Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 81. szám

fcezteltek rá, hogy nem áll Id mező csősz* uek az országúira, mert a mostaniak egy oly vidéki kocsit sem tudnak meg­fogni, mely az utiól létéi. Fel is lett találva^miudjárt az or­vosság, mely abból áll, hogy tilalom táblát kell felállítani, majd akkor nem mernek az atyafiak kitérni az útról. Kapott egy Ids elégtételt Niedermann Pál is, ő mint az ellenőrző bizottság Tolt elnöke egyszer eljárt tisztében, ha mindjárt a tapasztaltakról nem is tett jelentést, az uj elnök nem adott mind ezideig ól etjeit magáról, rögtön mama elnököt kívántak volna választani, ha­nem a főfiskális világosította fel a dol­got hogy először meg kell üresedni az elnöki széknek, csak aztán leket másikat választani. , A napirend első tárgyát a vámbér­iéire vonatkozó árverési feltételek meg­állapítása képezte. Szörnyű s°k ga’ibat csinált a mostani vámbérlő. A vidékiek­től, mint mondják, nem csak hogy ob- bet szedett, mint a mennyi járt volna, hanem a vámnál mindjárt a kelypenzt is beszedte, a mit uem lett volna sza­bad tennie. Szóltak a tárgyhoz dr. Helcz, Brenner, Frey Fereucz, Dóczy Ferenc/, Horváth Mihály. Hosszabb vita után abban történt megállapodás, hogy a/, árverési feltételek és tarifa megvizsgá­lására bizottság küldetett ki, az árlej­tés pedig deczeuibor 1. napjára lett ki­tűzve. „ , A Müller“ féle peres ügyet, mely a kis "dunai kid építéséből származott, a város elvesztette. A pénzügyi bizott­ság azt- a javaslatot tette, hogy a fize­tendő összeg a megye által visszatérí­tendő katonai pótadóból téríttessék meg A javaslat vita nélkül elfogadtatott. Á gyepfö'dek bérbeadását tárgyazó tanácsnoki jelentés, a mennyiben a bér­lők közt olyanok is vannak, kik nem valami nagy garantiát nyújtanak a bér­összeg beszedésére nézve a tanácsnak adatott ki érdemi intézkedés végett. Yégül élénk diskussióra adott alkal mat Nagy Pál kérelme, ki a városi kőbányák’ bérletét kérte 5 évre 160 frt .évi bérért kéri kiadatni. Dr. Helcz. Takács GK'za, Bárány János, Horváth Mihály, Brenner József, Kollár Antal szóltak a tárgyhoz többszörösen, inig végre szavazás utján a kérelem el fo­gadtatott. ____________ A nőkről s a nőknek. Kochefoucault igy szólt a szerelem­ről : „nehéz megmondani mi a szerelem, csak ennyit tuduuk róla : a lélekben uralkodni vágyó szenvedély, az észben rokonszeuv, a testben egy elrejtett ti­tokszerű vágy bírni azt, a mit, szere­tünk. * Jean Paul azt mondja: a szerelem mindig fájdalom, vagy keserű vagy édes, mindég éj, melyben soha sem kél fel a csillag anélkül, hogy mögöttünk egy másik le ne menne. * * Kotzebue pedig igy szól : a szerelem­mel ügy vagyunk mint a himlővel, ki fiatal korában nem volt benne, későb­ben ritkán vagy soha sem fogja meg­kapni. * Demokritbau ez olvashatón szerelem­ről; a szerelem a bölcsekből bolondo-j kát, a gazdagokból koldusokat, a vé­nekből gyermekeket, az oroszlánokból birkákat, a pílegmáticusokból mortuogó- kat, vad medvéket, a sangviuicus és cholericusokból élő ördögöket, a fösvé­nyekből tékozlókat, a gyávákból hősö­ket és gyilkosokat csinál. A szerelem párosítja az érdemrend szalagot a kony- hasurczczal, és az arany hímzett felöl­tőn jt a legdurvább libériával, a tiszte­letteljes párokat a főkötővel, s a bá­ránybőr sapkát egy művésziesen fodro­zott titus fővel. Egyesíti a kardot és bajuszt a szemétvi!Iával és főzőkanállal; a műizlést a diszuóetető rocskával, a költő lantját