Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 80. szám
elemekből álló szövetkezet eddig még nem érhette el érvényesfllését. A még erkölcsileg nem oly romlott magyar munkás os.tály nem egy köny- nyeu barátkozik meg ezen kivihetetlen, mindent felforgatni akaró tanokkal. S mi egyébbel lehetne ezen áradattal szemben megállni, mint a magával még romlatlan munkás kaszttal ? S hogy ezt az erkölcsi romlottságtól megmentsük, szilkségos annak rendsze rés, hazafias nevelést adnunk. Mert mig jelen félszeg nevelésünkkel a jövendőbeli munkás generátiót tudatlanság és tunyaságban hagyjuk tengődni, addig ezen bajok nem lesznek orvosolhatók. Neveljünk a hazának intelligens, iparkodó, a munkától nem irtózó munkásokat ! Az tudvalévő, hogy a munkások jobb módú, intelligensebb elemei sohasem fogják magukat a social-democrati cus eszmék karjaiba vetni; mig a pan- porismus által örökös tengődésre kárhoztatott proletariátus sereg végső el Bzántságában o tanokra vetemedik. Különben e tanok követői is két részre oszlanak; a mérsékeltebb rész csupán társadalmi utón kívánja a munkások helyzetét javítani, mig a másik már azt akarja, hogy a munkásnak, ha nincs foglalkozása,az á'lam adjon munkát. Ezekből kiviláglik, hogy tanaik az emberiség átalános föltételét, a munkát, a henyeség és tunyaság visszaeső mó dozataival akarják helyettesíteni. Megakadályozása e tanok terjedésének nem sikerülend bármily durvi eszközökkel, példa reá az orosz nihilismus. E társadalmi baj tovább terjedésének megszüntetésére leghathatósabb eszköz a munkáskérdés sikeres megoldása. Ez pedig legkönnyebben ..a segély- egyesületek alakítása által történhetik mog. Haszna ezen egyesülésnek az, hogy a munkások hozzászoknak a kölcsönös önsegélyzés módozataihoz s nem várják nyomoruk enyhítését valamely magasabb fórumtól. De iparkodjunk e kaszt tovább ter- jedéséuek a müveit munkás elemek képzése által is gátat vetni. Neveljünk hazafiasán gondolkodó munkásokat s hogy ezt elérjük, vegyünk az ipar kötelékébe iskolázott, magyar szellemben nevelt fiukat. Az ifjakat, saját érdekük czéljá- hól, buzdítsuk az egyesülés magasztos eszméi iránt, adjunk nekik időt arra, hogy szellemökot hazafias irányban fejleszthessék s a hazafias eszmék lelkesítése tántorítsa el fenti a tanok követésétől. Ne lebegjen egyodiil a saját javunk szemeink előtt, hanem munkásaink kívánalmainak is iparkodjunk lehetőleg eleget tenni. S meglátjuk, hogy megszűnnek a social-democrata tanok s helyükbe a szabadságszeretet, hazafiság s munka iránt való lelkesedés fog lépni ! Esztergomi levél. (Az első felhevülésekről.) Kérdezze meg csak Józsi bácsi ifjú* kori emlékeitől, hogy mik azok az első felbevillések ? Tudakolja meg csak Zsuli néni ha- j a dón kűri ereklyéitől, hogy mik is azok az első felhevülések ? Akkor nem kell majd nekem megmondanom, mert én még csak nemrég bontakoztam ki egyszersmindenkorra az első felhevülések ábrándjaiból és bohó ságaiból. Hiába nevet édes Zsuli néni. Komolyan kibontakoztam és szerződésre léptem önmagámmal, hogy ölökre vége minden első felheviilésnek. Nem ámi tóm többet önmagamat s a delnők hiúságát. Szóval kikomolyodtam ebből a kalandos életből. Mert hát édes Zsuli néni azok az első felhevülések nem olyan egyszerűek ám, mint a mi csevegésünk. Nagy halottakról kis emlékbeszódekot szokott tartani az utókor. Hát vau egy olyan kor, ugy-e Józsi bácsi, a mikor a jó bor forrásba jön. A mikor még nem tiszta, nem is édes, nem is savanyú ; de azért igen mámo rositó. Ez a kor azt hiszi magáról, hogy a Gröiiczö! szekerétől kezdve le egész a svéd