Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 10. szám

. ESZTERGOM VÁRMEGYE statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy történetkedvelö esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.) (9. Közlemény.) RÉSZLETES LEÍRÁS. Jóllehet az. esztergomi érsek már az ország alapításától fogva az egész Ma­gyarországiam a. papok fejének tarta­tott, mégis a p?-pák és királyok egy­mással versenyeztek azok kitüntetésében, igy VIII. Gergely pápa 1137. megen­gedte Job esztergomi érseknek és utó­dainak, hogy a királyt telken je és ko­ronázz t. Róbert Károly 1318-ban Örö­kös főispán i méltósággal tüntette ki, Zsigmond király 1393-ban főkancellári címmel ruházta fel. V. Miklós pápa 1452t)en László király kezdeményező sére Szécsy Dánost és leendő utódait „prímás, született követ“ címekkel ni házta fel s egyedül ő nekik engedte meg, hogy a magyar korona területén ők vigyék elől a keresztet. Corvin Mátyás Vitéz Jánost és utódait azon kiváltsággal ruházta fel, hogy ha tör­vényes esküre idéztet nők, udvari tisz­teik által helyettesíthessék magukat. Végre III. Károly 1714-ben a római birodalom h< rczogeivé kinevezte. Azonkívül az esztergomi érsek egyike az ország főbiráinak, kettős királyi pe­csét őri', a magyar helytartó tanács tagja a legfőbb itélőszéknél, melyet hét- személy ü táblának n vezünk, egyik biró. Főpapjaink többi jogait és kiváltságait, melyek őket törvényesen megilletik, a hely szűke miatt mellőzzük. Az esztergomi érsek, nemcsak a méltóságra, de a vagyonra, nézve is az első. A prímás a. gyalogságon kívül még két bandériumot is tartozott saját költ­ségén minden eshetőségre nézve készen tartani. Egy-egy bandérium 400 lovas­ból állt s az egyik ímhóz, a másik pe­dig könnyű fegyverzetű volt. Jogában áll ja vadalmaival,, do csak férfiaknak adományozni s ez által nemességre env'lni s az ilyenek egyházi nemeseknek nevez­tetnek. Valamint a többi nemesek a ki­rályéri, ugv ezek az érsekért, mint annak hűbéresei, katonáskodni tartoznak. Ezen érseki vazallusok három székhelyre vannak beosztva,- 1. a széntgyörgyivei egyesült verébéivi székhely, mely Po- z-ony, Nyitva, Komárom, Bars, Eszter­gom, Hont és Nógrád megyékre kiter­jed Oláh Miklós alatt 65, 1727-ben pedig 95 curiát, számlált. 2, Pozsony déli részén levő vajki székhely Oláh (alatt 36, 1727 ben pedig 40 s három tizenhatod cin iával. 3. Komárommogyébe j foglalt érsoklóli székhely mely Oláh alatt szintén 36, 1727-ben pedig 64 dinára volt felosztva. Mindegyik székhely ügyeit saját me­gye módra berendezett hatósága intézi, van alispán, bíró, esküdtek, jegyző és ügyész. A főispátni teendőket a nádor­ispán végzi. Jó!lehűt az érseki vagyon a sok tö­rök és polgárháborúk által jelentékenyen kimorült, jóllehet a szepesi, rozsnyói és besztercebányai püspökségek, melye­ket Mária Theresia 1776. az esztergomi érsekségből kiszakítva, alapított, dota- tiója folytán sokat szenvedett, mégis oly nagy, hogy magas állásával járó roppant kiadások bőségesen födöztetnek s még most is az egész monarchiában a leggazdagabb dotatió. Az összes má­ma tial is jószág fel ősz tátik 8 uradalomra t. i. az esztergomi, érsoknjvári, drégelyi, gutái, nagy-sal lói, verebélyi, nagy-szom­bati és pozsonyi uradalmakra. Ezekben van egy város, 10 mezőváros 63 falu és 17 puszta, 2816 s három tized job­bágyi és 216 s egy harmad szabad telek. Ezen uradalmak Esztergom, Bars, Hont, Nógrád, Komárom, Nyitni, Po­zsony és Trencsén megyéken húzódnak keresztül I. Az esztergomi érsekség alapítása óta elmúlt 827 év, mely időközben ezen fényes méltóságot 65 metropolita vi­selte, kik közt sokan magas származá­snak, sokan tudományuk és 'szent életük által tűntek ki, tizenhármán bíbort vi­seltek. Nem hagyhatjuk említés nélkül