Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 73. szám

HÍREK.

— Főispánunk, Majláth György Ő méllósága városunkba érkezett, hogy a kedden tartott közigazgatási bizottsági ülésen s a Vörös Kei észt választmánya gyűlésén elnököljön.

— Hg Metternich családja jelenleg Btjnán van és a jövő hó 10-éig ott is fog maradni. Nemsokára megkezdődnek a vadászati hajszák, melyekről levelezőnk értesíteni íog. A herczegasszony. ki ezelőtt egy héttel jött meg, herczeg- primáső Eiuinencziájánál látogatást tett, melyet a herczegprimás miután már maga a herczeg is meglátogatta, még e hóban viszonozni fog. Ez alkalommal a bérmálás szentségével is el fogja látni a híveket. Ugyanakkor a fiatalabbik her- czegnő is meg fog bérmálkozni.

— Görgei rehabiiitatiója. Honvéfieink igen népes értekezletet tartottak, mely a maga nemében eseményszerű volt. Lelkes hangon, nyíltan és férfiasán nyilatkozott. Az érdemes elnök a határozatot következőkép mondotta ki: Görgei Arthurt az esztergomi honvédegyesület csak ezentúl is hazaánilóuak tartja. Bűnös, sőt magára Görgőire káros is azon agitatio, mely magukat meg nevezni műn merő gyászvitézek által a rehabilitatáéra nézve elkövettetik, anél-- kill, hogy okmányokkal lépnének föl. A szomorú szerepre vállalkozott, gyászvitézek a nemzet előtt honvédtársaik szeplőtlen nevének bemocskolásától sem riadnak vissza. Ez eljárásukat az esztergomi honvédegyosület bűnös merényletnek tekinti és elitéli azon agitátorokat, kik a történet által képződött közvéleményt a meg nem másítható tényekről meg akarják hamisítani s a honvédség sebeit újra felszaggatják. Az egyhangú lelkesedéssel üdvözölt határozatot Rényi Rezső, mint fölkért jegyző fogja jegyző könyvbe foglalni. Bátori Schulz Bódog tábornok, kit mindenki óhajtva óhajtott, az elnökhöz intézett levelében gyöngéi kedését hozza föl mentségül. Helybeli honvédeink teljes számmal s a vidékiek közül harminczan vettek részt a nevezetes értekezleten, melyhez fogható még nem merült föl az esztergomi honvédegyesület életében. Üdvözöljük honvédeink férfias és nyílt eljárását s kalapot emelünk előttük !

—- Esküvő. Vasárnap d. e. tartá esküvőjét a kir. városi templomban Zsol- nay János Budapest-Pécs vasúti segédhi tál főnöke Buzárovits Nándor szép és művelt leányával, Paulával. A boldog pár

Ismét példákhoz folyamodom ; ezek úgyis többet érnek minden theoriáuál.

Thackeray-nek Yellow-Plush álnéven irt társadalmi karcolatai, — amelyek a maguk idejében egész Anglia fashionable köreit lázas izgalomba hozták: — e műfaj mintaszerű példányai.

Hogy a torz is helyet foglalhat a karcolatban, azt e műfaj természete önkényt megmagyarázza.

Csak mester kell hozzá, a ki nagyon kényes pontban mindig megtudja tartani a kellő mértéket.

O’Grady Gahagan őrnagy*) Muuchau- seuiádai határozottan a carricatura jellegét viselik, s mégis alig mondhatná valaki, aki ismeri e uagyon szapora faját az embereknek, hogy teljesen az igazság rovására ütött ki a túlzott rajz.

De aligha nem visszaélnék jóságával, ha tovább is fárasztanám.

Foglaljuk csak össze röviden a mondottakat.

(íme, az iskolamester hogy előre tolakodik már megint !)

Láttuk, ugy-e bár, hogy a tárca Devén két különböző dolgot,— egy igen tág körűt, mert a műfajoknak egész csoportját, — s egy szükebbet, t. i. egy sajátos műfajt érthetünk. Ez utóbbinak keretében helyet foglalhat körülbelül mindaz, arai a szó nemesebb értelmében vett bon-ton formái közt folyó társalgás nyelvén, bármely képzelhető tárgyról — persze többnyi'-e nagyon körülirt terjedelem be u-elmond ható.

