Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 18. szám

rillt kerül szénUsitósro. Kp azért imli- tolták meg a mozgalmat., molyét, a, helyi sajtó részéről is ürömmel fldvözlillik és helyeslőnk s őszinte óhajjal kívánjuk, hogy a dorék mozgalom diadallal jutái mázz,a iparosaink jó törekvéseit. Az ors/atggyüléshez intézendő követ­keze felirat különben legvilágosabb.tn o mondja az iparos mozgalom méltányos kívánalmait : Mél}lu tisztelt képvise'ő ;áz ! A magas kormány által a képviselő­házhoz benyújtott ipartörvényja vaslat Esztergom összes iparosait sem hagy­hatta érintetlenül. Mig egyrészről há­lával és köszönettel adózunk az abban foglalt némely jói rá mű célzatnak, ad­dig másrészről a legfájdalmasabban f Ijujdnlunk az iparlörvényjavaslat hi­ányai miatt Nem soroljuk elő o he­lyütt azon hiányokat, mert hisz azok a f. 1884. év február 17-én tartott orsz. iparosért'kezlet által a képvise- lőházboz benyújtott kérelemben körvo- iiilozva vannak, de kiöblítjük, misze­rint azon kérelemhez Esztergom összes iparosai egyhangúlag hoz/ájárultak és annak a mélyen tisztelt képviselőház által leendő figyelembe vételét alul írottak, mint Esztergom összos iparo­sainak képviselői a legmélyebb alázat tál kérelmezzük. Iparunk és iparosaink éppen a jelzett hiányok miatt a legmostohább sorsban vannak. 12 év óla az ország minden vidő kéről mindig fokozottabb mértékben hangsúlyozhatott az iparosok erőt meg­haladó küzdelme a megélhetéssel szem­ben s midőn a 1 üzdeleinl ea már-már kiméi ülünk, megjeleli egy törvényja­vaslat, mely Damoklos kardjaként lo- beg iparunk és ipa o-a:nk fölött. Miután a benyújtott törvényjavaslat jobb sorsra méltó ipái ügyünk életerőt a. ■ide i a-roaut Történetek és stalistikáfc adok róla, mert nekem is volt egy kis részem ben­ne, a mennyiben végig fánczoltam az < gész farsangot. Mindenek előtt constatálom, a mit má­sok constatáltak. Hogy az idei eszter­gomi farsang valami rendkívüli, valami szokatlan elevenségü és esőmé nyes egy farsang volt, Carneval lig mindig diadallal járt, útjában mindenütt a legszebb rózsák nyíllak s nyomdokában a legaranyosabb fiatalság sorakozott. Tizenöt nagyobb vigalom befejezett töriónoto van előttünk. Veszem sorjában. Az első bál jnn 19-én a Fürdő ter­mében a polgári bál volt. Nem túl- népes, mert csak 36 pár tánczolt mind össze, de túlságosan jókedvű különösen a vége felé s azonl<Ívül még pompásan jövedelmező, tűzoltóink fiumei tanul­mány kirándulásira. A második bál jan. 26-án a gazda­bál volt. Előkelő ízléssel, pazar fény-j nyel, pompás rendezéssel. Hetven pár! tánczolt, tizenkét először hálózó hölgy j jelent meg, két zenekar húzta s az első e!ito-bál volt a letűnt farsangban, j Harmadik eseményül Írhatjuk a jan. 2 7 -1 k i s ó t a h a n g v erso n y t, mely a , gazda bál másod szivárványa gyanántj tinit föl. Harminczkét pár tánezos mu­latott benne. A fobr. 2. dal- és zonekodvelő! egyesületi estély a Hadinger- féle! nagy teremben az idői farsang légiié-i pesebb vigalma volt. 112 pár lánczolta a négyeseket 5 ik vigad inul ugyanaz nap az ipa- r os i fj ii sá g b á 1 j át jelöljük meg a Fürdő nagy termében. A szépen láto­gatott vigalmon 86 pár mulatott. 6 ik fejezet. Febr. 6 án a tanuló i fj uság n a g y t á n c i p r ó b á j a a Fiir :lő termében kitűnő sikerű, majá is izü, fel legt ölen vidámságu egy estély volt, melyen hetven pár és párocska lej tét to i tánezokat. Het(‘dszer em lithe tjük a Polgári 31 vasó-kör közvacsorás farsangi niu 1 ut­ói gát, mely érdekes specialitás volt a naga nemében. 