Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 20. szám

i

szaállitsa. Törekvéseit siker koronázta,! mert részint ujitolt. részint újra épi i lóit úgy hogy Esztergomot méltán; lőhetett Magyarország legerősebb várai közó számítani.

Azonban, miután a vár Mária Teró-1 zia, apostoli királynő bőkezűségéből az esztergomi ét>ek tulajdonália ment át,1 Barkóc/.y Ferenc/ prímás, bogy basilica! és residentia építésére nagyobb terülő-j tét. nyerjen, megparancsolta, miszerintj a. falakat, bontsák le s a talajt egyen-! gessék; de mikor nagy készülettel hozzá fogott a terv kiviteléhez, a kér ' telhetetlen sors nagy terveit meghiusi j lotta. Hv desőiá 11 állapotban marrdt a 1 vár egész 1S20 ig, melyben a mostani., hercegprímás a falakat nagy részt, leromboltatta s mint említve volt, —!j igen nagy hasilikát épi 1 tetett. A terv|, szerint a vár alatt két igen nagy ( épülőt lesz a növendék papság számára , és 2d kanonokház, melyek közül már i 10 minden tekintetben kényeim,s és t külsőleg díszes ház készen all, kettő ] pedig épülő félben van. a Az évse k i v á. r o s. v E város Belső-város, vagy Yiziváros M iiak neveztetik Ezen elnevezésre alkal- s mat szolgáltatott e városrészben létező fi igen erős víztorony. Miuthogy a, vár t< nyugati oldalán épült s egyik oldalról ft a hegv töve, a. másik oldalról a Duna lezárta el. a viz felhozatalára és el tar- fi tására igen alkalmas volt. A főm. her-: t,: czegprimás 1882 ben majdnem ugyan-, azon helyen nevezetes gépet csinálta-j g< tott, mely a Dunából szilt vizet, 340 le láb hosszú csöveken át a. várnak 1000 A akó uagjságu vizmodeiiczéjébo felhozza, rá Minden órában 200 akó vizet képes lSé szolgáltatni. Ezen jeles műszorkezef, a Sr< Pold. Svoloda János cs. k. alezredes be és ni. k. főépítészi igazgató urnák a sz találmánya. — Mátyás érsek IV. Béla pl beleegyezésével megengedte, hogy e pl torony körül házakat építsenek s ezek U bői alakult város a víztoronytól vette el novét. az Ugyanaz bástyával ir; vétotte e körül határozottan nem állithaljuk, hanem gy valószinü. hogy a víztorony mellett más tornyok is voltak s hogy a vár- bit ral együtt e város is bástyával volt mi körülvéve. Annyi azonban bizonyos, át. begy mikor a vár törökkézre jutott, a pr a barbárok a vizivárost a királyivá th<

Egy napig nincs is nagyebi) ur rajtok kői kívül Európában. Nem dolgoznak, nem fo- gei gadnak parancsot, nem ismernek gazdát; géL de annál hősiekben isznak és rivalkodnak.

A legszájíisabb hősök a legalkalmatla- kid nabbak. Előre érzik sorukat, azért akarnak legalább egy napra érvényesülni, mert másnap már úgyis a kimustráltak közé tartoznak. A kik gúny tárgyai a mindennapi élez- mer nők, állandó fejezetei a hadmentességi adót sürgető végrehajtó fekete könyvének. Anti -- De azért vau az ilyen zajos napokban 1 egy kis Költészet, is. Különösen ha ott ke- bol lessük, a hol legkisebb a zaj. teli A városháza alacsony holthajtású folyo-1 fi sóján, "indjárt a kapu előtt asszonyi nép- söpi ség gyülekezik. Kisírt szemű anyókák, a kik búsan néznek maguk elé s bánkódó tok Piros Pannák, a kik merengve tekintenek F a nyíló kapu felé, honnan a Kerekes And- A lások lépnek ki. besi Vigasztalják egymást az érzékeny asszonyi 0 szív sokat mondó nyelvén. A

— Ne bándd Juliska, hiszen három év felel nem a világ. szén

— Sohase búsuljon Marosa néni, punk- — tumosan tudom, bogy Jancsit, nem veszik fi] be, mert a nagyságos alispán ur is inéi- kicsi letto van azután mórt kenyértarlónak ismeri resn a doktor ur is. érez

