Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 46. szám
gyermekei tokot, emlékeztessétek arra a szent örökségre, a mit hazának nevezünk. Dr. Kqrösy László Fővárosi pletyka. Azt mond|ák, Logy tüzes nyelvek jelenek meg s ezért pünkösd örötnünnep. Budán Grünwaldnál is ueljelentek a tüzes nyelvek, hanem úgy látszik annál nem öröm- ünnepet eredményeztek, mert hát ebben az időben 5 kazal szalma s szérő nem csekélység. — Ebben az időben mikor az ökrök civilizálödnak, a mit Farini idomított ökrei is bizonyának, Kolozsvárt, Török-szent-Mik- löson, meg tudom is én merre mindenfelé, ökrösödnek, (már a kik) a miről egy némely tisztelt választó polgár tehetne tanúságot, mert szó a mi szó, olyau kemény argu mentumokat használnak nézeteltérósök ki mutatására, a mi ellen még Hermann Ottó is tiltakozik, pedig ő az á 1 1 a t o k n a k nagy barátja. De hát sebaj ! itt, már mint a fővárosban mégis, „vendnek muszáj lönnyi“, mert azt mondják a „mihasznák“. — Ment is eddig minden, mint a karikacsapás, meg a Matlekov cs és Buschbacli beszéde is egya ránt (t. i. nyomtatásban a kinek csak tetszett). Phfih már megint a beszédeknél vagyok! Itt már csak nem teszek úgy, mint az Aquincum fórumán, azaz hogy nem is ott, hanem a budai főtéren — Országh Sándor, a kinek midőn a legnagyobb hévvel beszélt minden stb. nélkül el kellett hallgatni, mert hát ha a k. k. exerzier Reglement szerint imára fújják meg a trombitát, na da bőrt sich schon allesaut. Hanem hát elmesélem, hogy Festetich előbb talált mint Busbach az igaz, hogy nem úgy mint Darányi a ki a választóit a Fácánba, az is lehet, hogy fácánra invitálta, de igenis légre, kérem ne tessék neveim, az vízből van. — Ilyen melegben bizony a jég is nagyon keresett, s biz’ beszéde lehüsitette a kedélyeket, olyannyira, hogy másnap pünkösd vasárnapján, Buschbdchnak beborult, sőt esett is, — Nem csoda a múlt választás alkalmával elfogyasztott libáknak utó-ize még most is hat, s e hatás ellensúlyozza Tompát. A Józsefvárosban pláne felbomlóban vau az egyensúly. Mert a 48-asok Irányit, ültették az egyik serpenyőbe, pedig a másik serpenyőben Szilágyi már régebben á 1 1. Még jók a lábai, hát bírják. De Csókáék a Budai szikörben, nem tudora birják-e sokáig. Eddig csak gyenge oldalukat mutatták. — Pünkösd előtti szombaton nyitották meg az előadások sorát Tóth Kálmán vigjátékával. A király házasodik, meg egy apró egy felvouásos operettel, melyet „Szép Galatheának“ kereszteltek. Előadták. már „Nagy apót“, „Az igmáudi kispa- pot“. A kritika csak dédelgeti, mentegetőzik, hogy miért? Isten a megmondhatója, meg talán — — de csitt ! ihletve volt az érzéstől. Nyugodtabban föllépő Iphigeniája, mint fönnebb láttuk „a légnek el akarja mondani álmát“) nem eltűnődni felette), Medea pedig egy helyen szintén tudja, hogy ő színpadon van s csak beszélve gondolkozhatok, miért is igy szolja el magát : „De ah ! besz 'd un árja (e helyett gondolatom árja) elakad ! . . Megesik rajta oly primitívség i>. mi iönuehh Sojöiok- leseu Oedipusban, hogy t. i. a monolog a karhoz mondarik. A különben oly erőteljes „Főnikiai nők “-ben (mely nézetem szerint Schillernek „Braut von Messíná“-jóhoz mintául szolgálhatott) Kreon fölbiztatja Menö- keust, hogy haljon meg önként. Menőkeus maga marad és eleinte magában beszél ; aztán a kar közbe-kőzbeszól, de anélkül, hogy elhatározóau szólna, mert Menőkeus, bár a karral társalogva, maga lelkesíti föl magát, a hazát mondva ürügyül önkéuytes föláldozására. A kar itt Ízetlenül kiragad bennünket e miudenkép magánjellegű titokzatos hangulatból, mert a kar nem szerepel döntőleg, de a tanúskodás felelősségét veszi magára. Modern iró e beszédet monológban adná elő. Különböző okok folytán csodálhatni, hogy Euripides még ennyire is fejlesztő a monolog alakját, melyre a művészet körülményei