Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 91. szám
torgomi érseké is.* A király lakta vá- ros az ország fővárosává lóvén, az itt összefolyójélet azí csakhamar a kereskedelem központjává is tévé, s igy nem csodálhatjuk, hogy ezen korban Esztergomban nem egy franczin, német vagy olasz, görög és szerb kereskedővel találkozunk, kik itt megtelepedve, közvetítők a nyugat czikkeit kelettel.** A város fölött kimagasló halmon a várban a sz. Adalbert tiszteletére épült székesegyház III. Béla uralkodása alatt tűzvész által majdnem teljesen elpusz tubán, a hely alkalmas volta arra bírta a királyt, hogy ott maga és utódai szamára palotát építsen, a mely palota alig hatvan évvel fölópülése után már gazdát cserélt. - Az erélyes IV. Béla ugyanis előnyösebbnek latvan kir. székét Budára átvinni, Esztergomot a vállal a benne lévő kir. palotával egyetemben az érseknek ajándékozta 1249- ben.*** A III. Endre halálával(l 301) beállott országos zavarok nem hagyák érintetlenül Esztergomot sem, s nem magukat az érsekeket, kik már állásuknál fogva is kénytelenek voltak részbenin a politikai mozgalmakban, a melyek alatt fölmerült fejetlenségben nem ritkán megtámadásoknak voltak birtokaik s a többi között székhelyük is kitéve. — Hogy a III. Béla alatt épült palota ez időtájban mar nem képezd tulajdonát az érsekségnek, azt azon körülmény is látszik bebizonyítani, hogy Tamás érsek 1312 ben Koro vai Sándor fiától —• Miklóstól —- euy palotát vesz, nemkülönben hogy 1330- bau Istváu, Róbert Károly fia o palotának birtokába igtattatik. § Midón később ismét visszakerült az érsekek birtokába, a viszontagságok által megrongált falak a 15. század közepe táján már nem voltak képesek megfelelni rendeltetésüknek — Ezen körülmény a tudós s minden szépet kedvelő Vitéz János érseket (1465 — 1472-ig) arra bírta, bogy ugyancsak fenn a várban, egy új palotát építsen.— Az épület akkor „az ország legszebb renaissance építményének tartatott— a uagy s gazdagon díszített termek nem csak kényelmes lakóhelyet nyújtottak, hanem mintegy tárházul szolgáltak az érsek által gyűjtött fes/tészeti s szobrászati remekeknek, nem különben azon választékos könyvtárnak, mely a legkiválóbb Oond és bőkezűséggel lett ősz- szeállitva, .arany és ezüsttel diszitett kötetekben §§ Tudjuk, hogy a művészet, tudomány idejét, a béke napjait ezután csaliba mar a harca zaja, a gyász ridegsége váltá fel. — A nemzeti dicsőségben részt vevő Esztergomnak részt kelle venni a szenvedésekben is. — A hódító török 1543. julius 24 ón, egy — keddi napou — ostrom alá vevón a várat, azt beveszi, miután Várday Pál a prímás már előlegoseu kivonult székhelyéről magával vivéu a főegyházmegye s érsekség kiucseit 8 tanácsát a Főkáptalant is. Az érsekét vesztett város a romlás legszomorübb kópét nyujtá a számiize tés bosszú ideje alatt, s bár 140 óv múlva felszabadult a török iga alól, még sokáig uem láthatta az érseket falai között. — Végre Barkóczy Ferencz prímás azou helyzetbe jött, hogy a vissza térésre az előkészületeket megtegye. §§§ Hozzá fogtak a várromok helyre állításához s az uj székesegyház alapjának letevéséhez, s a buzgó érsek a vár legmagasabb poutján egy hatszögű nyárilakot építtetve,* innen szokta a muu* Rupp : Magy, orsz. helyrajzi tört. I. 5. 1 ** M. Sion. V- 349. *** Matties : Descriptio Arcis Strig- 28. 1. (Strig. 4827) § Co.p dipl. után Rupp i. m. 5. 