Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 70. szám
Esztergom VI. évfolyam. ______________ TO, szám. Vá rosi s megyei érdekeink l özlönye. Vasárnap, 1884. augusztus 31-én M egjelenik hetenkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre............................................II ^ l(rfél évre.................................................-I » « u egyedévre ... ...••• ' • -r>ö » Egyes széni ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi-tér 35. líovő lap szellem részét illető közlemények klíldendSk. KIADÓHIVATAL: SzÉCHENI-TÉR liovií a hivatalos s a magán hirdetések, a nyílítórbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendok. HIRDETÉSEK. ítivataeos mr? hetesek = MAGÁNRIRDETÉSER 1 szótól 100 szóig — frt 7ő kr. IOO-200-is . 1 „ 50 „ 200—000-ig . 2 „ 25 ,j llályegilíj 30 kr. megállapodás szerint lehető legj Hiányosabban közöltétnek. NYILTTÉR sora 20 nr A divatos nőnevelés. rí. Esztergom, aug. 30. Napjainkban az a divat, a mit a bontón előír. Ma a háziasság nem foelv, mint egykoron. Jóizlésünk a régitől el- térőleg abban culminál, ha a nőt divatos toilettek viselése mellett olyannak találjuk, ki beszéli az idegen nyelveket, művészeti dolgokban jártasságot mutat, szépen táuczol, finom fehér kezekkel bir, mi végből ha valamihez nyúl, keztyiit húz, ritka elegantiával társalog, melyhez szóbőség, gondolatgazdaság kell, tehát sokat olvas, még pedig a mai kor gusztusa szerint regényeket, mint az érzékiséget csiklandoztató, az ifjú elmét ábrándozásokba bonyolító, a képzelet tulcsigázására szolgáló irodalmi termékeket, melyek aztán egy-egy regényhősnőt alkotnak az olvasóból s egyúttal mellőzésre bírják a hősnőt minden oly dolgok iránt, melyek a házi kötelességek körébe vágnak, de sokan meg is adják ennek árát, a mennyiben a henye tétlenség, mihez a regényhősnő hozzászokott, akkor leszen megboszulva, midőn a képzelt valóságot a mindennapi életben másként találja, mert talán megcsalatott, rászedett egy regényhős által, vagy pedig elfogyván a posztó : hát munkához kell látnia, a mi azelőtt legalsók brendü tényező volt előtte. Korunk főjellemvoná.sa a kényelem- hajhászat, a kényelemszeretet; e szerint mórlegeltetik a jólét, a mennyire képesnek mutatkozik az apa, vagy férj a kényelmét előbbrevinni. Csak az a partié házassági tekintetben, melyben a nő házi gondok alul föl men tettnek érzi magát és részére kínálkozik minden a mi női hiúságának teljes kielégítést szerez. Ide tartozik legkiválóbban a ruházkodásban, ékszerek bordásában szenvedéllyel követett divat, mi tulajdonképen i megmondhatója annak, bogy a mai nőnevelés ennek kiküszöbölésére nem hogy nem tett kísérletet, hanem inkább megerősíti az által, hogy a divatot a jóra való Ízlés kifolyásának tekinti. Ez pedig mindent fölemészt, Kiszá- mitíratlan óriási a kincs, mely lomként enyészik el. Az élelmes kalmárszellem haladásnak titulálja a divatot, mert hát neki hoz igen sokat a konyhájára, ámde annál több család keserűd meg s pusztul el szép csendesen, a minek árnya kihat aztán az egész nemzettestre is. Egész rajongással, mondhatni vak szenvedéllyel hajhásszák a divatot a családfentartók őszinte boszujára. — A legszebb, legjobban álló, drága kelméből készült ruha mindjárt elveszti értékét, mihelyt a divatot túlélte, avagy egy másik, talán alsóbbrendű személyiség hasonló kelméből ruhát hord. Ma a mesterember családja hasonló kíván lenni az úréhoz, az űré pedig az ezer holdakra terjedő nagybirtokos urához. A paraszt szintén divatoskodik a maga körében. Hová vezet ez az állapot? Azt az idők fogják igazolni, hogy jóra, boldogságra nem vezet, azt má” a jelen is bizonyítja. A divattal jár az elpusztulás, a kényelem imádás. Innen van, hogy ma mesterember nem szeret úgy dolgozni, mint egykoron, utánozza az urakat s ha szerét teheti, szívesen abban hagyja ! mesterségét és könnyebb foglalkozást keres. Ma mindenki hivatalt keres, ez a divat. Beteg a társadalom, betegséget lehel annak minden része s ez csupán az ádáz divatban leli magyarázatát, melyhez a nők a mai nőnevelés alapján oly nagy mérvben hozzájárulnak. Vessék csak meg a nők a divatot! Egyszerűség és háziasság tekintetében nyújtsanak jobbot az egykori nőknek, majd meglátjuk, hogy betegségünk megszűnik, tanítsuk leányainkat arra, hogy a divat sivár, szív- és szellem nélküli mert megveti a régit s csudái minden bolondot, csak azért mért uj. De e szörnyű korcsosodást, melyet a divat a nemzeti erényeken okoz, csak igen kevés szem veszi észre, hogy a nagy tömeg csak kering ugyanazon körben, úgyszólván eszméletlenül, nem sejtvén hova jut. Utaltassuk meg a divatot, a hiúság érzetet, a tetszvágyat irtsuk ki, mint a divat előfutárait s ha ezt megtesszük, akkor nőnevelésünk ellen nem lehet panasz : kivált ha a családok boldogulását az ország népeinek jóravalo elemeit minden osztályokban elégedetteknek találjuk. Az uj tanév. Főgymnasium. A tanulók felvétele aug. hó 30 , 31., és szept. első napjain történik a délelőtti órákban. A javító és felvételi vizsgálatok a beiratási napok délutáni óráiban fognak megtartatni. Az uj tanév szept. másodikén kezdődik. Reáliskola. A beiratások a tanintézet helyiségében aug. 29-én kezdőduek s a délelőtti órákban szept. 2-ig tartanak. Az uj I tanév szept. harmadikén fog megkez- ! detui. Vízivárosi felsőbb Előnevelő. Alulirt tisztelettel tudomására hozom ezennel a t. ez. szülőknek, hogy a helybeli vízivárosi zárda iskoláiban a jövő tanévi beiratások szeptember hó 1—5 napjain fognak eszközöltetni. Az ünnepélyes „Veui Sancte“ szept, 6 án lesz, a rendes előadások szept. 9-én veendik kezdetüket. Sz. M. Kemigiai főnöknő. Katb. tanítóképző. Tauitó-képző-intézetünkben a beiratkozások szept. hó három első napján eszközöltetnek. Ének- és hegedű iskola. A Dal- és Zenekedvelő-egyesület ének iskolájába ötveu kr. havi díjjal csak 12 évnél időseob leánynövend* kék vétetnek föl. — A hegedű iskolába csak 12 év nél idősebb fiuövendékek iratkozhatnak be kavonkint egy frt oktatási díjjal.— Nem egyesületi tagok gyermekei két frt beiratási dijat fizetnek. Beiratkozhatni déli 12—1-ig Bellovits Eerencz igazgatónál. Áz uj tanév szept. 15-ón nyílik meg. Kir. városi elemi iskolák. Az Esztergom sz. kir. városi r. katk. elemi iskolákban az 1884|5-ik iskolai évre a beiratasok lesznek szept. hó 1., 2 , 3., 4., 5. és 6-án délelőtt 8—11 óráig. Ugyancsak szept. 6-án reggeli fél 8 órakor sz. mise, szept. 9-éu a tanítás kezdete. A beiratásokra nézve megjegyzendő, hogy ha a belső fiúiskola valamelyik osztályába annyi tanuló beiratkozott, a báuyat az illető helyiség befogadni képes, az esetre azon osztályban a beiratás beszüntettetik és a későbben jövők a buda-utezai párhuzamos osztályba fognak utaltatni. Az igazgatóság. Ha óu balok meg te nálad, Ne gyötörjön tégedet a bánat, Kis lakodnak csendes magányában Köuyeidet ne hullasd utánam. Ha el is fed a temető árnya, Nálad marad szivem, lelkem vágya, S éjjelenként., boldvilágos éjjel Haloványan hozzád járok én fel ! II. Jöhetnek, mehetnek Ezentúl a gondok, El sem is sötétül Többé ez a homlok. Elenyész a borii Eltörpül a bánat, Mig a te ajkaid, Csókolják orcámat ! III Olyan vagyok miut a gyermek Dalolok és kaczagok, Szerelemben oly vidáman S gyorsan múlnak a napok. Gyermek lettem, játszi gyermek Azzá tett a szerelem, S azt kívánom, ennél bölcsebb Hogy ne legyek sohasem ! LITHVAY VIKTÓRIA. öl izá'n\j(X'(í Forró júniusi délelőtt volt. Az e...i színházban épen a „Tévedt nő“ főpróbája folyt. Áz ajtókat bezárták s a meglehetős kopott, dísztelen épületben jótékony félhomály uralgott A páholyokban, a zártszéksorokon színészek, színésznők, azoknakuak rokonai, a hely. lapok egy-egy referense és néhány mii- barát foglalt' helyet. Főpróba volt és nagy érdekkel hallgatták. A társulatnak ez volt első kísérlete dalművel, mindenki kiváncsi volt, hogy fogják a szereplők helyeiket megállni. Érdekelte magukat a színészeket is, hogy a primadonna, a kit megszoktak az operettben örökké ka-, cagui, ugrálni látni, hogy fogja beleélni magát Violetta érzelmes szerepébe s hogy a népszínmű énekes, a ki olyan pompás Göndör Sándor volt, árvalányhajas kalapjával, kezébeu fokossal : a ki annyi könnyet csalt ki az „alig jöttem már is elmegyek“ kezdetű bubánatos dallal a publikum érzékenyebb részének szemeiből, hogy fog most ragyogni a szalon sima padlózatán, s miként fogja magát viselni mint ride^szivü, gőgös főúri atyja szerelmes fiának. Az „első szerelmes“ egészen elmerült a tenorista nézésébe, s gyönyörű hangját figyelembe sem véve, egyre azon töprenkedetett, vájjon helyesen fog-e az letérdelni „Violetta“ előtt s az elhatározó percben elég drámaisággal dobandja-e arcába a pénzes erszényt. Egy hirtelen szőke, csiuos fiú, kifogástalanul fri- zirozott fejjel, a legelegánsabb lap színi referense, czukkerlivel kínálta a kis kardalnoknőket, a kik lejöttek a színpadról s tüzet kérve a komikustól, titokban egyet-egyet szippantott cigarettejából. Az eszményi szépségű „drámai szende“ elmerengve hallgatta a lágy behízelgő dallamokat, néha-néha hátra fordulva a mögötte levő pádhoz, melyen egy setéthaju fiatal ölt, homlokát tenyerébe támasztva. Bánatos kifejezéssel függesztette ez tekintetét a szép asszony sugártszóró, ábrándos szemeibe, mialatt a szegény Dtiplesis Mária történetét mesélte el neki, a kiről Dumas eredetileg a „Kaméliás hölgy“-et irta, melyből aztán a „Tévedt nő“ is készült. Nagyon szomorú volt az a történet, talán az komoritá el úgy annak az ifjúnak a homlokát, — vagy talán az a sok fény, a mi arról a szép asszonyról ragyogott rá, borította árnyba. Bolond fiú... a szép asszony nem is igen hallgat rá... fölkel a rósz, kemény fapadról és kimegy a sötétes színházból az előcsarnokba... Hogy egyedül marad, oda hajlik egészen padra s ráhajtja fejét a durva deszkára, melyeu pár pillanat előtt még az imádott fénykarja pihent... Mintha érezné még az édes, langyos rózsaillatot, mely annak selyem fürtéiből áradt, mintha átmelegedett volna az az élettelen fadarab testének izzó forróságaitól .. . A primadonna éppen a „Rejtelmes édes“ kábító, ábrándos duóját énekli a tenoristával, a ki az „első szerelmes“ magas megelégedésére igen elegánsul eped és kifogástalan attitűdében foglal helyet hölgye lábainál.'.. Az a barna fin pedig úgy érzi, mintha szivéből lopnák ki ezeket a hangokat... és hogy épen most nincs bent a szép, csábító asszony, hogy legalább elmerenghessen isten- uoi arcán, belenézhetne nagy, csillaglángu szemeibe és elmondhatná neki, talán ezredikszer már, hogy szereti, hogy imádja... Gyorsan fölkel helyéről, nincs már nyugta, mint a delej a vasat úgy vonzza maga után az az asszony és elindul őt keresni... A pénztár mellett találja ; nagy csoport no, férfi áll már ott... körülveszik a pénz- táruokuét a ki egy kis , szőszké hajú, —- rongyos gyermeket cirógat és ölelget magához. 0 is odamegy, helyet szőrit magának és rátáraaszkodik a kis asztalkára, melyen a pénztár áll. — A házuk leégett múlt éjjel, földöu futók lettek, magamhoz veszem ezt a kis ártatlant, neküuk úgy sem adott az isten gyermeket és az én Gyulám mindig vágyott utána... most már lesz ; most már lesz kiért éljünk, most már fogja szeretni az otthont — s ha mégis el-elmeune, lesz nekem a ki vigasztaljon az egyedüllétben. A pénztáruokné szemeibe köuuyek gyűltek mig ezt elmondta és még melegebben szorította szivére a kis leányt, a ki mosolyogja haj tóttá fejét ölébe. 0 és a szép szinésznép,a ki annyit ko- médiázik a színpadon, a kinek kell kaczagni és mulattatni a „dicső publikumot“ egy pár hatosért, mig inkább zokogni tudna talán, az tud igazán is szeretni, uemeseu érezni, annak van szive, lelke, mely érzi a más nyomorát és ha teheti oly szívesen, olyörö-
