Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 8. szám

Tiltott tankönyv a tankerflloiImmi nem használ t;it ott.

Az esztergomi kisdedóvó egyesülni. ;i folyó tanévre 150 fit állami segélyt! nyert.

Forgalmunk.

A kir.*épitészeti hivatal félévi jelentésének lényege a következő adatokban lelhető meg :

Az 1883. évi közmunka tett: a) esztergomi járásban 4340 kétfogat u, 234 egy fogatú igás és 15282 kézi, h) esztergom sz. kir. városnál 446 kf.

1 egyf. 3552 k. c) párkányi járásban 5280 kf. 914 egyf. 16710 k. — ösz- szesen : 10066 kf. 1149 egyf. 35844 k.

Ebből megválts lőtt: a) esztergomi járásiján 820 kf 20 egyf. 2523 k. b) esztergom sz. kir. városnál 446 kf. 1 ef. 2193 k. c) párkányi járásban 3385 kf. 490 ef. 6336 k. — összesen ; 4651 k. 511 ef. 11052 k.

A váltság összeg tett : a) esztergomi járásban 2921 frt 50 kr. b) Esztergom sz. kir. városnál 19S9 frt 50 kr. c) párkányi járásban 10428 frt — ősz szesen : 15339 frt. i

Maradt természetben leszolgáltatandó J közmunkaképen : a) esztergomi járás- i

ban 3520 kf. 214 ef 13059 k. b) 1 Esztergom sz. k. városnál 1359 k. c) i párkányi járásban 1895 kf. 424 egyf. j 10374 k. — összesen 5415 kf. 638 r ef. 24792 k. j

Tényleg leszolgáltatott : a) az észt. ( járásban 3500 kf 214 ef. 12630 k. t

b) Esztergom sz. k. városnál 1024 k. j e) párkányi járásban 1832 kf. 405 ef. n 9844 k. — Összesen: 5332 kf. 619 jy ef. ^23498 k. a

Év végével mutatkozó hátralékos közmunka : a) esztergomi járásban 20 í kf 429 l>, 1>) Esztergom sz. kir. vá- 2 rosánál 335 k. c) párkányi járásban i 63 kf. 19 ef. 530 k. 1883. évi ősz h szes hátralék 83 kf. 19 ef. 1294 k. G Az 1883. 58 gőzkazán állott alkalma- I zásban, ebből hidegviz próbának lett r 22 gőzkazán alávetve, megszemlél tetőt t I; pedig 58 gőzkazán. k

Az J883. évben használatban állott o dunai és garami híjó malmok száma, n 83 darab, ezekből megvizsgáltatott 79 v darab. e

Vízépítés terén a muzsla ebedi határ- p ban a cultur mérnök felügyelete alatt e folyamatba tett vizleesapolási munkák L kiemelendők. ! n

A badapost bécsi államut esztergom- g megyei szakasza teljes jó karban van a

A posta forgalom 1883 évben te

temeden növekedőt(,.

Uj posta Csői nők községben lépett, életbe, mely szerződött postamester által kezeltetik.

A távíró szolgálat terén IC emelendő a párkányi távirónak megnyitása.

ESZTERGOM VÁRHEGYI

statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása,

vázlatosan 'összeállítva

egy történetkedvelö esztergomi polgártól 1827.

(Latinból fordította P. J.)

(7. Közlemény.)

RÉSZ L K T E S LEI R Á S.

Polgári háborúk alkalmával sokszor ostromolták és kivívták; 15 43 évben török járom alá jutott, a, melytől oszt - tik vezérek vitézsége folytán nem egyszer megszabadult-, de mindannyiszor kemény szolgaságra került, míg 1683. [. Lipót győztes fegyverei örökre nsszahóditollák.

I. József császár és Magyarország cirálya február 18. Becsben keltezett kiváltságos levélben ismét a többi szájad királyi városok közzé sorozta, régi dagyarország sz. Királyaitól kapott és nőst is használatban levő jelvényeit lelyhen hagyta ; t. i. Magyarország 4 levezetes folyóját ábrázoló pajzs, melyek mindkét oldalát a polgároknak ki- ályuk és hazájuk iránt való hűségét ölen tő szilárd és négyi-zögű kövekből pült és vörös fedelű tornyokkal ellá- ott egy egy bástya veszi körül. A ajzs fekvő részén más három torony, íelyek az olőbbi kettőnél jóval ma- asabbak és szintén vörös fedelüek, blakok nélkül, láthatók.

Az említett kiváltsági okmányt III. iároly császár és király 1725. fobr.