1. §§ Baranyay : Disquisitio Not. Arcis Strig 5S' p. (Pesthini 820.) §§§ Tőrök: Magyarország prímásai II. 187. * Mathes : i. m. 13. p. kásolrat figyelemmel kisérni. Mielőtt azonban tervét valósithatta volna, a halál kiragadta az élők sorából 1765 ben- — Halálával a szépen megindult munka eg-yidőre ismét megakadt, mig végre Rudnay Sándor érsekprimásuak sikerült az ország közkívánata szerint 277 évi távoliét után székét ismét Esztergomba tenni s a Fő káptalant is Nagyszombatból ősi székhelyére hozni. (Folyt, köv.) HÍREK. — Megyei közgyűlés volt tegnap a főispán ur elnöklete alatt. Legérdekesebb részlete volt a kaszárnya építés ügye, melyet a referáló ziláltnak és formátlannak jellemzett. Dr. Helcz Antal nyilatkozata azonban megtérítette az ellenkező nézeteket. A kaszárnya építés ügye — úgymond — olyan természetű volt, bogy a lényegért fel kel lett áldozni a formát. Mert ha minden formalitásnak pedánsul eleibe járulunk, akkor ugyan még most is aligha van kaszárnyánk. A közgyűlés lefolyásáról egyébiránt jövő számunkban közlünk tudósítást. — Kérelem. A következő sorok közősére kérettünk föl : Szomoruau ta oasztaljuk, hogy városunkban a tankö-J telesek közül sokan, igen sokan nem árnak iskolába. Tudjuk azt is, hogy eme hanyagságnak nagy részben okai szülők, de vajmi sokszor, a legjobb akarat mellett sem tehetnek eleget kö-; telességüknek, nem azért, mert szegény-! sógök miatt a szükséges ruházattal el nem láthatják. Ezen szegény gyermekek állapotán akarván az esztergomi kir. városi tanítói kar legalább némileg köny- nyiteni, alulírott indítványára elhatározta, hogy részükre gyűjtést rendez ; és pedig nem is valami nagy pénzgyintést, hanem a csekélységnek vélt szivarvágók összegyűjtését, a mit sokan úgy is elvetnek. Tudom ugyan, hogy nem egy jólelkü férfi gyűjti már a szivar v egeket városunkban különféle nemes czélokra, de úgy vagyok meggyőződve, hogy szentel)!) czélra uem adhatják, mint hozzánk legközelebb álló elhagyatott gyermekek felsegélyezésére. Tiszteletteljesen felkérem tehát Észt» rgem minden szép és nemes czólórt lelkesedő közönségét, szíveskedjék a szivarvégeket ösz- szegyűjteni s alul írottnak, mint az elemi iskolák igazgatójának átszolgáltatni. Ne gondoljuk ezt csekélységnek, sok kicsiny sokra megy s a porszemekből lesz a begy. Svájcz i kis ország múlt évben mintegy 40.000 frankot gyűjtött ily módon. Sok szegény szülőknek fogjuk ezáltal könyeit felszári tani s számtalan gyermeket a szellemi elmaradástól megmenteni. Esztergom, 1884. nov. 11. Gr. Csáky Károly kir. v. plébános. — A VÖrheny járványa elragadta Helcz Ferencz ügyvéd gyönyörű kis Margit leányát nyolcz eszteudös korában. Tegnap balt meg a kis angyal s tegnap is temették. — Tanító egyesületünk közgyűlése van ma, a mit is nz érdekeltek kiváló figyelmébe ajánlunk. — Az uj ezredes kinevezését katonai körökben már a legközelebbi napokban várják. — A tiszti hangverseny, mely az ezredes hirtelen halála folytán megtait- ható nem volt, mint értesülünk vógkép el fog maradni. — A Zenei-Kör meghívója a következő : Meghívó. Az „Esztergomi zeneikör“ f. ó nov. 15-óu (szombaton) saját helyiségében „Fürdő“ vendéglői, emelet a pártoló tagok számára zene-estélyt fog tartani, melyre tisztelettel meghívja a választmány. Kezdete 8 órakor. Műsorozat : Balfe : „Ozigánynő nyitánya,“ Foska: „Esti dal.“ (Takács Imre ur átirata éuekószenekisórettel.) Schubert « „indante.“ Sipos: „Világosi czimbal- mos.“ Schubert: „A tengerparton.“ Spindler: „Huszár induló.