Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 13. szám
re M-rt ők ifi mind felt.íniadának l'\),,f11 lépőből .«/ük szólói mik A keresetnek iáncziból Nyomasztó háztetők alól Az uteza tömkeleg közül A templomok szent éjiből Itt boldogok az emberek. Ujong öregje és apraja Itt ember vagyok és lehetek" „Itt ember vagyok és lehetek“ Ezen gondolat szolgál jelen sorok kiinduló pontjául, midőn feladatul tűztük ki magunknak bebizonyítani, hogy a vasárnapi munka szíluct, a közegészség törvényeinek egyik főkellékét. képezi. „A test egészsége az ember leghe- esesebb vagyonát képezi,“ — ha a. gyakorlati életet tekintjük, azt fogjuk látni, hogy a fenti állításunkat csak kövesen értik meg teljesen. A tapasz tálát azt mutatja, hogy az emberek inkább liajhásszák az élethez szükséges eszközöket, mintsem magát az egész- séges életet. — Legegészségesebben élnek a cultura ál*al még nem érin tett népek, mivel ezeknél az igények csekélyek, mindenki úgy élhet, mint neki tetszik; — ellenben a culturnép életmódja, annál természetellenesebb, 1 mennél nagyobbak a körülményeknél j5 fogva az igények, — mi által az élet ( fenilartása is drágább lesz — s men- ^ uél több terhet rónak a társadalmi n viszonyok az egyes egyénre, ebből kö 1( vetkezik, aztán hogy az egyes ember elvész a nagy tömegben, a többség a diétái ja a szokásokat és erkölcsüket, I „ és ha valaki nem akarja, hogy kü 1» lönczuek tartsák, azokat küv lui is,' kdl. — A törvényhozás föladata lenne a gondoskodni arról, lu><ry az ilyos szó 11 kasok és erkölcsök a józan ész koriá es tait át ne lépjék és a közegészség kö hr vefolmónyeiuek a menyire lehet meg- ve felöljenek. • — Ha végig forgatjuk az emberiség történetének lapjait sze- műnkbe öl.lik, hogy már a legrégibb J.jt népek vezetői oda törekedtek, hogy sz népükben a közegészség űgyo egye- a bekkel a munka, szti n ott el is fonta rt 11 rn ható legyen, általában oly szokásokat ))(, terjesztetlek a nép között, melyek a nu- közegészség omelésének lényeges lé- m- mezői; — igy már Mózes elrendeli let az ételek elkészítésének módját,- meg ‘Hi parancsolja a böjtöt és fürdést, de kü ^ lönösen kiemeli: „Emlékezzél meg a ^ szombat napról, hogy azt megszentel- téh ed, hat napig dolgozzál és végezd el nindon dolgodat, do a 7-ik nap a nui íyugalom napja, a. to uradnak Isle- ^ lednek tiszteletére, — ne végezz ; k- lm, ior semmi munkát, so te magad se a me — Bocsánat, hisz nem látszik. i Szí — De érzik. I(ele — Egy kis taplót rája, fogi — Tegye a taplót a maga fülébe, ostoba, a h A szegény papa csakugyan vérzett. Figaró J emegő kezekkel végezte a herculesi mim- a k át s úgy elosont, mint a tolvaj. A Végre hét órakor mindenestül elkészült. - rakkja, fehérkendője, gyémánt gombjai va- A »bau kifogástalanok voltak s egész meg je- nye néso még mindig el tudott ragadni egy - yan hölgyet, a milyen például a mama )lt. - Henriette akár csak egy ckirály7 leány — udökölt. Csupa fény és pompa lakozott — jtn. — Boldog mosollyal tekintett a nagy álló- A körbe. Sohase látta magát szebbnek, sohase a ki ezte magát boldogabbnak, soha se dobogott Es yan hevesen a szive. tud! A papa öutelten gyönyörködött remek H Inyán, de közbe-közbe nem mulasztotta et K kis mamát is néhány meleg tekintettel gáss agasztalni. Oda — Szent Isten te vérzel ! — kiáltá fel föl s godal másán a mama. nincs — Lehetetlen. rend — Mi lelt édesem ? fiút — Párbajom volt a|borbélyommal. is, n — Nézz csak a tükörbe. kéz Csakugyan. A kis l-ből nagy L lett még mást Jig olyan piros betűből, mint a kalendá szív mi ünnepek betűi. mám \ gondos asszony mindjárt segit a sebe- lép a tön. Egy kis illatos rizspor eltemeti a féléid os betűt s a papa is rendben van. — N’dfíi/ik Henriette virágjait. Gyöny virágok I — k. fiövid, de érdekes életrajzuk van. — 1 te szolgád, se a te szolgálód, sem az idegen, ki kapuidban tartózkodik.