Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 44. szám
A hazafias szellemű s egészen correct inditványt kiválóim ajánljuk me- gyebizottsági tagjaink figyelmébe. Az indítvány követése csak a nemzeti szellem diadalát biztosítaná olyan körökben hol eddig magyar szóról szó sem volt Egyesületi élet. (Tanító egyesületi közgyűlés.) Az esztergám járási-tanítóegyesület tavaszi közgyűlése május 29-én folyt le a kir. városi elemi tanoda negyedik osztálya tantermében. Szép számmal voltak az egybegyűltek megyénk minden részéből, kiket Ma jer István püspök és érseki helyettes melegen üdvözölt. A pii'pök ur egyúttal bemutatja az ő Eminentiájátó) érkezett üzenetet. — Ebben atyai gondoskodással emlékszik meg az esztergomi tani tó-egy esti létről, melyet az oléje szabott nevelési czélok elérésére serkentve, teljes megelégedését nyilvánítja az egyesület kiküldöttjének az országos tanítói gyűlésen követett magatartása és szereplése iránt. Ezzel kapcsolatban ő méltósága elnök ur is elmondja buzdító észrevételeit szokott tárgyilagossággal s oly be 1 ható érveléssel, a mi a hallgatók előtt paedagogiai tanulságokban mindenkor emlékezetes marad. Ugyanekkor részletes kimutatásban vázolja ó Eminenti- ijáuak a 100,000 fi tos alapítvány ka Hutaiból kiutalványozott összegek hova- forditását. melyből az egyházmegyében ilhelyezett szegényebb sorsn tanítók kö 'üI 100, 80, 50, 30 frtos összegek erejéig sokan felsegítettek. j Számtalan helyen az iskolaépítésrej s tekintélyes összegek járultak ki. Szó I ott még a hazai jóiéikü katb. főpapság ' íjabbi áldozatkészségéről, az országos iatli. tanít ói árvaház létesítésére adott 20.000 frtról, melyhez a humánus ér- iolmii főpapság totábbi támogatására is I ;ilátást nyújtott. < Ezen jótékony hatású adatokat a sze- i otett püspök ur ajkairól a közgyűlés I Tömmel és tüntető éljenzéssel fogadta. 1 Utána Major János n! el nők kér szót. s ünnepélyes hangon tolmácsolja az > gyesület nevében azon örömet, melyet t z egyesület az elnöklő püspök urnák i rseki helynökkó történt kineveztetése v l kul má ból át érzett. t Ezután felolvasták a múlt gyűlésről észült jegyzőkönyvet, Szőlősy János t •demos buzgó jegyző tollából, melynek !f ilolvasása után dr. Valter Gryula hozzá n ,t a sorrendbe foglalt értekezés felöl I vasásához, „A népiskolai egészségügy“ czimü meglehetős készültséget igénylő műnk álioz. Az értekezés érdekes tartalommal szól a népiskolai hiányokról, a mik az egészségügy rovására esnek, sok auctorrul bizonyítja az egészség ügyében kifejtendő mozzanatokat s igen találó elméleti okoskodásokba mélyed, sok helyen a legapróbb részletekig megy, melyek a munkát oly hosszúra nyújtják, hogy még másfél órai felolvasás sem menthette ki az anyagot s igy történt, hogy az elnöklő püspök u» az értekezés végének felolvasását az őszi közgyűlésre halasztot ta. Ugyancsak a püspök ur áldozatkészen az értekezés kinyomatását saját költse gén elrendelte, a. mit a közgyűlés hálás köszönettel és lelkesült éljenzéssel vett tudomásul. Ezzel a tanítói közgyűlés véget ért. Városi kögyülés, (Május 29; A provincziális városfák is hivatalos áldomást vettek arról, hogy a honatyák íárom éves mandátuma lejárt, az or- izágház,melyhe bizony papiros haluskára ikáriiiínyat ott lehetett volna marasz .aIni, a miért leczkójiiket nem tudták, lezáratott s következik egy uj 3 év, nnlyre az úgynevezett „oh nép“tői kell , megbízatást tyúkkal, kalácscsal meg lorral kikunyóráini. A szép számban megjelent képvise- ők állva hallgatták