Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 17. szám

Esztergom, VI. évfolyam. 17. szám. Csütörtök, TÖ84. teli már 28-án MeG.IEI.ENlK HETENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész évre fél évvie . negyedéi10 ELŐFIZETÉSI AH Ehys szám Ara 7 kr.- Itr­Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 35' |,ovű ti Tip ' R7.elliimi ins'/.út, ilh-IÖ l(ii'/.lum(.‘iivi,k küMomlSIr. KIADÓHIVATAL: jS 7. ÉC 11 EN I-TÉR ^., IkivjL í, ||i v:iI:i:Tos s :i nngnu lűnlet.ósolí, a u y i IM őrliii szánt It fi*— Iüiiiimiyok, elííli’/.cLi’si |h(nzuk és rculíimiílások infózoinlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIM HÍTÉR EK :| MAOANIIIIIDKTIÍSKK 1 szótól 100 sv.óiir — fif 75 ki . niuíiállapod :fl sv.orint íoliolő IOQ—200-iií . 1 „ M) „ I“ííjiiIáin'iiMilil'.ia k<"i/.olf‘*tu«‘k. 200—ÜOO-ig . 55 „ 2r, „ ’ ----­l lólyojolíj í*0 kr. N V I LTTIÍIt sora 20 rir. A testi büntetésről. A gyermeknevelés mindenhol a leg­nehezebb feladatok sorába tartozott. Tudja, érzi ezt mindenki, azért ügyel­nek is az iskolák körében nyilvánuló elvre országszerte mindenütt féltő górni dal. vigyázó aggodalommal szülők, ne­velők s tan ügy barátok. Nem lesz talán érdektelen a neve lési elvek történetére némi pillantást vetni s reprodukálni hazánk egy kitű­nő paedagognsának, a testi büntetésről irt és legújabban megjelent művéből az erre vonatkozó részt. A történet a jelen tanítója; meg­tanít arra, mit kerüljünk és mihez ra­gaszkodjunk ; a régiek hibáira és előí­téleteire figyelmessé tesz és haladásra buzdít. Vessünk csak egy pillantást az emberiség történetére,intézzünk o tárgy­ban is kérdést hozzá.Kérdezzük, hogy mórt alkalmaztak a szülők a régi kor­ban botot, korbácsot és inás kemény testi büntetéseket gyermekeik nevelésé­nél ? Av.t találjuk, hogy az nem aliöl cseségnek, liánéin a durvább, vadabb ‘erkölcsnek kifolyása volt. Akkor még nőin tudták a gyermo- ílreket szép nemes példa, szeretetteljes {szoktatás s érdekes oktatás által nevelni. Nem tudták a kellő tekintélyt szellemi tfensőbbség által kivívni, azért testi fen •' többségüket, fizikai erejüket éreztették ;a gyermekkel. De épen azért a gyer- rmoki engedetlenség és ellenszegülés ál­ltai atyjuk haragját csak fokozták s ez iingeriilt állapotában mind erősebb-orő ísobb büntetésekhez nyúltak, A középkorban, a tűz- és viznróbák­telen rontó eszközök; inog vesszővel is csak utolsó esetben egész önmér­• I í sók lettel kell élni: itt is csak erkölcs-' 1 telenségek orvoslásában, soha nem ta-1 uulási fogyatkozásért; mert a kit a jó­zan zezetés s czélszcrü ösztön által aj tanulásban tehetségéhez aránylag nem lidiet elővinni, azt az ütés nem fogja előrehalasztólag bölcscsé tenni; csak aí többszöri erkölcstelenséget, vissza tar-! tóztatólag, lehet szolid ütéssel is lé­ny iie»i. Ezen időtől fogva az utolsó félszá- ziplbau történt bámulatos általános ha­ladásnak daczára az iskolai büntető-1 rendszer nálunk nem tett nagy előir.o-: netelt. Igaz ugyan, hogy a m. kir. j kormány az iskolai fegyelemre vonat-j kozó rendeletében a használandó bün­tető felsorolásánál a testi büntetést fel nem említette. De ennek daczíira ná­lunk még a legtöbb paedagogiai iró a festi büntetést, ma is czelszcrüuek és szükségesnek állítja Az előbbi évtize­dekben a korbácsi .