a fonórokkával. * Nagy emberek szerelmi bohóságai : Leander minden éjjel Hero-jához úszott. Hercules fonni tanult. Szent Hierony­mus pedig zsidóul. Caesar Cleopatránál feledte magát; Antonius pedig e kéjen ez nőnek a világot dobta lábaihoz. IY. Henrik parasztnak öltözködött, hogy a szép Gabriellehez juthasson. XIY. La­jos a legbüszkébb király Valliere ked­vesénél bábái szolgalatokat végezett. Holofernes Judit miatt fejét vesztette: Rousseau még egyszer elveszte azt 46 éves korában. XY. Lajos kávét főzött Dubarrynak s midőn a rnoccát kifutni engedő, nyugodtan tűrte szitkolódásait. * Duternai a hires boneztanár du Maine herczegnőt, Sceauxban gyakran meglá togatta, olt látta először Launai kisasz szonyt, kivel, miután az neki igen tet­szett, gyakran társalgóit a boncztanról. A fiatal hölgy nyugodtan hallgatta a tudort. Duvernai hogy a dünő figyelmét megjutalmazza, egykor egy nagy társa­ságban igy nyilatkozott : „Launai kis­asszony valóban egyike a legszeretetre- inéltóbb szépeknek Francziaországbati, ő az emberi testet tökéletesen ismeri.“ * Midőn XIV. Lajos megöregedett, gyomra is annyira meggyengült, hogy Maintenon asszonynak kellett számára gyomorerősitő szerekről gondoskodni, melyek deslillált szesz, ezukor, narancs- virág s más illatos szerekből állottak, az udvaroknál dívó cselszövény ezen sze­rek megelőző készületében nyilvánult és Maintenon asszony, Conti herczegnő, Soubise herczegnő, Mailly herczegnő vetélkedtek a gyomorerősitő szerek fel­találásában, melyek ezen nevek alatt mH napig fen tartják magukat. * Dürer Albrecht Ádám és Évát ábrá­zoló szép rajzát a 16-ik század egyik költője következőleg dicsérte meg : ha oly szépek lettek volna Ádám és Éva, mint e képen rajzolvák, sohasem ker­gették volna ki őket a peradicsomból. * Egyikében azon bazároknak, melyek ben a párisi nagy világ hölgyei valamely jótékony czél előmozdítására mint árus­nők figuráinak, a párisi nagyvilág egyik legszebb delnője is fülkéjében ült. A kiváncsiakat adakozásra hívta fel, szi­vükre hivatkozott és többnyire sikerrel. Bizonyos előkelő külsejű és kihívó mó­dom ifjú csodálta az árusnőt, de ke­veset vásárolt „és ön uram“ szólt a delnő, „mit sem akarí tőlem vásárolni“ „én asszonyom ?“ „mit kivan ön ?“ „a n it én kívánok, fájdalom, az nem el­adó“, „hátha mégis,“ „valóban nem bá­torkodom megnevezni“, „de kérem csak tessék,'“ „ha ön parancsolja acszonyom. én egy fürtöt kívánok hajzatából“. A delnő nem válaszolt, ollót veit. kezébe, egy fürtöt lemetszett hajzatából s azt a meglepetett vásárlónak e szavakkal nyujtá „itt van uram, az ára 500 frank“. Itt nem arról volt szó, vissza­lépni vagy alkudni, az arszlán jó ké­pe tt vágott a csínyhez s a színház, valamint a szegények javára az 500 francot kifizette. E delnő Berry her- czegnő volt. * Neucaslle herczegnő Wilkins .püs­pöktől kérdező, hogy juthatna az álta­la felfedezett holdba s miután az ut odáig hosszú, hol lehetne megpihenni ? ,Asszonyom, válaszolt a püspök, ön annyi légvárakat épített, hogy egész nyugalommal utazhatik, mert várai va- lam-lyikóben biztosan kipihenheti magát“ HÍREK. — Klapka György tábornok két rendbeli nyilatkozatot küldött hozzánk, melyet minthogy mindakettö Schulz Bó­dog tábornoknak szól, egész terjedel­mében közlünk, habár fölöslegesnek ta­láljuk bővebben megjelölni, bogy állás­pontunk nem Görgői rehabilitatiója. — Sipos esztergomi tanítványa. Van Síposnak városunkból egy igen tehetséges kis