Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 27. szám
TIHi:l\ tölcólolos egyforma jó n ngot omV állítani. Ajánlatos, liogy drága ára miatt több kisebb gazda álljon össze kö/öscu egy olyan gcp vásárlására. Solt helyen, hol nem diszlik az árpa, kénytelen a gazda zabot vetni. Jó vHűz.abtól szintén esi rázóképességet,, a «zömeit loltsÓL'ét és nagy hektolitei- síi 1 v1 kívánunk. Rostálás által az apró szemetet, távolítsuk ol, hogy vetésre esik a legjobb és legegészségesebb mag maradjon. Van olyan vidék is, ahol úgy az árpa, mint a zab dőlni szokott; olyan földbe inkább tavaszi búzát vessünk : habár ennek hozama kisebb mint az őszi búzáé, még is búja. földön, ahol tehát az árpa és a. zab t<umoléso nem alkalmas, ajáultalik aiuia.lt termelése Különösen kell hangoztatnom, bogy a tavaszi búza vetőmag esávázása még fontosabb mint az őszi luiza, az árpa és a zab-é, mert, a káros üszöggom bált által legtöbbet szenved a, tavaszi búza. Ha bükkönyt szándékozik vetni a gazda, altkor szintén csalt tiszta és csiraképes magot vessen el. A kereskedelemben előforduló bílkkönymag rendszerint nem tiszta, össze van vegyítve konkoly-, vadrepeze- és másféle gaz- magvakkal ; azért előnyösebb, ha a jövőbeli magszükségletet a, gazda maga termeli. Olyan magbükköny földről a gazokat ismételten és tökéletesen ki kell gyomlálni, mert csak akkor nyerhetünk tiszta magot. A luczerna- és heremagtól Túlijuk, hegy tiszta, c/áraképe leg, bogy arankamentes legyen, taságot és csiiaképesség százalékát a gazda, maga, megállapít, hatja, de az aranka tartalmát, csak szakavatott egyén bírja konstatálni. Azért ajánlatos, hogy cvak olt v.og’. fink here é« lur/ernama- ü<.t, ahol az aranka mentes-égről ke 5-éskedik a tulajdonos. Ha. drágább is, az nem baj, mert a jó soha sün drága. A tengeri termelésénél szinten nagy fontossággal bir a mag választása. Csak a legszebb csöveket, és azokból csak a középen levő tökéletesen kifejlődött, szemeket, szabad mint, vetőmagot hasz nálni. Es maradjon mindenki a magyar fajtánál, mert, sokkal nagyobb hozama van, mint, a dicsért külföldi fajtáknak. Répamagot vagy a gazda maga tér mól jen ö smert jó fajtából, vagy biztos kereskedőtől szerezze azt. Viszonyainknak legjobban felel meg a sárga obern- (1 o;Ti répa. így tollút, a most ve endő loo-foalo-' Siibb növények vetőmagjáról a legszükségesebb tudni valót közöltem volna és bátra marad még az a benső kivánalom, vajha gavdalársaim közül mentői többen vennék hasznát a mondottaknak. Hintsük a jó magot a barna torma táblákra és ha kékül az ég, zöldül a biztató vetés, ha fiityOrosz a hangos pacsirta, akkor kérjünk áldást virányainkra a legelső gazdától. Sajtópör. (Esztergomi zenebona inarcz. 30-án ) Budapest, márez. 31. Haan Rozsé sajtóperét Weisz Sándor ellen hétfőn tárgyalták le a For tuna nagy termében, melyet majd egészen esztergomi közönség látogatott. Alig telt meg néhány pad. A hírlapírók helyei sem igen voltak elfoglalva. A folyosón azonban egész légiók sorakoztak mókóságos, nagyságos tekintetes czimii és hallja maga tanukból. A sajtópör viszonos volt. Emlékeznek rá olvasóink, hogy Weisz Sándor! egy nyilltérbek közlemény miatt kapott, először Ilaan Rezsőtől sajtópört, mire Weisz az Esztergomi Közlöny műk évi 27-ik számában megjelent Ge- zeresz czimű furcsaság ellen indított1 sajtópört. Weisz Sándor Haan Rezső ellen ezt irta : „Olyan emberrel, ki Haan Rezső nevet visel, ki a végvonaglásban szén -; vedö hírhedt Esztergomi Közlöny szerkesztője, ki beteg kukorintá.iával dőreségeit és sületlenségeit oly ecclatá- san tünteti