Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 15. szám

Esztereom, VI. évfolyam. .

15. szám.

Csütörtök, 1884. február 21-én

Városi s megyei érdekeink közlönye.

MegJKI EN1K HEIEN K INT KÉTSZERI

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész éuo.........................................................6 frt. — kr.

fél &\Te................................................, — ,

negyedévre

.........................................................1 . ÖO ,

E

gyes szám áru 7 kr.

lm \

H'l*

SZERKESZTOSEG:

ßzECHENYI TÉR

y szellemi vészét illető Itüzleiuényeli ItiiMuinImt.

KIADÓ HIVATAL:

S Z É Cl I E N I - T ÉF? ^ ^ .,

hová it liiviilnlos s :i, magán hinletésolc, a uyiIfIúibo szánt közlemények, előfizetési pénzek és ree.bimáin,sok infézeinlök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IlIlfDKTÉSKK

1 szótól 100 n/.óiir — fi t. 7ö kr, ] Oft—200-ig . 1 „ .r>0 „

200—ííoo-í^t . 2 „ 2r, „

Mólyeoilíj ‘iO kr.

MAO V NI 11IMHÍTIÍ8KK

inénál lapod is szerint lehető lnjrjut:i.liy OSII Ill'll ii közöli ötnek.

NYILTTlíU som 20 itr;

tárgyaltatott eszesen 305 ügy. Tanács • ülés tart.»(ott 27. Árvaszéki files 23.

Cseléd könyv kiadató t 160, igazolási- jegy 132, marhalevél kiállíttatott 400.

Honvédelmi ügy.

Az 1861. 62. és 63 ik években született hadkötelesek sorából összeiratott, 171 hadköteles.

A most jelzett korosztályokból : a) A cs. és kir. közös hadseregbe a fő sorozás alkalmával 23 hadköteles, b) utóállitás utján 8, c) A m. kir. honvédség részére besoroztatok 31, d) utóállitás utján 3.

Adóügy,

A múlt 1883 ik év hon állami egyo nes adó cziméii a város, mint erkölcsi I esi (j]ei re s 1 a kosságra ki vet?elött összesen 61659 fit és pedig földadó 15340,59 kr, házhér adó 9773 89 kr, házo ztály adó 3936.60 kr, kereseti adó I. és Ik. osztályai 7107.40 kr, III. és IV-ed osztályai 1 1834.15 kr, nyilvános számadásra kötelezett, válla lat ok. adója 9910. 4 5 k r, I ő k e k a in a t és j á rád ó k a d • * 2483, 56 kr. általános jövedelmi pótadó 8190. 36 kr, fegyvéradó 82 frt.

Ezen összegből a város mint erkölc'.i testületet illető 5594.46 kr levonatván, marad a lakosság által fizetendő 56064. 34 kr. Ehhez hozzáadatván az 188 2.

3v végéig mutatkozó hátralék 2895 83 rr. összesen 58.660.37 kr Ebből 1883. ívben befizettetett összesen a várost il- etővel együtt, 63031.82 kr. Mutatkozik látra lék 1223 frt.

Pénzügy.

I. Házi pénztár. 1882. évi hátralék jeladóban 3328.28 kr, 1883 évi kikötés összege 20547.16 kr. Erre bo- szedelett 22453.84 kr.

Esztergom és Európa.

Semmiben se vagyunk olya i jártasak mi jó esztergomiak, mint a legmagasabb politikában. Majd többet törődünk már azzal, hogy mit főznek az ország konyháján, mint azzal, hogy mi lesz a magunk konyhájával, ha annyira neki erődünk a kávéházi akadémikusokkal vitatkozni.

Akárhány kereskedőnk erősen tudja szidni Tisza Kálmánt, pompásan tanulmányozza a szudáni katastrophákat sa Gladstone kabinet hogy,állását, de azért nem tud tisztességesen egy számlát stilizálni.