Tehát legmerészebb metaphysikai specula*) Magyarra is le van fordítva, a Kisf. Társ. kiadásában.

esküvő utíín nyomban Pestre utazott.

— Kisérje frigyöket boldogság és szerencse.

— Iparos értekezlet volt vasárnap polgármesterünk kezdeményezése folytán az életbe lépő uj ipar törvény tárgyában. A városház termében több mint 200 iparos jelent meg s az elnöklő polgármester az ülést megnyitván, dr. Eöldváry városi tiszti alügyészt kérte föl az értekezlet célja és az nj ipartörvény bővebb ismertetésére, ez után Dóczy Peren ez, Kovács Albert, Niedennann József emeltek még szót, mindannyian melegen ajánlották, hogy az iparosok, az általános testületek utján részükre kínálkozó önkormányzati jogot ragadják meg, mert senki sem áll közelebb a magyar iparhoz, mint éppen maguk az iparosok ! Az értekezlet a csizmadia ipartársulat kivételével

— mely gondolkozást időt kért — (kél heti gondolkozás után) egyhangúlag elhatározta, hogy ipartestületet alakit s azonnal megkezdődtek az aláírások. Részünkről melegen óhajtanék, hogy iparosaink megmutatnák életre valóságukat és szétfő.gácsolt erőiket valahára egy célra egyesítenék !

— Érmek. Gazdasági egyesületünk jutaloménuei Klassohn budapesti éremvésőnél már elkészültek. Az érem egyik oldalán legfeljül nemzeti czimer, alatta gazdasági simbolumok s oldalt a kő- vetkező körirat: „ Esztergotnvidéki gazdasági egyesület “ A másik oldalon a következő sorok olvashatók. „Az arató gépverseny Párkányban 1884. jul. 7.“ A jutalom-érem minden izében egészen sikerült

— Káposztát lopó kisértet. Az óra

épen háromnegyedet ütött tizenkettőre, mikor János káposztás kocsija mellett végig nyújtózkodott péntek éjjel. A hold is borzalmasabban tekintett alá, mintha tudta volna, hogy most szörnyű dolgok fognak történni a földön, a miknek ő- szemtanúja lesz. Kong, kong, az óra rémes ütése tudatja, hogy itt van a kisértetek órája. János, ki még nőm alszik, borzadva néz körül. Ahá, jön egy magas, sovány alak, látja is, mint égnek szemei. Jézus, Mária, az ő kocsija felé tart. Kiabálna, de torka összeszorul s hangot nem ad. Úgy tesz, mintha aludnék A kísértet mindég közelebo és közelebb jön kocsijához. Már ott vau. Szerte néz. Mindenki alszik. Hirtelen felemeli a káposztát takaró ponyvát, hóna alól zsákot vesz ki s kezdi a káposztát takarítani. János borzadva nézi.

de szólni nem mer, Kong, kong. Az

óra egy negyedet üt egyre. A zsák félig van. A kisértet fölveszi és eltűnik a zsákkal együtt. János megkönnyebiil ve ugrik fel, felkölti társait s égre-földre esküdözik, hogy a kisértet látogatta meg, ki káposztájából vett is egy fél zsákkal. A többiek ezt hallva, a kisértet után szaladnak, de nem látják sehol, János pedig az összes szentekre esküdözött ismét, hogy látta, miszerint a szegletre éhe, a föld nyelte el. y—f.

— Ekeverseny. Komáromból Írják

nekünk, hogy a komárommegyei gazdasági egyesület folyó hó 1. és 2-án Kisbéren ekeversenyt és gépldálitást rendezett. Az ekeverseny folyó hó 1-éu reggeli 8 órakor vette kezdetét. A verseny megkezdésekor id. Ordódy Pál elnök szép beszédet intézett a közön séghez. A versenyben részt vevő ekék közül kitüntetve lettek : Yonl bpesti

