Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 87. szám

jegyző, Matuska Péter, Sebő ínire és ííngc.t Alajos bizotts. tagok Elnök szólásra hívja a kérvényezők kép­viselőjét. Dr. Sík Sándor nagy súlyt fektet a kér­vényben foglalt amaz állításra, hogy az ere­deti jegyzőkönyv meg van hamisítva, kéri a bizottságot, hogy szerezze be a fenyito törvényszék előtt folyamatban levő bűnügyi ira­tainál fekvő eredeti példányt, a miből meg­győződés szerezhető a fölhozott ádak ala­posságáról. Fölemlíti, hogy a választási jegy­zőkönyv annyira vétkes gondatlansággal szerkesztetett,' hogy az az 1885. évről volt keltezve. Ezután bővebb adatokat sorol föl az elhaltak szavazataira, mert csakis ily utón lehetett Horváth Géza részére mesterséges többséget kierőszakolni. Az ellenfél amaz állítására hogy a bemutatott okmáuyok figyelembe nem vehetők, miután azok köz­jegyzőileg hitelesítve nincsenek, felhozza, j ho<*y azok két tanú előtt állíttattak ki és { ig.V perreudszerü kiállításuk folytán teljes I bizonyító erővel bírnak. Megjegyzi továbbá, hogy a kérvényezőket hazafias lelkesedéi ve-1 zeti, azoknak nincs péuzök a közjegyzői költ­séges hitelesítésre. Hogy a szavazás rendet­len menetű volt, a szavazok lajstromának felmutatásával igazolja, a miből kitűnik, hogy ; ggyeg községek választói nem sza\ aztalc le egymásután, hauem össze-vissza más-más j községekből szavaztak. A választási tör- j vény szerint a központi választmány meg-1 állapitváu a szavalás sorrendjét, ez közhírré teendő és épen ezta fontos intézkedést mel­lőzték a doroghi választásnál, mi számtalan zavarra adott alkalmat. Csak e tény két pa­ragrafusával ütközik össze a választási tör­vény s e törvénysértés szaukcziója a sem­miség. A bizalmi férfiak kihágás miatt történt kiutasítása a jegyzőkönyvben hamisan vau előadva. Pusztán a törvény szavait idézi a jegyzőkönyv anélkül, hogy emez ultima ra- tiót indokoló tény felemlítené, zsarnokosko- dás, terrorizmus, tömege a visszaéléseknek jellemzi a választási elnök eljárását. Eel­hozza a terrorizmus igazolására azt is, hogy a katonák a DeU’Adami választóit bezárás­sal fenyegették, mig a Horváth választói akadálytalanul járkálhattak bármerre. Nagy súlyt fektet a visszautasítottak jegyzékére, mert mind a hatvannégy ellenzéki szavazat érvény teleuitése törvényellenesen történt. Tör­vényellenesen utasittatott visszaCsermy I.raert szavazatát Demaraadi Rezsőre adta, ebben az esetben kétségtelen, hogy kire akart sza­vazni. — Ez erőszakoskodás, mert a válasz­tási törvény 78 ik § a szeriut a szavazat nem tekinthető érvénytelennek, ha a jelöl­tek egyikére kétségtelenül megállapítható. Az erőszakoskodások sorozatát képezi a visz- szautasitottak egész jegyzéke. Ezután rész­letes adatokkal bizonyítva a kérvény állítá­sait, kéri a vizsgálat elrendelését s a válasz­tás megsemmisítését. Annyival inkább kéri ezt, mert a bíráló bizottság kitnoudván, hogy a kérvény az alaki feltételeknek megfelel, kimondotta a vizsgálat szükségét is. Buráuy János a választás védője fontos körülményekre kívánja felhívni a bizottság figyelmét s pontoukiut, akar válaszolni a tá­madásra. Mellőzendőknek kéri a terrorizálás, vesztegetés, etetés és itatásra vonatkozó vá­dakat, mert ezeket a kérvényezők mivel sem igazolták. A szenvedély kitöréseinek tartván ezeket, abban a hitben van, hogy mind e vádak csak hangulatkeltésre vauuak szá­mítva. A rekriraiuált eltéréseket az okmá- mányokban pusztán másolási hibáknak tartja, miután nem hiszi, hogy a választás az Írnokok tolihibáitól függne mert a vá­lasztásoknak garancziája a törvényben van. Ellenfelének Horváth Géza lovagiasságára történt hivatkozását azzal utasítja vissza, hogy a mandátum kötelesség, midőn Hor­váth Géza képviselő semmis indokból ezt eldobná kötelességét szegné meg. Tagadja mintha beismerte volua, hogy halottak sza­vaztak volna s ő ezt nem tartaná foutos körülménynek. Teljes világosságot kiváu