miudenkép hátrányosak voltak. Elős ör is a görögök a lelki élet sok jelenségét külső motimuvoklioz kötötték. Pl. Orestes lelki- állá ólának okát egészen a külvilágba vitték át. Orestest a szülőgyilkosság bunata gyötri, ámde nem a bánat üldözi őt, liánéin a szemléllietővé tett bosszúálló Eryn- nák s ezek elől bnjdosik messzovilágba. Aischylos nagyszerű müvében, az Oresteiá- ban a gyilkosság után egy perezre művészileg sejteti, hogy Orestes megtébolyodik, ámde csakhamar a magábaszállást társaslét váltja föl; Orestes n un gondolataival, hanem az Erynniákkal társalog s a monologot dialog Csitt! betegről beszélek, az öreg Tán- csics az a forradalmi iró. Egyik nap azt mondják, hogy nagyon beteg, másik nap meg nyujInak egy-egy reménysugár^ hogy állapota javul. Egy magyar iró állapota javul! Csak már azt a világosi fegyvertényt ne bántaná senki ! meg úgy se döntheti a nép szivében meggyökerezett hitet, meg aztán minek az olyan múltat feszegetni. Bizony amaz akadémikus és iró, midőn a z t a 48-as intéző egyének és törzstisztek előtt szomorú kényszerűség kifolyásának, mely még menthető is, mondta, hogy nagy fába vágta a fejszét. Akár Szotyori Nagy Károly meg Komó- csv, midőn a Királybymnust megírták.— A Szotyori irta zene még csak dallamos, de nem fülbemászó, a mi bizony nem engedi majd elterjedni, hanem a szöieg, mely két soros slrophákban vau Írva, az még csak dallamos se, mert a sorrendje is nyaka- telc ért. Tökéletesen mint az akadémián a választási mozgalmak ; a bizony már azok is szavazni akarnak, a kiknek a meg tartott székfoglaló azt nem engedi meg. Hja igy van minden a föld alatt ! Ha Dobránszkyuak szabad Gyergyóbau a választók részéről olyan kedvező fogadtatásban részesülni, hogy egy csomó választó ott hagyja a fogát, hát csak szabad az akadémián is előfordulni ilyennek, mert ott is csak az elvek harcza dúl; csakhogy a magán elveké. De. jaj a hátam ! még utóbb elverik rajtam is a port, hát iukább hallgatok —- a jövőbe tig. HABER SAMU. Gazdasági levél. (Takarmány hiányról) ÍT. (R.)Amuhnrlvitiüiő és tápszerekben meglehetős gazdag takarmány ; egy hektárra (2.317 magyar hold) 30 —50 hold vetőmagot, géppel vetve egy harmadával kevesebbet igényel, homokos földön is diszlik, ez tehát sok helyre alkalmasabb mint a tengeri. Megjegyzendő, hogy a muhar a főid erejét nagyon igénybe veszi tehát bő trágyázást kíván. Az említett takarmány növények között legtöbb fontossággal bir a tengeri. Csalamádénak csak az öreg szemű magyar tengerit használjuk, a még többet érő lófogu tengeri nagyon drága, az olasz fajták pedig takarmány nyerése czéljából nem alkalmasak. Csalamádénak velünk 150—210 kilót, géppel 80 — 150 kilót egv hektárra, hozama hektoliterenként 300 — 550 métermázsa zöld takarmány, egy mennyiség a minőt egy növény sein ad, csak hogy a csalamádé helyettesíti mindenütt. Lám 200 évvel később Goethe már tisztán bensővé teszi a lelki önvádat s ezt megrázó monológban adja élő. A görög világnézlet az emberi érzelmet az i steni akarat és szeszél y játékszerévé tette. Euripides Heraklese nem közvetlen azon felindulás miatt, hogy Lykost lemészárolta, tébnlyndik meg, hanem mivel egy istenség akarta igy; ugyanis isteni akarat folytán egy csapásra abban is hagyta őrjöngését. A római vallás eltérően a görögtől, nem személyesítvén a lelki tünetek fogalmait, Seneca Heraklesa a nézők láttára az iszonyú indulat megrázkódtatása folytán tépelődései közepette, egy hatalmas monologbau megőrül. Különben a monolog előadása a görög pádon alig is lett volua lehetséges. A monolog súlya a mozgásban, még pedig igen sajátszerü mozgásban van s itt is az arczé a főszerep. Nézzük a gondolkozó embert. Az arcz vonásai szinte megmerevülnek, a szem nézése tárgytalan, a mindanségben keresi képzelete tárgyát, annyira, hogy ha zavarná a környezet, az