“ Az előadást táncz követi. A f. ó. nov. 8-ra tervezett hangverseny, a 26. gyalog ezred parancsnoka, lovag Appel Nándor ezredes elhalálozása folytán halasztatott el. — A Fürdő vendéglő ujonan re staurált termeit ez alkalommal fogja először meglátogatni közönségünk. — Paczka Ferencz sokat emlegetett uj képe „Attila és Ildikó nászéje“ már ki Tan állítva az őszi tárlaton. Alkalmunk volta kerczegprimás pártfogolnának nagy művét megtekinteni s szorul szóra maguukéyá tesszük a Budapesti Hírlap keddi tár czájában megjelent kritikát : Vannak képek — Úgymond — melyek első tekintetre megragadják figyelmünket, de a huzamos szemlélés folyamán vesztenek hatásukból s vannak olyanok, melyek a tartós figyelem során csak nyernek. Ezek mélyebb és izmosabb tehetségek müvei, kiket nem állított meg előre való utjokban a beczóző kritika, mely sokszor könnyelműen dicsér s nem gondol arra, bogy a dicséret és a túlságos önbizalom mily közel esuek egymáshoz. Emez állítás igazságát semmi sem bizonyítja jobban, mint Paczka képe : „Attila és Ildikónak nászéje.“ Paczka ur Rómában él. Ott van neki szépen berendezett műterme (a Palazzo Veae- ziában) s minálunk olyan mecénása, aki gondoskodik arról, bogy a mindenesetre tehetséges művész rendelkezzék a jelentékeny művek toremtóséhez szükséges nyugalommal Nem kell az életért s az élettel küzdenie. Módja van ambiciózusnak lennie. De ez a mód — nekem legalább úgy teszik — viszi őt téves útra. Nagy vásznak : ez az ő ideálja. Nagy vászon : kevés művészet; kolosszális erőlködés s feltűnően kevés teremtő erő — ez határozza meg : „Atilla és Ildikónak nászéjét.“ „Atilla nászéjjelén orivérzósben meghalt.“ Ezt állítja a magyar monda. Attila fejjel a föld felé lógva fényes sátrában, arcán a halál földessárga lehelletével. Ildikó—külünbeu egy modern hölgy, erősen dekolletiroz.va •— egyik lábával előre lépve, jobb kezével megmagyarázhat- lan gesztust végezve. A földön aludt vér. (Vagy cékla ló ? !) így képzelte el s iery teremtette meg Paczka ur a magvar mondát. Kétségtelen, hogy a színek ragyognak — de nem igazak; bizonyos bogy a kompozíció merész — de visszatetsző is. Egy azonban nem bizonyos ! vájjon Lány napja fekszik hófehér ágyán halva az Isten ostora ? A katasztrófa nem történhetett az imént lefolyt éjen, hisz a szegény halott már is fel van puffadva, úgy hogy az ember eredeti alakjából — a meztelen test daczára alig látszik valami a rendes helyén. Ildikó pedig ott áll. Csak áll. Nincs megmeredvc az irtózatos látványtól- Az irtózat uem vesz erőt rózsaszínű testén. Nem fél. Csak áll — kecses póoban. Hanem sokat beszéltem e képről. A kép nem, — de Paczka ur megérdemli- A kép egyes részletei oroszlánkörmökre vallanak. Több go,,d. több lelkiösmeretesség, kevésbbé felcsigázott, — mesterségesen felcsigázott! — igények s talán megjelenik maga a fiatal oroszlán is. — Halálozás, A következő gyászjelentést küldték be hozzánk : Alulírottak megtört szívvel jelentik a forrón szeretett férj a felejthetlen fin, ős inlén szeretett testvér és sógor VAISZ GÉZA magyar kir. államva- suti számvevőnek folyó é. mov. hó 8-áu éjjeli fél 11 órakor hosszas és kínos szenvedés utáu életének 31-ik és boldog házasságának 4-ik évében a halotti szentségek áj- tatos felvétele utón történt gyászos kimul- tát. A boldogult hűlt tetemei folyó é. nov. hó 10-éu d. u. 4 órakor fognak a szeut- györgymezei sirkertbe örök nyugalomra el- belyoztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 11-éu, d. e. 9 órakor a várbeli bakács-kápolnában bemutattatni. Esztergom. 1884. évi nov. hó 9 én. Özv. Vaisz Géz.áné szül. Sohemtzer Vilma, ueje. özv. Vaisz Mihályné anyja. Hamar Árpáiué szül. Vaisz Ilona, Vaisz Endre, Vaisz Josephin, Vaisz Ödön, testvérei. Hamar Árpád, Schera- tzer Károly sógorai. Újlaky Somáué szül. Schmetzer Johanua, Frank Endréné szül. Schemtzer Gizella, Vaisz Endréué szül. Mar- tinecz Jolán sógornői. Az örök világosság fényeskedjék neki! — A kereszt adomáuya. Houtmegye B. községében van egy kereszt, melynek csodás erejéről hálás szívvel emlékeznek móg azon nők, kik titkon rejtett vágyaik —-szerencsés férjhez menetelt értve — teljesül- hetése végett ellátogatnak oda s ott sajátkezű leg készített koszorúikat letéve; bő