gyufáig, minden csak érette van teremtve és föltalálva. Sokkal többet tart magáról, mint mások róla. Nagyitó üvegen nézi a saját erényeit, de ugyan azon üveggel a másik hibáit. Kicsinyítő üvegen vizsgálja azután a maga hibáit de a mások erényeit is. Szóval ez a kor az ujbor természetével bir. Több a mustnál, kevesebb e bornál. Több a gyereknél, kevesebb a férfiúnál. Ilyen korban azután meglátunk egy lányt a ki pl. pikánsan tud mosolyogni s elegánsan öltözködni. Beleszeretünk. Ez az első felhevülés. Találkozunk azután egy másodikkal, a ki elragadóan tánczol, és cseveg. Beleszeretünk. Ez is az első felhevülés. így megy ez azután, a mig tetszik. Csupa első felhevülés az egész élet, mely igen sok tünékeny bálványt födöz fel, de egy maradandó oltárképet, sem. De a heves rajongásvéget ér, jön a komoly megfontolás s utána egy kis kiábrándulás. Az első felhevülés bálványai össze vaunak törve, keressük az igazi istennőt s azt csak a bálváuyok romjai közt kereshetjük. Ah az első felhevülés már sok boldogtalanság okozója volt. Mert nem lehet szerelem az, mely a harmattal hal meg s nem lehet egy életre szóló érzés az,melyet olyan könnyen kicserélünk az első felhevülés furcsa korszakában. Az eszmény lelkűnkben él, do az első felhevülés lázas korszakában csak az ideál kisujját találjuk meg a báli kez- tyűs kacsén. Szóval édes Zsuli néni az első felhevülések beszámíthatatlan tévedései már annál is inkább teljes bünbocsána- tot érdemelnek, mert nem sértettünk meg vele semmit sem az utolsó felhe- vüléseu kívül, mely az oltár márvány lépcsőin olyan magasztosan vet lángot a boldogság egész örökkévalóságára G-ASTON. Bugár Jani elfogatása, (Egy drabaut emlékirataiból.) Azután osztán meg ne haragudjék ám valahogy rám a téns cseudőrbiztos ur, meg a tek in totes viczekapitáuy ur, de nemzetes főkapitány urunk se, hogy ón is Írásra adtam árva fejemet s lepön- döritem, hogy mikópen fogtuk mi el tegnap Bugár Janit, azt a hírest. De kérem nagyon is újságba való. Hát Bugár Jani tetszik tudni kérem teherszállító. Terhet szállít a hajótól s néha-néha máshonnan is. így teguap elszállított hat pár nyakatokért ludat a téns Major ur udvarábul. A mint igy a terhet átszállítja a kerítésen, ott állok ón a sarkon és egy fölragasztódott sziulapot silabizálok az én Jóska druszámmal. Jóska druszám, szegóuy, nem tud olvasni, hát moudok, ráérünk, majd el olvasom én a mi mulatozásunkra. Ott silabizálhátiunk jó egy órája, mikor egyszerre csak hat pár nyakatokért összekötözött lúd feherlik a kerítésen. Mondok : — Jóska druszám amoda nézz ! Én is odanózek. Hát valósággal Bugár Jani mászik át a kerítésen. — Jóska druszám — mondok — le a puskát! Neki megyünk, Bugár Jani szörnyen megijedt s eleinte öklelőzni akart. — Jóska druszám kés is lehet nála — mondok — üssük le ! Azután osztán szépen, rendben le ütöttük. Mert hát kérem mire való a puska tus ? — Mit csináljunk már"'; most &Mu« dakkal ? — mondok. — A téns csendőrbiztos űrért sietek druszám. Az majd tudja. — Hát csak siess ! — mondok. Megnézem Bugár Janit. A teherhordó hunezut egészen halott volt. Ej ej, ezt ugyan megcselekedtük. Hiszen ide doctor kell, mert a mi dolgunkkal már készen vagyunk. Azután osztán ollótok a dactorhoz a Sissai közbe, A doctor még Ponczius Pilátusnak se akar fölkelni, Jóska druszám is hiába invitálta a rendőrbiztos urat. Egy óra múlva vissza sietünk a hires csata helyére. És mit látunk ? Jaj inkább azt kérdezem, hogy mit nem látuuk ? Hát a Jóska druszám, a kinek jobb szeme van miut nekem, nem látja a hat pár nyakatokért ludat és uem látja Bugár Janit. De ón se. — Ej ha, az istrángját Jóska. — moudok — oz már nagy csuda. Úgy le volt ütve, mint az alma a fájáról. — Biz ez már több a csudánál! Gyerünk jelenteni. Belóduhuik hát a városházára b reggel eljelentom, hogy hát aszondja : Bugár Janit tegnap lepöndoritettük, elmentünk jelenteni, a doktor ur leöntött valamivel úgy haragudott, hogy fölvertem, a téns reudőrbiztos urat még nem verték meg egészen a sakkal, hát ő se jöhetett, igy hát nem csuda, ha Bugár Jani a hat pár nyakatokért híddal odább állott.