ez ügyben, melyet homályba burkolt a kérvé­nyezők alaptalan ioformácziöja. Beismeri, hogy a szavazás előre megállapított sorrend­je változást szenvedett, de azt tagadja, hogy e miatt bármi következtetést lehetne vonni a választás eredményére. Végtelen bosszúra nyúlt beszéde során az ellenzéki sajtó ellen intéz támadást és annyira eltér tárgyától, hogy a doroghi választás elleu benyújtott peticzióból a sajtó megreudszabályozásának szükségét vonja le (!!!)t Sik Sándor válaszában visszautasítja a sajtó elleu intézett támadást és csodálatát fejezi ki, hogy miért küzd a vizsgálat elrendelése ellen, midőn épen ezzel lehetne tisztázni az alaptalannak állított vádakat. Kéri a bíráló bizottságot, hogy ítéljea a felhozott bizonyí­tékok alapján. Burány végszavában tiltakozik az ellen, mintha több körülményt illetőleg beisme- - ésben volna. Sik Sándor személyes kérdésben szólott még, mire az elnök bezárja az ülést és a határozat kihirdetésére kedden délelőtt ti­zenegy órára idézi meg a feleket. A bíráló bizottság ítélete ez ; Az esztergouimegyei doroghi kerület­ben Doroghon 1884. jnn. 15-én meg­ejtett képviselőválasztás megsemmisítése iránt Szilaveczky István és társai által beadott kérvény érdemleges tárgyalás folytán, mint alaptalan visszautasittatik és Horváth Géza Doroghon 1884. jun. 15-én megválasztott képviselő igazolt­nak kimondatik, a költségek kölcsönö­sen kiegyenlítetteknek mondatnak ki. A Niodermann Pál választási elnök által beadott azon kérvényre nézve, hogy az iratok az illetékes fenyito törvényszék­hez áttétessenek, a bíráló bizottság nem tartja feladatának o? irányb in intézkedni, hanem azt az iratokkal együtt a kép­viselőháznak mutatja be. * A „Nemzet“ tegnapi száma a követ­kező prologgal vezette be az Ítéletet s az indokolás közlését: A Doroghon f. é. jun. 15-én megtartott képviselő választás ügye, me'y anuak idején az ellenzéki sajtóban, nagy hűhóval a vá­lasztási visszaéléseknek mintaképe gyanánt lett feltüntetve, a IV. bíráló bizottságnak mai napon kihirdetett Ítéletével befejezést nyert. A kérvény, mint minden poutjában alaptalan, négy napon át öt szokatlanul hosszú ülésben folytatott beható és lelkiis­meretes tárgyalás után viszautasittatott. Az érdemleges tárgyalás bevilágította a választás ellen a len-vényben felhozott vá­dak teljes tarthatatlanságát és a választás védője által Bárány János esztergomi ügy­véd által előterjesztett Írásbeli nyilatkozat, és szóbeli védelem tisztán felderítette azt hogy a választási elnök Niedermaun Pál ellen felhozott súlyos vádak, melyekben ok- mányhamisitás3al, esküszegéssel és példát­lan erőszakossággal vádolta tik, részben a kérvényezőknek az adatok beszerzése körül tanúsított könnyelmű felületességből szár­maznak, ^részint pártszbiivedólyből eredő alap­talan ráfogások, melyek a calumniare audac- ter sikerére való számítással használtattak fel. (?) Nem térhetünk ezen kérdés felett napi­rendre, azon jogosult óhajtás kifejezése nél­kül, hogy a pártok mauifestatióikbau a köz- erkölcsiség és tisztesség érdekében nagyobb raértékletet, több igazságszeretetet és tár­gyilagosságot tanúsítsanak és oly reerimi- uátióktól, melyeknek árnyéka csak reájuk vet homályt, a jövőben tartózkodjanak. Egyébiránt Niederraauu Pál eiuölc a be­csületén ejtett sérelmek megtorlása végett az igazolási eljárás befejezte után a kérvény és mellékleteinek a fenyito bírósághoz való áttételét kérelmezte. Ezen ügynek tehát még utójátéka is lesz, melyet figyelemmel kisérendünk. Tartás. A „Magyar £>ulon* hazánk legki­tűnőbb képes havi folyóirata novemberi dí­szes füzetének tartalma továbbá: Jókai és Borostyáid eredoti regényei, Ábrányi és Sza­bó Endre költeményei, Vajda János irodalmi czikke, az operaház külseje és belseje, az összes operai női és férfi arczképei, Kürthi Emil Csillag T^rézrel a művésznő arczké- pével. Tábor y Róbert király látogatás Ara­don (12 képpel), dr. Kőrősy László a Szoudy emlékezetéről, Mayer István püspök képévei. Sport rendkívül sikerült íóverseuyi képekkel. Egyveleg sok érdekes aprósággal, Humor, Divat, Jutalonadijas talányok stb. stb. A „Magyar Salon“ novemberi füzetéhez hasonló, irodalmunkban még nem jelent meg. E ki­tűnő folyóirat ára egész évre 7 frt, fél évre 3 frt 50 lcr, negyedévre 1 50 lcr. Megren­delhető a „Magyar Salon“ kiadóhivatalában Bpest, dohány-utca 12 sz. Melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe. — U j zeneművek. Rózsavölgyi és Társa kiadásában épen most jelent meg Siposs Antal Magyar Zeuekölte- mények czimű zeneműve. A gyakorlati alakban szerzett zougoramű ára 1 frt. — Ugyanonnan kaptuk meg Sprowa- cker Linót „Jegerle Werkl“ czimű in­dulóját, melynek német szövegét Schmit tér irta ; a zongoramű ára 60 kr. A nőkről s a nőknek. Higy a kígyónak, de ne higyj a no nők — mondja az arab. Olvasó-asztal. E rovatban említett müvek a Buzárovits-fe'le könyv­kereskedésben rendelhetők meg.) — Gróf Teleky Sáudor szomszédja. Pom­pás anekdotát beszél el az örökké ifjú Te­leky Sáudor gróf a „Magyar Salon“ most megjeleut novemberi számában. Van nekem — úgymond — egy unalmas szomszédom, mindig akkor jön a nyakamra mikor legtöbb dolgom vau. Úgy látszik, jól tölti az időt velem, mert alig tudok tőle menekülni. Két nagy fogyatkozása vau: mindig kérdez mint egy vizsgáló bíró és kiváncsi mintegy macska. Mikor a „Consuramatum est“-ot kiállították Párisbau, irtana Munkácsinak és kértem, szíveskedne nekem egy fényképet küldeni, hogy legyen fogalmam a kép kom- pozicziöjáról. Válaszáhau azt Írja: nem küdl- hetek neked fényképet, mert niucsen és ad­dig nem is lesz, mig az acólkarcz el nem készül, de bogy fogalmad legyen, ide kriksz- lirozom. Majd kiugrottam bőrömből örö­mömben. Az unalmas szomszéd nálam volt, látvau szememben örörue?net, szokott kíván­csisággal kérdi : „Kitől kapott levelet ?“ — „Munkácsy tói.“ — „Párisból?* — „Páriá­ból.“ —- „Szabad látnom ?“ — „Tessék.“ — »Ez az ő írása ?“ — „Az Övé.“ — „És ez a rajz?* — „Az is!* — „Na kére n alásau az én Jóska fiam szebben rajzol és az Írását nem is lehet összehasonlítani Mun­kácsiéval.“ — Ezt a sajátkezű vázlatát és sajátkezű Írását a mesternek közli a „Ma­gyar Salon“ novemberi füzete, mely Mun­kácsinak van szentelve. Közli a mesternek összes hires festményeit, sziiiőházát, színes arcképét és ir róla Jókai, gr. Teleki Sán- do r, Telepy Károly. Pataky László, Szán Asszonyok hűsége. Csak két asszony maradt hű meg­halt, férjéhez. Az ogyik midőn özvegy­ségre jutott s ismét nőül kérték, követ hozatott st_ ezzel kiütötte első fogait, hogy a kérőket magától elijessze. A másik asszony, mintán férjét megölték, saját orrát vágta le, hogy senki se sze­ressen bele többé ? Sinai közmondás. Minthogy a nyelvénél jobb fegyvere nincsen a nőnek, folytonosan feni, hogy rozsda ne fogja soha. , * Erzsébet királyné udvariban az an­gol hölgyek művészileg hímzett ruffo- kat hordottak, melyek azonban oly na­gyok valáriak, hogy egy az asztalnál egész díszben illő hölgy két láb hosszú kanalat volt kénytelen használni. * Montesquieu igy szólt de Chatellet marquisóhez : „ön megszakasztja álmait, hogy a bölcseíetet tanulhassa. Önnek azért kellene bölcseletet tanulni, hogy jobban aludhassak. * Egykor a hires Franklin nehány tu­dósnak egy kis kliinai nőczipőt mutatott. Mindnyájan a fölött vitatkoztak, vájjon egy kliinai nő felhúzhatná e. Egy fiatal hölgy oda jő, tőle is véleményét kér­dezték. „Ugyan tudjak e önök azt, hogy csakugyan nőczipő-e ez?