0. Bécsben megerősítette és a város j ■;ín t i kegyének jeléül megengedte! asználalát. az előbbi század elején | yöngyös környékén ismét feltalált és ray György tanúsága szerint (Histo- ía Regum Hungáriáé, II. rész, 109. i pon) Róbert Károly tó I adományozott, étszeres, nagyobb pecsétnek, egyik [dalon kék mezőn, zöld begy fölött sgi szerkezetű tornyos vöröses i tégláid födött vár vakolattal bevont kövekkel választolt hézagokkal, ablakai és Irani bo vannak csukva s a védelemre! készítve, ezen felirattal : „Sigillum

atinorum Civitatis Strigoniensis ásik oldalon szintén kék mezőn Ma yarország régi jel vén jo háromsz g akban a következő felirattal: „S^re

tűm Latinomul Civitdafis Strigouieusis.“

A. városi hatóság azonban nemm kára a szentmártoni convent előtt ünnepélyesen tiltakozott : mindazon

oklevelet ér vány teleneknek kijelentvén, melyek időközben bárhol ezen pecsét ahitt kiadatnának.

Később sem használták, hanem az nrchivnnban elhelyezték s legújabb időben a, nemzeti muzeuinuak ajándékozták.

Különben a város háborús viszou tagságait, melyekről alább az esztergomi vár történeténél lesz szó, nehogy ismétlésekbe bocsátkozzunk s o helyt mellőzzük, csak azt jegyezzük meg, begy itt koronázták meg sz. Istvánt és Gizella királynét, valamint Róbert Károlyt ; Ili. István pedig és ÍV. Béla itt van eltemetve; itt tartottak ‘gyak ran országgyűléseket ; 1016 ban, Ilii ben és 1526 ban pedig nemzeti gyűlést; 1169. 1292. 1291, 1296.

1449. 1493 bail tartományi gyűléseket, 1353. 1359. 1382. 1390 1393. 145 0. és 1510. egyházmegyei gyűléseket. És hogy régi nagyságáról tanúskodó maradványok találhatók.

E város igen kellemes fekvéssel hir, keletről szőlőtermő dombok határolják, nyugatról a Dunának egyik ága mossa, délről tág mezőkre néz, éjszakról Szt. Tamás mezővárossal érintkezik. Igen egészséges levegője van, azért 80, 90 éves elődöket, látni, nem tartozik a rit kaságok közzé. Do a népesedés is napról - napra nő, ugyanis az 1805 ki népszám hálás szerint lélekszámú, volt 5390, az 1826 ik óv vége felé pedig bele nőm számítva a derust, a nemességei, a ka lonaságot és a tanulókat, 6619 lelket számlált, kik mindnyájan r. katholiku- sok, kivéve 18 görög-keleti vallásit rajzot. Legtöbben vannak magyarok, né inetek is nagy számmal vannak, kik többnyire elsajátítják a magyar szokáat és a magyar nyelvet. Tótok sem hiányzanak, kik néhány év óta jobban is jobban szaporodnak. Mindozek 839 láziján laknak és 1442 családét képeznek, ezek kö/iil fé;fi 3336 és 3283 iő, tehát a férfiak száma, csak 53 al; íagyobh, mint a nőké. S/Q'ettok 342, Meghaltak 215. Tehát a születések vi izonylanak a halálozásokhoz, mint 8: 5.

A város felosztatik h«lvárosra, me j yet egykor kőfal és széles árok, mo-. yeknek nyomai még itt ott láthatók, lettek körül; és külvárosokra, van Mindössze 24 ulczáj.i. többnyire egye)0<ek. s öli.»L • Li.'v't’o t.;pi tövek

kel kirakva és 4 piacza, úgy mint: a i főpiac/ a városi áz előtt, mely leg Tágasa'»!', ezen áll sz. Háromság szobra, kis piacz, hal Kpiacz, és sz. Vendel piac. Van 6 kocsmája és 2 kávéháza.

Az egyházi épületek közül első helyen említendő a belvárosi plébániatemplom mely sz. Péter és sz. Pál apostoloknak van felajánlva, melyben egy plébános és 2 káptalan végzi az eg) házi ténykedéseket. A ferenczes atyák zárdájához kapcsolt templom, ez a sz. Anna. tiszteletére van szentelve, melyben az említett rend atyái szolgálnak az Istennek. Van azon felül 5 kápolna, sz. Anna kórházban, Jó Pásztor, sz. Rozália, a temetőben és sz. Urbán kápolna, a szőllőbegyek között.