gépészmérnök porhanyitó ekéje arany díszoklevéllel, Propper bpesti gépkereskedő által bemutatott back Rudolf- féle egyes és mélyilő ekék „első díjjal,“ a Sclilick-féle gépgyár és vasöntő Schlick Krumpach-féle III. sz. állítható hármas ekéje első díjjal,“ Clay ton és Shutlewort hármas ekéje „második díjjal.“ A fogasolók közül Clayton és Shutlewort 3 tagú rézsútos vasfogasa lett az első díjjal kitüntetve. A gazda sági gépkiállításon Neumann Bernát komáromi gépgyáros „Ceres“ sorvető- gépe nyerte az első dijat, arany díszoklevelet. Ugyanez a sorvetőgép a brucki kiállításon is ki lett tüntetve. A gépgyárosok, a nyert pénzbeli dijakat a gazdasági egyesületnek visszaajándékozták. A kiállítás sikeréért úgy a gazdasági egyesület buzgó tagjai, mint a kisbéri uradalom tisztjei elismerést érdemelnek. Az ekeversonyt fényes társasvacsora és tán ez koronázta.

— Katonaságunk a fegyvergyakorlatokról minden valószínűség szerint vasárnap este hat óra után fog visszatérni városunkba, hol igen rokonszen vés fogadtatásra készülnek.

— Csodabogár. Bemutatjuk olvasóinknak egy helybeli iparps körlevelét, melyet Budapesten készítettek s mely szégyenletesen gyalázza meg a magyar nyelv törvényeit. íme : T. ez. Van szerencsém önt tisztelettel becses tudomására hozni, hogy éu helyben Takszner 114 sz. Buda-utcza Sckmidfc-féle házban egy jól rendezett férfi- és női- czi- pész-üzletet megnyitottam, melyben is mérték szerinti megrendeléseket szolitióktól lefelé egészen a fapapucs-faragásig és az ,ő“ harisnyakötojétől föl egészen az astrouomia legélesebb látású eszközeivel sem elemezhető ködfoltokig —• minden, de minden belefér e kis műfajba; csak módját kell ejteni.

Mert a formája meg nem olyan pongyola ám e könnyed kis jószágnak, mint ami- uőnek anuyian hiszik.

E pongyolaság ugyanis a legnagyobb routine- nal őrizheti meg ama nagyou közelfekvő veszélytől, hogy valahogy lomposság- gá ne fajuljon.

Itt vét külöuösen sokat és nagyot a mi „legnagyobb“ tárcái rönk, Porzó, ki főleg utóbbi tárczáiban már azt a régi virtusát is mindjobban vesztegeti, amivel egykor hírre vergődött.

Teleki Sándor gr.-nak már sokkal jobban sikerül ezt a nemes non chalauce-ot eltalálnia. amelyben a fraueziákat minden más nemzet csak utánozni képes, de utolérni tán soha egviksem.

Hogy a tárca, a rendelkezésére álló tárgyak végtelen sokfélesége folytán,— olykori majdnem egész essay határig is ellátogat, azt ezek után nem is igen csodálhatjuk.

Ma, mikor a tudomány még legnagyobb mestereinek kezében is oly szivesen száll le a szellemes csevegés niveaujára, *) nem csoda, ha viszont a salou mindent magába fogadó ájtalános szelleme a tudományt is bevonja fesztelen társalgása meuetébe.

Hogy e nemben jeleset is alkothatni hozzávaló tehetséggel, azt egy Boissier, Taine,

*) Nézze pl. Maeoulay, Carlyle, Schoppenhauer’ Mommsen tárgyalási modorát !

vagy a németeknél egy Lindau Pál és Laube Henrik kritikai és aesthetikai tárcái, s egy Schweiger — Lerchenfeid vagy Scherr János ismeretterjesztő kedves fecsegései nagyon szépen igazolják.

Amit még aztán a tárca-rovatban közönségesen elénk ád az időszaki sajtó, az ma, midőn mint a regény és a beszély is ott terpeszkedik a kiadók és szerkesztők nagy haszna, — de a jóizlés meg nagyobb kárára ; — mondom, az a sok mindeuféle, ami az u. n. vonalalatti részét képezheti hírlapjainknak ; az a lehető legkülönfélébb irodalmi műfajok, — de többnyire mégis a korunkat jellemző felemás korcs-fajok egész özönét alkotja.

Midőn ezek közül az aesthetikai becsre némikép mégis igényt tartható .rajzot, a karcolatot és a humoreszket e hevenyészett vázlatban feltüntetni iparkodtam, azt csakis ama reményben tettem, hogy korántsem várt tőlem rendszeres és kimerítő tárgyalást; mert erre jóval több készültség lenne szükséges — — mindakettőuk részén ; meg aztán a közuapi fecsegés szűk kerete is vajmi elégtelen ily feladat számára.

