Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 21. szám
liszlergoiu VL évMyam. 21. szám. Csütörtök, 1884. márczius 13-ádt Városi s megyei érdekeink közlönye. JA\ EG.IEI.ENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié.............................................0 fél évre ...........................................................-‘i n egyedévre..........................................................1 Euyus szám ára 7 lu\ llO V:- hr. SZERKESZTOSEG: ^Széchenyi tér 95. I!i 1* R/.clImiii vi'S/.al, illclií li<T/.lt‘inéi)yek liiililomlSk. KIADÓHIVATAL: Q 3ZECIIENI-TER «3 Vy lmrif :i hiv:if:tlos s a m.*i«r:íu liinlelóstik, a nyill.lórliu szánt kiV/- k'iiiT'iivük, elöli/,ölési |ióir/.ok és reehunálásuk iiifü/.uiidiik. HIRDETÉSEK. III V ATA LOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — fi k 75 kr. I HO -200-ig . 1 „ f.O „ 200 —S’00-ig . 2 „ 25 „ 1 {úIy«•;<l íj •’>() kr. M AO A Nil IRDETESEK iiiüiíállíi-poil is s/.«iiiit hihető letíjotányosalibán közül Ütnek. N Y l liTTIíll sora 20 nr. Böjti predikátló. Sokan, tlo nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy a világ mindig rosszabb s rosszabb lesz. Nem uj ezen panasz ; évszázadok előtt irt könyvekből láthatjuk, miszerint az öregek már akkor is azon panaszkodtak, hogy az emberek már nem oly jók s erősek, nem oly vitézek és erényesek, mint hajdan. Do ha a panasz alapos volna s a világ folytonosan annyira romlanék, hogy ezt egy emberélet alatt észre venni lőhetne — közöttünk s a huj - dánkor emberei között tetemes s reánk nézve fölötte kedvezőtlen különbségnek kellene létoznio. Tény az, hogy az emberek maguk szerzik meg maguknak ama pliant, a- s i á t, hogy: „Nem úgy van már, mint volt régen.“ Mert csak az boldog, az az elégo- dett a mai világban is, ki nyugodt kebellel tudja nélkülözni azt, mit a sors nem adott, vagy tőlo a balszereu- csk elragadott — és ez a legtldvö- sobb minden tudomány között. Mert bár ismerjük az egész földiekét, vándoroljuk be a tenger összes szigeteit ; ha megtanuljuk a nemzetek országidéi titkait s fejünkbe szedjük az irodalom dgész könyvtárát — boldogok, megöl égedottek csak úgy lehetünk : ha megtanuljuk az életet czélszeiűen f»l- luíSzuálni. De miután ezt kevesen tették és teszik, keverek is a megelégedettek. Az életbölcs hasonló a (akarékos gazdához, ki megkíméli jövedelme minden garasát s azt midőn jelou szükségleteire költi, a jövendőről sem feledkezik meg: így az életbölcs megbecsüli a sors legparányibb örömeit, nem téko- zol el azokból ogyet som s midőn, igy szivét kielégíti, kába reményeket nem alkot a jövőre, mert tudja, hogy a ki sokat s nagyot remél, sokat s nagyban csalódik. Ha az emberek méltónak tartanák komolyabb vizsgálatot vetni szivük érzelmeire ; lia igyekeznének panaszaik helyett fölkutatni szenvedésük okát ; ha figyelmesebben kisérnék a mindeii- napi példák tanúságait és ismerni törekednének hibás gyengeségeiket : úgy találnák, hogy követeléseik túlságosak, szenvedéseiknek maguk a teremtői, sok ezer szükségeik pedig nz agy betegsége és helyzetükben boldogok, megelégedettek lehetnének mindazok nélkül, miket oly eposzlő gondok közt haj húsznak, -— és annyi szép óráikat, nem emésztené föl a bánat, lelkűk nőm fáradna el a