-Azután osztán azt moudta a nemzetes főkapitány urunk, hogy ha még egyszer megmerünk il\eu formán fogni valakit, akkor tüstént elcsap a hivata- lunkbul. Azótátul fogva nagy ijedségben va- gyuuk. ANDRÁS. Q'ifrönyxjíict. A Fürdő vendéglőben esett meg pénteken este, hogy egy korán özvegygyó lett fiatal ember másodszor nősülő szándékát tereferélte egy kis társaságnak. Erre egy malitiosus ur a következő megjegyzésre fakadt: — No maga ugyan meg nem érdemelte, hogy & felesége meghalt! Ali Armin urnái díszesebb díszmagyart még Munkácsy se tudna festeni. i» mint a vetés, a magamé — válaszolja a másik. — Bemegyünk a városba, eladjuk drágán és nagyon gazdagok leszünk. Ekkor kiszedik a drágaköveket. Mily nagy volt azonban ámulatuk, mikor' a vérszinü drágakövek csak fénytelen márványdarabok s a menyországkék és vetészöld kincsek színién csak márvány töredékek voltak. —Megbüntetett az isten ! — kiáltottak föl elképedve és elvetették a márványkövó vált ■drágaköveket. ' Pedig a kapzsi kis tót gyerekeket az üveg- festésű ablakok csalták meg, melyek olyan tündöklő szinszórással világítottak a mozaik márványhalmazra s a közönséges mozaik- köveket drágakövekké színezték. A tizeunyolcz üvegablak mind mesteri gonddal vau rajzolva s művészi kivitellel üvegbe égetve. A kompozicziók uagyrészt a Stornóktól származnak, az üvegfest.és mind Kratzmann budapesti műintézetéből való. Az ablakokat az esztergomi főkáptalan egyes tagjai rendelték meg. A középső ablak két mezőre oszlik. Fölül változatos gót rozettek. Balra a Boldogsá- gos, jóbbra szent Benedek. Mária ruhája fehér, zöld bélésű palástja kék, feje körül aranysugaras glória ragyog. Benedek szürke kámzsában van, baljában könyv és pásztori bot, feje körül sárga glória. Az ablak alsó liarmadában az esztergomi kanonokok közül a következők láthatók hű arczképben : gróf Forgách Ágoston nagyprépost,|Szájbély Henrik olvasó kanonok, Szabó József félsz, püspök, éneklő kanonok, Bubla Károly őrkanouok, C* ~ «» Air na cktfTr\\Af/í ÍAAvmni^Q Árpádok alatt nemzeti czimerek, az ablak alsó harmadában pedig a templom restau- ráltatóinak folytatása és vége. Itt sorakoznak még a következő feliratú arczképek : Juriga János főesperes kauonok, Palásthy Pál ^főesperes-kanouök, Knauz Nándor fő- esperes-kauonok, Bollizár József félsz, püspök, kanonok, Markus Gyula és Blümelhu- ber Ferencz kauonok. Az arcképekről általában el lehet mondani, hogy hívek. Az Ízléses üvegfestésü ablak alatt a következő szavak -.Felajánlják az esztergomi főkáptalau- uak 1883. évi tagjai. A jobb és bal hajó végén négy-négy kisebb színes ablakot találunk, alakok és feliratok nélkül. A góthikus oltárok rendkívül szépek. Legnevezetesebb ékességei azonban a benedeki templomnak a gyönyörű nagy ablak- festmények, melyeket jobbról is, balról is hármával találunk. Méretükben nagyobbak a főoltár ablakainál. A jobb hajó első ablaka fölül gyönyörű ro7eltekkel ékes, Három rétre van osztva. A középső rétben „boroméi Szent, Károly“, kezében kelyhet és ostyát tart. Jobbra szerzetes ruhában, összetett kezekkel „Bold. Özséb első pálosfouök.