Aká'hány iparos elkeseredetten buktatja meg a miha-ziia kormányt s meg tudná nevezni Sziulejkin gyilkosait, de azért ugyanazon a kaptafán dolgozik, a melyen még az öregapja dolgozott, saját ipara hal adásával és fejlődésével logkevo ebbet se törődik.

Egyesületeinkben minden robbantó súrlódásnak Mephistója a politika, melynek Magyarországon az a-természete van, hogy vérévé vált a magyar embernek, akárcsak a kedvetlen adófizetés.

Az idén megint, lesz alkalmunk magas politikai é re 11 ség fin k r ő 1 h i zo ny i t v á ny t

kiállítani. Küszöbön van a követválasztás, a mely erős jel* zó lesz a társadalmi meghasonlásokra.

Hazánk sorsát s a nagyvilág folyását kötelességünk kellő figyelemmel kisérni; országos és európai események iránt kötelesség fi k érdeklődni. Hiszen alkotmányes polgárok vagyunk.

De egyesegyediil hírlapi eseményekkel cserélni ki történeti ismereteinket, egyesegyediil újságok olvasásából meriösszesen 413 gyermek. Római katli. 381. j prot. 16, izr. 16. Meghalt 304. Rom. katli. 286, prot. 10. izr. 7. g. kel. 1.

Házasság köttetett 77.

Rendészet.

A kapitányi hivatal által 1S83. év folyamán letartóztatottak száma 244. Ezek közül a bíróságnak átadatott 72, rendőrileg megbüntet,tetett 182. A vá | rostról eltolonczoltatott: 142. A vidékről a városon keresztül lolonczozt.atott 417. Középitkezés.

Városunk szép stylbon épült, plébánia temploma, mely már több évtizeden i keresztül javítva sem volt, úgy kívül, | mint belül gyökeres átalakításon ment keresztül s mig egyrészről ezen intézkedése a képviselő testületnek arról tanúskodik, hogy a mai liberálisnak nevezett 19-iív században is a vallásos ságot az Istenbe vetett hitet olyannak tartja, mely minden kornak alkotó és J fon tar tó elemét képezi, másrészt, el nem 'mulaszthatom ide jegyezni gr. Csáky Károly plébános urnák azon bőkezűségét s fárad balban buzgalmát,- melyet az építkezés folyamán tanúsítani mól tó /.intőt t.

Az elmúlt évben emeltetett fel s | köröztetett, ki újra a Dmia-utczának egv része s ugyancsak a Budu-atcza 'kövezete is részben kijavíttatott.

Ügyforgalom.

j 1883. év folyamán beérkezett 3881 ügydarab, ebből cliniéztetott 3728, elintézetlenül maradt 153. i Az elnöki igtatóba beérkezett 301 6. Ebből elintézést nyert 2987, elintézet | lenül maradt 29.

j Az árvaszékhez headatott 1236, el j intéztetett 1226. hátralékban maradt 10.

Közgyűlés tartatott 28, ezeken le(Vezérczikk a vonal alatt.)

Ámbár az év má.s részeiben is szoktak mai napság házasodni, mégis a farsang a frigykötések legszokot.tabb ivadja.

Do mi most az egyszer nem azon házasságokról Írunk, melyekkel a férfiak egy boldog otthont alapítanak magoknak.

Toliunkat a tapasztalat nyomán nem az Optimismus vezeti ; azért ha a mai legtöbb házas életnek sötét képét adjuk ne értessünk félre, mintha az különösen városunk viszonyaira vonatkoznék. Általánosan beszélünk.

Hány férfi zajos előélet után házasságra1 lépve, veti meg alapját a boldogság és egészség lakóhelye helyett a szenvedély és j betegség helyének ! Bensőleg kimerültek és j restek, hogy egy családnak erét és sziláid- J ságot. adhatnának, ők, kiknek nincs erkölcsi ! értékük, hogy nyújtsanak, kölcsönözzenek ilyet csJadjoknak ? Kötelesség és erő aj legngyonesebb elentétbeu állanak ; a törzs leomlik, özvegy és árvák maradnak a kö- n)Őrfelen terhes éleiben s harmad és ne- gyedizig r.mgbósziilja magát az apa álnoksága, a nőt s a Csabid leányai a legsötétebb szenvedés várja.

