Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 97. szám

Esztergom VI. évfolyam,

97. szám.

Csütörtök, 1884. deczember 4-éíi

Városi s megyei érdekeink I özlönye.

JA i

EGJEI.ENIK HETENKIN I' KÉTSZER

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

f:lőf'ízh;té:si áre^K-/.' é v i o

...................................

f

él évre . . . ....................................

i

iegn «dérre . ..........................................

SZERK

ESZTŐSÉG:

3rv

lm \

jSzECHENljl-TER

1 :ip s/,cl Imii i lé 8/, ti) illető liíV/.leménvek liiililumlSk.

Eiiyes szám ára 7 kr

Irt — Icr;o

KIADÓHIVATAL:

|Sz ÉGHETI-TÉR

Inná a hiv,•italos s u niagán ||iifleiésok, a nyüttc. ne szánt közleményük, előli/,elési |>é11’Mi|í és reeliimiLKs-ok intó/,emlők.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIÍNDICTÉSKK :

1 szótól 100 szóii; — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200 — í’O0-i<r . 2 „ 25 „

Mólyegóíj íiO kr.

M A fi Á N11II ti) HÍ T ÉS KK

megállapodás szerint Ieli«t5 legj Hiányosabb au knaöItatnék.

NYIÍiTTÉU sóra 20 Kr

Yárosi könyvtár.

Esztergom, deez. 2.

HelUcher József tudós városi senator régi jó emlékét tám.*isztj:i. tel mai túr- czaközleiiiényünk, mely Esztergom leg- szomorubb lapjáról, a 38 iki árvízről beszél.

Ez a tudós senator Esztergom'városának egy könyvtárat, hagyományozott. Ez a könyvtár sokáig alig gyarapodott egyébbel, mint hatalmas pókhálókkal és óriási porrétegekkel.

Újabban azonban gyökeres rendező sen me,nt keresztül s ez a gyökeres rendezés kiderítette, liotry van a Hellseher-féle könyvtárban sok igen érdekes és értékes matéria, a mit csak ki kell egészíteni a modern irodalommal s lesz egy pompás kis könyvtára városi nagy közönség számára.

Mert mi azt tartjuk a Helischor-féle könyvtárról, hogy ez nem azért keletkezett, mintha örökös szobafogságra, kárhoztatták volna, de talán azért se alapult, hogy csak nehány szál olvasni szerető Városi hivatalnok bújja.

Annak a könyvtárnak missiója van.

Az a könyvtár szakszerűen rendezve lévén, most csak gyarapítást, gazdagítást igényel s azután meg lehetne nyitni a városi nagy közönség számára.

A holt anyag, az elzárt kis kincstár eddi gélé ismeretlen s a leendő városi könyvtár eszméje o szerint nem is lehet iiéDszerü.

Nekünk, mint városunk szellemi ér- d kei közharezosainak minden legcsekélyebb!) tényezőt meg kell ragadnunk, ha eszmét akarunk gyújtani az óta Ián os művelődés számára. Ilyen cse

kélj tényező és szerény fundamentum a Holischer által hagyományozott könyvtár. De magnak elég életre való, csak értsük a módját.

Yárosi könyvtárat kell fejleszteni a városháza egyik külön termében elhelyezett Helisclier-féle hagyatékból. Egy kis anyagi forrást kell nyitni a könyvtár gyarapításához, de tervszerű gyarapításához.

Alkalmas szakemberek tanácsát kellene tehát kikérni, hogy milyen irányban lehetne az előmunkálatokat megkezdeni, városi könyvtáninkat kiszélesíteni s előkelőségünk, polgárságunk, sőt népünk osztályainak is hozzáférhet tővé tenni.

A városi könyvtár eszméjének életre valóságát azonban a nem szakemberek; is csak lelkesedéssel üdvözölhetik, mert Esztergom városa közönségének nyílnék inog egy olvan forrás, honnan szellemi gyarapodására mindig meríthetne.