föl, hogy a Rókus megfigyelő osztályába volna küldendő, kit; Eldorádójából megugrasztottak, ki tisz-1 tességet, nem ismer, olyannal kinek nevét számtalanszor megluirczolták, azzal ki oly sok ocsmányságot követett el, *) ki felesége termését kétszer adja el, olyannal, kit gyakorta lehordták, piszkoltak, oly proletárral, ki felesége becsületéből ólősködik, kit mint papucshőst gyöngéd kezek dunyha cziháha varrtak, kitől csak megfertőzve lehet távozni, olyannal, kinek becsületet s igy mit vesztenie nincs s végre azzal, ki a lipótmezei tópolydának számára fentartott czellában fog jobblétre szén derülni, továbbra is szóba állami, méltóságom alulinak tartom. Esztergom, 1884. jul. 29 én Weisz Sándor jo*) Lásd az „E. és Vid. 1832. szept. 12-iki nyilt- terei t. gász/ — Nyílttéri rovata fölött a következő sorok állanak: E rovat alatt közlőitekért semmi felelőségét sem val lal a szerkeszt^.“ A bíróság elnöke Kriszt, bírái Brink mÉnii és dr. Kérj voltak. Az esküdtszék sorsolás utján a kö vetkezőkép alakult meg : Parányi István, Kollarich F. Viktor, dr. Pártos Béla, dr. Martini Vilmos. Kaiio ? ich Aladár, Kauser József. Weinszeisz Lajos, Holczspach Ede. Lányi Mór, Gruber Vilmos, dr. Son- nenfeld Zsigmoml, Rauscher János, póttagok : Takács Károly és Léb György, Az eskü letétele után vádlott av elnök kérdéseire előadja, hogy eszter 'gomi születésű, huszonkét éves zsidó jogász. Haan Rezső pedig, hogy negyvenhárom éves, íómai katli. vallásü földbirtokos s az Esztergomi közlöny czimű hetilap szerkesztője. Weisz Sándor képviselőjéül dr Waisz Sándoi ügyvédet, Haan Rezső pedig Istóczi Győző országgyülé i képviselőt nevezi meg. A vádlólevelek bemutatása után felolvassák Weisz Sándor nyilttórbeli közleményét, s Haan R^zső Gezeresz czimű újdonságát.Mindketten elvállalják a szerzőséget s a felelőséget. Midőn az elnök a bizonyítási eljá rást megnyitotta* Istóczy Győző arra kérte a törvényszéket, hogy az „Észt. és Vid.“ múlt évi uiig. 3-iki és jun. 24 iki számának nyílttéri közleményei is felolvastassanak sHaan Rezső tanúit, kihallgassák. Ez ellen a kérelem ellen dr. Waisz az Észt. Közi. máj. 14-iki és szept. 14-iki számait, a Gezeresz folytatását kéri felolvastatni továbbá a vádlott tanúit is meghallgatni. Rövid tanácskozás után a törvényszék Haan Rezső tanúinak kihallgatását, elfogadta, de a Weisz általi felsorolt tanukat mellőzte. A tanúvallomások Pougrácz Lajossal kezdődtek. Pougrácz Lajos kamarás és Hon tmegy e alispánja a felek közül csak Haant ismeri, kinek majd egész életrajzát elmondja. Kinyilatkoztatja, hogy Haant tisztességos, becsületes embernek ismeri, aki köteles ségót, mindig híven teljesítette. Kruplanicz Kálmán kir. tan., alis pán, ötvennégy éves, tartalom dolgában ugyanazt mondja, mint az előbbi tanú. B;irtai Rezső* kir. tan., tanfelügyelő, ötvenegy éves, Haan Rezsőt jóravaló, derék, becsületes emberünk ismeri. Förster János, kir. tan., nyug. )(5 szagigazgató, hetvenötévé«; Frey Ft r én ez liarmincznégy éves, vaskereskedő Horváth Géza országgyűlési képviselő Ködük Géza, hanninczliét éves, ügy véd ; dr. Mátray Forencz, negyvenévé.