“ S u zsidó nép ez időben a (örvényeket mind szigorúan megtartotta, s csak igy volt lehetséges, hogv a forró pusztában egy nagy számú népcsoport 40 évig vándorolt, a nélkül hogy valami járvány ütött volna ki közöttük. A görög törvényhozók nem rendel- tök ugyan rendes ünnepeket;, az idő í szakon kin ti nyilvános gimnaslicai já tekok által, a népnek célszerű üdülést és nemes szórakozást szereztek. _H ogy a p"gány ókor menyire szégyeni- tőnek és lea Iá zónák tartotta a szílnet- nélkiili munkát, azt bizonyítja, a Danai dák regéje. — Damms leányait kik férjeikét meggyilkolták, azon átokkal sújtottak az Dlcnnek, hogy egy fenéiét,len hordóba szünet nélkül kellett vizor, hordaniok. Egyesületi élet A helybeli Duna-molnár-ipartársnlat közgyűlése.) — 1884. febr. 10. _ A társuhit tagjai derék elnökük Brunner «‘rencz Szedem.vi-téri lakásán gyűltek össze így a másodszori összehívás folytán l,a- ározatképes, közgyűlés a közepes számmal logieUM,1 tagok részéről tanúsítóit meleg rdeklodes mellett a tartalmas elnöki meat jHó beszéd elmondásával d. e. 10 órakor ozdetet vetto. AicQÍnÖIiÍ-,Clen<ésI)61 Iíiemellietjaif, hogy z 188o én orsz. iparkiáHitásra' ezen f^. dot is kapott felhívást, de miután a Imié ' Kilóm ipar pr. ductumait az elnöksé r szem c on a gőzmalom ipar készítményeivel helvi szonyoknál fogva nem tartotta versenne 1 kalmasokuak, tárgyalás végett a választ! any hoz sem látta czélszerQuek utasítani Érdekes meg e némileg indokolt, de semmi efre nem helyeselhető közöny jellemzésére A )gy pénztári számadás a lefolyt évről be- F telek s így kiadások hiányában sem volt T •szí be o, melynek okát leginkább a felvé- Ir 11 íi!,ak n,ag;'sságának (50 frt) tulajdonit- T f; Épp ezert t.d.át az ipartörvény médo- K iisa nan a kor.náiivilag jóváhagyott alap- 0 íbályok is módosításra fognak ajánltat, j IC mennyiben a felvételi dijak jelenlegi mérve a tapasztaltok szerint, reductiőt kíván ~ n rabba, hogy a testületi tagdíjak fizetésére , /Ay ,,d<?'5 kov«tett azon szokás, hogy azok k( ndig a közgyűlések alkalmával fizettessenek n bizonyulván alkalmasnak, jövőre az il- la o pénztár.,oknak joga lesz a hátralékos A d< baimely időben behajtására.! fl. ipnrtirsnl.it tiigjajul J,,Bz4 és Zévorsld ' 0 Inarmeslerek jelenikenrén, a szokásos diU líll8u,ati ‘»«ok sorába í ki ízűiéi. Brunner Feroucz elnök a tisztikar ködés,i ideje lej,irtán,,1, megemütésével »I tiszti,fisai neveben eddig viselt állá- iól való lemondását jelenti be, „.elvnek g orfentével Fleck Ferencz korelnöksége a Víl,ímtí,s húszas előtanácskozmá- est lettek egy pesti üvegházban, ne veik ed-1 őles illatban hozta egy Adonis, lakni k c,Hy dob°gó szíven s meg fognák halni igszebb leány kebelén. 1 linden szál gyöngyvirág mást mondott ‘f is Hei nettenek. ~ Szeretlek. g zutáu a többi utána csengte gyöngyvirág ibo ~ Szeress! leo - Légy az enyém ! ~ Bódoggá teszlek ! j ~ Menyországom vagy ! \ ~ Örökre a tied leszek ! y 7 Mi,iden gondolatom a tied! S/0J, h hisz ezt mind az a barna fi., üzeni Ő a nugokra bízta legédesebb titkait, tudf ‘/ok a kis virágok olyan gyönyörűen el ki 1 lí a.uhu azokat az édes titkokat. kön enriette maga előtt látja. 'gjogó szemekkel, türolmetlen sóvár- = '* Dirakozik a báli terem ajtaja előtt, beim már fényes közönség bullán zik alá. Az ő gyönyörűsége azonban még M a teremben. Végre megáll a kocsi. A mari •zok az érkező kjeié sietnek. A barna Kies láz kezdi gyötrer.i, aggódik is, örül N 'in tudja mi tévő legyen, végre két Imlb alalkozik, két szempár üdvözli egykét néma ajk s titokzatosan dobogó II (özcledik egymáshoz. Az első pillanat szón 3i-.it kicseréli az öröm édessége a be-Iliid,’ '!