Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 25. szám

Esztergom VI. évfolyam.

25. szám.

Csütörtök, 1884. márezius 27-éu

Városi s megyei érdekeink közlönye.

yvi

EG.IELEN1K H EVEN KINT KEI SZER ’.

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész Oio

........................................6 fit - le r.

f

ái évre......................................................2 — „

l|Pg\ imTi'h I o........................................1 B .r)() „

E

yyfis szám ára 7 kr.

110 V : l

SZERKESZTŐSEK:

^Széchenyi tér 35.

szellemi lószúl. illelö 1;r»y.l(>inóny‘*1{ I<üMimi<I8I{.

KIADÓHIVATAL:

SzÉ

CHENI-TEH

110v;í n liivíifalos s 11 in:ig;iii liinlütesek, :i nyilllóilití szánl kíiy,- 1 cm én y ol.", előli/..'lesi jién/.ek és íeehimiíbisok inle/emlök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIIHDKTKSIÍK

MAG A Nlli UDIíTlíSHK

1 szótól 100 szóig ]!!()— 200-ig .

201) — ÍJOO-ifr .

Hélyegilíj ‘50 kr.- frh 75 Icr-I megállapodás szerint lehelő

1 „ 50 „ l«gjul:iny osnliban közöl lelnek.

2 „ 25

NYILTTIÍR sora 20 rtr.

Hgprimásunk beszéde.

A Szent István társulat inult csütörtöki emlékezetes közgyűlésén ligpri- míísTink egy nagy tanul.súgókban s tartalmas eszmékben gazdag beszédet mondott, melyet kedves kötelességnek vélünk a helyi sajtó {hasábjain is (ismertetni. Mnjlátli György és Cziráky. Já 11 os gróf emlékének dicsőítésével kezdődik a beszéd.

Elmondja a főpap róluk, hogy nagy hazafi volt mindkettő, mert nagy keresztény is volt mindkettő. A kereszt tani (A meg őket a hiúság nélküli munkára, az önfeláldozásra a királyért, hazáért, nemzetért. Koszorút kíván fonni a két nemes élet emlékezetére, mert a kegyelet mogenyhil.i a fájdalmat s a nemes halott erényeiből az élet felada- aua oktatást meríthetünk.

Nemes ősi családból származott mindkettő, a családi hagyományok hűséges őrei gyanánt az öröklött nevet nagy tettekre zálog gyanánt viselték, hogy még nagyobb fényben adják át örökö soinek. így szolgálták a királyt a. nemzet élettörzsét, viharos időkben sok levert szív mellett csüggedés nélkül.

Ereztek mindketten, hogy a magyar hazának ügyeit a tévintézkedések lio mályából csak magyar elme, magyar szív vezetheti ki a, törvényes rend nappaléin,. Ok a törvényes rend útjait személyes érdek utógondolat nélkül egyengették s beáll van a rend, érdemeiket feledve, a kormányzó hatalmat mások kezeibe teljes megelégedéssel látták átszállaui, mintha Sinesius püspök szavait hirdetnék : Nem sajátszemélyem a polcokon, hanem a haza nekem a legkedvesebb.

j A hazát a családi ház fejétől ne- j vezzük : patria a patre. Mert a liázas- 1 ság, a család, nem érdekegyezség, nem polgári alkuval kötött, hanem a két j házasfélnek szivén-lelkén átfőzött örök kötelék, a szentek szénijétől szent célra, szent kötelességgel ellátott életviszony,

I élethelyzet, szóval szent állapot: az a inemzet családi nagy tűzhelyét is, a hajzat ilyennek tekinti s emiatt ő nála a I h a zasze re tét, a h a za fisa g v a 11 ásos e r- kölcsi kötelesség, melynek él, melynek áldoz, melyért ha kell, szenved és küzd ; és hal, megszenteli családjának méltó jságát, szilárdságát, boldogságát a keresztény hitben találva, a nemzeti nagy családnak és emez erkölcsi szellemi ja- jvaif, kincseit a kereszténység áldásait védi, óvja, készti a legnagyobb áldozatokra, hogy e kincset a nemzetnek megóvja. Az erény kötelességei közé tartozik, Írja sz. Ágoston, a hazának élni s a hazáért.

