Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 42. szám
41na Talahogy sülni, ha Orbán napja maglátsza- k az országon. * Hát a jó negyvennyolezassk is megalakultak Volt dictio és lameatatio végtelenül. Ajz első zászló is ki van már tűzve a Magyar ki- ly vendéglőjén. Tóbb függő zászló nines. Mintha szorul szóra llene vennünk a „függetlenséget. * 1874-ben de«z. 26-án a jó Ferenczy ^ákó egy uzeum egyesület ügyében szólalt föl. Épen most i esztendeje. És mi lett a muzeum eszméjéből. Egy meg sem alakult régiségtár legelső tárgya, elyet azonban senki so lát meg többé. Egv kortes nagy nyaláb zászlót vitet a faluba. — ’Elkéstek egy kicsit — mondja valaki — hi- en az Urváry-zaszlók már régesrég ki vannak zve. — Nem baj az uram. Nem attól függ, hogy ki izi ki előbb, hanem ki hagyja majd kint tovább. Ilyen elbizakodott emberei vannak Horváth érának. * Horváth Géza különben a napokban bemutatta lagát a herczegprhnásnál. Olyan ragyogó arcczal jött ki tőle, mintha csak Ikalma lett volna a Nemzetből néhány vezércziket szorul szóra fölmondani. * Benne vagyunk az alkotmányos lármázásban. Egy franczia orvos azt állítja, hogy nem jö a isdedeket megsiránkoztatni, mert a hosszas lármá- H8 tompítja az agyvelőt. Börne, ez a szalonkabátos Mephisto, mindjárt lozzáteszi: Most már meg van fejtve, hogy miért erjesztik olyan nagy mértékben a lármázást. Valóban ezek a regulák neraos&k a pólyáé, de a [»gvkorú osecseinőkre is ráillenek. 6' AUCUN. Olvasó-asztal. 3 ro\at alatt ismertetett müvek a BuzárovitsGusztáv könyvkereskedésben kaphatók és rendelhetők meg. ílgyóbiránt bármi tudakozódásokra szives válaszol a szerkesztőség. — A Szegődi Híradó politikai napilap negyedszázados pályafutása.— Szeged városa művelt közönsége által a Szegedi Híradó fennállása 25-ik évi évfordulóján rendezett ünnepély alkalmára irta Reiszner János. A tartalmas filzet igen érdekesen adja elő hírlapirodalmunk fejlődését s ezt jövőre tár czánkban be is mutatjuk, továbbá a Szegedi Híradó érdemeit, melyek kétségkívül megérdemlik az általános el- ism érést. — U j zenem (1. Tátrai Viszhang. Keringő. Zongorára szerzó Reinprecht Alajos. Kiadja Rózsavölgyi és Társa. Ára 1 frt. — Hírlapi r o d a 1 in u n k és hir- lapköuyvtár. Irta id. Szinnyei József. A kis polémia igen szellemesen és alaposan szedi szét Sznládyt, kiből a riporterek bibliograpbustakartak csinálni. azon erényekkel kellene bírnia, a mik egy férfit egy nőnek „arává“ tesznek. Annak szép deli férfinak kellone lenni nem elhanyagolt, de nem is cziczomá- zott külsővel, arczában nemes kifejezésnek, parancsoló tekintetnek, ráncz nélküli homloknak. Hangjában teljes változatosságnak kell lenni, hogy tud- jan dörögni, ha indulata felbeviti és lágyan könyörögni, ha gyengéd érzelmei meghunyászitjak. Edzett testének kell lenni, a kit ne lássak dideregni, lm hideg vau; ellankadni, ha fáradt; ne panaszkodjék apró bajokról, minden szellő fuvásra. Legyen ügyes, tudjon verekedni, lőni, lovagolni s a mellett ne legyen kérkedő, veszekedést kereső, hanem lovagias és finom. Lelkének is minden tökéllyel kellene bírnia. Jellemén semmi nemtelen vonásnak nem szabad lenni. A jóságnak párosulva az okossággal. Bátornak és szelídnek kell lennie — mindig a maga bolyén. Bízóidéból) nyugodt humort akarnék találni, de nem léha ólczkoiesést s nem sértő ! sarcasm üst. Szeretném, ha kitűnő szólok volna. Költői, művészi, hajlamokat j azok ti;* k megfelelő tehetségtől emelve szívesen látnék nála. Jó gazdának akarnám látni, do nem fösvénynek. Követelném, hogy szeressen egész leikével, de no féltsen még egy gondolatával lsem. Tudjon nekem parancsolni, de tudjon nekem engedelmeskedni. — Es | mindezek mellett követelném tőle múlhatatlanul, hogy nálamnál minden te kintetben magasabban álljon, még rang- ! ban is, hogy ne az én nevem tegye nemesebbé őt. hanoin az ő neve engem. HÍREK. A nőkről s a nőknek. (Jókai) A kisasszonyok szívesen látják azt az embert, a ki szivüknek közönyös, a ki mulattat, mig itt van ; nem kérdezik tőle, hová megy, mikor odább áll s nem kérdezik tőle, hol járt, mikor vissza jön. * Az ifjú leány. Azt már tudja, hogy szép, de azt még nein tudja, hogy ez a szépség mit ér. Beszél olyan dolgokrul, a mit sejteni „erény“; de tudni már „bűu.