azon sok nyomort, mellen ezen vár a körül fekvő városokkal együtt háborus’időkbon keresztül ment. Hogy sz. István halála után Péter és Aha zivataros uralkodásuk alatt, de különösen I. András királysága alatt, mikor a magyar nemzőt visszasiilyedt a pogányságba, mikor a keresztényeket, első sorban a főpapokat és papokat öl­dökölte, mikor továbbá a templomokat lerombolta, Esztergom mily sorsban ré­szesült, adatokat sehol nem találok. Mikor IV. Béla alatt a találok 1241- ben az egész országot, tűzzel- vassal pusz­tították, Esztergom városát is gyökerestül feldúlták, a várat megszállották, de a spanyol Simon gróf vitézül megvédte. Vencel, Csehország királya, hogy ha­sonnevű fiának, kit a rendok egy része királylyá, választott, a trónt biztositsa, seregét 1304-ben az esztergomi óisek szott ki a földből, már egészen úgy viselte magát mint egy felnőtt kisasszony. Parányi öltözete elragadó volt ; csak ;i párisi nők tudják igy felöltöztetni bábáikét. Kurta ró­zsaszín selyem szoknyácskája alól ki inn- dikáltak gyöngyszürke harisnyába bujtatott lábszárai, vállait csupaszon hagyó csipkés mellény ke övezte apró derekat, a kalapon fehér toll, korai öv a nyakon és karokon, — a kicsike hasonmása volt anyjának. — csak egy kicsit kaczérabb volt még. Vala­hogy megkeritette anyja napernyőjét, fel­nyitotta s bilszkén lépdegélt fel salá, ámbár a fák alá parányi napfény sem hatott; szemmel láthatólag tanulta, hogy kellköny- nyedén járni, — bájosan lebegni és tipegni mint a hogy a nagyok szokták; nem is sejtve, hogy valaki szemmel tartja, lelki- ismeretesen ismételte szerepét, rendre pró­bálgatta a divatos fogásokat: bájosan bi- gyes/tette ajkát, elforgatta fejét, csiptetett szemeivel és hamisan mosolygott. Egy út­jába eső vén gesztenyefa előtt végre vagy féltlíczat mély meghajlást tett. Ez a gyer­mek már kis nő volt. Ennyi aplomb és tudomány valóságos ámulatba ejtett; alig hét éves s már tel­jesen tisztában van azzal, hogy jövő élet­feladata férfi szivek leigázásában áll. — Csak Párisbaii láthatsz, ily korán érett leányokat kik már tökéletesen tánczolnak, mielőtt az ABC-t ismernék; a vidék gyermekei ne­hézkesek, esetlenek; ebben a korban még a porban szeretnek bengerőzni ; de Liliké szép ruhájára gondol ; kerüli a játékot, no hogy ba ja essék öltönyének ; pompás l el - öltőjében chickesen álldogál s csak abban leli őrömét, ha megbámulják, ha az cinbe ­rek köröskörül igy kiáltanak föl füle bál­lá t,ára : Ali! micsoda szép gyermek. E közben Lili még mindig hajlongott, a vén gesztenyefa előtt. Ekkor hirtelen fel­egyenesedett, s úgy v-ttem észre, hogy csa­takész poziturába tette magát; megértettem csakhamar, mit jelent e félig lehajtott nap­ernyő, e mosolygó ajak, e kissé erőszakolt arczkifejezés ; a nagy alléé felől egy másik apró leányka közeledett ; barna haja volt és zöld ruhát viselt. Barátnője volt s úgy illett, hogy teljes elegancziával. kifogástalan tar­tással Kgadja. A két, bébé könnyedén ke­zet szorított s nagyvilági dámák módjára elfintorították arczailcat. Mutatták azt a bol­dog mosolyt, mely hasonló alkalomkor az etiquette-hez tartozik. Udvarias frázisaikat kölcsönösen eldarálva, fel s alá sétáltuk s fuvola-hangon fecsegtek egymással, — já­tékról nem volt szó. — Mi pompás ruha van rajtad ! — Ügy-e, a te ruhád valencieniies-csip- kével van díszítve? — Mama ma reggel olyan rosznl volt hogy féltéin, el sem jöhetek már, daczára, hogy neked szavamat adtam. — Láttad már a Teréz babáját ? Felséges ruhái vannak. — Ej he szén napernyőd van — n tied? Lili fölig pirult. Játszott anyja naper­nyőjével, jól látva, hogy barátnője, a kinek napernyője nem volt, irigykedve érzi fölényét ; a kérdés megzavarta ; ha bevallja az igazat, ő a legyőzött. Igen, a z