Ju iska az ő vasárnapi viganójaban olyan A/ el lágy últan néz maga elé, hogy még csak — egyetlen egy érzékeny szó kell s olyan ke- A seriösen zokog, akárcsak a hegyi patak. Janii Marosa néni már nem szégyenli könyeit fidvö és sir olyan némán és fájdalmasan, a hogy verse már az édes anyák szenvedésében meg bői van Írva, mikor egyetlen kenyériüló gyere- nyal) küket loszendöbe látják. mint Éktelen zaj keletkezik a városház folyo- mind sóján, mikor Mungó megjelel).Igyekszik kellő'

rostiak romjaiból megerősítették. A törököknek tulajdonítandó, hogy o városkából város lett. A török világ Hőjében állt benne egy muzulmán templom s eléggé rendezett házsor is volt látható. Kákóezy mozgalmak alatt e város teljesen elpusztult, mert nem csak ezek által ágyuztatott. hanem a várőrség lövöldözése által is sokat szón vedelt. Szent,györgymező oldaláról rohanták meg a íUkúczyak. Sötét éjjel a golyók által megrongált tornyon felmásztak, az őröket leülték s a vár os tromlására alkalmasabb pontot nyertek, tűzaknákat ásnak s a vár feladását ki •rószakolják Mikor a vár ismét, a, csá száriak kezére került, régi lakosai közül gén kevesen tértek vissza, hanem in- vábh uj lakosok telepedtek itt le, mert törökök után magyarok laktak benne,

;e mikor a, Rákóczyak szétszóró fink, aj magyarok helyét németek foglalták el, 1 gén kevés magyar és tót is volt köz) j ük. Must, a, németek a több ieket számra ézve felülmúlják. Számuk csekély, mert várbeliekkel együtt csak 677-en vannak agyis 123 család 62 házban, mind- yájan r. kathelikusok és mesterségből más kézi munkák készítéséből élnek, ért földjük nincs városkájuk fölött lé- 3ző kis szigetet kivéve, melyen 34 és 1 kaszás rétség és 59 holdnyi területű '.lók varnak. A megyei adépéuztárba

0 iiek 437 fi t 28 krl, a városi pénzelni 330 frt 56 kit,.

A főpapok némely kiváltságokat, en- i Hólyo/tok nekik, melyek miután okve leik el vesztek, las,san ként, elenyésztek, varoska nem kis részét, képezi a ki - lyi éléstár, molyét az őrség tett szűk gessé és a jezsuiták társháza, kiket écliényi György érsek 1687 Ami hozott v — Házuk mostan primatialis |x ékhellyé van átalakítva, a mostani ehániai és ideiglenes ca t h di a l is tem i om is azelőtt a jezsuitáké volt. — j gyahazoii Széchényi még a jezsuiták j itt, ferenezrendi zárdát is alapított 1 on ezé!Lói, hogy imáikkal a királyi lv »yvert a törökök elleni harezokban v őzelemre segítsék. s Volt, házuk és templomuk, az előb- eltörlósük után a hires 33. számú v gy. Jegio nevelő házá vá alakították i A főméit. Rudnay Sándor herczeg-j más a vallásalaptól megvetve s a'0 mlogiát végzett clericusok itt, képez

nolysággal végig törni a jókedvű törne- Q i, mely nagyobbrészt sorozásra kerülő le- yel(b<d áll. J'

— Nézzétek csak ezt a kis pattogatott criczát ! ki

— Huszár lesz belőle ! y.

— Ez azután a fene gverele !

* Ili

— Hoztál széket is magaddal, különben

' se látnak ? ,

— Gynkd el a zsebedbe ezt az óriást1 ris !

’öbbről többre sorakozik a megjegyzés, Jé találóan, hol nyersen, a hogy az már

C. “ | u

íungó csak tör s önérzetesen nézi le a 0 ed éket.

— Csak kiabáljatok, máma úgy is napo- ve ian ! yp gyszerre csak szólítják. p(r

városház kapuja nyílik s fifuugÓ & rran, hogy senki se látja. e' daföu gyorsan végeznek vole. r<il föladott kérdésekre kurtán és bátran mosolyog a mosolygókkal s farkas Es et, néz a gúnyolódokkal. ^

— Untauglich! Törlendő! Mehet! . ungó nem mosolygott. Kapkodott egy R s t maga körül, mintha ólombetűket ke- íl .

a mikkel ki tudná szedni azt, a mit

mé

.után ajánlotta magát s hősileg köszönt:

Jó napot !

nyomdában óriási óvál.iókkal fogadták. Rs/ íirio, a kedélyes kurjantó, rigmusokkal no^ zölf.e. Móni a gyerek coliága üdvözlő áld t szedett ki a tiszteletére plakát hetük- nos fiím.gó megint, visszaállt a legalacso- }1;ir ) szekrényhez s annyi sajtóhibát szedett., / a ki néhány könycseppen keresztül °S ént duplán lát.