“ * A nő eszményképe. Azt követelte a cbaostól, hogy teremtsen neki egy olyan ideált, a milyennek ő alkotá agyában a férfit, az legyen sima arc/u, tiszta lelkti, csengő banga, gyöngéd, engedelmes, bű, bor- iiemisza, nem pipás, nem kártyás, nem veszekedő , — érzelgő, szellemdiis, türelmes, nyájas, szelíd, ábrándozó, otthonülő, ünnopmegtartó, kegyes, vallásos, szűz ; azonkívül eszes, olvasott, mindent tudó, nagy hiril, magas rangú, köztiszteletil, czimeket, érdemrendeket viselő, lojális, vitéz és gazdag, a mely sok szép tulajdonság együtt és ilyen quantumból meglehet, hogy meg vau valahol, csakhogy igen nehezen feltalálható. * Egy nő ábrándjai az oezmónyképről. A ki engem arra bírna hódítani, hogy én kimondjam neki ezt a szót ; ^szeretlek“, nem ogy erénnvel de mindez »ötvösség 500 — A hyprimás az ötvösműkiállitá- son. Siraor János bibornok herczogpri- más Budapestről elutazása előtt, ezúttal már másodízben, Csúszka György szeposi püspök és báró Hornig Károly czimze- tes püspök kíséretében meglátogatta az ötv ösműk iá Ili tást, hol mintegy másfél i óra hosszáig időztek. A magas vendé- igeket dr. Czobor Béla kalauzolta s ké- isőbb Ipolyi Arnold csatlakozott hozzájok. Legtovább időztek az egyházi kincsek és az Eszterházy lierczegek frak női várából kiállított műkincseknél. A hgpri- más és kísérete nem győzték eléggé dicsérni a kiállítás nagyszerű -légét. A herczegprimás eltávozásakor bement Li gethy Antal múzeumi képtáror, jeles tájképfestőnk műtermébe és megtekintette most készülő szép festményét, mely Esztergomból a bazilika és dunai bid közötti részt, vagyis azt a helyet fogja ábrázolni, a hol a török uralom alól felszabadító csata viva tett. A prímás alkalommal megrendelte : Az remekei“ czitnü munkának egy forintos díszpéldányát. f |Ferenczy Zs. Jakó | Áldozócsütörtök reggelén hunyt el a jó öreg hosszas betegeskedés után. Halálos tű- fiája nagyon rövid volt, mert szivszél hiidésbea balt meg. Halála hire városszerte mindenütt őszinte és mély rész vétet keltett, mert mindenütt ismerték és szerették, A kiadott gyászjelentés a következő volt: A pannonhalmi szt. Benedek rend esztergomi székhazának tagjai szomorodott szívvel jelentik szeretett rendtársuk. Ferenczy Zs. Jakab, házfóoök, kiérdemült főgymn. igazgató, főapáti szt. széki ülnök, városi kópvi-1 selő s a Ferencz József-rend lovagjának rövid szenvedés és a végszentségek áj- tatos felvétele után, életkora 74-ik, szerzetesi élete 56-ik és áldozársága 48-ik évében, f. hó 22-én, reggeli 8 órakor szivszólhüdés következtében történt gyászos elhuny tát. A boldogulnak hűlt teteme f. hó 23-án, d. u. fél 5j órakor fog a kir. városi sirkertben örök nyugalomra letétetni. Az engesztelő szt. mise áldozat pedig a kir. városi plebánia-teinploinbau f. hó 24 én, 9 órakor fog a Mindenhatónak bemu- tattatni, Esztergom, 1884. május 22. Az örök világosság fónyeskedjók neki ! A székházon csütörtökön és pénteken bosszú gyászlobogó lengett, hirdetve a nagy veszteséget. Pénteken ogy casinói tag levelet intézett az elnökhöz, melyben kiemelte, hogy habár Ferenczy ez időszerűit nem is tagja a casinónak, de 1854-től kezdve hosszabb időn keresztül buzgó és tevékeny igazgatója volt, igy tehát még több kötelességgel tartozunk emléke iránt. Erre a a kaszinó is kitűzte a gyászlobogót. A ravatal a székház kápolnájában volt fölállítva s a halott fejjel az oltárnak feküdt. A