enyém! válaszolt szőreiéi reméltó niosolylynl. Papától kaptam a minap. Ez volt, a tetőpont ! Már tudott hazudni, mint a hogy tudta magát széppé és kedvessé tenni ; bátran nőhetett : mindent t,adott már, a mit szép asszonynak tudni kell. És e fajta ríj neve­lés mellet aludjanak nyugodtan a férjek ? E pillanatban 8 éves fin haladt el a le­ánykák előtt, kavicscsal r akott kocsit huzva maga után; szekerest játszott, egészen neki- melegedett s rettenetes „hű ! lní! “-két, han­goztatott : vad hevében csaknem letaposta Lilikét. — Mily durva ember ! kiáltott föl Lili megvetőlog ; nézd, milyen kuszáit az öl­tözete ! A két kisasszony gúnyos nevetésbe tört ki ; a játszó gyermek, ló szerepében persze nagyon nevetséges sziliben tinit töl előttük. Ha lmsz esztendő múlva valamelyik hozzá menne feleségül, úgy bánna vele, mint olyan asszony ki már bét éves korában játszani tudott a napernyővel, inig ő csak a nadrag- szukitáshoz értett, Liliké gondosan megsi- miiotta ruháját s tovább lépdegéit barát nője oldalán — Ugyan nézd már, kiáltott fel, nézd azt a magas, ostoba leányt felier ruhában, ki egymaga unatkozik amott ; múltkor meg­kérdezi,etett. engedein-e, hogy nekem be­mutassák ? Képzeld édesem, egy alárendelt hivatalnok leánya! Beláthatod, hogy tudni sem akartain eféle ismeretségről, csak nem kompromittálja magát az ember? Lili olyan arczot vágott, mint egy sér­tett, princesse. A barátnő határozottan meg volt verve : se napernyője nem volt, sem leány nem akadt, a ki be akarta volna magát mutatni neki. Elsápadt mint az olyan asszony, ki kénytelen tanúja lenni vétóiv- társa diadalának ; átkarolta Lili derekát és észrevetlenül összegyűrte öltönyét, de ugyan ekkor oly szelídüli mosolygott, mint egy angyal s mutatta feliér fogsorát, melylyel szívesen megharapta volna Lilikét. — Any­juktól mind messzebb távozva, végre észre­vették, hogy nézem őket; e pillanattól kezdve még jobban csinosították magukat ; töké­letesen úgy tettek, mint a íkaczér fiatal nők. kik méltók akarnak lenni a figyelemre és letakarják bilincselni 'azt. Egy ur "nézte őket kiváncsi szemmel ! Oh ! Éva leányai ! már a bölcsőben kisért ben­neteket az tördög ! Egyszerre mindakettő féktelen kaczagásba tört ki ; talán valamit találtak öltözékemen, a mi ennyire fölkeltette vidámságukat, va­lószínűleg ,;a kalapom formáján mulattak, mely jóformán elavult már. A szó szoros értelmében kinevettek ; piczi ujjaiköfc ajka­ikra nyomva gúnyosan észrevételeket súgtak egymásnak, épen mint úri hölgyek a szalo­nokban. Annyira vitték a dolgot, hogy utol­jára egészen megzavarodtam s nem tudtam mitévő legyek. Végre feladtam a tért s el­siettem e két bábé elől, kik modorra és nézésre kész asszonyok voltak. III. Ah! Ninon, Ninon, vidd magaddal ©„kis­asszonyokat“ falura, öltöztesd őket szürke perkál ruhába én kergesd őket a mocsárba, hogy versenyt tapioskáljanak a kacsákkal. Ha visszatérnek, természetesen ostobák lesz­nek, mint az apró libák, de viszont egész­ségesek, mint a fiatal fák és ha nőül vesz- szük őket megtanítjuk, hogy kell bennün­ket szeretniük s ha ezt megtanulják, akkor elég okosak és müveitek. 76140. sz. a. leérkezőit intézménye. Kétségtelen, hogy habár mint maga, a minister is mondja a már végérvénye­sen megállapított tisztajövedelem foko­zatokon a törvény értelmében többé változtatni nem lehet, mégis a kail ha­lárban ingatlan vagyonnal bíróknak érdekében áll, hogy résen legyenek, a mennyiben az „Utasítás“ 4. §-a érlol- móbeu minden egyes birtokosnak jo­gában áll felszólalni 60 nap alatt. a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles Boroztatott, vagy ha, adóköteles föld­részlet ki hagyatott ; !i) ha. valamely földrészlet többször vagy ha, n• ni a saját községe telek­könyvébe igiatlalol.t