KÖRÖSY LÁSZLÓ. sze

1

tettek fovábh ; itt volt íi primatialis egyházi és világi levéltár, itt lakott a levéltár őre, ki egyuttal könyvtáros is volt. A Pozsonyból ide szállított a kö rölbeliil 20 ezer részint nyomatott, részint kézirati kötetből álló primatialis könyvtár a volt ferenezrendi templomban helyeztetett el. Ugyanazon templom sekrestyéjében vau az érseki káp- íalau levéltára, is. Vannak még más )zép, Óké: többnyire urasági házak.— Említés nélkül nem hagyhatjuk a meleg forrásukat is, melyek a duiiapart egész hosszában, magában a városban három helyen Imgyognak : az északi oldalon, a legszélsőbb szögleten oly rohammal jön ki a viz a földből, hogy malmot is kúpos hajlani, ez valamim a fürdő közcélra vannak szánva, A másik forrás déli oldalon, a bástyákon kivül látható, — melynek hasz nát a Máriáról címzett, fmenerendiek poszt,ókészitői veszik, a harmadik forrás szintén dél felé, Szent, Tamás mezőváros határán, egy szögletben a Duna partján vau. Gyermekkoromban még malmot hajtott, de az egész helyet, 38ak sár, omolj és sűrű nád fedte még vagy 30 évvel ezelőtt, gr. Sándor fin tál megvette, sok száz tölgyfát a földbe veretett, földet, hordatott s igy szilárd alajt teremtett,. A forrást medencékbe rezetto és föléjük fényes fürdőt, épít etet, az egész tért bofásitolta és virágokkal kiültette ; azonban az ily nagy Yivadsággal végzett, munkát az idő vas- oga felemésztette.

Most, e forrás kalló malmot, hajt.

Két közgyűlés.

Ma délelőtt, két nevezetes közgyűlés ónja, össze városunk erdőkéinek kiválói é pviselőit.

A városház tanácstermében első sor- J an is önkéntes tűzöl tó-ogyesiilétünk J irt közgyűlési, j Ön kén les tűzöl tó-egyesül e tű n k, min t ‘gkiválóljb és legrégibb tűzoltóságunk «lóban méltó arra. hogy minden ne- ezetosebb élotjeladását íigyeleinmol ki- i érjük.

Önzetlen buzgalmu polgárok sző etségo, reális vezetéssel, megbízható j lap kon, kapcsolatos össze;,ári ássál. !| Városunk védői a legpusztítóbb elem , lenében, életük koczkáutatásávil ami ö etünk és vagyonunk niegmentői. 1 Tartozunk tehát nekik hálával és j ismeréssel, de annyival is, hogy hozzá ruljunk az egyesület föntartásához. n Az egyesület beszámoló é. újjáalakuló k izgyiilésóhoz csak az az üdvözletünk 1 m, hogy emelkedjék és virágozzék még t igyon sokáig az az üdvös intézmény, a

oly városunk ó tál inára van hivatva. f< *

|

Ugyancsak ma délelőtt tartja közgyfl- d sét a Takarékpénztár, mely az idén t i meg működése négyvenesztendős óv- a 'du lóját. le Egy ember pályat.örtéimtében is ne- - zetes és tiszteletreméltó fejezet négy- S7 nesztendei közérdekű munka, hát még 1 y intézet történetében, a hol a leg sz rékenyebb emberek egy phalanxa so- gí főzik. d; Takarékpénztárunk össze van olvadva cs ztergom és környéke negyven észtén fá fejlődésével. Innen fakadt a hitel hí ő forrása, a segély első jótéteménye, ge ólét megalapításának első törekvése, m A Ta karók pénztárak jótékony hatását ni g az intézmény legnagyobb ellenesei no kénytelenek elismerni s különösen az T; tergomiét, mely a város közönségé- va első sorban, a közügyeknek hozott Re ozatokkal másodsorban s a város esi- pa ilása körül sze zeit érdemei által VI mád sorban mindnyájunk elismerését he háláját vívta ki. ve Negyvenéves pályafutásához őszinte let rencsekivánatun/fkal csatlakozunk. pb

Olvasó asztal.