Ide tartoznak a szerzetes rendek házai, t. i. sz. Ferenc/, fiainak omlit.-tt. míg) háza, melyben a rend növendékei philo-ophiai tanulmányaikat végezik'. E háznál van berendez ve egy poszló-készitő műhely. Továbbá említendő a bencések székháza. Görög nem egyesülteknek is van templomuk és pópájuk, kinek plébániai hatásköre Lewiig terjed.

A középületek közül kitűnnek a nag) szerű városház és a fényes egyen- közény alakú megyeház, melynek két homlokzata van, ezek egyike a Barátit tezára a másik Dunautczára néz. Az egész hatóságnak és némely tisztviselőknek nyújt lakhelyet. A városház és megyeház között van a fényes kir. főgimnasiumi épület, melyen egy torony van. Ide számíthatjuk a városi katonai laktanyát, ez 2 század katonát képes befogadni és evvel kapcsolatban van az újonnan épített katonakórház. Némely magánosok is csinos, emeletes házakkal bírnak. A tudományt, illetőleg, ma a bencés atyák gondjaira bízott, kir. fogymuasinmban 382 növendék részesül serény oktatásban, a nemzeti iskolákban 2 mester tanít 285 fiút, az elemi iskolákban ugyanannyi tanító 140 leányt vezet a tudomány első elemeinek elsajátításában, egy urhölgy pedig ugyanazokat a női munkákra, oktatja. A tudomány művelésére mm csekély befolyással bir az 1821-ben léte ült Beimel József nyomdája, mely nemcsak a honi nyelvek nyomda betűivel, hanem keleti és más nyelvű kellékekkel el van látva.

A lakosok mesteremberek, kézművesek. kereskedők, de leginkább szőllőEgy szende, Jassu czimbalom. Most elbocsátja hölgye kis kezét A vőlegény és halkan visszalép, Mértékre illeszti bokáit És mintha sugár jegenye Szellők dalára lejtene:

Úgy andalog külön sokáig.

És szembe, mindig szembe járja, Mozdulatit követve párja.

Ki mindenben és mindenütt Ó tőle vár, ő tőle függ.

0 rája néz. mint hold a napra, Kitől szelidebb fényét kapja De majd élénkebb a zene Yidámul a táncz is vele Merészebb a nyirettyű s olykor Egy réztülök mély öble horkol. p;S délezegebb és vidorabb Es majd közelb majd távolabb Jár a legény... n ig mintegy díjul A szép arával egybe simul. Művészi lépteit kimérve Majd bal felé, majd jobb felé Forgatja szépét, de kiméivé Mint a zene mérsékelé.

A hölgy pedig fordul vele De úgy lép, mintha lengene S lábak helyett a hosszú öltöny Redői tartanák a földön.

Egy fordulat még és Jenő Magára hagyja kedvesét :

Harsány zenébe tör elő A trombita és klarinét.

Vidám tuborzó lángja kel,

Mitől a vér gyorsan szökell,

A sarkantyú mértékre peng A hókebel gyér fátyla zeng A szív siet, az aroz tüzes,

A szem ragyog, szemet keres . . . S ha majd fokonkint a zene Szilaj csárdásba átmeue:

Nem lejt az ifjú már külön.

Mint villámszikra pattan át S hévvel ragadja meg ölön Mosolyra gyűlt menyasszonyát.

A hölgy pedig kendős kezét Nyugasztja vőlegénye vállán

És perdül egy darabba válván (És mintha része volna csak Vagy szárnya a gyors ifjúnak) Mig pajkosan lebbenti szét A r.zellő sulitgó mezőt.

De végre a szilaj zene (Mintha fáradtan dőlne le) Kettészakad nagy hirtelen Me^. csöndesül a tánozterem :

S a hölgy, kit a legény vezet, Pihegve néz ülőhelyet.

$

De „három a táncz !■* igy riad, Pihenni most még nem szabad . Gyöngéden vissza készt i hát Jenő fáradt menyasszonyát. Együtt feláll több hős legény Ugrósba vig-szökelve mén S mint hajdan Róma hősei Vendig szabin leányokat :

Társul magához lejtení Hölgyet szemel, hölgyet ragad Most a kemény tölgy-deszka pad Dübögve majd le nem szakad Száz pár mo..og egyszerre mind, Lesz véghetetlen labirinth Egy össze szőtt font tömkeleg, Megfoghatatlan egyveleg Melyben a hány pár, annyiféle A táncz alakja és szeszélye : Mégis azonegy zenomérték Kormányozza mindenki léptét. Ennek kiméit mozgása dölyf,

Az csúszni látszik mintha kérne ; Amaz tüzes szemmel kisérve Galambját űzi mint az oly v.