be, úgyszintén ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve; c) ha a térfogat hibásan tétetett ki ; d) ha a földrészlet neme megfelelő mivelési ág alá foglaltatott. e) ha, a, földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba Boroztatott. f) ha a. föld részi ot a, járáson belül fekvő határozottan megjelelendő más fö 1 d rész 1 h t te 1 összehasonlítva egyenlőt­lenül Boroztatott. A ka ona beszállásolási pótadónak folyó évre 2015 frt 51 kr, valamint a megyei szegény alap javára megálla­pított 4 93 frt tudomásul vétetett. A budapesti honvédtemetkezési egye­sület, úgy a temesvári szinilgy gyámo- 1 itó társulat megkeresése, tekintve a város nem valami fényes pénzügyi álla­potát egyszerűen tudomásul vétetett. Medvei előbb Moll inger Rozson ok a főváros kötelékébe történt felvétolo tudomásul szolgált, Dr. Foichtinger Sándor jelentéso az országgyűlés által a reáliskolára meg­szavazott 2000 forint tárgyában ör­vendetes tudomásul vétetett s ennek hivatal0.3 alakban értositéskor, Trefort ininisternek köszönő felirat fog intéz­teim. Ugyancsak Feichtingernek a inult év <özegésségiigyi állapotáról tett jelentése nolyről bővebben jövőbmi, tudomásul ,■ etetett s az alispáni hivatalhoz álté- ;etni rendel tetett. Eggenhofer Albert kérelme bérlet ío szállításért, a gazdasági bizottságnak idatott ki. Horváth Teréz és Lujzának 20 — 20 rt adomány utal vált oztatott,. öl’. Béták János legelődij eleiige lése iránti kérelme el utasít,tatott. Ez- j •,el a napirend kimerítve lévén az ülés dnökileg feloszlat latoit. i hoz kik a múltban a táncskozástól tá­vol maradtak még csatlakozott b egy pár. Hát csakugyan kiadvófélbei vau már a közügy iránti érdeklődés ; Szomorú dolog ha igy van, mert Esz tergomvialv szüksége van a jeles tehet­ségekre, szüksége lesz különösen most, midőn oly fontos kérdések kerülnek a zöld asztalra. De hát csoda-e ha a tanácskozási rend olyan mint a milyennek azt, lát­tuk? Tanácskozási rend nincs, az el nők kezében semminemű hatalom nincs adva, arra nézve, hogy az ilyen kinő vésőknek gátat vethessen. A közgyűlés lefolyása a következő volt. Pap János polgármester d. e. 9 órakor az ülést megnyitván, a napi­rend. o tűzött tárgyak felvétele előtt, előtérje,szlé, hogy Krechnyák József virilis képviselő elhalálozása követkéz tőben a póttagok közül Sternfeld Re z jő hi válik be. Tudomásul vétetett. Olvastatott ezután a napirendre ki­tűzött felső tárgy t. i. a múlt évről szóló elnöki jelentés. Sokkal terjedel­mesebb. minthogy annak o helyütt tag­lalásába bocsáj tko/nán k, fen t art j u k magunknak azonban, hogy azzal más helyen foglalkozunk, Első felszólaló volt Brenner Jó­zsef, ki az alapítványoknál mutatkozó kamathátralékokra nézve azt indítvá­nyozta, hogy a tanács adjon javaslatot miként volna lehetséges, hogy azok mielőbb beszedessenek. Helcz Já,,os kiemelvén az elnöki jelentés jeles összeállítását, ki nyomatni s a tagok közt kiosztatni indítvá­nyozza. Brucsi János az ellenőrző bízott ságnak kéri azt kiadatni, hogy ennek alapján a tisztviselők működése meg­bírálható legyen. Határozatba ment, hogy kiadatik a tanácsnak Brenner képviselő indítványa értelmében eljárás végett, az elnökség pedig mogbizatott, hogy a szőlőműve­lés és borkozelésro vonatkozó rövid népies irányú tankönyv megírására nézve magát Molnár István a budai vinczellér képezdo igazgatójával érint­kezésbe tegye. Ezenfelül közlésül mind­két, helyi lapnak megküldetik. A pénztár vizsgálatról szóló jelentés jóváhagyólag tudomásul vétetett. Hosszabb eszmecserét idézott elő a magyar kir. pénzügy min ist er in minik a, földadószabályozásáról szóló s az egyéni fölszólal ás okra vonatkozó rendelkezések végrehajtást tárgyában múlt évi

Next

/
Thumbnails
Contents