Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 17. szám
Esztergom, VI. évfolyam. 17. szám. Csütörtök, TÖ84. teli már 28-án MeG.IEI.ENlK HETENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész évre fél évvie . negyedéi10 ELŐFIZETÉSI AH Ehys szám Ara 7 kr.- ItrVárosi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 35' |,ovű ti Tip ' R7.elliimi ins'/.út, ilh-IÖ l(ii'/.lum(.‘iivi,k küMomlSIr. KIADÓHIVATAL: jS 7. ÉC 11 EN I-TÉR ^., IkivjL í, ||i v:iI:i:Tos s :i nngnu lűnlet.ósolí, a u y i IM őrliii szánt It fi*— Iüiiiimiyok, elííli’/.cLi’si |h(nzuk és rculíimiílások infózoinlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIM HÍTÉR EK :| MAOANIIIIIDKTIÍSKK 1 szótól 100 sv.óiir — fif 75 ki . niuíiállapod :fl sv.orint íoliolő IOQ—200-iií . 1 „ M) „ I“ííjiiIáin'iiMilil'.ia k<"i/.olf‘*tu«‘k. 200—ÜOO-ig . 55 „ 2r, „ ’ ----l lólyojolíj í*0 kr. N V I LTTIÍIt sora 20 rir. A testi büntetésről. A gyermeknevelés mindenhol a legnehezebb feladatok sorába tartozott. Tudja, érzi ezt mindenki, azért ügyelnek is az iskolák körében nyilvánuló elvre országszerte mindenütt féltő górni dal. vigyázó aggodalommal szülők, nevelők s tan ügy barátok. Nem lesz talán érdektelen a neve lési elvek történetére némi pillantást vetni s reprodukálni hazánk egy kitűnő paedagognsának, a testi büntetésről irt és legújabban megjelent művéből az erre vonatkozó részt. A történet a jelen tanítója; megtanít arra, mit kerüljünk és mihez ragaszkodjunk ; a régiek hibáira és előítéleteire figyelmessé tesz és haladásra buzdít. Vessünk csak egy pillantást az emberiség történetére,intézzünk o tárgyban is kérdést hozzá.Kérdezzük, hogy mórt alkalmaztak a szülők a régi korban botot, korbácsot és inás kemény testi büntetéseket gyermekeik nevelésénél ? Av.t találjuk, hogy az nem aliöl cseségnek, liánéin a durvább, vadabb ‘erkölcsnek kifolyása volt. Akkor még nőin tudták a gyermo- ílreket szép nemes példa, szeretetteljes {szoktatás s érdekes oktatás által nevelni. Nem tudták a kellő tekintélyt szellemi tfensőbbség által kivívni, azért testi fen •' többségüket, fizikai erejüket éreztették ;a gyermekkel. De épen azért a gyer- rmoki engedetlenség és ellenszegülés álltai atyjuk haragját csak fokozták s ez iingeriilt állapotában mind erősebb-orő ísobb büntetésekhez nyúltak, A középkorban, a tűz- és viznróbáktelen rontó eszközök; inog vesszővel is csak utolsó esetben egész önmér• I í sók lettel kell élni: itt is csak erkölcs-' 1 telenségek orvoslásában, soha nem ta-1 uulási fogyatkozásért; mert a kit a józan zezetés s czélszcrü ösztön által aj tanulásban tehetségéhez aránylag nem lidiet elővinni, azt az ütés nem fogja előrehalasztólag bölcscsé tenni; csak aí többszöri erkölcstelenséget, vissza tar-! tóztatólag, lehet szolid ütéssel is lény iie»i. Ezen időtől fogva az utolsó félszá- ziplbau történt bámulatos általános haladásnak daczára az iskolai büntető-1 rendszer nálunk nem tett nagy előir.o-: netelt. Igaz ugyan, hogy a m. kir. j kormány az iskolai fegyelemre vonat-j kozó rendeletében a használandó büntető felsorolásánál a testi büntetést fel nem említette. De ennek daczíira nálunk még a legtöbb paedagogiai iró a festi büntetést, ma is czelszcrüuek és szükségesnek állítja Az előbbi évtizedekben a korbácsi .