■ ó kaijáu, diadalmasaii, fényesen, de en és bizonytalanul. ' Menjünk már jó mamám. Még nincs itt a kocsi. gz A'dig már olmult kilenc/, óra. -énül. in ok illan k-ö vetkező eredméni>.vel folvt le; Eh.ökké Móczik János, alelnökké Vjnklor Antal, pénztáruokká Valch Mit.yás. V-iiusztI núiiyi rendes tagokká : Fleck Ferencz. Brunner Ferencz, Lieb Béla, Frank Antal. L mg János, Horváti. Ferenc/, Mil.ahisz Rudolf. Boiovszki János, Tóth Junos őr., Ivm-enc-d Mihály. Igali Nándor, Andralovics István, rótt átokká : Ldóczki Béla és Rmicsár István. Számvizsgálókká: Brnmier Ferenc/, Im.li Nándor, Fb-ck Ferencz, Lolóczki Béla Bemondókká pedig sorivnd szerint Andralovics ‘ éf palotai Ignácz jelöltettek ki. Moczilc János újon választott elnök vá- í l,S7.l„tiísíit meniiiteimve, az elnöki széket olfiijtliiljii. Kivetkezik ozntiii, a liiioin ie- lenlkezo némerinl BitterMiliálj, Komáiomi ‘ I.utMicz es Blasek József tanonezok szegőd-j teteso és szabadi.ása, mely az alázatossá-: kifeje/.esero szolgáló keze sok kai, mint a czel.rendszerből még íénmaradt ősi szokással "»en 'égbe, melynek megtörténtével a l.i-! 'a al változás folytán szülségessé vált átadás és átvételre hivatott bizottságba. Fleck Bo- r0V,Sí1 es ILncsár tagok beválasztásával a gymes déli;- 12 órakor véget ért. Üatoanyi tevéi. XI. (IX. Falusi tánczestély Muzslán febr 9-én.) Valóságos egy kis eliíehál, a minői )<ít milyoii városnak is díszére vált Is í’olna A falusi bál vidám mulatói) wombat estétől vasárnap reggeli nyoi-j] i>-ig mulattak együtt kedelyoson és I aradatlan'ul. ] Az Ízlésesen díszített tánezterem a f :,5-V vendéglőben volt s a nuizslai»^ cigányok emberül kitörtek magukért, s Tizenhat pár kezdte a tánezot ki- z ßuez órakor s a remek hülgykoszorú ^ következő volt: ^ 11 Bukay Ilonka (f'Carva), Boineberg of báróné, Boineberg Ella bárónő imiezor Fiilépné (Bálorkosz), Heya ivad<irné, H^.ya Gabriella, Hajas Sí önné (Csenke). Keller Ödönné (Kaiva), oiler Blanka (Kami), Nedeczky Ilka |j Esztergom), Reviczky Győzőnó, Rek tv )r Mariska, Neuber Jenőné, (Eszter- >m Nana), Sávéi Károlyné, Widinann 1117 milia (Esztergom), Wagkovszky Wag.- L; )va bárónő (Ebed). Ingyen mosolygott he a nap az ab j|," kokon, midőn a mulatság lealkonyult. feledhetetlen emlékű vigalom derék 0| a előzőjét, Rév iczky Győző szolga birót, js ónban az érdokes farsangi osemény lll( s történetének végén érdem,szerint k II tüntetnünk, mert különösen az ő j((^ iső.sége a bál sikere. s) (X. A Zenei-Kör estélye febr. 10-én.) sz A Zenei Kör nyájas termében vasárnap el e nagyon kellemes zeneestélyA rendeztek ~ Móg csak öt perczig várakozzunk. !'l< -- Noiíj hiszek én már az öt perc/ekben. M? \ kis üVngtiilan leányt azonban megnyug 0 ia a robogó kocsi. ' kei Sajátságos érzés vesz rajta erőt. Egy ki- mi szűkösnek találja a fűzőt, nem jut leve- (,|a öz, észrevétlenül szagolgatja Ál Icinson ) ös csöppjeit, melyek olyan mámoros e.r(I yaillatot árasztanak szét a nagyszerűen ^it« leden szobában. ’ pé, Cészen vannak. js Mellétünk — mondja a papa vezénylő gon. osz [enriette a mamára tekintett. ■‘l,íl losolygó koi.ycseppek tündököltek az ő sze( i.piben. |,()| is átérozte azt, a mit, Henriette, ő is tan, a azt, mi fog ma történni. Csakhogy ő „ udta fejezni legalább néhány mosolygó «cseppek ’ s b AUCUN. nag A nőkről s a nőknek. 