Ily nyomorult életmódnak rémképei száll- j mik a tisztességes nőkre és a hajadonokra ; mindéi ki eladónak ta tja őket; olyanok, luk előtt nagy városokban alig mehet e!

lisziességes no az uicza.il, a nélkül hogy sértő pillantásokat és megjegyzéseket ne tennének rá.

Ily férfiak, kik nappal a tisztességes nőket az utczán piíl, másaikkal és megjegyzéseikkel sértegetik, éjjel pedig ed vetemedett, helyeken minden szégvenérzet.et lábbal tipró nőkkel dorbézolnak. ily férfiak lépnek később házasságra, midőn minden erőből kifogyva, testükben hordják a magokba s/.itt betegségek csiráját.

Valiid egy izbpu egy társaságban a római császárok zsarnokságáról beszélve monda, hogy Caligula egv csapással kivárna az alávaló és elromlott népnek tejét, levágni,óhajtván bárcsak annak egy feje volna. Mis valaki pedig ugyanazon társaságban a mai fiatalság életmódjáról beszélve, mondd : Én is kívánnám a nőnem elrontóit egy csapással megsemmisíteni ! Ezzel nagy szolgálatot tennék az emberiségnek.

És csakugyan annyira jutottak a dolgok társadalmi életünkben, bogy alig lehet,mást várni, mint azon időt, mely minden fogalmat felforgat, mely a legalacsonyabbat felszínre emeli, mely Istent képzelet tárgyává nz egyént Istenné, a törvényt csak látszattá a látszatot törvénnyé, mely a lényegest mellékdologgá, ezt fótényezővé tegye s a nő igaz értékéből és magas jelentőségéből csak megközelítőleg bírja e valódi gondolatot. S bogy akarják megmagyarázni napjaink szembetűnő arányban növekvő nőtlenségét ! —

— Mint akarnak a ténynyel végezni, hogy a nősülni képes férfiak egy ötödrésze ellentmond a házasságnak s nem határozza |! magát törvényes frig) kötésre. Engedjük

meg, bog\ mindig voltak egves lertísiv, kik elvből, vagy bete^es'kedésök nratk nem nősültek és a kiket a nyelv találólag nevez agglegényeknek. Ezen agglegények, mint a kor színházának statistái elenyésznek. Azok száma, akik nnyjokért vagy testvéreikért, áldozzák te! mngokaf, vagy más alapos indokból nem házasodnak, igen csekély ritkaság az, hogy egv nemes férfi-létek. a szeretett szivet, melyet elnyerni a körülmények tiltandc, vagy azt a halál elragadd s sírig gyászolja s az azzal való egyesülést egv boldogabb életben remélje. Ez utóbbira a nőnemnél sokkal hamarább találunk példát,. A nőtlenek, kikről mi itt szólunk, a vagyonos, úgynevezett művelt osztályból valók, gyakran tanult emberek, hivatalnokok, |ó állapotban levő kereskedők. A lehetőség daczara, hogy egy családot eltartsanak, elvből nem nősülnek. Halljuk hogy a nőtlenül maradás okául némelyek az élelmi szűk aégelc drágaságát hozzák fel, melyeket a háztartás megkíván s melyeket teljes lehetetlen meggyőzni.

Balgaság ! Mintha bizony ezek az urak a >aját személyökeo nem sokkal többel költőiének, mint a mennyiből egy család takarékos háztartással megélne ! Ezek semmit sem vonnak el magoktól. A legjobb asztal, legpuhább ágy, a legkényesebb szállás az 3vék, estelijük csak két forintba kerül. H i r/.t nekik szemükre vetjük, kész a felelet: [gén az igaz, de nem akarom magamat korlátok közé szorítani Az ilyen magánzó, ki a családi élet eszményéért mint minden állami jólét alapjáért, nem fogékony, semmit vorn isnii'r o.s:ik nwwl, 1

Mások ngy gondolkodnak, hogy a tudó - j mány, a hivatás, a tanulmány legyen az ő ! nejük, ezeknek szentelik érzéseiket, gondolataikat. Mintha a nőtlenség felett nem törtek volna pátezát már évezredekkel [ezelőtt, mintha a legnagyobb tudósok, művészek, j államférfiak, kiknek működésűk a világra I évszázadokig kihatott s eszmékkel s tettek- j kel gnzdagiták a/,t, nőtlenek lettek volna. Nem fogván fel helyesen az ember és az emberi társadalom czélját s nem tudván a imái életviszonyokhoz alkalmazkodni, melyek az öröm és fájdalom, lemondás és kedv, gond és élvezet végetlen összh ingzását mutatják, ezek a kis emberek nincsenek azon helyzetben hogy helyes következtetéseket, vonhassanak egyetemesre ; innen vau az Ő bölcselkedésük egyoldalúsága, tanaiknak titkos mérge, melyek legtöbbször önistenitésro és a legnagyobb önzésre vezetnek.

Halljuk azonban még utolsó, látszólag legfontosabb okot.

.A mint ma a nők magokat viselik, a milv felületesen neveltetnek, mindent csak külsőségre számítván, a mennyire nem háziasak s gazdálkodók, a mennyire hajlandók a féli vei gésro és alakoskodásra, a mily kevéssé lilik, ki akarna velők frigyet kötni az életre, ki akarná jövőjének boldogságát ilyen csalékony alapra építeni ?“

Sok igaz van ezen szemrehányásban.

Forduljatok tehát el ama felületes teremtményektől, nincs e végtelen sok igen derék, kitűnő leány, u ki igazán azon helyzetben vau, hogy csekély eszközökkel háztartást vezesson s egy férfit boldogítson ? . . Miért nőm választatok ezek közül ? Nincs

\

Polgármesteri jelentés, ív.

Népesedés.

Városunkban 1883. évben születőit;

tent összes tudományunkat * nevetséges ! egyoldalii, sőt veszélyes.

! Nevetséges, mert a hírlap olvasás méí nem támlás és okulás, hanem csak a: i események anyagának fölvételo, a mibe; • józan kritika kell, hogy mi érdemei belőle vérré választásra. A mindennap olvasó minden lényegtelent lényegesnél s minden lényegest meg nem emészt hetének fog föl.

I 0 f . m

J Egyoldalúvá teszi az újságol vas,ás a: , egyszerű embert, ki nem kérkedheti! felsőbb iskolai képzettséggel vagy ma gasabb tanulmányokká’. Ez az egyolda luság ferde Ítéletílvé s kiállhatatlau ma kacs fejűvé teszi az ujságfalót.

Veszélyes végre az újságolvasás olya ttoknak, a, kiknek elölj!) nemcsak jobbat olvasni, de jobban megolvasni kellet volna megtanulniok Készpénznek veim mindent, átengedni a szellemet különféle csinált izgatásnak, ez az, a mi a közönséges újságolvasót, megmételyezi.

| Frontot keli csinálni ez ellen a no vet,séges, egyoldalii és veszélyes áramlat ellen. Polgáraink olvassanak hasznom könyveket is a, politikai lapokon kivii s egyesületeinkből rekesszel; ki azt a sok meddő politikai vitatkozást, a m csak szakadásra ve.-.ot.

Esztergom és Európa nagyon különböző két fogalom.

A jó esztergomiak igazítsák összo a maguk esztergomi szénáját; s no bántsák Európát, mely úgy se ér rá tudomásul venni bajainkat s helyi érdekeinkkel