Talán akad a városi képviselő testületben egy -két lelkes képviselő, a ki magáévá téve jólelkü eszménket, felhívja, rá a város ügyeimét s a holt matériát megeleveníti az á,Ital, hogy azt kibővítve, a városi nagy közönség könyvtárának nyittatja meg. Nincsen városi könyvtárunk. Javunkra és dicsőségünkre fogna tehát szolgálni, ha a Eolischer-féle ha gy.itékból teremtünk városi könyvtárat.

Gazdasági levél.

(A szölőojtásról. Molnár Igtváimak a székesfehervár

és nagymarosi tanfolyamon tartott előadása)

III.

Már most mit csináljunk a kapott riparia magvakkal ? E0okét elvetés előtt tavaszszal be kell áztatni közönséges, a mosásnál használni szokott hamuliigba és pedig ezen lúgot kótainyi vízzel

koll elébb inoggyengiteni s langyos me log helyre állítani a belátott magvakkal együtt.

így páczolliatjuk a magot 6—10 óra hoszszáig, ezután kivesszük a lúgból s iskolába vetjük.

Ezen czélra jó, tápdus s e mellett porhanyó kürti földben egy méternyi széles ágyakat csinálunk : ezen ágyakban 3 egymástól egyenlő távolságra eső s 3 centi méternyi (azaz egy hü- velyknyi) mély árkocskákat huzunk egy hegyes kis kapa segítségévei s ezekbe vetjük a magot, úgy, hogy egyegy mag a, másiktól 3 centiméterre (egy hü velykre) essék.

Ezután az árkocskákat finom, porhanyó fekete trágyás földdel félig kitöltjük s behúzzuk. E magoskolát, inig a csemeték ki nem bújnak, minden másod nap jól megöntözzük * ha gvo- mos lenne, kigyomláljuk belőle a gyomot addig, mig kicsiny s a földet magával nem rántja gyökereinél fogva, Később, midőn a csemeték kibújtak, elég egy héten egyszer megöntözni s a gyomlálást ezután már kis kapálással pótolhatjuk, amikor az kívánatos lesz.

Oszszel a csemoto-sorokat betakarjuk kapával s tavaszszal kinyitjuk, valamint a tavalyi hajtásokat 1—2 szemre visszanyirjuk. A második éviién csak a kapálás s a talajporhanyitására kell ügyelnünk. — Öszszel az iskolát ismét betakarjuk.

A következő tavaszszal jókor kiszedjük a csemetéket s rendes táblába egymástól egy méterre kiültetjük és pedig elébb pgy vastag vesszőjét meghagyjuk és föltisztogatjuk az érett s • el nem fagyott felső szeméig, az ezen ' felül eső részét pedig elszedjük. A kiül tetósnek oly mélyen kell történnie, hogy a feltisztogatott egy éves vessző is a föld alá jöjjön, begyökerezós végett s abból csak egy legfelső szem álljon ki szabadon. Itt aztán az éven- kint visszametszós utján fejet, s erről csapra metszés utján évenkint kellő erősségű iskolába való simavesszőt nyerhetünk a magoncokról.

Lehet a két éves magcsemetéket egy veszőre fel tisztogatni a már fenntebb említett iskolába is el rakni 60 cm. sor és 30 cm. tőketávolságra is s ekkor a jövő évben azok többnyire elég vastag s beójtásra alkalmas vesszőt fognak szolgáltatni, ha azokon csak egy erős hajtás hagyatott mog az előző nyáron s az is egy araszton felül bekurtitta- tott.

Itt mindig az a kérdés támad, vaj- jjon ójtani akarunk-e minél előbb, avagy először el akarjuk-e az amerikai alanynak való vesszőt minél nagyobb számban szaporítani.

Elvégezvén igy az alanyról elinon- dandókat, térjünk át már most az ój- táshoz szüségas noines venyigék megbeszélésére.

Tgen figyelnünk kell arra, hogy ha már ily nagy fáradsággal lehet fenn- | tartanunk a jövőben szőlőinket, jól ' megválogassuk azon fajtáinkat, a molyeket az ellenálló amerikai alanfókrá- ójtunk.