Akinek a religió csak fokonkint fölolvadó érzület, dicsérheti a kör. tanrendszerének magasságát, eszményi, talán költői szépségét is, mégis hasonló marad ahhoz, aki az étkeket a terített asztalnál csak vizsgálja, Ízlelgeti, nem pedig emészti ; éhes, erőtlen marad. A kér. hitben, sem a hit ő benne, sem ő nem fog élni hitéből, ők egymás iránt kölcsönösen halottak, Vallásos erkölcsi törvényen kívül nem hazafiul erény, hanem csak érdekközösség köt minket egymáshoz a hazában, összeköt, mind az mi azérdoknek kedvez,mig hasznot eredményez. Szűnjék mega haszon, sértessék meg a személyes érdek, követeljen áldozatot a nemzeti kapocs, hallgat, Mélreál 1, megszűnt a haza, nincs többé nemzet.

Szakítsd ni ;i. hazát a.z Istentől, az Istennek a földön ibegalapitott intéznie uyeitől, v katli. Iliitől; rendezd be a liazát Isten nélkül, no ismerd el nz ő törvényeit a polgári törvényhozásban, a hazai törvénykezésben, a közigazgatásban, gondold, hirdesd, hogy a hatalom, melynek kezelője vagy, nem isteni, hanem emberi hatalom, —- hí államot, vagy szigorúbban ön- nligadat tetted az isten helyébe, kiált hatod : a haza minden előtt, azaz : te vagy minden előtt, néhány évi fejlődés ezen fölfogásban, és az Isten helyébe tett államrendszer önkénykcdő „fétis“ lesz, melyet a föl rugdalt önkény összetört és eldob s a haza elő Ítélet, a hazafiság álomkép, a közjó puszta szólam lesz, miként a szent alva1 legújabban a francia püspökökhöz irta:' „a lörvényszdc kötelező ereje megszakad, felülről önkény és elnyomás, alulról engedetlenség és lázadás fog betörni,“ Ha az ur nem őrzi a. várost, hasztalan virraszt, aki azt őrzi, mondja a zsoltár,,— és ismét: boldog nép az, melynek ura, az ő Istene.

A keresztény bit szózata ez : éljünk egymásért, segítsünk egymáson, támogassuk egymásnak jogos törekvéseit : ami gyenge élesztgessük, ami meglört kötözgessíik : ami rideg, simitgassuk ;

ami tévedt, vesztegessük, ami száraz, üutözgessük, ami beteg gyógyiigassuk a nemzet családban ; végre az élet súlyos feladataiban egy szó egy parancs hangzik le hozzánk „nagyobb szeretet nincs annál, mint mikor életünket adjuk felebarátainkért.“

Utal Wellingtonra, Gfladdonera, Bismarckra, kik a kalliolika egyház

társadalom képző erejét nyilatkozataik" ban s tetteikben elismerték. Utal Goethére, Proudhonra s történeti példákon bizonyítja, mennyit köszön a Társadalom a katholicizinusna.lt. A vallási és erkölcsi rend alapja, életereje az anyagi rendnek és éppen az a. rombolás, mely a vallás és erkölcsi rendben előidéztetik, szüli a rombolást az anyagi rendben is, mely itt ott már oly fokra hágott, hogy maga az egy fittéi hol és

kérdésbe jött.. A fejlődés az életben hirdeti : vagy a kor. káté, ennek minden törvényeivel, vagy társadalmi szét- omlás, ennek minden rémeivel.

A. főpap dicséri a két elhunyt elnök erős vallásosságát, melyen hazafiassá• guk alapult, — dicséri báforsájukat, mellyel vallásos meggyőződésüknek mindenkor nyíltan kifejezést adtak. Ily jellemekre legnagyobb a szükségünk.Sok katholikusaink vannak az Isten előtt : volnának annyian a világ előtt! Vau nak félreeső kápolnákban, vagy csendes misékben ; volnának annyian a polgári élet zajos piacán ! Megelégednek sokan e tűznél Kai fás pi: varában, de mihelyt észrevételnek, egy gyáva szolgálónak csacsogásán elrémülve kiállják : nem vagyok ultramontán, nem vagyok klerikális, mintha, a kér. hit csak a klérusnak, s nem ogyszersmind minden hívőknek közös kincse volna. Pedig a keresztény hívők bátorsága nem utcai lázadásra, nem forradalmi merényletekre hi válik, hanem csak nyílt egyenes szóra ott, ahol kell ás törvényes cselekedetekre, amikor kell.

Beszédét igy végzi : Legyen szabad egy hasonlatot felhoznom a, népek életéből. Afrikának néptörzsei szakadatlan irtó bábomban élnek. Amint Támadásra

Kisteleky Károly írnok a pénzügymiuisz- \ tóriumban, der de, becsületes és tehetséges t fiatal ember, nem is csúnya ; de egy igen

[ nagy bűne van, melyet az eladó leányok s

[ különösen ezeknek mamái nem tudnak neki [ megbocsátani: csak 1 frt és 20 kr. napi- > dija van.

Azért mégis akadt Kistelkynek jegyese, f Eg.V szegény varröleány, a kinek a magáén I kiviil még három éhes gyomrot kell tád 1 á 1 [ nia, bet.pg anyjáét és két kis tesrvéveét s a

í kinek még az 1 frt 20 kros Írnok is partidé. Ha összeülnének, csak a nyomorukat kétszereznék meg. Yárniok kell tehát, mig a Kistél ky fölött álló irodatiszt meghal s helyére Kistél ky t nevezik ki i rod a t isz t u ele 1 frt és 50 kr. napidijjal. Csak hogy az az irodatiszt még nem akar meghalni s igy a szerelmesek bizony jó sokáig elvárhatnak.

Valahányszor fölment Kistél ky — kine- 7 veztetését kérni — Nyárády Vincze tanácsos úrhoz, ez mindig ridegen visszantasi- j ; tóttá.

— Hogy gondolhat maga a házasságra ? - — mondta egyszer neki. — Maga szegény ?. | s a feleség nagy luxus, nem szegény emberit . nek való. Aztán mi szükség Budapesten a ' megnősülni ? Kedves barátom, maga nagyon ii naiv : — feleségül venni egy varróíeáuyt! hisz az fölösleges ! .

Kistélky nem hallgatta, végig az agglegény tanácsos ur erkölesös filozófiáját, ajánlotta magát és sietett kedves Nellikéjével Inda tűi a rossz hirt, hogy megint eredménytelenül járt főnökénél.

— Tölthet már nem is megyek~ hozzá, moudá, de lmgy miért nem, azt nem tette hozzá. — Bevárjuk szépem inig meghal az irodaliszt s hogy ezt minél előbb megtegye, megboldogulásáért mindennap 'imádkozni fogunk.

— Károly ! a keserűség istentelenné tesz, szólt Nelli gyöngéden végig simítva Károly redős homlokát.

— Nem én vagyok az oka. ha kivetkőzöm emberi formámból ; a/, a rendszer kény- szeri t rá, mely az érdemek szabad versenye helyére a „szamárlétrát“ teszi, mely kény szeri ti a hivatalnokot, jhogy feljebbvalói; halálát óhajtsa, mert e nélkül előbbre nen haladhat.

Nelli félre tette varrását s oda ült Károly mellé.

— Jól van Károly, többet ne menjen s tanácsoshoz ; de nem is fogunk imádkozu az irodatiszt haláláért. Tegnap talál koztan: egyik hivataltársával : Dévay Gyulával ; ház; kisért, elpauaszoltam neki sorsunkat s í igen jó ^tanácsot adott Azt mondta, bog.' menjek fel a tanácsoshoz én magam, min jegyese az ön kiueveztetését kérni s a tanácsos ur bizonyosan megteszi. Dévay ui csodálkozott is rajta, hogy ön ezt a módo nem említette még nekem. S én nem akartam addig megtenni, inig ömiok neiu említettem.