« megyei orvos egyértelmíileg azt vall ják, hogy Haan Rezső, tisztességes <‘ecsiilef.es, derék ember. Dr. Nagy Sándor 26 éves, ref. val lásu ügyvédjelölt Haant derék ember nek ismeri, de arra nézve nem adba felvilágosítást, hogy a Hadinger-fól kávéház kertjében történt zene boné ban Weisz Sándor tényleg részes voltvagy sem. Reviczky Győző, mint szolgabir Htanról semmi kellemetlent sem mond hat, sőt ellenkezőleg igen tisztessége embernek ismeri, Szilva Ignác/, hetven két éves, járásin ró és Takács Géz városi főjegyző, Haan Rezsőről szinté igen előnyösen nyilatkozik. Szokoly Viktor és Keményfy Bél tanuk nem jelenhetvén meg, tanúval lomásuk elmaradt. Ekkor az elnök az ülést rövid időr felfüggeszti. A hosszú szünet után mind az os kiidt urak, mind a szereplők, mind halig itók derültebb ebédutáni hangú latban foglalták el helyüket s Istócz rágyújtott v édő beszódére. Terjedelmes beszédében az antisemiti hírlapírók nehéz helyzetét, s a kóser és igazságtalan támadásokat vázolja melyeknek ki vannak téve. Weisz Sáli dort rágalmazásban és becsületsértés ben kéri elmarasztalni, inig Haant viszontvád alól teljesen felmenteni. Dr. Waisz Sándor igen szelleme beszédben az egész sajtópert békaegéi hareznak nevezi, melyet kár volt az o: kíidtek elé vinni. Arra kéri az eskiio urakat, hogy vagy Ítéljék el, vág ineiifsók fel mindakettőt egyetemben. A válasz és viszonválasz után melyben elnök egy Ízben Istóezyt renó re is utasítja, a sujtóbiróság megfogni mazta a kérdéseket s visszavonulI Nemsokára kihirdették a következő itr letet : I. Az „Ezt. és V.“-ben megjeleli Weisz Sándor névaláírással ellátok nyilatkozatban foglal tatik-e rágaloim vayy nem ? 3 igen, 9 nem. II. Foglaitatik-e benne becsületsóe tói vagy nem ? 9 igen, 3 nem. III. A nyilatkozatnak Weisz Sándoi szerző e-e, vagy nem ? 12 igen. mind együtt, hogy az utczáo is megálltak j az emberek. Másnap reggel még a nap olt bujdosott a begyek mögött s eltakarta arczát, hogy meg ne irigyelje a boldogságot, a pacsiitik nem szóllak, hogy a Miczike hangja meg ne szégyenitse Őket, a szellők még sugtak- bugtak hidegen, hogy a szerelmesek suttogást meg ne hallja senki se. az öreg igy okndatolt mindent s dideregve várt-várt a lúgosban. A felhők kezdtek szét szakadozni s egy egy csintalan napsugár tánczolt be direkt a seladon szemébe. A szellők csak kaczagtak tovább talán az öreg türelmén? Vagy a nátha előjelein ? De, pszt ! zörren a bokor, dobog a szív fakad a sóhaj, halk léptek nesze liallszilc. — Jön az angyal ! A szerelem vakká tesz. (dehogy, a napsugár) Egy ölelés — és — és a szakácsáé villogva bontakozik hi \én gavallérnak karjaiból egy dobozt nyújtván át neki. Ugyan mi lehet ebben ? Hát bizony egy liszterséges geszle nycszinü paróka, meg egy ezédnla rajta. Április ol- fc.'je ! A vén s/.eladonna! míg aznap beszéltek a cohegái a fővárosban. HÁBER SAMU cBőj.t vicéin* Les íours se suivent, mais ne se ressembLmt, pás — injri nap jön, de egyik sem hasonlít a másikhoz. Nagyon igaz akár fran- cziául legyen mondva, akár magyarul. Carnevál herczeg rég elvonult miudeu municziójával, a lármás zajt síiket csend vál tóttá fel, hasonló ahhoz, mely a lezajlott csata után szokta meg feküdni a halottakat, a sebesülteket, az egész csata mezőt. Mert vivatiak is kegyetlen borozok a vikszolt pa- dimentumokon (néhol földes szobába) sebet is kapott nem egy dalia s nem is egy del - hölgy, hogy a papák pénzes tározóinak gyó- gyitliatlan sebeiről ne is szóljunk. Most már jöhet rá a böjti hideg borogatás. A kiürült nagytermek szögleteiben ismét líáboril.lanu) folytatják a pókok a házi ipart, a falak nem viszhangozzák nagyidéig kontóra készült czipőkben haladozó dandyk rikkantásait sem a sok fodorba bujtatott angyal csacsogása nem készti gyorsabb működésre a terem ventilláló készülékét. Csend, béke tanyáz mindenütt. Bobócz- sipka helyett hamu jön a fejekre s a természetes halállal kimúlt Farsang frissen hányt sírjánál gyászfátyolt lobogtatva, zokogva tördeli sok remegő ajak, hogy ismét elvégeztetett. Egyéb baszunk nem volt ebben a reménységgel kecsegtető szezonban, minthogy részesüllek azon mám őri tó szerencsében, miszerint neveiket nyomtatáskan olvashatták. Szomorú végkielégítés. Ilyenkor történt az hajdan: „Miképpen Dorothia kiss Ázzon az tanétalnn zíjzekvel 11bort járatván daruéval vitézivel szertelen u igi hada len.