ember be is hunyja szemeit, hogy szabadabban gondolkozhassak. Minden más : hang és tagok megzsibbadnak. A hang leginkább csak monoton, töredéke beszédben, mormogásbán érvénytelen és a legelkerfilhefleuebb mozdulatokra szorítkozik, legfeljebb csak azért, hogy a test kényelmét a gondolkodás keliő nyugalmát biztosítsa. A kéz mozgása lefelé inkább alá- lianyatlás kényelméből és önsúlya miatt — fölfelé pedig valamely akadály elhárítása. Maga a test meg épen dűlő, táinasztóliely- zeteket kedvel. A járó megáll (járásra a nyugtai uitó, meg nem talált gondolat készti) összefonja karjait, kezére támasztja állát, arczát, homlokát; az ülő lekönyököl, kényelmesen leheveredik, hirtelen fölül, de lan- kadtan más kényelmesebb helyzetet vált. — Vége köT. — fehérnyedékben nagyon szegény: 1000 kilo zöld tengeri 340 kilo viz mellett csak 7 kilo emészthető fehérnyedéket, 84 kiló lógeny nélküli tápszereket és 3 kiló zsírt tartalmaz. A marha tökéletes etetésére tehát csalamádón kívül még más, több fehéniyedékkel bíró takarmányt kell használnunk, igy például herét, lucernát, vagy darát és különös hüvelyes gabonák daráját. A csalamádét akkor használjuk, mikor virágozni kezd, mert későbben nem szereti a maiba, azért kívántatik a marha ál tál nem fogyasztóit csalamádé eltartása. Ily eltartási mód többféle létezik : Ha forróság uralkodik, akkor száríthatjuk a tengerit rendeken, mint a füvet és rakjuk kis kazlakba, ott kezd erjedni és barna takarmánnyá válik ; többnyire pedig ily módon kezelt zöld tengeri penészedni szokott és azért legczélsze- rübb annak besavanyitása gödrökben. A friss tengeri 3—3 méter széles, ép ily mély és tényleges bosszúságban gödrökbe rakatik, ebben vagy keményen összetiporjuk, vagy hagyjuk saját súlya által megállapodni és hordunk második, ha kell harmadik réteg takarmányt is reá, az egészet pedig vastagon takarjuk földdel. A gödör fenekére, oldalaira, mint a csalamádé tetejére, szalmát adunk, hogy a takarmány tiszta maradjon. Négy öt héttel a csávázás után a estimádé etethető, ha a zöld tengeri azonnal a kaszálás után behor- datott, akkor nagyon savanyu lesz, ha pedig egy-két napig a táblán hagyjuk elhervadni, akkor a savanyodás kisebb fokban történik és a marha ilyen tengerit inkább is szeret. A csalamádé kizsaiolja a talaj erejét, tehát nagyon kívánja a trágyázást és miután zöld tengeri után a búza nem diszlik, csak nagyon buja földön tanácsos azt utána vetni, rendszerint vés síink tavaszi gabonát zöld kukorica után ezek között különösen az árpa szokott sikerülni. A mondottakból kitűnik, hogy minden gazda, a ki elég takarmánnyal nem rendelkezik, saját érdekében cselekszik, ha rósz takarmányföldeit feltöri és cca- lamádéval elveti, vagy az againak egy részét vagy is jó tarlófölddel e czélra fordítja. Magától értetik, hogy a takarmány tengeri vetését csak nagyobb eső beállta után eszközöljük, mivel száraz földön ki nem kel a mag. Ennek csírázását pedig elő lehet segíteni, ha az elvetendő magot éjjelen át vízben áztatjuk. Jelen sorok írója szántóföldéi 4—5 százalékját veti be évenként csalamádé val és van neki például a tavaszi termésből inni napon egy 600 métermázsa csalamádé készlete, daczára annak, logy az egész szarvasmarha állománya isztől fogva folyvást ezzel tartatott Ha ezen sorok csak egy kevésben is segítenének a takarmány szükség elosz- atására, akkor czéljukat fényesen el is érték. Krecsányi színtársulata. Krecsányi Ignácz kitűnő szintársu- ata június közepén városunkba érke zik néhány előadásra. A hatalmasan szervezett társulatot már volt szerencsénk egy Ízben bemutatni (lapunk ez idei 32-ik. sz.