Am annyit mégis elértem tán, ha úgyan nem untattam valami túlságosan, hogy jóval hasznosabban töltötte el az időt, amelyet e leveleim olvasására fordított, mintha közös barátainak és jó ismerőseinek szapu lásával tölte volna el.

Látom, hogy hálálkodni akar ; de e szomorú kötelesség alól fölmentem, mert meg akarom kímélni mindettőuket egy csupa jóakaratból sem egészen szép bóktól.

Újabb parancsát szolgálatra készen várja...

dósán, a Iegjutányosabb áron eszközöl • tettnek* Becses pártfogását tiszteletiül kéri Kindl Antal.

— Koldusvilág. Hánpzor szólallnuk

már tel a koldusok rakonc/ái lankmlú- sai ellen, de azért semmi intézkedés. Az ember ki sem mehet az ulczára, hogy ki ne legyen téve a koldusok szem telenségeinek minden 20—30 lépésnyire kivált ünnepeken. Ajánljuk őket, már a sétálók iránt való tekintetből is, a hatóságok figyelmébe. —4L

— Régiségeket, régi pénzeket s egyéb régi tárgyat, szívesen megvásárol lapunk szerkesztője.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ.

Frisch Fanny és Silinger József

jegyesek

Esztergom. Párkány.

Köszönetnyilvánítás

Boldogult fel ej thetl en férjem elhalálozása és földi maradványai -ak örök nyugalomra való elhelyezése alkalmával megbecsíilhetleu mérvben uyilváuult általános részvét csapásokkal sújtott telkemre gyógyító balzsamként hatott s ha a szent vallásban keresett és fellelhető ugaszou kívül képes lenue némi enyhülést nyújtani, úgy az nem leüetue más mint a u. é. közönség részvéte. — Midőn ezért részemről a gyászoló család és az érdekelt rokonság nevében mélyen érzett kö- szönétemet kijelenteni sietek s az uradalmi tiszti-karnak <i gyászszertartáson tömeges megjeleuése, abbau tettleges részvéte és a boldogult ravatalára igen díszes koszom elhelyezéséről külön is megemlékezem, egyúttal addig is, mig egyeseknek, kik a megboldogult emlékének koszorúk felajánlásával áldozni szívesek voltak, személyesen mondhatnék köszönetét, jelen sorokban óhajtóm nagyrabecsült megemlékezósökért őszinte hálámat kinyilvánítani.

Esztergom, 1884. szept. 6.

Özvegy DESZÁTH JÓZSEFNÉ. szül, Hayuald Mária.

ÁRVERÉSi HIRDETMÉNYI KIVONAT.

Az esztergomi kir. jbiróság mint tkvi hatóság ezennel kö/.hirré teszi, hogy néhai Borovszky Imre és Leruer Anna hagyatéki árverési ügyében az esztergomi kir. jbiróság területéu lévő Esztergom kir. város határában fekvő az esztergomi 592. sz. tjkvbeu f 558 hrsz. a. jegyzett ház és beltelekre 800 fr» az itt f 2748. lírszám alatt IV. diillői iaposi földre 140 frt a j- 3800 hrszámú szántóra 80 ft a f 3850. hrsz. a. jegyzett másik hegymeg Buda-utcai szántóra 80 ft, az esztergomi 1983 sz. tjkben f 4358 brszám a. sashegyi szőllőre az árverést 15 ftbau ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a feuuebb megjelölt ingatlanok az 1884. év szept. hó 16-ik napján d. u. 3 órakor ezen kiv. jbiróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfognak adatni.

Árverezni szándékozék tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. 42. §-ába jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. hó 1-éu 3333. sz. a. kelt igazságügymiuiszteri rendelet 8 §-ábau kijelölt ovadékképes ért ékpapi íban a kiküldött kezéhez letérni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Esztergomban 1884. évi máj. hó 31.

Az esztergomi kir. jbiróság mint tkvi hatóság,

SZILVA IGNÁCZ kir, jbiró.

legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál.

HlattoDi Henrik, Karlsbad és Budapest.