Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 48. szám

Esztergom VI. évfolyam.

48. szím.

Vasárnap, 1884. június 15-én

,;r ,

Városi s megyei értekeink közlönye.

Megjelenik hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évre

............................................6 frfc —

fé

l évre..................................................3 „ —

negyedévre.......................................................1,50

Eyyes szám ára 7 kr

SZERKESZTŐSÉG:

jSzÉCHENYITÉR 55.

Iiovú a liip szellemi vészét iletií közleményei, kiililenöök.

KIADÓ Hilf ATAL:

^SzÉCHENI-rÉR 35.,

liová rv lii vatalos s a magán liird tésok, a nyílttérié szánt közlemények, előfizetési pénzek éi reclamálások intézendők.

HIVATALOS HIRDETtfSEK:

1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200—000-ig . 2 „ 25 „

llólyegdíj 30 kr.

MAG AN HIRDET ES EK

megállapodás szerint lehető legjutányosabban közöl tét nek.

NYIDTTÉR Bora 20 w

Csata után.

Esztergom, jun. 14.

Túrén ne a díisseni csata után ezt irta :

„Az ellenség váratlanul megérkezett, de azért megvoretett. Most nagyon fáradtak vagyunk. Jó éjt.“

Körülbelül ráillik a Horánszky-párt küzdelmeire is.

Az ellenfél váratlanul megérkezett, de azért megveretett. Diadalkedvüuk iiinesen, mert a nem remélt küzdelmek megleptek és kimerítettek.

A Horánszky Nándor pártja csütörtök délutánig biztos volt abban, hogy nem léptetnek föl a függetlenségiek vészéről jelöltet. Hiszen ezt a párt még falragaszokkal is hirdette.

A Horánszky Nándor pártja tehát egyedül állott a csatatéren s így a megválasztás diadala egyhangúnak Ígérkezett.

Ekkor egyszerre, akárcsak a föld íilii 1, csütörtökön éjjel lázas igyekezettel szervezkedik össze a függetlenségi-párt, lelkes tüntetéssel zavarják föl a várost, kibajtatnak Mocsárihoz Nyerges-Újfalura, elmondják a váratlan fejlést s jelöltet kérnek. Mocsáry Németh Albertet ajánlja s a választásra már meg van a jelszó.

Péntek reggelre a váratlan fejlemény - nagy meglepetést szül, a Horánszky-párt készületlenül fogadja az ellenfelet s Németh Albert nevével inegered a küzdelem.

Előrelátható volt a diadal, de nem a teljes diadal. Horánszky Nándor lobogóit győzelem kisórte, de olyan győzelem, a milyenről Turenne a diineni •csata után irt.

Ez a fáradt ^hangulat jellemezte a győzőket. És a veszteseket ? Nem elégedtek meg azzal, hogy fényes meglepetést csináltak, vérszemet kaptak s diadalért rajongtak. Elégedetlenül, lá- zougva s zajongva vették tudomásul Horánszky Nándor diadalát.

A különös események megtanithatuak a jövőre mindenkit arra, hogy nem szabad az ellenfélt kicsiny leni, de arra is, hogy nem mindig lehet szentirásuak venni a kinyilatkoztatást.

A csata véget ért, a győztes lobogók fennen hirdetik, hogy győzött az a törekvés, mely a legnemesebb férfiak egyikét küzdötte ki érdekeink és dicsőségünk képvUelésére.

Gazdasági levél.

(Állattartás a mezőgazdaságban.)

1.

Angliában a XVI. században törvény- hozásilag kelle szabályozni az állattartást, mert az olt már oly mérveket von, hogy az egyensúly megbomlása — az aránytalanság — veszély ly el fény egot te a mezőgazdasági állapotokat. Nem értek szavaim alatt olyan veszélyt, mely karjával távol jövőbe nyúl be, hanem csak periódikus bajt, mely baj kedvezőtlen termések esetén abban nyilvánult, hogy Angliának élelemért a külföldhöz keile folyamodnia. Azon időben Anglia még képes volt saját gabnateiülésével bel- szükségletét fedezni s talán ma is képes lenne néptömegét saját terményeivel kielégíteni ; de nem kell felednünk azt, hogy Angliában az ipar óriási len dületet nyert, ennek folytán a jólét is fokozódott; magyarázata : hogy Angliában egy ember évi táplálására 20 szá

palákkal több tápanyag koll, mint egye- )ütfc akárhol.