“ Balra „Körösi Márk esztergomi kanonok“, a kit a zivataros időkben, 1619-ben, szept. 7-eu Bethlen Gábor emberei bitéért; nagy kínzások közt megöltek. Ereklyéjét most a nagyszombati apá- czálc temploma őrzi. A# fivegfestményben feltüntetett vértanú feje fölött glória, vál 1- ruhája viola, fekete reverendáján fehér egyházi ing; baljában pálma, fején kélsoios kötél, mellében kés, jobb kezében lefelé fordított fáklya. Az ablak alsó harmadában ez ohasható : Felajáulja Bubla Károly ez. püspök, esztergomi kanonok 1882. A püspök czimerét is magában foglaló szép ablak szin- tóuusa enyhe kék. A jobb hajó második ablakát fölül szintén három rozett díszíti. A bárom rét középsőjében egy szép fehér szakállu főpapi alak áll. „Nehemias esztergomi érsek, 1075. évben,“ ki I. Geyza király uralkodása alatt a garam-szent-benedeki templomot fölszentelte. Balra „Tliwron Mihály railkói püspök és érseki lielyuök 1583“. jobbra Simor János bíboros hgprimás biboruoki ruhában. A remek ablak felirata a középen : „Ezen templomot felszentelték“. Alsó irata : „Felajánlják Meszlényi Gyula és Szilányi Fereucz eztergomi kanonokok.“ A színek tónusa világos sárga. A jobb hajó harmadik és utolsó ablaka fölül három szép rozettel bir. A középső rétben „Szent József pátriárka“, az isteni kisdeddel balkarjában. Jobbjában liliomszálat tait. Mellette jobbról „Szent deliért Csanádi püspök“, kiuek fehér ruháját gesz- tonyesziny palást borítja; jobbjábau püspöki pásztorbotot, baljában evangéliumot tart, melyen egy szikladarab fekszik. Fejét glória övezi. Balra „Szent István király“ látható glóriával és koronával, balkezében kettős keresztes almával, jobbjában lándzsával. Vörös palást borítja. Alsó felirata : „Felajánlja: Szabó József félsz, püspök, esztergomi kauonok 1882“. Az üvegfestvényes ablak uralkodó sziue sárgás-vörös. A bal hajó első uagy ablaka az oltár felől a középső rétben „Sz. Salamon magy. király“-t (!) ábrázolja, feje körül glóriával Mayer István főesperes kanonok, Dankó József főesperes kanonok és Sujánszky Antal főesperes kanonok. A középső ablaktól jobbra eső üvegfestés fölül zozetteket s alább két medaillont mutat. A medaillou alakjai : Első Géza, házi koronával, vörös palásttal, zöld felső és fehér alsó ruhában. Valóságosan nemzeti színekben. Jobb kezében a benedeki templom mintáját tartja. Felirata : I. Geyza király alapitá 1075-ben. Balról II. Endre látható, fején szintén házi koronával, baljában az aranyalmás kettős kereszttel, jobbjában jogarral. Palástja vörös, ruhája ibolya. Felirata : II. Endre király megerősítő 1217-ben. Az árpádok alatt nemzeti címerek. Az alsó harmadban a következő feliratú arczképek : Lollok József kanouok, báró Hornig Károly kanonok (egyetlen kivétel, mert arcképe helyet családi czimerót találjuk), Krotky József kanonok, Meszlényi Gyula kanouok, Szilányi Ferencz kanonok és Pellet József kanonok. A szép ablak alsó irata : Felajánlják az esztergomi főkáptalan 1883-ik évi tagjai. Á középső ablaktól balra, a harmadik üvegfestésü ablakon felül ismét változatos rozettek. Alattuk jobbra Szt.-László alakja glóriával és koronával ; aranyszególyü zöld ruháját hormelinprémes piros bársony köpeny borítja. Balkeze kardja markolatán pG ben, jobbjában kolevéz. Alatta e következő szavak: Szt.-László király jelen volt 1075. évben. László királytól balra II. István látható halványkék és zöldes ruhában s piros köpenyben. Fején korona, baljában arauyalma, jobbjában bosszú lándzsa. Fölirata ez: II, István király megerősítő 1124. évben. Az