szüntelen való nyugtalanságban ; s ha olykor érnék is bajok, szerencsétlenségok, azok nem tetszenének oly súlyosaknak, mert az el nem laukasztolt, ép, oi ős kebel könnyebben mogbirná a szerencse for- gandóságaif. De közönségesen szükségeinket magunk szaporítjuk ; a napi események példái nem Intnak reánk ; fájdalmainkban makacsok vagyunk ; abban pedig mit. az ég ád, elégedést lelni nem akarmk. Ily viszonyok s körülmények közölt nem csuda hát, ha eltévesztjük az igaz utat és a pálya, melyen haladunk, csak töviseket terem. Es bányán vaunak, kik a nyugalmat magukon kiviül keresve, vágyaik ostromával küzködnek, holott annak a. kohol az igaz tanyája és a józan ész a 'legtisztább forrása és minden egyéb más, melyok nem innen erednek, csak a képzelődés hamis álmai s hazug fátyolképei a boldogságnak. Használd az időt és élj a jelennel ! igy szél az ész. Használd az időt, do gazdálkodjál vele ! élj a jelennel, de élni ne siess, igy szól a tapasztalás Es valóban ! az élet boldogsága o két törvényen alapszik ; ki az ész és tapasztalás ezen elveit egyesíteni tudja, kikerüli az önalkotta bánat keserveit, nem zaklatja föl óhajait nem lesz reményeinek áldozata. a ki- fokB82TI3&0U VARMEGYE statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy történetkedvelő esztergomi polgártól 1827 (Latinból fordította P. J.) (16. Közlemény.) R É S Z L K T Is S LEÍRÁS. Szent Tamás. Szent Tamás mezőváros a vár, rálvi város és a belváros között iszik, németül „Thomasborg“-nők novoz- j tátik. Eredete ép úgy mint a váré, j vagy a királyi városé, homályos. Ilibe j tő, hogy S7. István alatt lett alapítva; i mert ő ;• keresztény rabszolgákat a nemesektől kiváltotta, visszaadta sza.bad- j ságnkat s részint a, királyi várak körül ! alkalmazta, részint a főpapok szolgála tára rendelte, ezek régi törvényeinkben „mlvarnoku-ok név alatt jönnek elő. Hogy a szenttamásiak ily udvarnokok ■ voltak, Imre király oklevele is tann- I sil,ja, melynél fogva saját valamint atyájának lelki nyugalmáért a főpapok és más főrendünk beleegyezésével l‘20l-ben saját udvaírnokait, a következő évben podig Yob érsek közbenjárására a többieket a határ megjelölése mellett az érseki káptalannak adományozta. Szent- Tamás hegyén, mely körül a város fekszik, egykor hu onuovü prépostság S kanonok collogiumával volt, ezt azután a törökök vái-rá alakították át és jól megerősítették. E prépostságot időközben az érseki káptalanba kebelezték bo s a róla nevezett kanonok a sz. Györgyről és sz. Istvánról ezimzett prépostok után foglal bolyét s a Komárom mo- gyéhoz tartozó izsai uradalom jövedelmét húzza. E város a vár és a királyi város sorsában részesült. Török időben törökök és rácok lakták, kiket a háborús időben a keresztény katonák kizaklattak, ennek következtében a vár visszahódi- tásukor teljoson e’pusztull. Helyüket ezután a katholikusok foglalták el, kikot ismét a Ríkóczy félő mozgalmak szórtak szét. Mikor a béko helyreállt, ismét annyian jöttek össze, hogy jóllehet a hegy csúcsát és oldalait ellepték, még sem találtuk elegendő helyet hú zaik építésére. Lm kosainak száma 1828, kik 466 családot alkotnak s 275 ház ban laknak. Katholikusok számra vau nak 1572 lélek s a vízivárosi plébániához tartoznak, 2 ágostai, 1 bel vét vnllásu, 86 görög nem ogyesiilt és 262 zsidó, kiknek itt zsinagógájuk és rabbijuk is van. A lakosok földekkel nem bírnak, kivéve azon terű lot, melyen házaik állanak ; hanoin 1240 kapás nagyságú szol lő t művelnek, melytől a káptalani felügyelő tizedet szed. Legtöbben meste Rég-, k e rés kedés-, sz ő 1 oka pád ás. és borkezelésből élnek. A megyei ad 6- pénztárba fizetnek 623 írt 13 bal nyoL czad krt, a városi pénztárhoz 471 frt Az „Esztergom és Vidíko“ tárnája. Sopid/ 'fii tűi lő német Mitterwurzer Frigyes, ki a hires Laube lipcsei igazgatása alatt fejlődött s ki jelenleg Budapesten vendégszerepei. A magyar jellemszinészet Tóth József temetése óta fátyolba van burkolva s igy valódi áldás, ha valamely kill földi művész pillanatra enyhít az uj magyar génié varázsának gyötrelmein s az uralkodó léha vígjáték repiM tói ret a komolyabb múzsa lehel- lefcével felfrissíti. Miiterwiiizer játszik vígjátékban is, de eneinft szereplése is oly jellegű, mely elárulja, hogy ő nem a véletlen művésze, hanem az alkalmazkodásé, nem alanyias, hanem tárgyilagos, szávai jollemsziuész. Kitűnő ke- délylyel játsza vígjátéki szerepeit ueinkevésbó odaadásai és tei \szerűséggel is. Az utóbbiról az győzi meg a nézőt, hogy vig szerepeihez nem a maga kedélyét adja kritika nélkül, hanem a szerepből von el valami jellemző vonást és mely a szerep folya- j mán következetesen s azt más szerepektől elíitővé teszi. Egy könnyeim.i félj szerepében pl. oly noucbalenctí háuyavetiséggel járt kelt és beszélt folyton, mint, azok a derült bonvivantók, a kik élezés mondásaikat valami \ig káromkodásfélével szokták bevezetni és ha valamit roszul tettek, komikus komolysággal beismerik s boszankodnak, a mi nagyon szeretetreméltó. Igen ellentétes volt e kezeit hol midrágzsebeibcn tartó, liol 1 hossza S/Uikallut kétfelé sodró elegáns, humoros világfival ellentétben egy elmélyedt lassú szelidkedélyü zeneszerző, ki 40 éves korában házasodni szeretne és minden felvonásban megszólít egy-egy hölgyet az egyetemen vizsgáló tanár komoly állásával és kezét dörzsölve : mondja csak nagysád ! gondolkozott-e mír ön valamikor az élet; telni komolyabban ? . , . — és a kapott feleletre hasonlag vizsgáló tanári modorban helyeslőig biczczentve fejével mindig utálnia mondja: „Ugv ? Igen“ . . Ez az alakja olyan szórakozott, bogy mikor valakinek daezo- san azt mondja; „Megházasodom. Igen !“ — még egy párszor ismétli igen —■ de min- d;g nagy szünetekkel minthi meggondolá- sália került volna az ismétlés. A fölismer- hetlenségig elütő alak a most vidéki színpadjainkon is annyiszor adott Reif Rnfliiigen címszerepében. Ez alakja, másolata a porosz katonatisztnek. Folyton udvariasan hajlongó, salonias gavallér, de azért minden izében katonai merevségű gentleman. Midőn kézi podgyászával átmegy a szilien s egy hölgy j egszólitja, jobbjában esernyővel plaiddel,! baljában táskával katonásan glédába áll.1 Salonias és katonai dressurája daczára min-; doiikép jóízű hamisítatlan parlagi (iczkó, ki ba valamely ötlete jő s a fölött szive mélyéből nevet, dombom mellével fel böki hallgatóját, hogy nevessen már az is. De hogy kitűnő jellemszinész, azt a fra-! gédiábau mutatja meg. hol alanyias hajlamait szintén képes fékezni és számítása