'esk ennél jobban sir az asszony, annál ha- íll‘ d)b akarja megcsalni a férfit. :l •* K min ncs hamisabb viz az asszonyok köny- méa fásánál. ' e , r * folk íróra asszony egy vásár. Négy, öt asz- SZül egész sokad.dom. K t asszony, bárom egész vásár. ’ T ♦ , . ozzo szonyt, vásznát nevégygyertynviláguál. íp asszony is csúnya időt ér ha meg- ^() szép A zenei részletek átalában kitűnően hatottak, a mit a kar működő tagjainak alapos es lelMö^m. rétes: köszölNógéből magya- razlnitiiuk meg. A f.'iiy Msen \ilágitot,t erem egyik rószé- ben e -y kedélyes kis női társasig dicsérte az estély sikerét. Ekkor egy vidám megjegyzést hallottam, a mit nem is mulasztok el közölni.- Cg) tűnik föl előttem ez a terein mind beosztásra, mind alakjára nézve mint egy nagy bécsi l.ajó belseje. É< a szép-közönség, mintha együtt utaznék velem, a leg- ?zellemesebb zenei élvezetben ringatózik, b/inte o hajtom, hogy mennél lasaoban haladjon a mi hajónk, mert nagyon pompásan mulatunk. Es csakugyan. A vasárnapról hétfőre utazó szép kis tár- sa^ig nem is tölthette volna el tartalmasah- jau az estét. Még a konyhát is dicséret il- eti. Schuller Pál a terítékeket kitünően áldotta ki s az utazó társaság szinte el is felejtette, hogy a fogadó vendéglőse csak február közepén érkezik egyenesen Bukarestből. Jónás Pali tiz óra után már a zenészek *melvényén uralkodott s csinálta a Iega- •anvosal.b csárdásokat és tour tánezokat reggel háromig, a mikor még három táucczal szerezte meg a vigasságot. A közönség^ nem volt nagy, de annál ) A Z-uiei Kör hajójában a jókedv har- ogó hullámain utaztak: Bunny Jánosné és Mariska, Haudingor gnaczné és Katinka. Hromoda Jánosné, Linda Rezsőné, Korber Mária, özv. Kovács ’eieiiczné. Kuzmich nővérek, Moró Gyuláné, ■>1 istl.y Er/.si és Nesz ti. Pisudi Mariska s B ei|a, Piokopp Jánosáé és Józsa, Rei- °d Maiiska, Rónay G)uhíné és Gizella, zees ka v Cornélné és j;Sárika,n Sternfeld Re- soné, Tscl.ebiill Antajnó, Vimmer L-.josné Inna, Wimmer Anna és Lujza, Witt- am.é. Zinnern kapitány neje. A legközelebbi viszontlátásig ! mScT@9Z' Polgármesteri jelentés. II. örvondotfts jelenségként kell felem teimn a gazdasági egyesület állal muH i oÍvt. hó 7. 8. és 9-én rendezőin 1-móny kiállítást A midőn azouba- f, mint közgazdaságunk előmozdítására valóit tényezőt feljegyzem, kénytolon (V ok az igazságnak megfeielőleg ki- 'miaui, hogy ezen k iá Ili .ás városunkra zve nem valami örvemlohvs képet tár ink. Még azok a gazdasági czikkek mint p. o. a. bor. szőlő mint, gyii- )lcs s 1.1). a melyek leginkább hivatvák rn, hogy náln íle a kivitel tárgyát pozzék, oly csekély mérvben s keve- f áltál volt kiállítva, hogy valóban 1 kellett hinni, miszorint Esz.torgom kir. város lakossága a kiállítás iránt onszonvvei viseltetik. Hogj mi volt okozuja ezen iávolma- iásnak nem kutatom, do egyről mégis onyságot nyújtott s bár reám, mint város polgármestoróre nem valami leinosen ható igazság s ez az, hogy nlerideig a szőlészet és borászat terén rt vívmányokat nem iparkodtunk önok iiuk szempontjából eléggé elsajá- iii és habár tudom azt, miszerint zügyi helyzetünk nem épen jó, azt tudom, hogy városunk földműves áljai mióta a polgári olvasókör megtilt, az ezen szakban l. i. a szőlő- és borászat torón megjelenő lapok- igon hasznos tudni valókat sajáti- • k el, mindazonáltal nem vélném íségleleniiek sőt Esztergom szőtőszot oi ászát lat foglalkozó lakosaira nézve jón áldásosnak tai’tanam, hogy ha o. egy szakférfin, mint c téreu je- <‘dő Molnár István Esztergom szál), város szülöttje és fia. egy rövid s i éghajlati viszonyunknak a föld őségének megfelelő szakszerű, de is népies irányú könyv megírására éretnék s ez sokszbrosittatván a .»műveléssel foglalkozó lakosoknak ztaf n ék. ‘‘Ijeson meg vagyok győződve, hogy a szakszerű szőlőművelés és bérlés lakosaink közkincsévó válván, nősen pénzügyi szempontból igen siker volna elérhető.
