Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 49. szám
Esztergom VI. évfolyam. 49. szám. Csütörtök, 1884. janius 19-én Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EG.IEÍ.ENIIC HETENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész évre fél évre . ney joilév re ELŐFIZETÉSI ÁR Egyes szám ára 7 kr G fit — Icr3 . - . i . r,o lm vú a lap jSzÉCHE «'/.el I«ini lé KIADÓ SZERKESZTOSEG: TYI TÉR ^5. í'/.él illető liö'/.leinénvpk kiiMen<I3lc. 3 HIVATAL: zechBni-tér ^5., Iiinleléaek, a nyilttérlie szánt kflzVálasztások után. Esztergom, jun. 17. A politikai küzdelmek által föl korbácsol t hullámok városunkban és megyénkben elvégre is lecsillapodtak. Sokkal meglepőbb eredmények merültek fül, hogysein azokra elő készült várakozások reflektálhattak volna. Nem avatkozhatunk a választási rész letek keserűségeinek fejtegetéseibe, nem bírálhatjuk az események fejlesztésének indító okait, mert arra társadalmi lapunkban se hivatásunk, se terünk nincsen. Befejezett eredményekről nyilatkozunk és első sorban is Horáuszky Nándor megválasztását városunkban olyan eseménynek üdvözöljük, melybe kivétel nélkül mindannyian megnyugszunk. E«ztergoin városa az ország intelligens választó kerületéihez tartozik és így országgyűlési képviselőjével szemben bizonyos emelkodettebb igényekkel •léphet föl. Horáuszky Nándorban ez^n magasabb igények teljes kielégítésre találnak, mert mind aranytiszta jelleme, mind kitűnő parliament! képzettsége, mind szorgalmas munkálkodása, mind hivatásának komoly betöltése olyan tulajdonságok, melyek őt az országgyűlés legkiválóbb oszlopaih oz számi tják. Esztergom városa tehát minden párt különbség nélkül, nyugodt lélekkel üdvözölheti Horáuszky Nándort országgyűlési képviselője gyanánt. A dorogi)i kerület választási eredményében alkotmányos érzelmeinknél fogva meg kell nyugodnunk, daczára annak, hogy a veszteséget szenvedő •ellenfélben, dr. DeirAdamiban egy orIiovíÍ :i hivatalos a a magái lemén jele, elöli'/.otósi jiön^ek és reclamnlások iiiltízeiidök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK: 1 siótól 100 szóig — frt 75 kr 100—200-ig . 1 „ 50 „ 20O.-a00-ig w . 2 „ 25 „ Rólyegilíj SO kr. MAG ANHIRDETESKK megállapodás szerint lehető I égj Hiányosabban köz.ö It etilek. NYILTTÉK sora 20 nr It I szagos hírnevű kitűnő jogtudósunk kell nélkülöznünk. Horváth Géza mint országgyűlési képviselő olyan általánosan tiszteletre méltó kiválóságokkal rendelkezik, a melyek őt mindenkor azok közé soroí zák, a kik szeplőtlen jellemük, férfi is törekvésök és nemes szivük által általános tiszteletet érdemelnek. Dell’Adatni kitűnő szak tudománya,sol|- oldalu képzettsége, európai műveltsége és ragyogó szónoki tehetsége ugyan még érvényesülhetni fog hazánk javára, d|e lehetetlen megtagadnunk azt a keserű séget, mely az épen nem legszabálycj sabb választási lefolyás által keletkezi bennünk. A harmadik kerület országgyűlési képviselője Hazay Ernő lett. A meglepetés itt mindenesetre legnagyobb, annál inkább, mert Hazay Ernő a legutóbbi órában szállott síkra a népszerű Reviczky Károly győzelemhez szokott s biztos diadalban hivő pártja ellen. • A választási tusa heves volt s a váratlanul szervezkedett Hazay Ernő diadalával járt. Reviczky Károlyt tehát megdöntötte a hevenyében, de nem minden lelkesedés nélkül keletkezett Hazay • párt. Hazay Ernő a megye legjobb hirnevü férfiúi közé tartozik. Kitűnő gyakorlati szellem, kinek szónoki tehetségét értelmes publicistái tolla pótolja s kinek tevékenysége már a múltakból nem csak ismeretes, de méltányolt is. Üdvözöljük mind a bárom országgyűlési képviselőt alkotmányos érzel- ! »leinknél fogva nemcsak mint győzőket, de kiválóan, mint a törvényes többség bizalmának képviselőit. Szolgáljanak pártkülönbség nélkül mindannyian a haza javára s Esztergom város és megye szebb jövőjének kiküzdésére. Iparosaink művelődése. (N L.) Korunkban, — mint a gőz és villany uralkodó korában, mely kor a „műveltség és tudomány“ jelszót tűzte fel zászlajára, óriási mérvben fejlődik az ipar és kereskedés s vele a közművelődés is. A kik között leginkább felismerhetni a jelen század civilizátiójának üdvös hatását, azok az iparosok és kereskedők, azaz a polgári osztály. Csak egy futó pillantást kell vetnünk iparunk és kereskedelmünk jelenlegi állapotára s meggyőződhetünk ezen állítás igaz voltáról. Nézzük csak pl. azon hasznos intézeteket, a melyek a mosíaui iparos és koreskedő világ kiképzésére varnak alkotva ; vegyük szemí'igyre azon tömérdek technical segéd eszközöket, mik a mai iparos munkájának megkönnyítésére szolgálnak ; tekintsünk végig azon humánus intézmények számán, melyeket a korszellem a mostani iparos és kereskedő védelmére alkotott s beláthatjuk, hogy óriási léptekkel haladunk előre. És mégis mit tapasztalunk ? Azt, hogy iparosaink még nagyon hátra vannak a szellemi téren ; csekély kivétellel nem találnuk korunk müve lődési igényeinek megfelelő kellő szellemi képzettségű iparost ! Mi az oka ? Az iskolázatlanság. Mig a mostani visszás állapotok tartanak, addig nem remélhetünk kedvezőbb jövőt. Egy szegény szülő, kinek sok gyermeke van s nincs azon kedvező anyagi helyzetben, hogy gyermekét ikolába járassa, alig várja hogy fejletlen gyermekét inasnak adhassa. Persze azzal mit sem gondol, hogy fia mégnem tud becsületesen olvasni, hogy még nincs itt azon idő, mikor gyermeke már elegendő testi és szellemi erővel birarra, hogy valamely iparághoz alkalmaztas- sék, azt hiszi majd csak tanul, erősbö- dik ha idősebb lesz. Odaadja iparos tanoueznak. Az a vézna tehetetlen gyermek, a kinek még sem kellő iskolázottsága sem komolyabb gondolkodó ereje nincsen olyan emberek közé kerül, kik között szintén kevés vau olyan, a ki valami nagyon rokonszenvezne azzal, a mit művelődésnek nevezünk ; a kiktől a helyett, hogy valami hasznosat elsajátítana s legalább némileg idomulna, csak nyers modort s miudeu nemes törekvéstől való elidegenedést tanul. Három négy év leteltével felszabadul s kész a „segéd.“ Csak durva bánásmódot s nyers modort sajátított el mestersége ismeretein kívül. Most ébred csak keserű öntudatra, mikor érzi, hogy nagyon hézagos iskolai ismeretei vannak. Miudeu szülő felelős gyermeke ueve- lése és jövőjéért is ; de nemcsak oda kell törekedniük, hogy gyermekük valamely egyszerűbb iparágat elsajátítson, hanem arra is, hogy fiukat a Kor igényeinek megfelelőleg iskoláztassák ! Másodsorban hibásak maguk az iparosok, mert ha minden iparos oda törekednék, hogy csak képzett és művelt munkásokat fog nevelni s belátná uzo^ mondás megdönthetien igazságát, hogy * * * * V. VI. Az „Esztergom es Viiéke“ tárcája. {Legújabb hósköltemíny tizenkét harczias énekben.) I. ÉNEK. Vasárnap délelőtt egy lihegő hérold ront be hozzám s minden bevezetés nélkül szaggatott hangon rebegi : — Doroghon tömeges elfogatások történnek. A jressió óriási. DeirAda>eiuak kétszáz többsége vau, de el kell buknunk ! — Mennyi a halott ? — kórdém ünnepélyesen. — Eddig még nem folyt vér. De fog folyni. Az intézkedések már meg vannak téve. — És kiket fogtak el ? — A többek közt Kudlik Gézát is. — Ah ez igen érdekes. Köszönöm. Ebéd ütán azonnal meg fogok jelenni a csata színhelyén. A Hiob-postás eltűnt. Oh istenek adjatok elég erőt, hogy az isteni csatáról méltóan zengedezhessen lantom ! — sóhajtottam föl s ezzel az első énekkel ítész vagyok. II. ÉNEK. A Doroghra vezető ut lelkes kocsizó választó polgárokkal vala telve. Magasztos polgári kötelességüket sietlek teljesíteni a tricolor alatt. Maga a nevezetes falu tömve volt kocsitáborokkal. A két párt nyalka vitézek szuronyaiból épült fallal volt elkülönítve egymástól. Itt a kalapok mellett névjegyek és zöld ág, a zászlókon éljen dr Dell Ádámi Rezső. A