Itt jobbra balra a terem Hosszában egv oldal felez.

Mint gálya csöndes tengeren Vagy szembe széllel, ha evez,

Ott egy ledér ölelni tárja Keblét s midőn rádől rá párja Csalfán kisiklik s neveti Hogy a cserbenhagyott leány Pirulva megfenyegeti . . .

Kit mégis rászed azután.

Ez csattogó sarkán dobol,

Az társa, helyt inas nót rabol S büszkén mosolyg az elcsapott Felváltról, hogyha mást k pott.

De vajmikep Írhassam én le Oh nemzeten, szép tinczolat !

Búsulni és vigadni, mint te Tud-e más nép az ég alatt ?

Ezt látni kell és érzeni Mint a magyar szív erezi.

I Éhez fogható leírást csak Berzsenyi klas- I siluis költeményei között tál Iliink, mely a ; csárdást öss/eliasoiilitj« a többi tánczokkal |s végső eredmény ül a magyar táncz dicsőítésére jut...

Berrsenyi distichonos leírása a következő : Nézd a táncz nemeit, mint festik játszi ecsettel A népek leli.ét s nemzetek izleteit A német hármas lépéssel lejtve kering le i S párját karja közé zárja t lebegve viszi.

Egyszerű a német mindenben s csendesen örvend.

1 Égyet ölol mindig s állhatatos szerető.

| A gallus fellengve szökik s enyelegve kacsingat,

I Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda nyújt, [Ez heves és virgonc/,. Örömében gyermeki nyájas,

! Kényeidben repdez s a szerelembe kalóz.

A magyar egy Pindár : valamerre ragadja az oestrum Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.

Majd lebegő szellő, szerelemre felolvad epedve,

>S buja hevét kényes mozdulatokba szövi.

Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki tánazra (Megveti a lánykát a diadal mi dagály)

S lengeti a földet. Kinizsyt látsz véres ajakkal A test halmok közt ugrani hőseivel Titkos törvényi* mesterség nem szedi rendbe Csak maga szab törvényt s lelkesedésre határt. Ember az, a ki magyar tánezhoz jól terme, örüljön! Férfi erő s lelkes szikra feszíti erét. i

*

Arnnynál és Berzsenyinél szebbet már nem irhát senkisom n csárdásról.

Nem szaporítom hát a dicsőítést, hanem egyszerűen befejezem azzal a kinyilatkoztatással, hogy a ki nem szereti az igazi magyar tánezot, a ropogós csárdást, annak l

ne u*g\on része a gondííző magyar bor áldomásában, az ne viduljon föl s ne sírja ti bánatát sohase a magyar nóta bűvös bájos szavai mellett s annak ne is adjon az Isten sohase magyar lányt szerelőül.

ßxjöntyxfritzt.

Ez, aztán az igazi.

A legkiválóbb gyöngyélet.

Harsogó jókedv, szikrás vér. tüzes nóta, gyújtó táncz. mámorositó világ, tündér éjszaka, a legszebb hajnal hasadása s a legvidámabb reggel ébredése.

Ahoz igen is rövid volt, hogy meg ne sajnáljuk*.

Alioz pedig nagyon is hosszú, hogy eltűnődjünk rajta s kiválasszuk a gyönyör tengeréből a drága gyöngyöt.

Az, lenne még csak a valódi gyöngyólot, ha meg is találnék

Nem egy, de ezeregy tündér éjszaka járna ki érte.

Szabadalmazott bolondságok,excentrikus kalandok, udvarias hazugságok, pompás ámítások, vakmerő remények, józanitó kiábrándulások, megható csaló- dásokj humoros resignálások s az óletböloseséghez, szükséges édes-keserű tapasztalatok szerzője, tisztogatója és fejedelme : Carneval, oh légy üdvözölve általam !

*

Máskor nagyon le kell merülni egy gyöagyért.

Tegnap este a vigalom tengerárja csak úgy szórta

a gyöngyöt, mint egyébkor a kavicsot.

*

Az orosz a pálinka mámorától elbutul. A nemet a sör mámorától unalmassá válik. A francziát a pezsgő mámora gyújtó szellemcsségüvc teszi. A magyart a bor megfosztja bánatától s aranyos vidámságot kölcsönöz neki. A sz.ep lány szemétől okozott mámor oroszt, németet, francziát s magyart egyterűién inegboloi'dit.

® A T rzvrrv