meg a kegyelmes irályi meghívót, mely Szt. Mihály hava !5-ik napjára rendeli az uj országgyü- ést megnyitni. Kiadatott a központi álasztmánynak tudomásvétel végett, hasonló sors érte a belügyminiszteri «iratot, mely a választást június hó 3 tói 22-ik napjáig tűzi ki. A barakk-kaszárnya helyett tégla és Öböl való ideiglenes kaszárnya építés Ifogadhat,ott, a 40 és néhány ezer főin tos költségvetéssel együtt a pályázati a táridő jiinius 8-dika, az épületnek észnek kell lenni szeptember végéig. Az 1885. évi kórházi költségelőiránv- it, mely szerint a napi ápolási díj 67 5 hetvennégy század krban véleiné- yeztetik mogállapitiatni, a kórházi bi- )ttság javaslata értelmében elfogadta itt. Végére jutott a valódi boszorkány- nczot járó vágóhíd kérdése. Keuder- Ideken épül az ideiglenes kaszárnya, ryanoda akarják tenni a vágóhidat is. _________ i ______ „ n .: í i _i.ii .. í .. A zt határozták tehát, hogy felírnak a magas kormányhoz, hogy a helyre nézve más határozatot hozzon. Ezzel ki lévén merítve a napirend, a közgyűlés béreli esz te tett. Fővárosi pletykák. Kezd a főváros olyan lenni, mint a megunt szerető. Már hiába való forró ölelése, sietve menekül előle mindenki a zöldbe Egyik a Zúgliget, másik a Margitsziget, harmadik a Városliget, negyedik meg a Lipótmezőre. Nem az őrültek házába ugyan, mert hisz az már annyira tele van, hogy a Városliget végibe is építettek egyet 500 vendégre. De hát a zöld is csak az uraknak való, mert a szegény ember fél, hogy a fűbe harap. A lefolyt ügető versenyek voltak az urak fővárosi szerelmének legjobb ha rometrumai. Ott, lehetett legjobban látni, ] mint közeledik a higany a nagy meleg daczára a fagypont felé. Mert versenyig l-versony re jobban apadt az elite, pedig hát azt mondják, hogy a, verseny nek növelő hatása van. Már nem is az iigeiő lovakat nézték, hisz mióta Pod horszki a vámosmi kólái kerületben futott. kit éidekelne a lovak futása? Egymást bámulták csak. hogy szent Isten, ez is itt vau még ? No de én is bámultam ám, nem épen az ügető versenyen levőket, hanem igenis, azaz hogy kezdjük a végén ! már mint a Sugár utón felállítandó pavilion maszkját. Lévén ugyanis a tek. főv. tanács szándékában az artézi kút fölé 30,000 frtos holmi paviIlont építeni azon nemes szándékból, hogy az artézi viz ezután ne oly nagy mértékben for- dittassék a Duna melegítésére, hanem melegítse a t. publikum gyomrát is ; őszintébben szólva azonban, hogy eltakarja meztelenségét a 85-ki kiállításon, melyre még az osztr. magyar ál lain vasút is röpü’ni akar. szándékoz ván a kiállítási helyiségekig szárnnyal ellátni magát, érkezendő idegenek szá mára. Mert hát úgy okoskodik, hogy elég a kútnak a fedél, a publicumnak meg ugy se árt az eső, a meleg. Ad dig is hát oda piugáltak egy csomó deszkára, természetes nagyságban, hogy meg‘leszen az iHusié. Kérem alássan az illtisió most az egész országban napi renden van a le emlő képviselőknél. A valót előbb a választók ismerik meg, t. i. enni és inni, azután a mostani honatya candi da tusok Az arany embereknél még nem ■ csak most esnek a papitok, hauem a megbuktak is, a Jókai „Arany emberénél“, a mit benyújtott a nemzeti színházba, meg majd nő az agio. Akár csak a hetedik kerület Eötvösénél, a kivel a választók jelenlegi értéke az eredetit kétszer is túlhaladja, mig a Mailekovies svábjai kezdenek hullani valószínűleg attól a sárga rovarportól. Panier miniszter is nagyon megtetszett a várszínházban programmheszédévei,biztosan szerződtetik. A Szilágyi Dezső