(in totós még rr.iuden házban divatozott; ma. mái a müvei- j tebb családoknál liumamusabb szellem urakodik ugyan, de azért a testi bűn-1 tetésr. a, legtöbb házban kivált a jó de ideges anyák czélszerütlen módon és alkalmatlan időben alkalmazzák. •—i Még most is a megboszulás érzelme az első ok, még most is a természeti ősz tön a verés indító oka. A vasárnapi munkaszünet. (Közegészség! szempontból.) (befejezés.) Az omlitotfcekoii kívül még a, családi kör is méltó boly hol a várni rnapot megünnepelhetjük, a hétköznapok fogla­latosságaiban kevés idő marad a mim­- -r: r-- ■ ~ ----- - - . —— kai való rettenetes kínzások időjében, az iskolai fegyelmezés is igen kemény volt. Az iskolai fegyelem ezen időből való kópét az 1540-ben megjelent és „Sie­ben böse Geister, welche heute die Dorfschulmeister regieren“ czimii röpi- rat következő szavakkal adja: Ha az iskolamester a hóhér tisztét végezi, azt a szegény gyermekeknek tü­relemmé kell viselni. A gyermeknek le kell feküdnie és a tanító a követ­kező mondatokkal kiséri a botütésekol: Nomíitiv Log dich ! Genitiv Streck dich ! Dativ Über die Bank ! Aceusativ Mach's nicht lang ! Vocativ Es that mier weh ! Ablativ Thu’s nicht mehr! Kínozták a gyermekeket különféle testi büntetésekkel azon hitben, hogy ezáltal a gyermekeket,javitják. Hűbérié németországi tanító a 18. században irt önéletrajzában maga beszéli el, hogy 50 évi tanítói működése alatt 20 000 arczcsapást. 91 1.427 bot ütést, 124.010 vessző-, 2093S vonal.tó-ütleget, 7905 pofozást, 1.1 58.800 fej beütést, egyszó­val 2,223.140 iitleget oszlott ki. E században végre az állami, a ka­tonai fegyelem szelidebb leit és a szc- lidebb erkölcsök nagy befolyást gyako­roltak az iskolai fegyelemre. Már 50 évvel ezelőtt Varga János tanár, az 1837-ben megjelent, a magyar tudós társaság által a Maiczibányi Lajos-féle jutalommal koszoruzott, „Vezérkönyv az elemi nevelés és tanításra“ czimíi pá­lyamunkában a testi büntetés alkalma­zásáról a következőben nyilatkozik. Maradjanak oi azon büntetések, me­lyek *z egészségnek csak legkevésbé; L ártanának : annyival inkább a po-1 fon- s agybaverés, liajlépés sth. ember-1 kás embernek családjával foglalkoznia, • szentelje tehát a munkás családapa vagy ifim a vasárnap egy részét a családi küi- !nek, ilyenkor van leginkább ideje a munkás embernek, hogy magát igazán ap-í.iaiv, fiúnak vagy testvérnek érezze, a családi élet örömei minden jóra- és nemesre fogják buzdítani. Mindezekhez mintegy torvszeriileg csatlakozik s előmozdítja ;i szellemi tisz­tulást, a vasárnapi iskolák áldásos mű­ködése a tanonezok számára. Mig egy részről örülünk’ ha iskolás gyermekeink, kik egész héten iskolában vannak, vasárnap kevés leczkót kapnak, másrészt az iparos tanonez, ki egész héton a műhelyben dolgozott, a vasár­napi iskola kellemes munka változássá, szórakozássá válik. Afelnötteknél o czél eléretik az önképző egyesületek ben. hol romos mulatságok, a könyvtárhall hasz­nos könyvek olvasása, időnként egyes munka erőket érdeklő felolvasások meg­hallgatása. elég nemes szórakozást nyúj­tanak. Do nemcsak a családi ólet nyer a vasárnap megünuepló-o által ünnepélyes külsőt, liánéin az egesz község, sőt