-ban) mindazáltal nem lesz fölösleges bemutatónkat megismételni. A társulat kitűnő erői a következők : NŐK : Erdélyi Marietta, operette és népszínmű énekesnő, Halmayné-Székely Emma, operette, colo- rntur- és népszinmfíénekesnő, Iványi Mariska, operette alt és uépsziu- miiénekesuő. Hegyessy Mária, fiatal hősnő, társalgási és drámai színésznő. Krecsáuyiué-Kiss Verou. társalgási és Soubrette színésznő. Örley Flóra, operette-, népszínmű- és possée énekesnő. Siposné-Dobozy Lina, fiatal any asziuésznő hősnő. Váczi Lina énekesnő és burleszk-lcomikanő. Bessenyei Mariska segédénekesnő, segédszende. Ábrányi Mariska, Bauer Mariska, Beréuyi Mari, Bérczy Mari, Erdélyi Margit,. Lévay Ilonka, Sertőzy Etelka, Szida Teréz, Szőllosy Mari, Vári Janka, Völgyi Katicza, ;'Zöldy Sarolta kardalosnők ás segédsziuészuők. FÉRFIAK : Abonyi Gynla bősszerelmes, drámai é& jellemszinész. Bóráiul Gyula naturbursch, operetteéne« kés, komikus. Delin Henrik, karnagy. Halraay Imre bouvivant, iulrikus és társalgási színész. Horváth Arnold operette-teuor. Kiss Mihály uépszinmüénekes, operette- bariton. Krecsányi Ignácz igazgató. Németh József kedélyes apa, jellemkomikus, operette-buffo. Nyilassi Mátyás operette-buffo, jellero- és burleszk-komikus. P ál fi György lyrai szerelmes. Sajó Endre lyrai szerelmes, társalgási, népszínmű és operette énekes. Szabó Antal, drámai és vígjátéki apa- és jeflem színész. Beregi Viktor súgó. Boros Pál, Fekete Adolf, Fodor József, Kádas Imre, Kolozsy Jenő, Körme, dy János, Liindósz Albert. Nagy Imre, Nagy Dezső, Óvári Lipót, Pusztai Béla. Szabó Károly, Szabó László. Szenes Ede, Szoutes József, Szirraay Sándor, Tamássy Gábor kardalosok és segédszinészek. Bedécs I. Szilágyi A. ruhatárosok. Bérletre és szinrekeriilő művek : Rip van Winkle, Buborék, Jeles Kompáui', Kanári berczegi.ő, Vasgyáros, Vén ku- pecz, Gfascognei nemes, Cecil házassága, Csókon szerzett vőlegény, Methuzálem herezeg, A két Rantzau, Nézd meg az anyját, Czigány Panna, Fedora, Túri Borcsa, A királyné csipkekendője, Olga, Római Carueval, Donna Juanita, Utolsó Szerelem, Indiero, Kendi Margit, A szép illatszerésznő, Koma inas,szony. A huszonnégy uj mű közül az első tizenkettőre bérletet hirdetünk. A rendes napi árakkal szemben a bérlet tetemes kedvezmény nyel jár és pedig : Páholy (á. .4 fit.) tizenkét előadásra 40 fit. — Támlás szék (á. 1 fit.) tizenkét előadásra 10 frt — Zártszék (á. 80 kr.) tizenkét előadásra 8 frt. — Földszint (á. 50 kr.) tizenkét előadásra 4 frt. A jelentkezéseket a körzendő bérletiven lehet jegyezni. A buzgó igazgató a főváiosban tavai nagy elismerést vivőit ki, Debreczenbeu általános tetszés mellett játszottak s most Pozsonyban kísérte művészi előadásukat ki Jintetés. Esztergom a kitűnő színtársulattal szemben a valóban pártolásraméltó magyar színművészet kiváló tehetségeit érdi m szerint fogná felkarolni. Müveit közönségünk finom igényei Krecsányi társulata által tökéletesen ki lesznek elégítve s igy reméljük, hogy Thalia hivatottjai uem fognak közönnyel tál ál kozni. _____ vet Volt egyszer egv csendőrliadnagy, a ki meghagyta embereinek, hogy ha osak illetékes helyről ns n> vesznek parancsot ne igen avatkozzanak be a követ- választási zenebonába. Volt pedig egv mindenható főispán, a ki megint arra szerette volna használni a csendörséget, hogy tnd.ion kaszálni nemcsak kalászt. És mi történt. A löispán hatalmasabb volt s az alkotmányos csen- dörhadr.agyot néhány óra alatt kimozdította büszke fészkéből. * A kormánypárt nagyszerű eombinatiói elvégre is egylnu gúvá váltak. Ez az egyhangúság leginkább Horánszkynak kedvez, a kit egy kis egyhangúsággal fogunk megválasztani. * Ma van a programmbeszéd. lloránszky gondolatos programra beszédének csak az az egy hibája lesz, hogy se kormánypárt se függetlenség nem hallatja a szavát. Már pedig Horánszky aunal szeret treméltobb, mennél többen igyekeznek körűié szeretetreméltóvá, válni . * Krecsányi jön. Jön-e közönségünk is? Mert avatottabb színészek, tehetségesebb erűk es