imákba foglalják kérésüket. Nagy Constantin császár is a kereszt jelében győzött, miért ne győzne a mai kor hölgye, ki talán szegénységének, reménytelenségének tudatában a hit világánál oda fordul, a hol benső megnyugvást szerezhet s melléje biztató jövőt egy boldog vőlegény, mint vigasztaló angyal képében. Eddigelé többen járultak a jelzett czélból az emIilett kereszthez s ma már mindannyian boldog megelégedésben élő asszonyok (!) (E község neve azok számára leszeu megnevezve, kik oda valóban ellátogatni óhajtanak.) Gyarmati. — Paczka Ferencz legújabb mű vét, molyról ma ismertetést is közlünk megvette Andrássy Manó gróf. — Uj posta Megyénk Búcs községében november 16-ától kezdve új pósta hivatal lép életbe. — Az állatsereglet a Simor János utczán meglehetős látogatásnak örvend, la mit külöuben meg is érdemel. Az érdekes és tanulságos állatsereglet azonban ritka városban részesült olyan különös fogadtatásban mint Esztergomban, hol néhány nap előtt több paraszt sn- hancz csupa passióból összehasogatta. ponyvasátor falait. A szabadon grasszáló tigriseket megszelídíthetné egy kissé a rendőrség. — Temetkező egyesület. Az Esztergom kir. városi sz, Péter és Pálról nevezett temetkezési egyesület f. hó 14- ikón, azaz pénteken a plebáuia templomban tartja az egyesület összes elhunyt tagjaiért ez évi gyászmisét. — Kérelem Tisztelettel kérem azokat, kik „Vig Beszólyek“ czimű a napokban megjelenő kötetemre aláírtak s az általam szétküldött iveket miudezi- deig nem küldték vissza, szíveskedjenek azokat mihamarabb Ries Hennin Kassa, czim alatt beküldeni. Kelt Kassán, 1884. november 10. Ries Hennin. — Téli művészek. Egymásután bekopogtatnak a vándorművészek hol gitár, hol harmonika, hol kedélyes hölgyek kíséretében. A napokban egy tizenhat éves hegedűsnő s egy bizonytalan korú harmonikás „nevelő-apa“ kopogtatott be városunkba s az udvarias rendőrkapitányság előzékenysége folytán meg is kezdte a közönség hódítását — a fülorvosok számára. — Falusi tanítót keres egy előkelő megyei család. A tanító nemcsak a család gyermekeit, de a pusztai szolgák és béresek gyerekeit is oktatná. A németben jártasak előnyben részesülnek. Az állás azonnal elfoglalható. Bővebbet szívességbőllapunkszerkesztősége nyújt. — Régiségeket, régi pénzeket, régi könyveket s egyéb régi műtárgyat szívesen megvásárol lapunk szerkesztője. — A Duna szabályozása. A közlekedésügyi miniszter a Duna szabályozására az 1885. évi budgetbe csak 600,000 frtot irányoz elő, mivel a munkálatok csak azon óv augusztus havában fognak megkezdetni s csak a partok megerősítésére, a folyammeder szabályozására és néhány átvágásra fognak helyenkint szorítkozni. A szabályozási munkálatok tulajdonkópen 1886. évben fognak megkezdetni, mely időtől kezdve évenkint 1.800,000 írt fog e célra fordittatni. Az összes szabályozási költségek 17 millió forinttal irányoztat,- tak elő és a munkálat keresztüLvitele 12 évet fog igénybe venni. FELELŐS SZERKESZTŐ: .Dr. KŐRÖS Y LÁSZLÓ. Európa legszsll állatssrejlsls. Vasárnap visszavonhatlanul utoljára látható ahosszusoron. Állatseregletemben a legritkább állatok százon felül láthatók ! Különösen kiemelendők : a két indiai elefánt Pepi és Bosko, nagyszerű előadásaikkal, továbbá a király tigris szeliditése a világhírű ál látszol iditő Miss Mari által. Különösen érdekes az oroszláncsalád állatseregletemben született 3 kölyökkel. Előadás és etetés Vasárnap 3-szor és pedig 3 5 és 7 órakor hétköznapon 4 és 7 órakor tartatik. Helyárak : I. hely 50 kr, II. hely 30 kr, III. hely 20 kr. Gyermekok 10 éven alul, valamint katonák őrmetortől lefelé az első és 2-ik helyeken a felét fizetik. Számos látogatásért esedez tisztelettel Fáik Gyula.