Azon kapkodás, mely ezon a téren

szőlőbirtokosainknál tapasztalható, 3 sokféle s gyakran épen a rosszabb fajták után is, továbbra nein tartható fenn | meg kell elégednünk néhány úgy rai- I nőségre, mint mennyiségre nézve legjobbnak tapasztalt fajtáinkkal s ezeket ' kell új 1 ásni felhasználnunk. Ilyen faAz„Eszísrgom ésViiéke“ tárcája.

K'éíXí\\eXi{\iz>.

(Rövid kimutatásba/ 1838-iki árvízről.)

Az Árvíznek okai és következményei.

Itten a tél november 11-kén 1837. mi előtt a föld megfagyott volna, havazással korán beköszöntött; egész télen által igen gyakran, hogy a’ városban két láb, ’s azon fölül, magas havunk lenne, és ezen temérdek !ió ámbár lassaukijt és csak nem szakadatlanul olvadna, még-is, mivel a’ nemfagyos föld a’ hó levét mind elitta, a’ Duna nálunk csekély vízzel December 21-ikén 1837. csak vékony jéggel hártyásodott hé ; alább pedig Visegrádinál két nappal hamarább, meg pedig al-széllel sűrű havazás ál- llott hé. — A’ Dunának azonban Visegrádinál «’képen; beállása reánk nézve mindenkor veszély tellyes, mivel a’ Duna Zebe- gény, Domös és Visegrád közt éles szöget (augulum acutum) képezvén, ugyan-azon alszol, itten éjszaki s'él, mely a’ jeget Marót és Zebegény közötti Dunán lefelé Dö- rnösnek hajtja ; a’ Nagy-Maros, s Visegvád közti Dunán fölleié Dömösnek visszaveri, és így •G akkori több mint 48 óráig dühöngő szél a’ jeget Döinös és Visegrád közt any- nvira raeglorlatta, a’ sűrűn eső hó pedig összeragasztotta, hogy a’ megfeuekelt jég több toriatokat képezvén, ezekből néhányak a’ viz színe fölött csúcsaikkal 4-5 láb magasságra emelkedtek, és ezen helyzetben a’ jég megindultáig állandóan megmaradtak; azért a Duna úgy megáradott, hogy partjai már alig bírhatnák, későbben mindazúl- tal mintegy három lábnyira leapadott ’s ezen állapotban ajég ni ■gindultáig vesz- j teglett.

} Az idő meglágyulván, az 1838 iki Mar- 1 tins első napján a Duna áradni kezdett, és I annyira duzadott, hogy Martins 5-lcén a’ Városnak alacsonyabb iPc/.áit már viz bo- j litá el, és 6-káu itten a jeget is elinditá .

De a hir szerint Drávától Pestig , szintén bé állott Du ii jege feszesen

j áll ván, a’ fölülről lefolyt jég a Viseg- : vádi torkolatokban íeuakadt. és azokat a 'felső jéghozti szál-fák, széna buglyák,- ’s j kazalok annyira nevelték hogy a folyásában I meggátolt viz — a’ felső Dunai jeggel sza- porittatva, melly bárom nap alatt miud lejjött, és el nem úszhatván, megfeneklett, és : majd egészen a Gurumnak Dunába szakadtáig megrakodott — szüntelen egész Martins 15-ki délig úgy dagadna, hogy minden eddigi Árvizek közül a’ lett jelek szerint, és ember emlékezetére a legna- ' gyobb, az 1809-kit-is, még öt lábbal meg- j haladván, az egész várost elöntötte, csupán a Barátok Klastroma előtt mintegy 60 köb i ölnyi, száraz fót, a’ Külvárosokból pedig j egyedül a’ hatodik fertálnak, és Tereziavá- rosualc felső része menten maradna. A’ Kapitányi hivatal jókor házonkiut bémondatta, és dob szóval is kibirdettette: hogy kiki