jó­tékony hatása kiterjed az egész nem­zetre. Nagyon kívánatos volna ha a, törvényhozás erre kiterjesztené figyelmét, és kötelezőleg mindenkire elrendelné a vasárnapi munkaszünetet, az eddig em litett jó hatásain kívül még hatásos ellenszere volna a fővárosokban mindin­kább terjedő socialismusnak. Rendesen ellenérvül azt hozzák fel, hogy a vasárnapi munkaszünet által sok tőke veszik el s igv a jelen pillanat, csekély hasznát a jövő nagy előnyének áldozzák fel. Igaz ugyan, hogy a mun­kás, ki vasárnap is dolgozik, néhány Hé dz „Esztergon és Tiki“ tárcája. <31 nem&e-t fnucóei. (Az ötvüsmű kiállításon) Régen letiint, végi jó idők meseszerü ha” ^gyománya támadt fel s kész fiit össze szá7 irmeg ezer helyről rejtekéből a fővárosba, a INemzeti Muzeum palotájába, hogy végi nagy- aságunk fényét östnerui s nemzeti önévze- itűuket nevelni tanítson bennünket. Az isten oostovának badverő Atillának arany edényei­dtől kezdve két ezredévet megközelítő idő­sszak kincseit látjuk itt egybe halmozva, Szt. Ilstván koronát, Szt. László, Nagy Lajos, Olátyás az igazságos, majd szentegyházaink eés főuraink drágaságai ragyognak elénk. A /villany lámpák '.rikító fényárjában a mérlie- »Jtetlen kincseknek szemkápráztató özöne «arany ezüst ? a drági köveknek mindén el­képzelhető taja igazi Dárius kincse. Nem (»mondunk sokat ha 25-től 30 millióra be- íocsflljiik az ország minden részéből sőt kül­dőidről is itt egy behat mozott mesés kincsek i «.értékét. S mindezt miért? H izii iparunk >[jövendo felvirágoztatásáért. Az iparművészeti múzeum elhatározta, ulhogy a múlt évi könyvkiallitás mintájára a uthazai ötvös, vagyis aranyinűvesség régi 18«mlékéből szintén kiállítást fog rendezni azon Mezéiből, hogy ez iparunk hajdani virágzásá­ltól úgy m ágink m ‘ggyőződhesssfiuk, mint nrr lói a külföldet is meggyőzzük más részt I Iádig iparosainknak példát nyújtsunk, ösz- " in öv vük kfilfnöRi. {'hőseinket, hrgy a külföldi gyári termeléssel szemben is vegjék fel újra a harezot s teremtsenek a régi miniára újra becses és igazi mfiértékü dolgokat. Természetes, hogy e főczélon kívül a ha­zai történet és műtörténet s a régészet tu­dománya is bőtápanyagra találnak a remek mit darabok tanulmányozásában. A czél elérésére az egész országban bizottságok alakitattak, ezeks különösen Rátb György, Ipolyi Arnold s a killitás tudó-* titkára s Pulszky Ferencz a nemzeti múzeum igazgatója roppant tevékenységének köszön­hető. hogy az országos történeti ötvös mfí- kiállitás ma, ily minden várakozást fölülmúló eredménnyel nyílt meg A mükiállitás első termében jobbára ős­kori és népvái'dorláskori kelta és római korbeli arany és ozűst díszek és edények töltik meg a szekrényeket, legnevezetesebb ezek között a harmadik szekrényben a nagy- szt-, miklósi hires arany lelet, melyei őFen- sége kincstára állít ki, kancsók, poharak, ser­legek és egy kürt egytől egyig szinaranyból verve. Az egyik csészén görög, a másikon eddigelé még meg nem fejtett fölirás van. Súlya összesen 2680 arany. A német tudó­sok Antbaúarisch gothus király kincsének tartják ; de minden valószínü'iég szerint Atiláéi, kinek épen badiulja mentén találták. Az egyik kapcson egy bún lovas és másik oldalán Einehe álma vau domborműben ki­verve a turul