— Jókai fii 6 r a világirodalom e i nagy alakjának ujabL regé n y e i fc j o'c-íó füzetes kiadásban bocsátja közre Révai , Testvérek könyvki.adóhivatala Budapesten. At. a czél lebeg a kiadók előtt, hogy a Halhatatlan költő ragyogó müvei bejussanak nemcsak a gazdagok könyvtárába, hanem a szegényebb sorsnak könyvpolczaira is. Bírhassa azokat minden magyar ember, Jó.cai alakjaiban és bűbájos nyelvében lássa, szeresse hazáját megszépülve, a költészet fényével megaranyozol tan. Jókait nem elég kiadni. Jókait el kell terjeszteni. E/t tűzte maga elé a kiadó c/.ég s mindent meg fog 1 tenni, l.ogy a közönség Jókai müveit minél olcsóbban s minél élvezhetőbb alakban kapja. A szöveghez J ó k a i R ó z a (az ünnepelt, iró leánya) tó ja rajzolni a képeket, melyek természetesen jobo, igazabb magyarázói s hangulatosabb kísérői lesznek a. költő alakjainak és szellemének, mintha idegen kéz rajzolná, saját, némelykor nagyon is elíró felfogása szerint. A vállalat a költőnek csakis azon müveit lógja közölni, melyek eddig könyvalakban nem jelent e k meg és csakis a lapok tárcza hasábjain láttak napAligot. Az eső mii mellyel Jókai Mór újabb reményeinek kiadása megi nini : , A lőcsei fehér s z- s z o íi y c/imú ötkör-tes regény a nagy költő egyik legnagyobhszabásii, legérdekesebb alkotása A vattaiul 2 es féi jvés, naoy uyolcz drétű füzetekben fog megjelenni, mé»’ pedig egyelőre kéthetenkint egy füzet. Egy- e g y f fi ze t ára 25 k r. Megrendelhető minden hazai kőinvkereskedésben. Előfizetési á - a : Égé>z évre (26 füzet) 6 ft. Félévre (13 füzet) 3 It. Az előfizetések leg- czélszerübben posta utalványon küldhetők be a ki dóhivatalhoz : (Budapest, IV. váczi ilteza 2. sz. a.)

— V ö r ö s m a r t y Mi h á 1 y összes müvei. Melmer Vilmos, ki a Petőfi füzetes kiadása által nagy érdemeket szerzett, egv uj nagyszabású vállalatot indít, meg, Vörösmarty összes müveinek füzetes kiadását. Vörösmarty nem csak korának volt, legmag- vasahb költője a hármas bérc aljún s a négy folyó inei.téu. AI kői ás-,d örökbecsßek maradnak nem c-uik azért, mert. ál menetet, képezlek a szigorúan vett ó-klassziczitásból a nodern költészet gazd ig mezejére, nem csak ízért, mert epik.ii müveiben, melyek a mulat, tükrözik, a nemzeti eszmék leghatalmasabb prófétájául tűnik elő, hanem azért is, nert forma és lényeg dolgában egyetlen niive sincs a liilhatatlnnnak, melyen meg io volna a nagy szív, nagy elme igazi zo- náncza. Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa

— ez a négy név az, melyeket bálával bá- nulattal, rajongással követ minden magyar lonfi s honleány, s a kik a nemzetre való tatásuknál fogva nem balnak meg soha. nig magyar él e PMdön. Arany és Tompa sszes költői müvei részben már megjelenek. A kiadás rendezését Gyulai Pál ezet.1 és jegyzet,ezi Az egész mii nyolez ötéiben jelen meg és pedig úgy, hogy f. vi május havától kezdve minden k t hó- apban jelen meg egy kötet. A nyolez vas- os kötetnek ára : f íi zve 20 frt, p o má s d i s z k ö t é s l> e n, arany metszéssel s vágással 3 0 frt. El ő fizet é s i árul forint k ü 1 d fi ti d ó be. mely összeg /, utolsó két kötet szállításánál levonásba )g hozatni.

— Szellemi Szál mi Szeletek. Bologult Győri! Iván stílusára emlékez- d a követke/ő felitivás. „01 v asinányok lélek táplálószerei, melyeket az értein ismeretekké, gondolatokká emészt.“- Ezt, mondja a psychologns. Van erencsém előállnni egy Ízletes el k i-u v. s o n n á, v a 1, melyhez a elletni vadakat tolipuskámmal pufo- itUm össze s apró gondolatokra vág

1 va, paprikás viccekkel, nevetésre iklatidó humorral, magyaros izü Írókkal fűszerezve, azután finom papir- ivelyhe töltve, könnyebb élvezés vélt tizenkét darabra szeleteltem. A inka cime : Szell e in i S z a I á i-S z o 1 e t e k. (Egy porció humoros vei la.) összeírta Don V i g o l o. r tál ma : I. A bolt.osleány. II. Hol u a kakas ? III. A vad tudós. IV.

>vid ideig tartó szív viszony. V. A ttogányok szerelme. VI. Bolond Kóbi.

I. Kölyök szerelőin. Vili. Szoros lyek. IX. Cincér Heraklius. XL Ki- ves/ott, össze. XI. Az egri díákó- ből. XII. Köszönöm. Ráadás : Edj őszi. A 10 12 nyomatott ivro terjedő

j