programijától meg prüszkölnek Tiszáék. A Zichy gróf beszédéhez már előre megcsináltak a. hangulatot a Hungáriában. Wahrínann Mór szintén a Hungáriában tartotta nagyon fiuancziális természetű beszédét, mely nagy derültséget keltett sokuknak homlokán. A Foszte- ticsek gyűlése már oly nagy, hogy Bus- bachék méltán sorvadástól tarthatnak, pedig megfordítva gondoltuk. Épen úgy mint Bartha Sándor Korvin Mátyás czimíl vig operájának előadását. Azt hittük ugyanis, hogy eléül* * * adják majd itt s azután Parisban, pedig Parisban elébb n(“vettek rajta. Wilt né is jót nevet most rajtunk, mert ő nagysága a múlt csütörtökön itt, hagyott, bennünket a faképnél. Igaz hogy DonnaJiiannában elbúcsúzott tőlünk de csak azt mutatta meg, hogy mennyit vesztett vJe operánk és hogy milyen nehéz lesz a jövő évben meynyitandó irályi operánknak egy Szilágyi Erzsébetet, Normát, Éjkirálynőjét avagy Donna J un imát szerezni. Hanem hát. ez minálunk nincs különben, mért. most az a nóta járja: Las:» mips lauten.“ Útnak eresztették először Náduynét, a ki a bécsi kritikát is kiállja, hogy Beermann Stefánia elment nem is törődünk vele s Prágában diadalra diadalt arat ; Perot-, tit se hittak vissza s a németek nem tudják eléggé dicsérni De ebben az időben betegség környez mindent, a lapos guta, meg a pnffadt- ság. Az előbbi az erszényekbe ütött, az az utóidban meg a nők toilettje szenved. Azt mondják a laposguta nagy részhi'ii a puffidlságnak köszönhető. Hogy a fürdők e yre-inásra nyílnak, az meg a melegnek köszönhető. S nem csoda, hogy a fürdő évadban olyan sokan úsznak. Például a nubépző egyesület. m ijtlisa is, a melyet már a Hartl vívó tanár növendékei is érdekessé tettek előadásukkal egyaránt. De ha Jupiter pluvi'is nyakon önti az embert Fei\ -Has a indict lelen. külföldön lankadatlanul és ha festményeim egyszer feltűnnek, akkor édes kedves anyám, szerencsém meg van alapítva s niucs a világon nálunk boldogabb teremtés. No de mennem kell. Reméljen édes jó anyám ! Isten áldja meg ! — Áldjon uieg ..............áldjon meg ! * Egy oszlophoz dőlve halvány férfit pillantok "ieg. Mint ha láttam volna már valahol. — Szabad kérnem egy kis tüzet. Szó nélkül nyújtja át égő szivarját. — Uraságod ismeretesnek tetszik elő te ni — Meglehet. — Nem T-bŐl való ? — Onnan. A hideg, rövid feleletek által kissé meg- zavarodva már vissza akartam vonulni, midőn hirtelen megszólalt : — Talán ön is oda való ? — Igen. — Ismerte a Bakonyi családot ? Hogyne. Jól emlékszem. Kegyed a legifjabb Bakonyi. — Úgy van. — Hallottam, hogy kedves anyja meghalt,. Nemde azt gyászolja? — Igen anyámat s atyámat. — Atyját? Azt az életvidám embert? Hisz nem rég, hogy otthon voltam, viruló egészségben volt. — Volt. Egy golyó a sirba vitte. Meghatva álllottam ott. Nem akartam kutatni a fájdalmas eset okát 3 kérdezérn : — S hogy van kedves nővére ? — Szintén a sírban. Egy kevés méreg vétkek vetett ól ötének. Megbcrzudtam s mintegy önkéntelenül felkiáltok : — Es bátyja ? — A Dunában lelte halálát. — Szent, Isten, — rebegém. — De hát lehetséges-e ez ? — Hab ah a ! Nem ismeri még barátom a világot, mely csak az elvefemtllteket, a bűnösöket koszorúzza meg. — Emlékszik talán arra a pörre —hisz mindenki ismerte — melyben elvádolták atyámat, hogy sikkasztott. Nem volt igaz. de az ál feljelentésre elfogták, majd szabadon eresztették mert n m tudtak semmit se rábizonyítani. De a közvélemény még is őt tartotta bűnösnek. Megvetették, nem állt vele senki szóba ; nővéremnek visszaküldte jegygyűrűjét