madárral. A második terem a kiál lírás legnagyobb helyisége az összes egyházi ötvös munkákat foglalja magában. Ott láthatók a byzanczi művészet maradvánva a YITT— XlI-ik szá­zadokig, m ijd a gótbikus művészet legszebb alkotásai urnát,ártok olykor meter magasak püspök pálezák s közel 100 egyházi kehely, leginkább érdekel bennünket bizonyára mind annyi között szent László királiunk erek­lyetárt!), ezüst aranyozott mellszobra, a győri káptalan tulajdona, valószíníileg 1406 — 17. között készült. Ne mkevésbé becsesek első nagy királyunk szt. Kívánnak élet-nagy­ságúnál nagyobb ezüst mellszobra a nagy Beírnád szobrász müve 1635-ből, valamint egy püspöki pásztorbot Mátyás Király korá­ból s egy kehely, gróf Erdődy tulajdona, a hollós czimerrel és Béc> varos czimerével. minden bizonnyal nagy Mátyás király idejé­ből. Ugvncsak itt vannak sacheni hires temp­lomi kincsei. Az i.njou házból származó Nagy Lajos királyunk ugyanis olt kápolnát alapított s azt egyházi edényekei és sze­rekkel is ellátta. Vannak ezek között ereklye tartók, boglárok, gyertya tartok czinderelc- jés képek, mindannyian az anjouk és Ma­gyarország zománezozott czimerével. A harmadik terein az igazi kincstár, hol őseink összes régi ékszerével, Ízlésével s páratlan fény szeretőiével bő alkalmunk van megösmerkedni. Itt a középső szekrényben nem kevesebb, mint hat darab kiiálvi koronát és egy or­szágalmát, látunk együtt. Kettő ezek közül III-ik Béla k rályé és nejéé Agnes király­nőé, mind a keltő Szék sfeliérvárott találta- I totfc. Egy liliomos korona, Margit s/.igeteu és egy másik Nagyváradon találtatott. \i ötödik Constantinus Monomachot koronája, gyönyörű rekesz zománezos munkával ; a legfelső végül íi Bocskay Islván koronája,! elborítva gyöngyök, sm-ragdok es rubint ok­tól. Mehemed nagyvezér adta át a szultán mepL’zásából néki 1606 november 2 án, de Bocskay nem fogadta el a vele járó királyi méltóságot. Két szekrény jobbról és balról bámulatos szép zomáuez mivü, e millótt érő drága kövektől ragyogó nyakba való násfákkal vau tele. Legszebb közöttük a Lerczeg Eszterbázyé. Ugyancsak az övé az egyik sarokban külön állványon fölállított méternél magasabb művészi boros kaacsó, alá való tállal mely oldalán következő föl­irattal büszkélkedik : Engem clienáltatott Lnsouczi Antal 1548. A IV-ik és V-ik te­remben az áldomásom kupák, billikoniok és poharak, valamint nagy ezüst vert tálak egész tömege fogad. Az egyik jókora itezé- seu következő felirat van: .Az ki izik XII meg evei, rezeg lezen 1574.“ Az egésznek befejezését mindkét teremben nagy szánni és fényes mindannyi történeti, nevezetes­ségű fegyverzetek s régi módra fel szer szá­mozott kitömött lovak képezik, melyek mind­annyian oly jól illenek bele a falakat el­borító daliás nemzeti és csata képek kere­tébe. Tény, hogy soha és sehol ennyi műkincse az ötvös miivességnek együvé halmozva lát­ható nem volt. Óhajtandó volna, hogy ezek látásán föllelkesítve, még minél több kül­detnék be, mert, hiszen azért koránt sincs itt még az egész nemzet kincse. Külföld­ről már eddigelé is számos tudós és muha­rát érkezett a kiállítás bámulatára. A haza összes vasút,ai kéjvonatokat terveznek a fő­városba a kiállításra. i. \V. J.

Next

/
Thumbnails
Contents