hangulat emelkedett, a jelöltet vállaikou hordozzák. Horváth Gézát a másik párt gyakran fölemeli, de nem sokáig viszi. Oh még ilyen teher is ki vau róva a mi szegény adózó polgárainkra ! Horváth Géza mosolyog és nyájasan integet. Nem egyszer a függetlenségi pártnak köszönget, már a mint a birkózásban ide-oda forgatják. Dell’Adámi rokonszenvesen buzdítja híveit, a kik egytől-egyig is készek lennének akár a tűzbe is menni érte. Ekkor kitör a vihar ! Az egek csatornái megerednek. A vendégszerető plébánia lak, mint valami Noé bárkája, fogadja be a menekülőket. Negyven perczig ugyan nem esett, de a kis vízözön pusztításai elől a hazafias kormánypártiak igyekeztek megmenteni minden boros bordót. III. ÉNEK. Kudlik Gézát elfogták. Niedermann Pál, az a mindenható választási elnök kiadta az ukázt. hogy Kudlik Gézát elfogják, mert állítólag vesíélyesen korteskedik. Kudlik Gézát csendőrök fogják el. De nem vasalják meg, csak udva iasan elkísérik s a plébániára internálják. Kudlik keleti nyugalommal ülte le fogságát. Részvétuyilatl<07at,ok érkeztek volna Európa minden részéről, de a választási elnök megtiltotta a sodronyoknak is, hogy a villamfolyninnak engedelmeskedjenek. Valóban megrendítő volt a szerencsétlen fogoly sorsa- Szent szabadságától erőszakosan megfosztva, szabad akaratában szent- ségtelenül megakadályozva, a szomorú tétlenség bilincsei közt sinyleni végig rabságát! A huszonöt főnyire is felszaporodó vigasztaló társaság poros palaczkok, savanyu vizek és csábit.ó pogácsák között hallgatta Kudlik odysseiisi kalandját. És Kudlik Géza keleti nyugalommal senki által sem hallhatóan szavalta magában Petőfit, hogy : Miért zárjátok el az utamat ? Boesássatok ! Előre vonnak vágyaim, de én Használni s nem ragyogui akarok ! IV. ÉNEK. Niedermann Pál izgatottan jár föl s alá. Hatalmas szemöldökkel nézi végig a Dell’ Adámi párt elfogatni való vendégeit, a kik elég vakmerőek voltak ebben a szent csatában részt venni. ' Egy Zeus se érezhette magát hatalmasabbnak s első Napoleon se gondolhatta volna ki haditervét számítóbb ésszel. Ab, milyen lélekemelő látvány az, mikor valaki ezer és ezer ember fölött rendelkezhetik. Hatalmas alakja azután egyszerre eltűnik a választási házban, hol nagy sokadalom állta körül a választási szobát. Nem intézkedik, hanem parancsol ; nem beszél, hanem meghagy, nem rendelkezik, hanem utasít. És elutasít. Ebben azután fö- lülmulbatatlan. — Hogy hívják ? — kérdi egy megrökönyödött tót atyafitól. — Trefcsik Jozsó kirem alásau. — Kire szavaz ? — Gyeladami kirem alásau. — Nem szavazhat. Vissza ! Gyeladami nincs. És a jámbor tót, atyafi a haragos tekintetű férfiú elől kimenekül az isten szabad ege alá s alig mer még csak rimáukodni is. Oh de fogok erről még zen gedezni. mert Ilion nagy hőstetteit meg kell örökíteni az utókor bámuló nemzedékei előtt. V. ÉNEK. Az üldözött párt azonban folytonosan gazdagul esztergomi vendégekben, a kik épen nem átalkoduak egy kis martyromságbau részt venni. így jár két másik adózó polgártársunk is. Az egyik Beliczay Gyula, a másik Balogh József. Kiadják a legfelsőbb rendeletet. — A veszedelmesen korteskedő két függetlenségi férfiú tnyombau le kell tartóztatni! Két zsandár szurony villan meg az elfo- gandók előtt. És egy teljhatalmú kiküldött végrehajtja rajluk a parancsot. A két mártyr a doroghi nagy korcsma előtt álló sernita szatócshoz kerül fogolynak s keserű buslakodással neki adja magát egy kis búfelejtető vigasztalásnak. Tömegesen siettek részvétükkel a még el nem fogott elvtársak. És Dorog összes üres szobái úgy érezték, hogy börtönökké kell áta'akulniok. Dorogh megszűnt Magyarországon szerepeim. Egyszerre csak Szibéria lett belőle. VI. ÉNEK. Egy fiatal ember törődött apját szavazni kiséri. Gurgulits Józsefnek fogják Írni a legújabb martyrologiában. Nincs is voksa, csak jó fiúi szive van.