a vőlegénye ; bátyámat terülte mindenki, ez volt oka tettüknek. Még csak magam vagyok hátra. Még van a világnak kit kerülnie, megvetnie, elítélnie, mialatt az igazi biluös nyugodtan él. Eh ! Itt vau az én vigaszom ! Feiszakitotta kabátját s belső zsebében egy forgó pisztolyra mutatott . . . Az utolsó csönget,yflszó is elhangzott. Si- vit a gőz, indul a hajó.Fönn a korzón, le n I a parton fehér kendők libegnek, lobognak a ! kedves szeretett távozó után. Csak egyetlen’ egy ember vonul a hajó belsejébe s tekinti komoran a megszabadító fegyver sötétlő | csővébe. SEBŐK GYULA. ! Ez csak járja valahogyan, Hanem más is megesett; Én tőle egy csókot, loptam S ő — ellopta szivemet. . . H. S. a kopott csőit zó . Ejnye, ejnye be megjártam Minapába egy helyen, Egy szép lánykát hogy megláttam ; Ki síé zavart lett fejem. & koí az, azvatánvyhaj tezenv. Van nekem egy százesztendős takarítónőm. a ki belém van bolondulva Jó ideje szenvedélyesen szeretem a régiségeket, könv- nyen meg hdiet tehát, fejteni az ő gyöngéd érzésének viszonzását általam Hopy azonban az én hihetetlen olvasóim közül senki nrrogantiával ne vádolhasson, ki kell jelentenem, hogy az én egykor történeti hirességtívé válandó jó takart ónőm csak fél szemmel sir vagy nevet,. Talán csille azért rajongja körül annyira boldog mivoltomat. Elég az hozzá, hogy a napokban szokatlan szóbőséggel leptem meg: — Holnap kimegyek az erdőn) Csak este térek meg. Intézkedjék aszerint. — Igenis kérem alássan — lebegte az én egyetlen eleven asszonyom. És egy fölséges mosolygást) májusi napon csakugyan ki is készülődtem oda, a hol az árva lány baj terem Magammal vittem Heinét és elindultam. Útitervem egész nanra szólt, de utam határozatlan és kiszámi'hatat.lan volt. Neki az erdőnek, onnan a híívös forrásnak, anionnal) a köpár hegyoldalnak, a ii> az árrvalányhaj terem. Ah olyan nagyon érdekes az erdő, mikor a madarakat még senkise ijesztette el, mikor a harmatos virágokat "ég sonkiso tápodra össze, mikor a viazhmg még senkinek se engedelmeskedett.. A Fari kút lenn a mély völgyben egy régi dajkamesét elevenített föl az én lelkemben. A dajkamesék kétfélék. Vagy nekünk, vagy utódainknak szólnak. Azok a dajkamesék esetleg nekem szóltak. Azért voltak is olyan ungvon kedvesek előttem. Volt, egyszer egy gróf. annak volt egy lánya. Úgy hitták hogy Fari. (Akkor még a Jancsikák és Maczikák is Fárikák lettek volna, olyan végen volt.) Fari beleszeretett egy Lóriba, azaz hogy egy szép pásztor ifjúba, a kit például nem Jeaimak, hanem Tamásnak hittak. Ez a pásztorifju elbolon- ditolta a gőgös várni egyetlenegy lányát, mert Fari minden este nemcsak a pásztor- ifin tiiinkópit, de szép szavát is szívesen hallgatta Egyszerre csak úgy beleszerettek egymásba, mint a napsugár meg az árnyék. A gőgös várur azonban egy júniusi estén, mikor legkönnyebb elcsábítani a -- reményeket, a boldog párt lenn a völgyben találta. Kéz a kézben, szív a szivén, ajk az ajkon. A gőgös várnrnak se kellett több. Abban a pillanatban megszűnt apa lenni, és hóhér lett. Megölte Farit s megölte a pásztorifjut. Lecsa) ott akkor a menykő, P'dig nem is volt felhő az égen. Megrendült, akkor az erdő, pedig nem is volt földindulás. Haragudott akkor az isten, pedig még nem is szállt föl a szép Fári lelke eu- gesztelést, imádkozn i. De a gőgös várürnak ez már ugv rémiéit. A hóhér szerepét, csak addig játszta, mig ölt. A bulla fölött mármint, kétségbé- sett apa limánkodolt,. Fárika szép nagy kék s cnioi ötökre le voltrk zárva.