Nálunk a viszony megfordított. A mi löiTéuyhozásunknál éppen a marhalétszám szapvitására irányuló törekvések tolnának helyén. A termőtalajban rejlő gazdag aranybányák nálunk részint apadófélben vaunak, részint hívatlan ljezek űzik rajtok garázdálkodásukat s Cly példátlan vakmerőséggel gazdáikod- íak e kezek, miként ha szövetkeztek volna, hogy ősi vagyonúnkat — a f.zá- íjiitás gaz műveletével —- erejétől, zsírjától végkép kifosszák. Hivatkozom ajzon bérlőkre, kik Kodolányi A. szerint a gazdasági üzletet is csak époíyau gescbäftuek tekintik, mint az utczakö- vezést; hivatkozom azon bérletekre, hol a bérbeadó kifeledte a szerződésben az állattartás, ugariás, trágyatermelés szabályozását, vagy olyatén kibúbóhelyek léteznek a szerződésben, melyeknek betartása vagy megszegése a szerződött fél kénye kedvétől függ.

A marhatartás létszámának arányosságára nézve szakmunkákban a küvet- íkező tételekre akadunk :

Erős a marhatartás, ha egy 500 ko. élősúlyú malira esik 1.15—1.72 h|a. területre,

Mérsékelt, ha egy 500 ko.' élősúlyú marha esik 1.72 — 2.30 h|a. területre.

Gyenge ha egy 500 élősúlyu marha esik 2.30—350 b|a. területre.

Erős a marhatartás: ha 1 hja. térre esik 0.87—0.58 drb számosmarba — 4.4—2.9 q élősúly.

Mérsékelt, ha 1 h|a. térre esik

0.50—0.44 drb. számosmarha — 2.9 —2.2 q élsősúly

Gyenge, ha 1 h|a térre esik 0.44

—0.28 drb számosmarha — 2.2 —1,4 q élősúly.

Ebbe bele van számítva az igásmarha is és pedig 29 százalék (a külterjes), 20 százalék (a középterjes) és 16.5 (a belterjes gazdálkodásnál).

Es most kutassuk egy kissé a tényleges állapotokat, szavaink igazolásául: hivatkozva három bérgazdaságra, melyekből a következő adatokat vettem ki.

1. Az egyik birtok terjedelme 500 hold — 215.8 h|a. E birtokon az ál- latlótszám a következő :

Yan ezen 14 drb ökör á 450 q —* 6300 q élősúly.

Yan ezen 2 drb. á 400 q — 800 q élősúly.

Yan ezen 4 drb tehéii á. 400 q — 1600 q élősúly.

Yan ezen 80 drb. hizóbirka négy hónapig — 27 drb á 35 ko. — 945 q élősúly.

Yan ezen 6 drb növendékmarha á 300 q — 1800 q élősúly.

összesen 11445 q élősúly.

Egy hektár területre esik tehát 58 ko. élősúly, vagyis az összes területen á 500 q élősúlyú számosmarha van 23 drb, esik tehát 9 hja. területre 1 drb számosmarha, vagy : 21 magyar holdra 1 drb számosmarha. Tehát a gyengénél is gyengébb. Ha most ez igen gyenge mai ha létszám után a trágyatermelés kiszámítását is megkocz- káztatnánk, tudva azt, hogy a gazdaság szemestermények előállítására vau alapítva : nemcsak elszomorító, de elmaradottságunkat nagyon is élesen jellemző adatokkal állanánk szemben.

Az „Esztergom és Viiéke“ tárcája.

Qaiaimfioto.

Nincs többé a Paruász olyau messze ; Jutányos az ut is, mely odavisz;

Elég néhány erős merész, tetszős eszme, Józan éssze1, a mit senldse hisz.

Csak a műgond, a rím lássák szépen,

S kiizzadva rajt’ a metszet, a láb • . . Kis dicsőség és — a költő készen. . .

Hír, dicsőség koszorúzza dalát.

Lelkem nem tör hideg feszt, hogy dalljon, Szabadon kél édes dalra, versre;

Mint a madár a virágos aljon Hová meleg, puha fészkét verte.

Tetszős máz is rajok minek lenne ?

■’Sz oly egyszerű, oly múló a dalom. . . Nem más csak egy nehézkönuy— de benne Meleg szivem egész te Íjé t adom !

HALÁSZ FERENCZ.

<Nősülése Munkálkodása. Ódái nyilvánosságra ke‘ a-ülnek. „Búcsú Kemenesaljától.“ Kazinczy első leve!«- Költeményei kiadót nem találnak. Insurrectió. Pesti, útja. Kazinczy Triászánál. A növendék papok. Berzsenyi költeményei megjelennek.)

Berzsenyi életében szülőházától való elszakadása korszakos v olt. Innét kezdődik szabadsága, akarata és boldogsága. 1800-ban

*) Mutatvány a „Magyar Helikon“ sajtó alatt lévő füzetéből.

megnősült. Feleségül a tizennégy é\es Du- kai Takács Zsuzsannát vette el, kiben okosan gazdálkodó, szerény igényű és híven szerető házastársat talált.