— Dztigenjól tette, ne is menjen fel soha-— Miért ne ?

— Kérem ne beszéljünk erről többet. Kegyed nem mehet föl Nyáráily tanácsoshoz.

Nelli nem szólt többet ez ügyről, de a mint jegyese eltávozott, már el volt határozva, hogy az ő engedelme nélkül is el fog | menni a tanácsoshoz. Károly bizonyosan csak büszkeségből nem engedi, lmgy k iné - : veztetését ne kelljen másnak köszönnie.

Nelli kétség elemül szerette Károlyt, —

I öli melyik nő ne szeretné a férfit, a ki őt feleségül veszi ? !

i Másnap mindjárt fö ment, a minisztériumba I Anyjának se tett róla említést, szegény asz- j szony már az ágyból sem tudott fölkelni.

; Az inas mosolyogva nyitotta meg a szép lány előtt a tanácsos szobájának ajtaját, j Csak midőn belépett, akkor éré de Nelli, hogy ő milyen merész dolgot tett. A legnagyobb zavar és pirulás közt panaszolta el szomorú helyzetét s adta elő kérését

Nyárádyt meghatotta a lány zavart szomorú előadása Szakértő szeme mindjárt észrevette, hogy egy ártatlan kis lánynyal van dolga, a kit a gyors roham csak vjsz-j szariasztana. Még ilyen kérelmező nő láto-j gat,ója nem volt, szokott modorát is tehát megváltoztatta. Megígérte, a mit iehet, megtesz; aztán megkérdezte Nelli lakását, hogy majd elküldhesse anyja számára saját orvosát s addig is segélyezhesse őket, írng Kislelkyt ki nevezheti.

Az inas csak bámult, mikor néhány perez múlva már kijönni látra a szép leányt a tanácsos úrtól. A szép hölgyeket nem szokta a méltóságos ur ily hamar elbocsátani magától. |

Nelli boldogan ment haza : a tanácsos ur igen barátságos volt hozzá. — Hanem azért a kinevezés mégis csak késett. No de kárpótolta ezt Nyárády ur sok mással. Az | orvost ő maga vezette oda egy délelőtt •—- j mikor Kistelky a hivatalban volt — a be- j teg asszonyhoz; gondoskodott orvosságról, a kis gyermekeknek meleg ruháról, játék- ! szerekről, sőt a kedveskedésekből Nellinek I is kijutott, előbb egy kis ezukorka, egv I kis virág, majd valami szükséges ruhanem ü j vagy értékesebb csecsebecse. A tanácsos ur : gondja mindenre kiterjedt s akármit hozott

I vagy küldött is, el kellett fogadni, hisz a [tanácsos urat csak nem lehet megsérteni, hisz akkor nem nevezi ki Károlyt.

De Nellinek nem is jutóit eszébe visszautasítani valamit, sőt nagyon is örült mindennek. Hisz eddig micsoda ajándékokat kapott ő Károly tói ? Egy-egy regényt, virágot, nyakkendőt, vagy egy szinházjegyet, azt is a harmadik emeletre. Eddig olyan sok minden hiányzott neki, most a jó tanácsos ur lassanként mindent beszerez s még mulatságot is okoz neki.

A beteg anya pedig már magáról sem tudott semmit, nem hogy azt tudta volna, a mi körülötte történik A tanácsos ur orvosa sem tudta megmenteni életét s végre — meghalt.

*

Nelli nagyon megsiratta anyját, — hisz, az utóbbi időben már nagyon keveset evett,

A koporsóra a tanácsos ur is küldött egy drága koszorút, — olyan jól esett ez ÍN-elírnék.

Ez időtől kezdve még többet .járt Ny a-