tanítványa, kinek zongo rajátékában már nem egyszer nyílt al­kalmunk gyönyörködni a hangversenyek saisonjában. A Duna gőzhajózási ügy­nök, Rónai Gyula ur kedves leányáról, Gizelláról van a szó, ki édes anyjával hetenkint háromszor megy le Sipos ma­gán zeneakadémiájába, hogy szép tehet­ségét még inkább képezze. Olyan am- bitio ez, mely megérdemli a buzdítást s olyan töiekvés, mely kivívja az elis­merést. — Uj városi képviselő. Villányi Szaniszló főgymnásiumi igazgatót az eltávozott Bors Mihály helyébe hatal­mas többséggel választották meg városi képviselőnek, a mit e helyütt azzal az intentióval közlünk, hogy neki is s a városi képviselő testületnek is őszintén gratuláljunk. — Piros plakátok kiabálták tele a várost, hogy a második kerületben vá­rosi képviselőül egy választó értekezlet egyhangúlag Schwarz Józsefet ajánlja. Az egyhangúság azonban csak nagyhan- guságnak bizonyult és Schwarz József a három jelölt közül legkevesebb sza­vazatot nyert. — A tiszti kaszinóban a télre igen érdekes műkedvelői előadásokra készül­nek. A volt lövószegyesületi kisebb te­remben lesz fölállítva a színpad, me­lyet meglehetősen föl is szerelnek. Az előadások hol magyarul, hol németül fognak folyni. Szórakozásnak mindene­setre igen érdekesek lesznek a műked velői előadások, melyekre természetesen az előkelő Esztergom mindig meg lesz hiva. — Lányi Adolár lapunk belső mun­katársa kéri mindazokat, kik előfizető ivét még be nem küldöttek, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a költemények már sajtó alatt vannak s a nyomtatandó példányok száma iránt mielőbb határozott tájékozást kell nyer­nie. — Kiállítók. Az országos kiállítás fém­es vasipar osztályába városunkból Dausz Ádám műlakátcs Wwtheim-kapuzárat és i WelllAch-Mayer ezég különféle bádogo munkát jelentett be. Nagy örömmel cons tatáljuk mindig kiállítási bejelentésein két, melyek még bizonyára nőni fognak. — Görgey neve megiut nagy forgalom­ban vau városszerte, A név természete azon­ban már olyan, hogy nem igen merítene! belőle dicsőséget sehoisera. Egyik munka­társunk beszéli el a következő kis törté­netet : A napokban egy kis borozó társaságbai igen heves jelenetek fejlődtek ki. Egy mes­terember Görgey védelmére mert kelni. — Mit, maga még védelmezi Görgeyt hiszeu maga még a zsandárvilág maradvá­nya ! — vágja ki egy haragos polgártárs — Hiszeu ha Világos nincsen, akkor magá­ból se csináltak volna kémet. Az idegen származású mesterember föl pattau s kijelenti, hogy alávaló rágalort csúfolhatja el őt Bach-liuszárnak. Ott vol ő a bécsi forradalomban s ott volt a leg­dicsőségesebb csatákban. Bizonyításul le­rántja ruháját s bemutatja jobb karját, méh ösäze-vissza volt vagdalva. — Hát akkor minek védelmezi Görgeytí — kérdik álmélkodva a fiatalabbak. — Mert én tudom csak legjobban, hogy milyen gyötrelmeken és kiuokon ment ke­resztül az az ember, mig Világoshoz ért Es tudom, mennyit szenved most is a bor­zasztó vád miatt. —Lelki furdalások. Iskarióthnak is voltai ilyen sötét perczei. — A ki bűnt követett el, annak lehetnek lelki furdalásai, de a ki ártatlanul van ha­lálra ítélve, annak kínos fájdalmai vaunak — Ne beszéljen ily prókátorosan Görgey mellett, mert baj lesz ! — kiáltja fel egy bús magyar. — Már csak azért is,védem, mert olyan emberek is támadják mint maga. Görgőit nehezebb védeni miut támadni. Legalább az okosabb az tartja. —Mit nekünk aZ ilyen okos emberek. For­dítsák az eszüket