“ volt felelete. hírek: — Herczegprimasunk tegnap Bajos­ról visszaérkezett székvárosába. — Víz János, a megyei tűzoltóság parancsnoka, mint értesülünk a her- czegprimás intézkedésére a tani tó-képző intézetben a tűzoltói intézményről elő­adásokat fog tartani. — A primási kórház immár egé­szen föl vau szerelve. A győgyszoba fölszerelése dr. Rapcsák Imre udvari orvosra van bízva. A kórházban háború esetén a Vörös-Kereszt-Egyesülete ré­széről huszonöt sebesült helyezhető el. Béke idején a kórházban tiz polgári beteg-t fognak a horczegprimás jóvol­tából gyógyítani. — Borsiczky ottóné úrnő, a távi­ról) ivatal derék vezetőjének neje nem régiben szép sikerrel tette le a távi- rás vizsgálatát s most már ő lesz hi­vatva megosztani a munkát, melyet Borsiczky Ottó uv eddigeló a közönség oly általános megelégedésére teljesített, i — Első katonazenés parádés mise volt vasárnap tiz órakor a belvárosi plébánia templomában. A Czerny kiváló vezetése allatt álló katonai zenekar az egyházi zenében is kivívja elismeré­sünket.-- Telephon. A telephon eszméje meglehetős fogadtatásra talál a csöndes Esztergom ea n. ho( inog a mieplion fel ­találása előtt is már többet sugdosták* mint beszéltek az emberek. Úgy érte­sítenek, h#gy a megyei tűzoltókon kí­vül, a Takarékpénztár, a Frey-czóg, a kenyórmezei-gyár és Horn Mór szintén refloctálni fognak telephon összekötte­tésre. — Görög Kázmér szt.-feronczrendi provincziális, városunk fia, Székesfehér­várról esztergomi rokonai látogatására városunkba érkezett. — Helyettesítés. A szentgyörgy- inezei jegyzői állásra majd egyhangúlag Hoffmann Ferencz szeuttamási jegyzőt helyettesítették, a mihez csak gratu­lálhatunk. — Sajtóhiba. Hogy a sajtóban nin­csen phylloxóramentes terület s hogy a sajtóhibák mindenütt kisértenek, azt a Magyar Szalon uovemberi füzete is bizonyítja. A füzet lapunk szerkesztő­jétől egy történeti czikket közöl, melyet Majer István v, püspök ur nagybecsű illustrácziója kísér Szondy drégeli em- 1 ókkápolnájáról. A kép alá a püspök ur v á c z i püspöknek, sőt a czikkbeu is a v. püspök v á c z i püspöknek vau szedve. Fölöslegesnek találjuk kijeiéin teni, hogy mi ezzel a lényeges sajtó­hibával szemben egészen ártatlanok va­gyunk. — A kivétel. Érdekes históriát kö­zöl egy angol lap, mely egy művész és egy vendéglős közti kis iutermezzó-rul szól. A hires Foote ugyanis Angolhon- bau utaztában betér egy vendéglőbe, ott megebédelendő. Midőn a vendéglőst számlájának kifizetése végett magához szólítja, ez kérdi a művésztől, hogy az étekkel meg volt-e elégedve. Foote megelégedetten igy válaszol: Pompá­sai) bau ebédeltem mint bárki London­ban. „Kivéve a polgármestert“ vála­szolt közbevágva a jó vendéglős. „Én — felelt Foóte — senkit sem veszek ki.“ „De a polgármestert ki kell ven­nie ! volt a vendéglős válasza,“ mire Foote boszankodva azt vágta oda, hogy „neki mindegy és igy a polgármester sem képez nála kivételt.“ Az e tárgy feletti vita úgy elmérgesedett, hogy a vendéglős, ki o minőségében reudőrta- nácsos is volt — a művészt a polgár- mester elé idéztette. „Foote ur — szó­lítja meg a tiszteletreméltó hivatalnok (ki a polgármester volt). — Ön fogja tudni, hogy ős idő szokása és illeme szerint e városban a polgármester igen tisztelt személye mindenben kivételt ké-~ pez és hogy ezt ön el ne feledje, ezen­nel euy schilling megfizetésében, ennek lenemfizetése esetébon ötnapi elzána- tásban marasztalom el — tessék a kettő közt választani. Foote látván, hogy kelepczébe jutott — hallgatással és az egy schilling lefizetésével fejezte ki a felette kimondott ítélet elleni megve­tését és e szavakkal távozott a ren­dőrség terméből: Enuól a vendéglősnél nagyobb szamarat el etemben nem lát - tani — kivéve — és itt tisztelettelje­sen meghajolt a polgármester uraság előtt — a polgármester urat. — F. F. — Dániát akart festeni Komárom­ból a Pesti Hírlap levelezője, ki egy igen sensatiós „leleplezést“ csinált a komáromi törvényszék kulisszái mögül. A törvényszék jó Iliimévé érdekében most részletes nyilatkozatok jelennek meg, melyek a támadó közleményektől minden komolyságot megtagadnak. — Érdekes eljegyzések. Nem szok­tunk eljegyzési híreket közölni, de mi­ikor munkatársaink vagy kiadóhivatalunk köréből hozhatunk kymeuhin, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents