Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 56. szám

Hsa mellett, felvételi vizsgának is alávetni magukat. A gyeriuekkertészuő képző-tanfolyam két é\ ig tart.

A növendékek kivétel nélkül dijtalau tanításban részesittetnek és a taneszközökkel is az egylet kötségén láttatnak el, étkezés, ruházat és lakásról maguk gondoskodnak.

Euvuttal közöljük, hogy a jövő tanév elején okleveles tanitóuőlc számára külön tau- folvam uyittatik. Az ezen taufolyamot hallgatni akaró tamtóuŐk folyó évi szeptember 15-ikéig jelentkezhetnek az elnökségnél Budapest 1884. jul. 11-éu.

Az elnökség.

ír.

Az állami közép-ipartanoda igazgatóságától pedig a következő felhívást vettük :

A budapesti állami közép-ipartanoda igazgatósága felhívja mindazon szülőket és gyámokat, a kik gyermekeiket a jövő tanévre közép ipartanodába adni kívánják, hogy azokat az általuk választandó szakhoz tartozó valamely műhelyben vagy gyárban, az építészeti szakra készülőket pedig építkezéseknél he’yezzék el a nyári szünidőre, mert ezután a felvételnél a gyakorlati előképzettség is mind szigorúbban megkiván- ta ti k.

Azon tanulók, a kik valamelyik középiskola negyedik osztályának bevégzése után lépnek a közép inartanodába jogosítva vannak az egy évi öukéuytességre.

III.

A budapesti II. kér. közs. polgári fiú-iskolának helyiségében (Medve-utcza 5. sz. a.) a polgári fiú-iskola mellett a tele. fővárosi törvényhatóság és a ura. vallás- és közoktatási minisztérium határozata folytán a jövő 1884)5. tanévben egy 3 éves tanfo- lyamú kereskedelmi iskola első osztálya nyílik meg.

Midőn ezt az iskola igazgatósága a főváros és a vidék t. ez. közönségének Jelenti, egyszersmind kötelességének ismeri a felvétel feltételeit és a kereskedelmi iskolának látogatásával járó kedvezményeket is tudomására liozui; mely feltételek és kedvezmények a budapesti kereskedelmi akadémiánál s egyéb közép kereskedelmi iskoláknál feunálló feltételekkel és kedvezményekkel, kivé vén a tandíjakat, ^melyek iskolánknál tetemesen kisebbek, mindenben megegyeznek.

A felvétel feltételei : 1. Az I. osztályba felvétetnek azon tanulók, a kik a polgári-, a reáliskola vagy a gymuasium IV. osztályát sikerrel bevégezték és arról bizonyítványt tudnakjj felmutatni, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy szükséges elő- képzettségök megvan.

2. A beirási dij 1 frt, a tandíj féléveu- kint 5 frt és az ifjúsági könyvtárra 50 krajezár fizetendő.

Kedvezmények : AJcereskedelmi iskolánkba járó tanulók :

1. A véderőről szóló 1868 évi 40. s az

1882. évi 39. törvényezikk és az ezek alapján kiadott honvédelmi miuisteri utasítás szerint egyéves önkéntesek- — ;

2 A köztisztviselők minősítéséről szóló

1883. évi I. törvényezikk szerint községi, illetőleg körjegyzők, a póstánál, az állami, megyei és törvényhatósági számvevőségnél, a pénztári, kezelési, börtönügyi szakoknál, a zálogházaknál tisztviselők — ;

3. A közmunka és közlekedési ministe- i’ium 1881. évi 16506. sz. a. kelt határozata alapján vasúti hivatalnokok lehetnek ;

4. A magánjellegű közlekedési, ipari és kereskedelmi üzleteknél és vállalatoknál előnyös feltételek mellett alkalmaztatnak.

5. A szegény tanulók tandíjmentességben s esetleg egyéb segélyben is részesülhetnek.

E nyilvános jellegű, szigorú állami és fővárosi felügyelet alatt álló kereskedelmi iskola, melynek harmadéves növendékei a tanév végén a kereskedelmi szaktárgyakból miuisteri biztos jelenlétében végvizsgálatot (érettségit) tesznek, a tandíj csekélysége miatt még a kevésbbó vagyonos szülők gyermekeinek is igen ajánlható.

A beírás az 1884[5. tanévre úgy a polgári, mint a kereskedelmi iskolába f. é. augusztus hó 30>, 31. és szeptember hó 1.

2. és 3-áu történik.

Budapesten, 18ő4.juuius hóban.

Az igazgatóság.

A nőkről s a nőknek.

(Brankovics uj könyvéből.)

Nőkről lévén szó, «a legfinomabb tintába mártom toliamat ! . . .

Mintha kacagott volna valaki ? ! . .

No hát azért sem irok epés tintával, megtagadom a termószetemot s udvarias leszek a nők iráut.

Bámulatos, hogy húsz példaszóból tizenkilencet a nők ostorozására gyártottak elődeink.

A példaszók némelyike valóságos vipera csípés, mint például ez : „Minden nős férfiúnak két jó napja van csak, — nevezetesen nejének férjhez menetele és halála napján.“ Vagy: „Aki nőt s egy krajezárt veszít, nagyon sokat vesztett a — krajczárral “ E póldaszók ismeretlen szerzőinél azon ban sokkal többet nyom a latban, sokkal lesujtóbb a hires és jámbor Pázmán Péternek, esztergomi bibornok- érsekuek az a kijelentése, hogy : „az Isten előtt többet ér a férfiak hazugsága, mint a nők igazmondása.“

Vigasztalódjanak a nők, az ily ke gyetleu tftszurások nem azt bizonyítják, hogy ők rosszak, hanem azt, hogy a férfiak gonoszak. A redvesebb ág recseg legelőször, úgy látszik tehát, hogy a háznak himneinil oldala a rosszabb, mert a legborzasztóbb vádak ez oldalról szó- rattak a nőnemre.

Tagadhatatlan, hogy a föld hátán Xantippák is éltek, akiknek, ha termetük megfelelne jóságuknak, egy borsó- szem héjából kitelnék az egész öltözetük ; de volt azután ezer meg ezer olyan nő is, akinek a jóságát nem lehetne aranynyal megmérni. Csakhogy a rósz hatosról mindenki — s a jóról senki sem beszól. A jó nő nem üt zajt, de nem is zajongnak körülötte, mig a boszorkány hangját meghallja az egész falu.

Hogy a nők sokkal jobbak, mint a férjek, azt leginkább az a tény bizonyítja, hogy a férjekre nagyon kevés példaszó vonatkozik, habár „ami a gúnárnak jó : a lüduak sem rósz“ és egy régi paraszt, de igaz mondás szerint : „a kancának épen annyi oka van a rúgásra, mint a csődörnek.“ Nagyon sok türelemmel s kímélettel kell a nőknek birniok, hogy a férjek minden „pif“-jóre „paf“-fal nem felelnek. Igaz, hogy egy kicsit gyorsan pereg a nyelvük, de hát azért akasztották e a harangba a nyelvet, hogy hangot ne adjon ? Akinek fülét ez a hang sérti: ne húzza a harang kötelét.

A nő a férfiúnak j óbb fele, őrangyala, kincse virága, üdve. A ház fénye, a lélek vigasza s a vigasz lelke ! Bármi sors érje a férfit, amig neje él, gazdag. Ez az oldalborda, tostének a legjobb tagja.

Ha a férfi jó : a nő is az. Vannak férfiak, kik sem nők nélkül, sem a nőkkel nem tudnak megélni, nz annyira felmagasztalt nőtlen.(égben nyomorul taknak érzik magukat s megnősülve, nyomorulttá teszik magukat; olyanok, mint az eb, amely harap, ha szabadon jár, s még dühösebb, ha lánczra kötik. Aki boldog volt nőtlen korában, boldog lesz nős korában is. Ha két boldog lény össze kelt, csak vidám édeni életet élhet. A megosztott öröm : kétszeres öröm s a megosztott fájdalom : fél fájdalom ! Ebből áll életünk számtana. A gond szekere könnyen halad tova, s ha göröngyös útra ér, együttes erővel tolják tovább, s még jobban szeretik egymást, mint ezelőtt. A szeretet pedig megfosztja a terhet súlyától.

A házassági viszályoknak rondeseu mindkét fél oka. A boldogság száműzésében a férjnek rendesen annyi a része, mint a nőnek. Ha a férj utálja a cukrot, nem csoda, ha a nő keserű lesz. A kenyérhiányból : szeretethiáuy ered, s a sovány ebek egymást marják! A szegénység többnyire a férfi hátán lovagol be a házba, mert a nő feladata nem a kenyérszerzés, hanem a kenyérsütés.

Nem a nő iszsza el, avagy kártyázza el a „Csingilingi csárdában“ avagy a „Kutyakaparóbau“ a keresményt, hanem a férfi.

A nőket azzal vádolják, hogy na- erven sokat időznek a tükör előtt. Meir

engedjük, hogy igaz, de ez az üveg korántsem oly veszedelmes, mint az, a melybe a férfiak az eszüket faliasztják be. Már akár hiszik, akár nem, az én meggyőződésem az, hogy nagyon sok asszonynak nem kerepelne a nyelve, ha a férfi medveként nem morogna. Ne mondjanak ellent és ha tiltakozni akarnak, akkor tanítsák inog előbb a nőket tűz nélkül főzni és liszt nélkül gyúrni!

Azt mondják : egy „Fa Jankó“ mindég ér annyit, mint egy „Tündér Ilon.“ Nem hiszem, mert hiszem, hogy a nő szelídsége a férfi eszével mindég egyenértékű s ahol ez a kettő egyesül;, ott a házasság első évre örö nteljes, a második kellemes és a többi megelóge- dósteljes. Ha a mézes heteknek hamar végük van, annak a férjem uram az oka aki mohón felfalta a mézet s csak az ábrándos órzelgést hagyta meg. Ha azonban mind a ketten, bármi Ion is az „érzelmekből,“ az élet virágaiból nem szűnnek meg mézet hordani a családi kasba, akkor lellegtelen marad egük.

Ha valaki a Kék macskához czim- zett vendéglőben lakik, ahol összekar- czolt arezokat láthatni: annak a férjnek épen annyi hiányzik az eszéből, mint amenynyi a nőnek a szelidsógből.

Éu nem tudom azokat a szegény férfiakat sajnálni, kik nagyon sokat szenvednek nejeiktől ! Mert aki nejét tiszteli, az tiszteltetni fog nejétől is.

A zsidók egy példaszava azt mondja : „Nem férfi az, a kinek neje nincs.“ E póldaszóra gondolt alkalmasint az a polgártárs is aki negyedszer nősülve, azt vésette be jegyese gyűrűjébe :

„Ha túléllek téged is :

Megnősülök ötödször is !

No ez ugyan egy kicsit Suk, de azért tény az, hogy nem jó a férfiúnak egyedül lenni és elvégre is minden férfi olyan nőt kap, amiyet megérdemel s olyau hitvestársa lesz, amilyet nevel magának. Mindazonáltal, óvjon meg az Isten mindenkit oly nőtől, aki: angyal az utczán, szene a templomban s ördög a házban. Mert:

„Akit angyal, éd^s szóval Forró osókkal, víg mosolylyal,

Fogad háza küszöbén;

Az, az élet terhét, gondját,

— A kedvét bár miként rontják, —

Meg nem látja ősz fején.

Ámde kinek zsörtölődő Sötét vérű, mogorva nő Zord átka ül a fején :

Annak méreg az itala,

S a boldogság jó angyala Nem lép át a küszöbén.“

Amerikai kilátások.

(Az „Amerikai Nemzetőr" 10-ik számából.)

Az „Amerikai Nemzetőr“ f. é. 8-ik számában Kőrösy László tr ur Esztergomból egy lelkesült hangon irt levelet intéz hozzánk amerikai magyarokhoz. Tartalma annyiból áll, hogy menjünk haza, mivel a szép Magyarország lakossága, különösen pedig a mi fajunk igen gyér lévén, elvesztünk fölött a báuatos haza kesereg.

Igen jó alkalomnak vélem ezt, néhány sorból álló eszmecsere megnyitására, no hogy különben ez igen magyar jellegű levél, szokás szerint elhangozzék a nél kill, hogy a tengeren inneni magyarok csak válaszra is méltatták volna.

Otthoni derék hazánkfiai még mindig nagyon költőiesen Írnak és csolokednek, mintha nemzetünk még ma is ama boldog kor ölén szenderegue, midőn a fejlődő gyermek a holdvilághoz verseket ir. A földgömb egyóbb oldalain az emberiség között már e korból, főleg pedig Amerika annyira távol van már e szende gyermekkortól, hogy lolkesedni, csak azért, hogy lelkesedjék, éppen nem tud. És van ebben elég igazság és ok ! Legyen előbb kenyerünk, azután szabadságunk, ezután már majd követkőzhetik a lelkesiiltség is.

A magyar fajnak egyik legsajnálatran»éltőb!> biháia énen a? ;i fp) lobbanó

I 4

lelkesültség. Nem az annyiszor hallott köznapi szólam ez, hanem kitartó «1- mólkedésem gyümölcse. Ott hol hevesek, rohamosak az érzelmek, ott, hol a szív nagy és tág, ott hol a zene, dal és egyéb könnyebb művészét talajt nyer : ott rendesen az agy huzza a rövidebbet. Fajunk ezer esztendő óta éljenez, lelkesül, de abból az ezer esztendőből k. b. 640 et idegen járom alatt töltött, az első 300 alatt pedig egymást marcangolták fiai. Uralkodott már nemzetünk fölött csaknem minden nemzetben fejedelem, közöttük magyar a legkevesebb. Innét van, hogy fajunk any- nyira hozzá van szokva a járszalaghoz, hogy magától egy lépést sem képes tenni, önmagában nem bizik és igy önmagát nem is becsüli semmire. Érez a magyar sokat, hanem keveset gondolkozik : oroszlán szív, tyúk agyvelő.

Zokon esik minden magyarnak midőn azt látja, hogy faja nemcsak nem szaporodik, hanem még ki is vándorol, hogy idegen nemzetek egyve- velegében olvadjon fel és igy a magyar fajra és hazára nézve meuthet- lenül elvesszen. Nem csak a magyar, hanem minden hazafiuak legédesebb álma saját hazája és nemzetének bol- dogitására, nagy és hatalmassá tétele ; e vágy a természet örök törvényében leli gyökereit. Ami a természetben történik az oly képpeu történik, hogy más képpen, még ha útjába állnánk sem fogna történni. Ha nem okulunk a történelemből, mely eléuk (árja nemzetek, országok, birodalmak, népfajok alakulásait, hullámzását; ha nem okulunk az emberi eszmék : vallások, bölcsészet, tudományok keresztülkasul való szövődéséről, tekergéséről szerzett tapasztalatból ; ha nem vetünk számot a természettudományok vizsgálódó erod- mónyeivel, számításon kívül hagyváu a talaj, az éghajlat elhatározó befolyását a nemzetek jellemére ; ha fölületeseu átsikamlnnk végtelen fontosságú kérdések felett mint a milyen a nyelvkérdése : hazafias lelkesedésünk hiú mámor, hazafibúuk vénasszonyos pityergós.

Nálunk odahaza e kérdések senkinek sem okoznak főfájást. Érzik hogy a kivándorlás rossz * oda kapnak sebükhöz mint szuuyogcsipéshez, be akarván tapasztani hatalmas Vendeletekkel, önkényes parancsokkal : a hegy pedig mit sem tud arról, hogy az emberek szidják, a földgömb tovább forog, a természet erői tovább is működnek, az emberek tovább is költözködnok. — Azok a parancsolgató urak jó hazafiak lehetnek, nemesen éreznek hazájuk irányában : nagy a szivük, de kicsiny az agyvelejük.

A természet nagy katlanában egyre főinek az események, folyton alakul és idomul a világroudszer beleszámítva az emberiséget is. A történelmi idők Nyu- gat-Ázsiában kezdődnek népvándorlással mely áramlat tengernyi családokat ragadott magával olőbb a kelta, utóbb az árja népek körül ; utoljára az altáji és turáni népeket is föl kapák hullámai s utolsóknak érkezének Európába. Azon természeti erők, melyek okai és eszköz- lői valának az akkori népköltözésuek, ma is tevékenyek. Egykor elóg volt a költözés megindítására a legelők hiánya, ma az emberi táplálók, szabadság és egyéb létfeltételek hiánya a mozgató erő. Akkor az erősebb és ravaszabb foglalta el a jobb legelőt, a gyöngébb vagy beolvadt, vagy lemészároltatá magát, vagy elköltözék. Ma az erősebb terjeszkedik, foglal, ir elő létföltételeket ; a gyöngébb vagy beolvad, vagy logyőzetik s ha lázong szóttiportatik, vagy pedig kivándorol.

Mi amerikai magyarok kmndorol- tunk.

A nemzetek sorsát intéző természeti erők nem szünetelnek. A nyugat feló