8-ik farsangi eseményünk volt febr. ) ikén a kereskedő ifjak bálja ombolával és páratlan jó kedvvel. A 11 tombolulárgyat váró unk hölgyei lüldték be, a vigalmon ugyan csak 36 )ár mulatott, de az egyesületi könyvtár arára mégis közel 160 frt maradt. 9-ik ponl.AZenoi Kör estélye. Miniatun-bálocska, do a busz pár táu- ezos nem egyhamar feledkezik meg róla. 10 ik esemény. A tiszti tánc/- koszőrű febr. 16 án, fényes és jósi kerti elite mulatság volt. A gazda bál hetven párt s a tiszti-bál harminezhat párt egyesitett, do azért annál heve­sebben és kitartóbban folyta vigasság. A másnapra rákövetkező séta hang versenyen 30 pár vigadott, de a farsangolókon kívül a hangversenyt zsú­folt, torom hallgatta. 12-ik rész. A febr. 23-iki casinoi estély az idén nagyon szerencsés gondolattal tudta idei vigalmát erede­tivé és sikerültté avatni. Műkedvelői előadása pompásan sikerült s 36 pár tánezosa élénken járta. 13 iknak jutott a fébr. 24 iki Zé­nói K ö r b e 1 i estély, molyén 30 pár kedélyesen és emlékezetesen vigadott. Ugyanaz este a Fürdő nagy termé­ben a n a g y tánc z p r ó h á t hasz­nálták fid ürügyül, hogy 36 párral ki mulassák magukat a jókedvű polgári elemek. Utoljára, de csakis sorrendben utol­jára és 15-nek, de ismét csak sorrend­ben 15 nok következett el fobr. 25-én adui- és zen e kedvel ő-o gyo- s (1 I o t estélye. Faisangzáró vigasság volt. 76 pár, meg páratlan jó kedv járta. És ezzel ki van. A mint látjuk több kellős vigalom inai van dolgunk. Két polgári bál, két gazda vigalom, két tiszti vigalom, két dal- és zenekedvelő-egyesületi estély, két zoneköri-e&tély s két tánezpróba. Egész egyedül nem is maradt egyéb, mint a kereskedő bál, a casinó-ostély s a polgári-kör vigalma. Ezek közül min degyik a maga módjával igyekezett is specialitás maradni. És most befejezzük a farsangi ez k- kozést. Sajnálkozva búcsúztunk el Carnevál- tól, nehéz szívvel szép Uínczosuőiüktől, vigasztaló mosollyal a jó mamáktól s azzal roboghattuk el Carneval horczog saját külön villám vonatát, hogy — Sohase hal meg az idei aranyos farsang “inlóke ! GASTON. A nőkről s a nőknek. (India XII. törvenjtáblája.) I. Férjén kívül a nőnek a földön nincsen más istensége. * II. Legyen a férfi még oly vén, nU, támadja meg, ösztönözte!ve az élethez való ragaszkodás állal a 12 ik órában azon legalázatosaob kérelemmel járu­lunk a mélyen tisztelt képvise őliázhoz kegyeskedjék a magas kormány által benyújtott ipart orv ónyja vaslat törvény- <rőre emolésénél a fennehb jeleztük érsz. iparosérh-kezlet, által bon \ új to tt kérelmet nagybetű figvolmökro mél­tatni és a benyújtott javaslatot annak értelmében módosítva törvényűvé emolni. Esztergom 1884. év február hó 25. tartott általános iparos-értekezlet meg- hizásáhól. Döczy Fér ncz s. k. elnök. Major János jegyző. Ivisszataszító és darabos, sőt ha szerelmi j kalandok következtében minden vagyo­nát eltékozolja is : » nő mégis minden cselekedetét és go d daiát odairá.iyozza, hogy férjével akként bánjék, mint urával, parancsolójával, mint istenével. * Hí. Ki nőnek született, az teljes életében engedelmeskedjék Mint leány atyja előtt hajoljon meg, mint asszony férje előtt, mint özvegy fiai előtt. * IV. Minden férjezett nő gondosan kerülje azon férfiakat, akik szellemi és testi előnyökkel fetrnházvák, s iráutok a legislegcsekélyohb figyelemmel is vi­seltetni őrizkedjék. * V. Sohase engedjo meg magának a nő azt, hogy férjével egy asztalnál üljön; sőt, altban találja fel legnagyobb megtiszteltetését, ha ő azt, amit férje neki hagyott, elköltheti. * VI. Ha férje nevet, ő is nevessen, és sírjon, ha férje sir, * VII. Minden állású nő, kivétel nél­kül, férje kedvenc ételeit saját kezei vei készítse. * VIII. Hogj’ szemének kedves legyen, fürödjék meg minden nap először hi­deg, aztán pedig sáfránvízben ; haját fésülje és kenje mug ; szempillái szé­lét anlimoniummal kendőzze s homlo­kára veres jelt fessen. * IX. Ha. félje távol van, hőjtöljön, földön li íjon s minden ékszertől és piperétől tartózkodjék. * X. Ha férje hazatér, ujjongva men­jen eléje ; rögtön adjon számot maga­viseleté, szavai, sőt még felől is. * gondolatai XI. Ha férje őt megkorhol ja, szidja, adjon hálát jó tanácsáért. * XII. Ha férje megvori, türelmesen fogadja el a fegyelmezést és megfogván kezét, csókolja alázatosan és kérjen bocsánatot tőle azért, hogy moghara- gitá. Q\j'ón(fy\jéie t. Carneval herczeg befejezte uralkodását. Pieső egy uralkodás volt. Óriási költségvetésűben legnagyobb tételét láttuk a jókedvnek, mehet uzsorásán is kamatoztattunk. Eltávozott más világra. d-> azzal a remenynyel liz csuk időszerű találmány. „Igen — felelt a bizottság másik tagja •— de lm a ke esi zás kevésbbé böditó is mint a riogatás, még sem szabad megen­gednünk, hogy az elektromosság egész éjjel kocsiztassa a gyermeket.“ ,L"het —v'szonzá a föltaláló — oly te­lpet alkalmazni, mely legfölebb két óráig n ü í ö d i k. “ Ezt azonban oly tökéletlenségnek nyilvá­nították, hogy az egész ügy abba marad, ha a feltaláló egy pártolója uem szólal meg ekképrn : „IK az istenért, uraim !Önök, éppen önök fo ják az elektromosságtól megtagadni a köpess« get. hogy a kocsit éppen a kellő pilon tnan megindítsa és meg is állítsa? Én rögtön n ondok egy módot, mely által ez elfőhető. A gyermek ugyanis csak akkor kocsikázi ndó, lm sir Én tehát, a gye/mek1 feje fölé egy, a telefonhoz hasonló készü-j léket alkalmazok; tudniillik nagyon finom! vaslemezt rendkívül közel egy merőlegesen! álló vasrndhoz. A sirás hangja a vaslemezt, rezgésbe hozza, miáltal (ha elég közel van a rndhoz) a indát majdnem folytonosan érinti, t. í. 5—8 százszor egy másodpercz- i ben, mert a gyermek hangja annyi rezgést lesz. Ezen érintés zárja már most azt az aramot, mely a kocsit hajtja. Természetes, j hogy az áram megszakad, a mint a sirás abbamarad. Maga a telefonos készülék pe-1 dig magára a kocsira van erosive, hogy a gyermek feje felett legyen, és a hangot' felfogja.“ Ez annyira megtetszelt, hogy az ameri- <ai fel la'áló azonnal szerződést kötött kixo- ■'ilŐjéve', u elv szerződés szerint itt előadott elve alapján előállítandó 500 ezer darab automatikus gyermekkocsi készítéséhez van joga, mely jogért d írubonfcint 2 forint jár a rögtönző feltalálónak. Látni való hogy mily nagy gyakorlati fontossággal bir az elektromosság, ha általa egy negyed óra alatt egy millió forintot lehet szerezni. Az automatikus gyermekkocsival kapcso­latban felhívom az anyák figyelmét egy, ta­lán még fontosabb találmányra. A vászon nem vezeti az olekt,romosságot. Hogy ha tehát a csengetyükészülékbe veze­tett di ói ok egyikét elvágjuk és egy kis vá­szonlepedőre erősítjük, akkor az áram meg van szakítva. De ha a vászon megnedvese- dik. akkor vezetővé válik; tehát ilyenkor az áram a csengetyiit megindítja, mert az áram az egyik drótvégből a nedves lepedőn it a másik drótvégbe hatol. Ki ne gyanítaná e sajátság célszerű al- kalmazhatását Addig ugyanis mig a gyer­mek szárazon fekszik, az árá n mog van szakítva, a minta lepedője megnedvesedett, a mi épp oly ártalmas, mint kellemetlen a zsenge csecsemőre, az áram azonnal záródik és a csengotyü lármája jelzi, hogy a gyer­mek a kellemetlen szituációtól megszaba­dítandó. E kétségkívül praktikus és egyszerűeknek is nevezhető találmányok után egy, épp úgy alkalmazásában, mint szerkezetében különös, sőt furfangosnak nevezhető találmány be­mutatása követkozett. Már a feltaláló meg­jelenés o és előadása is arra valló ti, hogy itt különös dolgokat fogunk hallani. „Itt van — ke/.dé becses kézmozdulattal — egy vékony ruganyos fémlemez. Látják «•s beszedet valódi pathosszal folytató, — az, hogy én este megtudom, hogy nőmet átölelte-e valaki ? Bizonyába nevetésben törtek volna ki a bizottság tagjai, lm az idegen oly meggy ő- ző és részvét.ge ijesztő módon nem árulta el a mély fájdalmat, mely benne ilyen talál­mány eszméjét megéri el hété. „Nem lesz tehát többé szükséges, — igy folytatá — nem lesz kikerülhetetlen átok, hogy a féri a bizonvtnlanságtó! halá­lig zaklatva, az őrülésig gyötörtessék Do még ennél nem állapodom meg. A titokban bele'a/rt ]>• ellhettek alkalmazásán kivül íreg az időt os meghatározom, hogy ez az átko­zott aljas cselekmény mikor történik saját lakásomon. Mire egy régebb’, az isten áldá­sa által küldött találmánnyal, a revolverrel, a kellő igazságot mindkét félnek ki is szol­gáltathatom.“ „Uraim, — szólt közbe az elnök — én azt hiszem, hogy nagyobb veszedelmet a kiállítás sikerére nézve — —“ „Uraim, — szikitá fél be az előadó — reményiem, nem fogja tőlem megtagadni. Imgy találmányomat végig előadhassam ? Éi vezető fonalakat szövettem a szőnyegem­be, a milyeneket aranybimzésekre szokás használni. A szőnyeget titkos vezető által összekapcsoltam a szalonomban elhelyezett telefonnal. Így a szőnyeg bármily helyén záródik egy elektromos áram, az a telefonba vezettetik. Ismeretes dolog pedig, hogy igen gyenge áram is tisztán liallLató zúgást idéz eíő a tebd’onb.m. Un tehát az irodámba ve­zetett telefon zúgására kocsiba votottom ma­gam — — és (itt mintegy magához tért és ) uraim, igen ruganyos, akár az aozél. Az i egyik oldala acéUzinü is, de a másik réz- : szinti, a mi onnan származik, hogy ez a le­mez tulajdonkép nem is <»gy lemez, hanem i kettőből áll, sőt a kettő közé egy vékony i szövetlemez is bele vau szorítva. Ha jól megnézik, látni fogják, hogy a szövet vége ki is áll. Előre bocsátom, hogy ez a szövet ■ a levegő nedves>égét nagy mértékl en magi­ba szívja, de nem annyira, hogy a belé páczolt festéket feloldja- íme ebbe a fehér . vászondarabba burkolom, de a vászon tiszta marad. Itt van e kis készülék párja. Vilá­gos dolog, ha az első rezét összekötöm a ; másodiknak aczélával, akkor elektromos t°-, lepem van. Ez a telep már most, a mint [ ; i működésnek indul az áram, vegyi hatásánál j fogva felbontja a szövet festőanyagát és aj , vásznat, megfesti. Természetes hogy az ősz- | szeknpcsolásra, melylyel ezt a sajátságos | telepet működésbe hozom, nem kell drótot használni, hanem elég, ha az egyik kezem­mel az egyiket a másikkal a másikat érintem, így vezető teremmel létesítem a kapcsola­tot. íme, ha megteszem, rövid idő alatt a vászon megmutat ja a működés nyomát. Nos, uraim, nem gyanítják e készülék alkalmaz­hatóságát ? Nem ? Tehát megmondom. Ez a kis lemez, a mint alakjuk is mutatja, j kilünő minőségű — füző-planchette. Igen az. |i Ha a nő ilyen planchette-párt hord jobb és ó baloldalán, akkor a két oldalvezetővel való j I összekapcsolása által a vászon körülötte h megszinesedik. Nem fölséges ez ? „De mi 'egyen ebből az istenért?“ —jj kérdők csodálkozva a tudós urak. < „Mi legyen ? Az — és itt fájdalmas te- . kintotéből az erély hatalma sugárzott szét ;

Next

/
Thumbnails
Contents