tiszteségesebb dolgokra-- kiáltotta fel ugyanaz a bús magyar. De ek­kor a társaság már annyira fel volt iitge- rülve, hogy a legidősebb polgár indítvá­nyára, mind egy szálig eltávozott. Otthagy­ták boraikat, megvetéseiket s Görgey mélyen meghatott prókátorát. — Esküvő. Kürnyei Géza járást) t- rósági irattáros oltárhoz vezette Csernó városi levéltáros kedves leányát, Irént. — Érmek iparosok számára Az országos iparegyesület azon céljának meg­felelően, hogy a hazai iparosokat elő­menetelre buzdítsa s az ipar előmozdí­tása körül szerzett érdemeket elisme­résben részesítse, a kiváló iparosok számára négyféle érem kiadását hatá­rozta el. Az első disz érem arany, ezüst és bronz fokozatban oly iparosoknak adatik kik a hazai ipar előmenetelét idézték elő akár valamely még hazánk­ban nem űzött iparág meghonosítása, akár egy már előbb is űzött iparág tö­kéletesítése által. A második, csak ezüstben kiállított érmet oly iparosok nyerik, kik a rendszeres műves ipar­ban (kézművesség) ipari jelosségük ál­tal kitűnnek úgy, hogy szakukban „je­les mesterek“-uek tekinthetők. A har­madik ezüstben és bronzban oly iparo­soknak van szánva, kik a kor igényeinek és a külfölddel való verseny képesség feltételeinek megfelelő ipartelepet (gyár, műhely) hoztak létre s annak helyes vezetése által versenyezni képesek. A negyedik diszérem amaz iparosoknak szól, kik iparukat művészeti irányban fejlesztik és e tekintetben figyeemro- méltó sikert képesek felmutatni. Mind a négy rendbeli érem odaítélése a sza­kosztályok ajánlatára az iga gatóság által történik. Pályázatra minden Ma- gyarországbau lakó, illetőleg Magyar- országban iparteleppel bíró egyén jo­gosítva van. A pályázat az igazgató­sághoz 1884-ik évi deczember hó 31 ig nyújtandó be és a pályázati iratban miudamaz adatoknak, illetőleg bizonyi- tékokuak bent kell foglalva lenni, me­lyek a fentebbiek szerint az érem el- nyerhetósére szükségesek. — Vasúti. Ne tessék megijedni, nem az esztergom-budai vasútról van szó. Ilyen merényletekkel már nem merjük megtámadni szives olvasóinkat. Mind­össze csak annyi történt, hogy a köz­lekedésügyi miniszter az esztergom-ná- nai vasút kiépítéséről szóló javaslatot kedden matatta be az országgyűlésnek, Ha még néhány hétig várnak vele, ak­kor a tisztelt ház tudósításait hozó la­pok Ipolyság felé mar az uj vasúton jöhet­tek volna meg. — Egy kaszinói tag azon panasz­kodik, kugy az első esztergomi egye­sület társalgó termében található billiard asztal annyira rozzant állapotban van, hogy a piripócsi kaszinó tagjai is mély megilletődéssel tekintenének reája. — Halálozás. Horváth Ferencz és neje Majer Teréz fájdalommal jelentik, hogy Józsa leányuk élete 24-ik évében elhunyt. Temetése teguap délután volt. A uem régiben is sulyosau látogatott család merítsen vigaszt a jó szivü em­berek részvétéből. — Egy angol tourista a napokban egye­nesen azért érkezett Esztergomba, hogy az egész contiuensen páratlan Gábris-hidat ta­nulmány tárgyává tegye. Albion elszánt fia azouban csak fél perezig birta tanulmá­nyozni a hid athmospliaeráját, mert touloni fájdalmuk űzték ki városunkból s kergették London felé. Az elszánt tourista, mint la­punk zártakor értesülünk — tegnap este kolerában múlt ki. (Londoni levelezőnktől.) — Október hatodika. Aradi tudó­sításokból olvassuk, hogy ott október Hatodikat egész más kegyelettel ünnep­ük meg, mint nálunk. Ott a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents