Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 87. szám

Rsztergom VI. évfolyam. 87. szám. Csütörtök, 1884. október 3íM'i

Városi s megyei érdekeink közlönye.

ÉGJÉL. ENIK HETEN KI NT KÉTSZERI

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész érre....................................................6 Irt — krfél évre

..........................................................:í . - .

n

egyedévre.....................................................' . -r,0 •

Egyes szám ára 7 kr.

SZERKESZTŐSÉG:

ySzÉCHENYI-TÉR. ^.

hová a lap szellemi részét illető közlemények klililendSk.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS HIRDIOTÉSKK :

MAO ÁNHIRDET ESEK

KIADÓHIVATAL:

^ZÉCHENI-TÉR

hová rv hivatíilös s a magán hirdetések, a nyiUtcroe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamáKsok intózendők.

1 szótól 100 szói;; — fi t 75 kr.

100—200-ig . 1 „ 50 „

200—800-ig . 2 „ 25 „

Bélyegdíj 80 kr.

megállapodás szerint lehelő legj Hiányosabban közöl tétnek.

NYII/ITÉIl sora 20 Kr

Esztergom és Párkány.

Esztergom, okt. 29.

Esztergom átellenes mezővárosa. Párkány, néhány évtized óta a haladas és fejlődés korszakát éli. Kereskedése igen élénk, forgalma nagy, vállalkozói szerencsések, népe nem néz elégedetlenül az ínség szemébe.

Előttük a vasut, egészen övéké az esztergom-náuai pályaház, honnan a kereskedés minden statiója könnyen megszállható.

Esztergom és Párkány története a múltban s helyezte a jelenben épen fordított viszonyban áll.

Esztergom a múltban nagy jelentőségű kulcsa volt egy egész áldott vidéknek. Párkány csak szegélye, csak párkánya volt a szó legközönségesebb értelmében Esztergom várának és városának,

Esztergom most a tisztességes stagnálás városa, mely el van szigetelve Európától, sőt a zord tél hónapjai alatt nem is kereshető Európában, hanem ázsiai Oroszországban, annyira viszontagságos közlekedése van. Párkány ellenben a szerényen, de szorgalmasan megindult kis szabású és eleven forgalmú kereskedés városa, honnan egy egész vidék gabnapiacza fölött intézkednek s houuan bárhová és bármikor nyitva az ut.

Az esztergomiak Párkány emelkedésére, csinos uj házsoraira, anyagi jólétére s különösen szép jövőjére méltán irigykedhetnek, mert az átellenes mezőváros szerencsés helyzete iassan-lassan egészen absorbeálni fogja az esztergomi kereskedelmet.

{eyy&n a 'feíeoéy,

(Különben reflexió Gaston ur nézeteire a nőkről.)

Mielőtt e veszélyes théma kicsiségébe, nagyságába bocsátkoznánk és elfogultság nélkül Írnánk, szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy azou vádak melyekkel a nőnemet, megterhelni bátorkodunk csakis azokra olvashatók, kik nem ismerve női nemes hivatásukat, átengedik magukat a balfogalom setét inteutióinak.

Nehéz dolog a nők tetteit, szokásait bi- rálgatni, de a szó igaz kimodása nem vonhat maga után sérelmet — bár szokás mondás : szólj igazat, betörik a fejed ; hanem azért mi igyekezni foguuk a felénk emelkedő kacsók lágy ütéseit férfiasán eltűrni, de azon igazakért, melyekkel a nőnem jóságában, a korszerűségben gazdag tetteit kiemeljük, sem bókot som elismerést nem várunk.

A régi világban ólt emberek azon neveket, melyeknél fogva egymástól megkülönböztettek, leginkább az ember viselt dolgaiktól, morális rokonságuktól és egyéb minőségektől kölcsönözték, mely szerint mind a férfi, mind az asszonyi nevek kétségkívül a nevezőknek okos megfontolásuk után vették eredetüket. S igy vau, hogy a férfiak külső dolgok után kapták neveiket, az asszonyok azoubau, uinthogy rendeltetésük szerint a szent és kegyes életre mindig nagy hajlandósággal bírtak : leginkább a szelíd nyájasság kegyességről és egyéb benső tulujdonEszményibb törekvésű pvlgártársaink Esztergom szebb jövőjének megalapítójául teljes egyesülést hirdetnek nemcsak városrészekben, de törekvésekben is.

Vannak egyesek, a kik még tovább szövik a jólét terveit s Esztergom egyesítésébe akarják vonni a szép, fiatal Párkányt is.

Ezek a szép törekvések — fájdalom — nem a mostani nemzedék törekvései,

A mostani nemzedék a Iethargia és hanyatlás, a kedvezőtlen viszonyok és előny7teleu helyzetek statusquóját prédikálja.

És ez teljes stagnálást, tökéletes tes- pedést jelent.