(in totós még rr.iuden házban divatozott; ma. mái a müvei- j tebb családoknál liumamusabb szellem urakodik ugyan, de azért a testi bűn-1 tetésr. a, legtöbb házban kivált a jó de ideges anyák czélszerütlen módon és alkalmatlan időben alkalmazzák. •—i Még most is a megboszulás érzelme az első ok, még most is a természeti ősz tön a verés indító oka. A vasárnapi munkaszünet. (Közegészség! szempontból.) (befejezés.) Az omlitotfcekoii kívül még a, családi kör is méltó boly hol a várni rnapot megünnepelhetjük, a hétköznapok foglalatosságaiban kevés idő marad a mim- -r: r-- ■ ~ ----- - - . —— kai való rettenetes kínzások időjében, az iskolai fegyelmezés is igen kemény volt. Az iskolai fegyelem ezen időből való kópét az 1540-ben megjelent és „Sieben böse Geister, welche heute die Dorfschulmeister regieren“ czimii röpi- rat következő szavakkal adja: Ha az iskolamester a hóhér tisztét végezi, azt a szegény gyermekeknek türelemmé kell viselni. A gyermeknek le kell feküdnie és a tanító a következő mondatokkal kiséri a botütésekol: Nomíitiv Log dich ! Genitiv Streck dich ! Dativ Über die Bank ! Aceusativ Mach's nicht lang ! Vocativ Es that mier weh ! Ablativ Thu’s nicht mehr! Kínozták a gyermekeket különféle testi büntetésekkel azon hitben, hogy ezáltal a gyermekeket,javitják. Hűbérié németországi tanító a 18. században irt önéletrajzában maga beszéli el, hogy 50 évi tanítói működése alatt 20 000 arczcsapást. 91 1.427 bot ütést, 124.010 vessző-, 2093S vonal.tó-ütleget, 7905 pofozást, 1.1 58.800 fej beütést, egyszóval 2,223.140 iitleget oszlott ki. E században végre az állami, a katonai fegyelem szelidebb leit és a szc- lidebb erkölcsök nagy befolyást gyakoroltak az iskolai fegyelemre. Már 50 évvel ezelőtt Varga János tanár, az 1837-ben megjelent, a magyar tudós társaság által a Maiczibányi Lajos-féle jutalommal koszoruzott, „Vezérkönyv az elemi nevelés és tanításra“ czimíi pályamunkában a testi büntetés alkalmazásáról a következőben nyilatkozik. Maradjanak oi azon büntetések, melyek *z egészségnek csak legkevésbé; L ártanának : annyival inkább a po-1 fon- s agybaverés, liajlépés sth. ember-1 kás embernek családjával foglalkoznia, • szentelje tehát a munkás családapa vagy ifim a vasárnap egy részét a családi küi- !nek, ilyenkor van leginkább ideje a munkás embernek, hogy magát igazán ap-í.iaiv, fiúnak vagy testvérnek érezze, a családi élet örömei minden jóra- és nemesre fogják buzdítani. Mindezekhez mintegy torvszeriileg csatlakozik s előmozdítja ;i szellemi tisztulást, a vasárnapi iskolák áldásos működése a tanonezok számára. Mig egy részről örülünk’ ha iskolás gyermekeink, kik egész héten iskolában vannak, vasárnap kevés leczkót kapnak, másrészt az iparos tanonez, ki egész héton a műhelyben dolgozott, a vasárnapi iskola kellemes munka változássá, szórakozássá válik. Afelnötteknél o czél eléretik az önképző egyesületek ben. hol romos mulatságok, a könyvtárhall hasznos könyvek olvasása, időnként egyes munka erőket érdeklő felolvasások meghallgatása. elég nemes szórakozást nyújtanak. Do nemcsak a családi ólet nyer a vasárnap megünuepló-o által ünnepélyes külsőt, liánéin az egesz