“ Do mi baszna volna most a szertelen nagy hareznak is ? Nem lenne annak olyan eredménye mint volt azon időben Ka posvárol.t, mely harc/ Itidni valódig a di- mák diadalával végződött s mindezekuok utálnia Dorotya is papot hivatott (Lásd : Csokonai munkáit.) Most már uem megy oly könyen a dolog. Nem bizony. Mindkét nem tartózkodó, s gyanakodó egymás iránt dúsan tenyésző tapasztalatoknak nagy miatta. A mai módi kisasszonyok, kiknél azon kel! kezdeni, hogy .,kis/.ii band“, kisasszonyoknak igen megál- hatják a helyüket, azokkal a géppel sajtolt darázs termőtökkel, s megáldva a magok jutalékával a hiúságból, konokságból és uralom vágyból. Megbámulni való viasz minták a farsangi kikemiuvitett társaságbm, mert keblük bájait a báli kiállításokra ápol- gatják, hanem abba a nagybirodalomba, melynek a neve „ház“ legtöbbuyire ugyancsak nem találják magokat s ki vágynak a nyilvánosabb terekre. Már pedig igaz az a deák mondás : Sunt tria domna domus : imber mala foemina ma Ins (Három nagy kár van : köd, füst, rossz asszony a házban). Feleségül minden körülmények között nőt szeretne az ember nem pedig azt a mai szfinxet, kiről nem tudni : fiú e vagy leány, ki végbetel lenül ki van ugyan művelve, zon- goráz derűre boriira, átolvasott egy t.uczat, kölcsön könyvtárt elég élig moziéval tud semmit csinálni, hanem a nőiességet esetleg a huszárok é! tanulja Már ha Göndöcs szerint a rák megevésliez polgári bátorság kell : akkor a mai időben való nősüléshez bizonyára erkölcsi bátorság szükséges. Az álmok holdas tájai csak az álmodo zóknak jók, a valódi életűek a munka ve- rőfényes mezeiéu érik a kalász, és oda feleség kell nem bábu. Nem csoda azért, ha a búcsúzó farsang sok kottára pihego kebelnek, azt moudá. lasciate ogni sperauza : a kik maradhatna! továbra is karcsú liliom szálak, még vigase ta 1 ást is lelhetnek mert hiszen L’Euclí , Ninon 50 éves korában tartatott legszebb* nek, Cleopatra 60 éves kora felé járt miká Antouiust moghóditotta és végtére „Fortuu cui favet sponza petita maiiét“ (kinek sors kedvez, keresett arra marad). De hát a férfiú népség mire érdemese; Arra, hogy Vizkereszttől Hainvazó szerdád minden nap végig korbácsolják. Ázokiiín nagy résziből minden tiszteség iránt kt h*r az érzék, legtöbbjinél erkölcs és Ízlés ii meretlen fogalmak sőt vannak bizonyos nősz tettek, melyek a iuai müveit társasági, nál virtus számba mennek. Ezeknek mindennapi imádságuk a kölfri következő szavai, Játszi Ámor tünde máiurn mindörökre légy velem, habzó serleg fel emellek, éljen a bor szerelem! Az arany ifjúság könnvtí felfogása szerire a nő mindig genirozzu az embert. Anim okáért : Élvezd a jelent es hagyd a sohacf hidd el, csak oly édes a másik ajk, édes e hogy az első sem lehetett (Göthe). Azt hiszik, hogy az ifiú kor becse is oly;v i mint a Szibillák könyvének értéke, hojo annál többre lehet tartani, minél keveset«; va.v már belőle. Pedig nagyon igaza van Kobáry IstnJ grófnak, midőn azt mosdja : „Tíz esztendős korban, hogy ha kedves uem vaj,. Húsz esztendős korban, ha pedig szop nem vaji* Harm in oz esztendőkor friss erő-- ha nem vagy, Negwen esztendőben elmédben bölcs nem vagy, , ötvon esztendőkor ha értékes nein vagy, Hatvan esztendőben ha Istenes tton vagy.