A kis feleség nővérei kastélyban, díszes szalonokban, fényben és pompában laktak, de Berzsenyi hitvese megelégedett azzal a két kis szobácskával, mely épen elég volt arra, hogy ue szűkölködjenek, dekevés, hogy benne bő kényelmet találjanak. Kis felesége mindjárt kezdetben is annyira vitte takarékoskodását, hogy férjét a sok gyertyafogyasztásért nagyou gyakran megszólta; mert Berzsenyi rendesen éj idején dolgozott, midőn a gazdálkodás terheitől némileg megszabadult. A divatot is elhanyagolta, egyszerűen viselkedett csak azért, hogy jószágukat annál inkább gyarapítsák. Szóval takaros feleség volt.

A mit Berzsenyi eddig irt, arról csak ő tudott, még neje sem sejtette, hogy akit a világ fogyasztásért annyira korhol, az magányában titkon a múzsákkal társalko- dik. Láug szelleme ekkor már sok gyümölcsöt termett volt, de a szerény költő azokat az asztal fiába temette. Mert Berzsenyi nem tartozott azon kérkedő költők közé kikről Goethe ezt irta :

Dichter lieben nicht zu schweigen, Wollen sich der Menge zeigen.

De a véletlen sors úgy akarta, hogy a rejtett kincsek napfényre kerüljenek. Kis János ugyanis 1805 ben meglátogatván Berzsenyit, versíráson érte. Hiába szabadkozott a költő, Kis azonnal elkért néhányat, hogy bemutassa Kaziuczynak, s Berzseuyit mint

rendkívüli tüneményt magasztalván költé- szünk tovább művelésére serkentette.

Az 1805-iki nemesi fölkelés a visszavonult költőt megiut egy buzdító ódára lelkesítette ; melyben a székelyeket, hajdúkat és kunokat ily vonásokkal festi ;

Tódulva jonek bajnoki népeink

Erdély kegyetleu székelyi, a fene Hajdúk az áldott tórraezőkben Megfeketúlt haragos kanokkal.

Nézd mint buzognak szép deli ifja; d

Mindannyi béraszt s Márszt mutató vitéz Tüzeleg szemükből ; felkeleud még Bátori s él Kinizsink ezekben.

Ebből is látjuk, hogy mindazon mozzanatok, melyekben a nemzet életjelét nyilvánítja, erőseulelkesítik. shabár e mozgalmakban tényleg részt nem is vesz, fölemeli buzdító.szavát. Berzsenyi mint nemesházi költő a nemesi osztálynak költője, mert csakis innét várt mindent.

1808-ban Berzseuyit nagy csapás érte. Atyja, kit a háborús viszonyok élete estéjén annyira bántottak, hetven éves korában elhunyt. A költő ekkor fájó szívvel vett búcsút Kemenesaljától, Sömgyéntől és Ni kiára vonult, hol vigaszát csendes családi körében s a múzsák társaságában kereste.

Ugyanekkor irta Bucsuzás Kemenesaljától ciraü egyik legszebb költeményét. E közben Kis folytonosan stirgette a költemények megküldését. Végre lemásolta s megküldte Kisnek, ki azokat rögtön Kazinczy kezéhez juttatta,

Midőn Kazinczy Kis révén megkapta Berzsenyi költeményeit, azontúl föüsipoi'te jjeftnölc a ragyogó tehetséget, a kor egyik legnagyobb költőjét s 1808-ban dec. 3-án első levelével üdvözölte. „Nagy gyönyörrel olvasta — úgymond — költeményeiben Ho- rácz, Matthison, Salis, Virág és Kis tanítványát, előre látja, hogy szép és nemes nyelvét csodálni fogja a haza. De helyesírása és mterpuuetiója ellen felszólal a mester s tömjénéi közt ki is jeleuti, hogy pótolnia kell 3 hiányt s megjavítani a hibát. Berzsenyi az országosan ünnepelt mester üdvözletét és dicsérését lelkesen fogadta. Valóságos öröműnuepet ült azon a napon, melyen Kazinczy első levelével fölkereste s megfogadta, hogy minden szabad idejét a költészetnek szenteli. Es megkötötte Kazin- czyval azt a barátságot, mely hét évig oly szépen össze fűzte őket s mely Berzsenyire oly tanulságos és művelő hatással volt.

Berzsenyi a mester első levelére „Ajánlás* czimtí ódáját irta, melynek végső részében ezt mondja:

Te lelkesitéd szunnyadó erőm

Kebledbe öntöm zsenge virágaimat.

Iktasd dicsőeu tört utadra Nyomdokidou lebegő Kamoemám !

Kazinczy ez időtől folytonosan sürgette költeményei kiadását, de szomorúan tapasztalta, bogy nem akadt kiadó, ki a hazát Berzsenyivel megismertette \olna. Kazinczy^ buzgalma csakhamar lelohadt s Berzseuv költeményei éveken keresztül uem is láttak világot míg az ügyet Helmeczy nem vette kezébe. Irodalmuuk pártolását akkori főuraink, kik inkább fényűzésre a mulatságra pazarolták vagyonukat a külföldön, pem vették leméibe Seia. Talán sm