De addig is, mig mostoha közlekedési viszonyaink s európai hírnevű útjaink kedvezőbb kezekbe jutnak, addig is Esztergom és Párkánynak némi állandó összeköttetésbe kell jutni.

Némi állandó összeköttetésnek nevezzük az olyan összeköttetést, mely a mostaninál lényegesen különb, de teljes megállapodást azért még nem jelentkot.

Párkány és Esztergom között a her- czegprimás nagylelkűsége téli közlekedései propellert állíthatna s a kereskedő világot Esztergomban és Párkányban állandó összeköttetésű telephonnal kapcsolnia tnók össze.

A propeller s a telephon ügyét magáévá tehetné a kereskedelmi társulat, mely a polgárság egész zömének kérését tolmácsolhatná Esztergom első polgára, a herczegprimás előtt, ki országosan ismert nagylelkűségénél fogva a propeller összeköttetést bizonyára elrendelné.

A mi a telephon-hálózat szervezését illeti, az mai napság már annyira jutányos, hogy privát vállalkozás utján is elérhető. Csak az engedély legyen meg rá, az esztergom-párkányi telephon feláUitója csakhamar be is mutatná magát.

Ez a két összeköttetési eszköz, a milyen szerénynek mutatkozik, annyira l hivatva lenne a két várost télre is ösz- szekapcsolni s egyúttal a kölcsönös érdekeket közelebb hozni egymással.

Uj eszmét hirdetni régi világbeli emberek előtt nem a legkönnyebb fel 'adat. Az uj dolgok a régiek előtt ide- genszerüek és gyanúsak.

Do ne tartózkodjunk az előítéletektől.

Szóljanak a stagnálás emberei akármit is, legyünk mi résen nehányan mindig s szégyenitsük meg az alkotásra | képtelen lethargiát szerény, de jólétre ! ezélzó vívmányokkal.

Pozsonyi levél.

(Dr. Jaeger tanár gyapjú-régiméje.)

Oh, te ártatlan kis. bárány, mivé lettéi? Egy világot hódítasz a te gyap- jaddal, pedig nem is azon aiany gyapjúddal, a mely után annyi nagy úri kebel epedezik. Gynpjad ártatlanná tegyen bennünket, jóvá és erkölcsössé (?), mint te vagy, te, az ártatlanság jelképe. ügy kell lenni, mert dr. Jaeger mondja, annak pedig kell tudni, mert immár elhitte neki az egész világ.

Gyapjúddal fedjük fejünket, testünket lábunkat, kezünket ; gyapjúdon alszunk, gyapjúddal takaródzunk — egy szóval: gyapjú, gyapjú és gyapjú a jelszó.

Én is megpróbáltam és ime már egy fél éve, hogy viselem a gyapjút és észleléseim a legkülönösebbek.

[ Legelőször is a midőn gyapjúba öltözködtem egy furcsa zengést hal lőtt tani belsőmben, mintha húrokká vál- volna bennem minden. Leheletem mintha egy Aeol-hárfát hozott volna rezgésbe és csodálkozásomat akarván kifejezni, nem tudtam mást mint csupán „melit“ és „belit“ mondani. Megijedtem, mert gondolám, ha ez igy tovább megy, még dohányzacskót is — csinálnak belőlem, de nagy vigaszomra egy barátnőm azzal nyugtatott meg, hogy ő már két éve viseli a gyapjút és dohányzacskót még mindig nem csinálhattak — belőle, mig egy éltesebb nős barátom azt panaszlá, hogy úgy érzi, hogy ez a gyapju-regime szarvat növeszt fe jén, holott semmi hasonlatosságot sem érez magában a kos szép tulajdonságaival (talán azért). Még azt is mondta, hogy most oly ártatlannak és erkölcsösnek érzi magát mint azelőtt soha.

Teveszőrből vau ágyam, takaróm, lepedőm, és csakugyan már is- egy bizonyos rokonságot érzek a sivatag hajójával. Lassan megyek, nagy- léptekkel és tele szívom magam ugyan nem vízzel, de borral, a melyet azonban ha megölnének, más nem használhatna ital gyanánt, mint ez a sivatagokban szokásos.

Aztán mily nyereség, hogy már most meg tudom enni a birkahúst, mig azelőtt a szaga miatt a legjobb spékelt birkaczombot sem tudtam megenni.

Bizonyára a legközelebbi időkben a juhparfum lesz a legdivatosabb illatszer.

Megéljük azt az időt, hogy dadáink a legjobb liptai túrót produkálják, a mit csecsemőink (Darvin szerint) átságokröl neveztettek, miut pl.: bölcs, okos, szelíd, tiszta, szeretetreméltó, kedves, engedelmes és félénk.

Tény az, hogy a testi életet a külsőben a férfiak tartják fenn, a belsőben pedig a leik' életet leginkább csak az asszonyi-nem élteti.