ingóságait ’s marháit bátorságos helyre szállítsa, takarmányát a felső kender mellel i uüra hordássá, és a’ viztörésnek kitett házaikat támaszokkal ellássák; Molnároknak, Halászoknak, Épületfa kereskedőknek, hogy dereglyéiket, ladikjaikat ’s topjaikat u’ szükségesRbeni használásra készen tartsák, szorosan meghagyta ; azután a’ régi ’s meg- üllepedett Vizár elleni Sánczokat kijavitatta, hellyel közzel magasabbra hányatta, de hasztalanul ; mert a Martius 6-kán megindulta jég s a vizet a határra tolván, az a Sánczokat részint meghaladva, részint megszaggatva ugyanazon hónap 8-kán fölülről s oldalról oly nagy erővel rohant a városra, ho«7 a már vízben úszó. alantabb utszákou kivü1 Tabánt, Fereuczvárosát és Terézia- városnak alsó részét elöntvén, továbbá a Budai s Lőrinczi kapuknál a Csillag- s An-, gyűl utsza, úgy az Árok- s Hosszú Sor ol-. tálmára esináltt Sánczokat-is áthágván, Martins 11 - kén a Városualc ezen részét-is el-( borítaná; végre az e korig menti Pékeknek' raeghagyatott : hogy a lakjaikból kiszorultak számára elegendő kenyeret süssenek, de ezak-is, minek előtte szívesen elvállalt kötelességüket teljesíthették volna, az özönlő viz miatt házaikat elhagyni kény tel énül lek.;

Martius 8 kától 12-ig borzasztó, rémitő vala a Városnak tekintete, és szivsznggató volt a lakjaitól megfosztott, magasabban j fekvő házakban atyafiaknál, barátiknál me-| nejeket kereső elkeseredett, komoly e i bej reket a másik, sőt harmadik sZálásról-is elüzetve, családjaikkal bútorostul, vagy au-, nélkül, dereglyén talpon, vaoy ladikon, min- j den perezben omlással fenyegető házak, tompa rivalgás, és csáklyálc, eved/.ők zörgései közt kiköltözni látni, az ekként számüzötteknek egy része a S/.őlokbeni Présház-pincze vágyj kunyhókban takarodott, más része a szom-! szédozó Sz. Tamáson és Sz. György mezején ösmerőseiuél összetódult, kik pedig menedókhelyet nem találtak, a Temetőben s \ Szőlők bábjában szabad ég alatt —- -a der- raeresztő hidegtől, közbeközbe havazástól s széltől sanyargat tatva — tanyáztak, éjjel nappal szüntelen a leomló házak zuhanásától riasztatván ; de, mi a félelmet kiváltképen nevelte, az volt; hogy az öles néhol' annál is magosabb viz nyomása által a bosszú télen elolvadtt sok bólétól megivakodott Told árja szorittatván, ez a piaczokon, litszákon s egyebütt felbuggyanván, sőt a kövezetből nagyobb köveket kilökvén, a vizet — néhol igen vastagon — ugrókutak módiára fel Tövei te, mit a nép látván aggódva s Csák nem kétségbeesve, a Városnak végső pusztulását s elsüledését várta ; ugyanazon föld álfa okozta : hogy némelly házaknak fala, mel- lyeket csekély, vagy ép eu semmi viz sem ért, részint még az Árvíz előtt részint az alatt, vagy azután megszánnának s repedeznének ; nem különben a régi alantabb feküdt s Századok előttelpusztultt városnak eltöltött pinezéi s egyéb üregjei béhorpad- ván, a közel lé vo épületeknek kárával kisebb nagyobb terjedésű gödrök keletkeznének.

Ezen iszonyú Vizár 614 házat egészen, 89 részben, balomra döutött, sot a fööüál- lók közül-is számosak többet kevesebbet megsérültek ; ember azonban vagy marha, mi'el a veszély halkkal növekedett', egysem veszett el ; de annál több ingóság lett az özömitík martalékja, mert sokan a mar több árvizeket kiállóit, vagy pedig az eddigi legmagosabb árvíz pontjáig jó anyagból épültt házaikban bízván, a padlásukban levő lui- koriczáfc, és külön féle gabonát, vagy lisztet , s egyéb éleim) szereket, onnét uero csak el