község, sőt jótékony hatása kiterjed az egész nemzetre. Nagyon kívánatos volna ha a, törvényhozás erre kiterjesztené figyelmét, és kötelezőleg mindenkire elrendelné a vasárnapi munkaszünetet, az eddig em litett jó hatásain kívül még hatásos ellenszere volna a fővárosokban mindinkább terjedő socialismusnak. Rendesen ellenérvül azt hozzák fel, hogy a vasárnapi munkaszünet által sok tőke veszik el s igv a jelen pillanat, csekély hasznát a jövő nagy előnyének áldozzák fel. Igaz ugyan, hogy a munkás, ki vasárnap is dolgozik, néhány Hé dz „Esztergon és Tiki“ tárcája. <31 nem&e-t fnucóei. (Az ötvüsmű kiállításon) Régen letiint, végi jó idők meseszerü ha” ^gyománya támadt fel s kész fiit össze szá7 irmeg ezer helyről rejtekéből a fővárosba, a INemzeti Muzeum palotájába, hogy végi nagy- aságunk fényét östnerui s nemzeti önévze- itűuket nevelni tanítson bennünket. Az isten oostovának badverő Atillának arany edényeidtől kezdve két ezredévet megközelítő idősszak kincseit látjuk itt egybe halmozva, Szt. Ilstván koronát, Szt. László, Nagy Lajos, Olátyás az igazságos, majd szentegyházaink eés főuraink drágaságai ragyognak elénk. A /villany lámpák '.rikító fényárjában a mérlie- »Jtetlen kincseknek szemkápráztató özöne «arany ezüst ? a drági köveknek mindén elképzelhető taja igazi Dárius kincse. Nem (»mondunk sokat ha 25-től 30 millióra be- íocsflljiik az ország minden részéből sőt küldőidről is itt egy behat mozott mesés kincsek i «.értékét. S mindezt miért? H izii iparunk >[jövendo felvirágoztatásáért. Az iparművészeti múzeum elhatározta, ulhogy a múlt évi könyvkiallitás mintájára a uthazai ötvös, vagyis aranyinűvesség régi 18«mlékéből szintén kiállítást fog rendezni azon Mezéiből, hogy ez iparunk hajdani virágzásáltól úgy m ágink m ‘ggyőződhesssfiuk, mint nrr lói a külföldet is meggyőzzük más részt I Iádig iparosainknak példát nyújtsunk, ösz- " in öv vük kfilfnöRi. {'hőseinket, hrgy a külföldi gyári termeléssel szemben is vegjék fel újra a harezot s teremtsenek a régi miniára újra becses és igazi mfiértékü dolgokat. Természetes, hogy e főczélon kívül a hazai történet és műtörténet s a régészet tudománya is bőtápanyagra találnak a remek mit darabok tanulmányozásában. A czél elérésére az egész országban bizottságok alakitattak, ezeks különösen Rátb György, Ipolyi Arnold s a killitás tudó-* titkára s Pulszky Ferencz a nemzeti múzeum igazgatója roppant tevékenységének köszönhető. hogy az országos történeti ötvös mfí- kiállitás ma, ily minden várakozást fölülmúló eredménnyel nyílt meg A mükiállitás első termében jobbára őskori és népvái'dorláskori kelta és római korbeli arany és ozűst díszek és edények töltik meg a szekrényeket, legnevezetesebb ezek között a harmadik szekrényben a nagy- szt-, miklósi hires arany lelet, melyei őFen- sége kincstára állít ki, kancsók, poharak, serlegek és egy kürt egytől egyig szinaranyból verve. Az egyik csészén görög, a másikon eddigelé még meg nem fejtett fölirás van. Súlya összesen 2680 arany. A német tudósok Antbaúarisch gothus király kincsének tartják ; de minden valószínü'iég szerint Atiláéi, kinek épen badiulja mentén találták. Az egyik kapcson egy bún lovas és másik oldalán Einehe álma vau domborműben kiverve a turul madárral. A második terem a kiál lírás legnagyobb helyisége az összes egyházi ötvös munkákat foglalja magában. Ott láthatók a byzanczi művészet maradvánva a YITT— XlI-ik századokig, m ijd a gótbikus művészet legszebb alkotásai urnát,ártok olykor meter magasak püspök pálezák s közel 100 egyházi kehely, leginkább érdekel bennünket bizonyára mind annyi között szent László királiunk ereklyetárt!), ezüst aranyozott mellszobra, a győri káptalan tulajdona, valószíníileg 1406 — 17. között készült. Ne mkevésbé becsesek első nagy királyunk szt. Kívánnak élet-nagyságúnál nagyobb ezüst mellszobra a nagy Beírnád szobrász müve 1635-ből, valamint egy püspöki pásztorbot Mátyás Király korából s egy kehely, gróf Erdődy tulajdona, a hollós czimerrel és Béc> varos czimerével. minden bizonnyal nagy Mátyás király idejéből. Ugvncsak itt vannak sacheni hires templomi kincsei. Az i.njou házból származó Nagy Lajos királyunk ugyanis olt kápolnát alapított s azt egyházi edényekei és szerekkel is ellátta. Vannak ezek között ereklye tartók, boglárok, gyertya tartok czinderelc- jés képek, mindannyian az anjouk és Magyarország zománezozott czimerével. A harmadik terein az igazi kincstár, hol őseink összes régi ékszerével, Ízlésével s páratlan fény szeretőiével bő alkalmunk van megösmerkedni. Itt a középső szekrényben nem kevesebb, mint hat darab kiiálvi koronát és egy országalmát, látunk együtt. Kettő ezek közül III-ik Béla k rályé és nejéé Agnes királynőé, mind a keltő Szék sfeliérvárott találta- I totfc. Egy liliomos korona, Margit s/.igeteu és egy másik Nagyváradon találtatott. \i ötödik Constantinus Monomachot koronája, gyönyörű rekesz zománezos munkával ; a legfelső végül íi Bocskay Islván koronája,! elborítva gyöngyök, sm-ragdok es rubint októl. Mehemed nagyvezér adta át a szultán mepL’zásából néki 1606 november 2 án, de Bocskay nem fogadta el a vele járó királyi méltóságot. Két szekrény jobbról és balról bámulatos szép zomáuez mivü, e millótt érő drága kövektől ragyogó nyakba való násfákkal vau tele. Legszebb közöttük a Lerczeg Eszterbázyé. Ugyancsak az övé az egyik sarokban külön állványon fölállított méternél magasabb művészi boros kaacsó, alá való tállal mely oldalán következő fölirattal büszkélkedik : Engem clienáltatott Lnsouczi Antal 1548. A IV-ik és V-ik teremben az áldomásom kupák, billikoniok és poharak, valamint nagy ezüst vert tálak egész tömege fogad. Az egyik jókora itezé- seu következő felirat van: .Az ki izik XII meg evei, rezeg lezen 1574.“ Az egésznek befejezését mindkét teremben nagy szánni és fényes mindannyi történeti, nevezetességű fegyverzetek s régi módra fel szer számozott kitömött lovak képezik, melyek mindannyian oly jól illenek bele a falakat elborító daliás nemzeti és csata képek keretébe. Tény, hogy soha és sehol ennyi műkincse az ötvös miivességnek együvé halmozva látható nem volt. Óhajtandó volna, hogy ezek látásán föllelkesítve, még minél több küldetnék be, mert, hiszen azért koránt sincs itt még az egész nemzet kincse. Külföldről már eddigelé is számos tudós és muharát érkezett a kiállítás bámulatára. A haza összes vasút,ai kéjvonatokat terveznek a fővárosba a kiállításra. i. \V. J.