Mig az életben a férfiak hathatós szavakkal, erélyes cselekedetekkel és kitartó bátorsággal folynak a szivekbe, a nők kegyességgel, szelíd nyajassággal és kel lemmel érik ezt el. Mert a jó anya, ki gyermekét j kicsiségétől erkölcsösnek neveli, az biztos j lehet abban, bogy gyermeke egy könnyen j el uem tántorodik, de akit egyszer elrontanak, csak nagyon ritkán és igeu nehezen lehet megmenteni. Tehát, hogy az asszonyoknak vagyis a nőnemnek sokkal nagyobb befolyása jutott osztályrészül, erkölcsi dolgokban miut a férfiaknak — ahoz nem kell több sor. A történelem is bizonyítja, hogy igy vau.

Azért, hogy K a i u megölte Ábelt, nem lett az egész emberi nem gyilkossá ; de az Éva bűne mindén tőle számlázottra kilia tolt. — Hány példa vau arra, hogy egy gyenge elméjű, erkölcstelen asszony egy egész háznép ágazatát elaljasitja ; egy derék okos nő pedig uralkodó lineát is kezdhet. — Mindenhatók vagytok ti nők! Szemetek tü- zébeu ég és pokol ragyog kínjaival, gyötrelmeivel... Angyalok vagytok, ahol szerettek... daemonok, ahol gyűlöltök s mikor boszul- tok...

Már az első nő mily sikerrel vitte szerepét az édeuben ! Végzetszerü a nőnél a hivatás és — szenvedély.

Ki rombolta le Róma régi kormánya oszlopait? Polgári hadat gyűjtve a szülővárosban, hol millió testvér esett el egymás fegyvere alatt! Egy nő volt ez : — K 1 e o- p a t r a.

Ki volt, ki a Gvelfek és Gliibbellinek közt háborút szított ? Egy nő : — M a t h i! d a.

Ki szolgáltatott alkalmat a hossza trójai hadra? Egy nő : H e 1 é n aKi adta Helíasnuk a világhírű fényt Perikies idejében? Nemde egy nő: — As- p at b|i a.

Ki volt, ki Szolimán török császárt arra bírta, hogy derék fiát Musztafát megölje? Egy nő : Eoxolane.

Ki hangolta fel Alfieri lantját ? Albony gróf nő.

Nem-e egy no által — Jeanne d’Arc által, lön Orleans városa megmentve ?

Ki forgatta fel Róma királyi székét és változtatá át köztársasággá ? Egy nő: Luc re ti a.

Ilyen és több élősorolhatlan szerep jutott osztályrészül nem egy nőnek, a világ történelem terén. Egyiknek szebb, raagaszfosabb, — másiknak aljasabb, ahogy azt a hivatottnak lelknle te, szive, vére suttog és végzete élői rá.

A társaság jó és értelmes asszony nélkül csak olyan, mintegy kert kertész hiányában. Hiába a jó házigazda, — ha jó feleséggel nem bir. A mely házból kihalt a jó anya, ott vége a virágzó jólétnek.

így vau az élet dolga jó asszony nélkül. Be kell ismerni, hogy mi férfiak legkisebb gyönyörűséget sem érezhetnéuk életünkben asszony nélkül, ezt az egész természet sem

bírja pótolni. A társadalmi életnek csak a nőnem a fűszere.

A regi világ históriája azt bizonyítja,, hogy az emberiség mostani állapotát az asszonyi nemnek köszönheti, mivel minden nagy eseménynek, sót hasznos találmányok leginkább az asszonyoktól származtak. Égy hajoló szépséggel és nemes tulajdonságokkal biró asszonyért, kész volt a férfi bármit is elkövetni, minden dolog nehézségét leöny- nyűvé tenni; hegyből völgyet csinálni, asiva'ag földet pompás s szemet gyönyörködtető kertté formálni; tengerekre ülni, ezer mt>g ezer viszontagságokkal küzdve fáradozni, elméjét törni és mindent elkövetni, hogy újabb meg újabb dolgokat találjon fel, hogy szeretett asszonyának örömöt (ma többnyire ürömöl) és gyönyörűséget okozhasson.

Mind ízt amit az életben 1 oldogságnak nevezhetünk, leginkább egy jó nőben találjuk föl.

De hogy igazságot osszunk, megjegyezzük — csak azon nőben, ki a társadalomban mint kedves nő, a háztartásban mint jó asszony, a házaséletbeu mint jó feleség és a nevelésben mint jó anya tűnik ki.

De vannak — fájdalom, a szép asszonyi nemben olyanok is, — kik feledve nemes hivatásukat, tetteikkel különös következtetésekre adnak alkalmat ? Ezek az után nem is tekintetnek sem jó feleségnek, sem jó anyáknak és nem csoda ha férjeik úgy nézik őket, miut valami szükséges rosszakat. A világ az ily nőt aztán elnevezi mindennek.

Ezek miatt uem csoda, ha a házaséMben tragikus dolgok történnek — mert hiába a