szerinti útba terelni. Mitterwur/.er tagadhatatlanul az inspiratió színésze, azaz kigondolt, és következetes tervén belíiI a pillanat ihletét teszi első sorba. Ezt onnét következtetem, hogy :i párbeszédekben, hol a ját- ■ szót a velejátszó játéka seg ti képzelmét I éleszti több fantáziát fejt-tt ki mint magán- beszédeiben és némely kevésbé érzelmes szó- I nokias részletnél, melyek sokszor szárazok lés felületesek voltak. De azért a felelősséget ő, mint minden elv szerint játszi) szi- I nesz, mindig elvállalhatja, mert ujszerű poin- tekkel ellátja szerepét s annak érkekes fejlődését és más művészektől való eltérőségét meg tudja adni. Ezért Moor Fezencze (Schiller ,Haramiában“) a hires Lewinsky alkotása mellett is kiváló, szellemes miida- rab. A mit L. parlagon hagyott, azt M. festette ki frappáns képzelemmel. Bármit mondjanak is Schiller ez alakjáról az érzékenykedő aes'hetikusok, hatalmas küllői alak azsnjszerü, akár egy sha’.sperei jellem a gyávaság tragikumának képviselője. Ezt sok színész ehjti. Hogyan? ügy, hogy azon helyeket, hol Ferencz megtérni látszik, nemes meggyőződéssel szavalják, mintha F. valóban szabad akarata szerint pirulna meg, E. csak ijedtében térhet meg. Egy régibb tanulmányomban irtain, hogy én (ki e szerepet szintén betanultam) egy helyen úgy indokolom e megtérést, hogy F. a kísértetektől félve javulást igér s mintha azok sarkában volnának visszanézegetve szökik ki a szobából. Senkitől sem láttam e felfogást, nem is ól- vasiam bámulatomra, most Mitterwur/er egészen igy csinálta és Moor F. tragikumát kitünően érvényre emelte Borzalmas rágondolni, a hogy óvatosan körülnézdelve,szófián lassan kiosont. Még több nagy momentuma is volt. s a költőt valódi teremtő ihlettel tudta kiegészíteni. Mily jellemző volt gyáva hunyászkodása. midőu Amália által szidal- maztatva nagyokat nyelve rakja zsebre a czimeket ! . . Mesteri tettetésében emelte ki nemkevésbé kitünően a gyávát — mert a gyáva utolsó perozig ragaszkodik a tel tetőshez és e tettetés is újszerű volt. Midőn apja elájul s ő örül, bogy most már ő lesz az úr. Miiterwarzer a szokásos öbégafás helyett némán beinté a cselédeket és szótlanul rámutatott a szinleg halottra. Bendkivül hatást tett ez uj leiemén, ü mozzanat. Ily el- térő volt a kerti elő:.ötben is, hol Ferencz Amália szerelmét a végletekig ostromolja, mig Amália pofon üti, sőt kard,ától is megfosztja. A német színészek itt Ferenczet | mind részegen léptetik fel, a nu nem is 'rósz. De már kijozanittaíják a jelenet végén. Mittervurzert még a pofon sem józa- nitja ki s a részeg ember módjára bizonyos tűnődésébe kerül, hogy acsatlarós eseményt önmagának mintegy constatálja. Midőn Amália kardját elveszi akkor is előbb nézi a hüvelyt, melyből a kard hiányzik azután pedig nem tudva mit csinálni, Amália elől vonakodva mormogással hátrál kifelé. E fogása által szintén szakít a döhoseu lundaban- dázva megretiiT.ló Moor előadókkal. Alakításában mindenütt sok az érdekes, újszerű, így pl. az, hogy második mono lógj fit, kere- veteu háttal fekve fölnézve mondja el. Amily élesen kifejezi ezzel azt mennyire elmélyedt Ferencz gázterveiben, oly élénk példája az annak, moiiuyire elmélyed Mittetwurzer szerepébe, melyből :ellemct alkot.
