyar nemzet ős apja, tőle vette uevét. tőle örökölte a hűséget, szilárdságot, bátorságot és vitézséget ; mig a gyönyörű tündér ősanya a szivnemesség, lelkesülós, szeretet erényei- vei ajándékozta meg a népet, melynek kedves forrása vala.

Ekképen teljesedett be Álmos herczegen és az Ő fián Árpádon a jóslat. ,,És az a töld, amelyet a ti lábatok tapodni fog, a r tiétek lészen : Mivel az napságtól fogva, azt, a fö.det és azokat a helyeket, melyek Álmos fejedelem és az ő fia" Árpád az ő 1 nemeseikkel egyetembe tapodtalc volt; ime c az ő maradékjui mind ez ideig bírták és f most is bírják.4 *) j

blOCZájIv KARALú , j (1

*) Lásd Hatvani Pált. p

Ulmin vasú gepou ugyan oicsok, de rosszuk, könnyön törnek és falusi mesteremberek nem javíthatják. Továbbá szükséges, hogy a vetógép fakerekekkel bírjon; aki vasból való kerekeket ajánl, az csak szédelgő lehet, mert vas kerekek re úgy rá tapad a puha föld, hogy dupla nehéz a teher a vonó állatoknak. Végre arra is ügyeljen a gazda, hogy előírói legyen a gép vezetése eszközölhető ; az úgynevezett hátsókormáiiynyal (Hintersteuer) ellátott gépek csak a kümiyonhivö nép megcsalására szolgálnak és lelkiismeretlen kereskedők még azon előnyt tulajdonítják iraki, hogy vezetésükhöz egy emberrel kevesebb igényeltotik. E tény ugyan áll, de azért nem előny, nert oly géppel szép tökéletes vetést eszközölni nem lehetséges.

Olvasó-asztal— Az Olvasó asztal hí nő Perczek czim alatt Luby Sándor lefizető felhívást ad ki egy kötet versre íelynék tartalmát — eredeti és for- itott. költemények képezik. Május 1 én og megjelenni, a Légrády testvérek Riirű nyomdája által fényesen kiállítva, befizetési ár : fűzött példányra 1 fit, is/póldányra 2 frt. — Az előfizetési éuzek szerző nevére és lakására czi-