boldogult szelíd arczvonásait a diadalmaskodó halál nem tudta eltorzítani. A koporsón volt olhelyezve a tanári kar gyönyörű babérkoszorúja, melynek széles fehér szalagján a következő felirat olvasható : Az esztergomi főgyinnasiumi tanári kar Szeretett rendtársának. A ravatalra küldött koszorúk közt voltak még a következők : egy nagy koszom, bsbérlevelekkel és fehér virágokkal, széles fehér szalagján a következő sorok : Az esztergomi reáltanodái tanári kar Kegyelete jeléül. Egy másik koszorún a következő felirat: Ferenczy volt ta itványai Egykori igazgatójuknak. Bartal Rezső kir. tan. tanfelügyelő szép koszorúja a követkoző sorokat mutatta : Kedves egykori tanáromnak A megyei tisztikar koszorúján a következő szók: Esztergommegyo tisztikara Ferenczy Jákónak. Az unokatestvérek koszorújára ez volt írva: Felejtlietleu nagybátyánknak bála jeléül. A dishes halotti pompával biró kápolnában busz nagy viaszgyertya vetett fényt a halott jóságos arczára. A lépcsőliáz, sőt a kapu alja is sűrűén be volt vonva fekete szövettel. A halottat pénteken nagy számban látogatták s a temetés dóin fán ötödféikor a részvét és kegyelet legnagyobb nyilatkozata volt. Az ősz S70S tanulóifjúság kivonult gyászlobogók alatt. A növendókpapok szintén testületileg jelentek meg. A ferenczesek hasonlóan testületben. A város szino- java eljött azonkívül, hogy részvétadóját és kegyeletét le'ója A Kováis Albert temetkezési vállalata által rendezett temetés fényesen sikerült. Az érez koporsót a díszes halotti kocsin négy pompás ló vonta. A gyászkocsi körül városi képviselők fáklyákat vittek. A temetési szertartást Majer István püspök és érseki helyettes végezte. A dales zenekedvelő egyesület gyászdalokat énekelt. Az imposáns menet a kedves halottat egész a benezósek sírboltjáig kísérte ki, hol újra gyászdal hangzott el s mindenki a veszteség mély érzetétől áthatva hagyta el a temetőt. Teg nap reggel 9 órakor a belvárosi templomban Meszlényi Gyula kanonok requie- raet mutatott be, melyen szintén nagy számban rótták le a kegyelet adóját. Legyen áldott az ő emlékezete nemze dékről nemzedékre ! — Meghívás. Az „esztorgom-járási kaíb, tanitó-egyesület“ tavaszi közgyü lésére, mely Esztergomban a főeiemi tanoda épületében folyó év május hó 29-én 9 órakor tárta tik meg, van szerencsém az egyesület tagjait, valamint a tanügybarátokat tisztelettel meghivni. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvek felolvasása s hitelesítése. 3. Dr. Walter Gyula kép. tan. felolvasása a népoktatás és közegészségügyről. 4. Ő eminentiája a hgpritnás válaszának felolvasása. 5. Indítványok. Esztergom, 1884. május 21* Fekete Gy. jegyző. — Lourdesi Mária. A kórház ká polnájában egy majdnem emberi nagy ságú, fából faragott s finoman színezett lourdesi Mária szobor látható, mely ritkítja párját városunkban. — Hertelendy Gyulát, a ki eddig a kir. közjegyzőségnól működött, bátor- keszi jegyzőnek választották meg nagy lelkesedéssel. A derék jegyző megválasztásához csak gratulálvnk a bátor- keszieknek. — Lövészeink. A lövószogyesülot megnyitásán, csütörtökön legsikeresebben működtek Holly János, Lieb Béla, Weisz Mihály és Pulkovies Károly lövészeink, kik legközelebb állanak az első dij elnyeréséhez. — Kéjvonatok. Az osztr.-magy. ál- lamvasuttársnság jelenti, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmából szombaton* azaz május hó 31 ón Pozsonyból Budi pestre kéj vonat fog közlekedni, mely Esztergomnánáról jun. 1 -jón reggeli két óra s 42 perczkor veszi föl a vendégeket és pedig a második helyen odavisi,a 3 frt 90, a harmadik helyon odavissza 2 frt 60 kr. áron. Megérkezés Budapestre junius 1-jén reggel 5 óra és 15 perczkor. Ugyanakkor egy másik kéj vonat közlekedik Bécsbe, moly Esztergomnánáról éjjel 12 óra s negyvenkét perczkor indul, a második bolyén odavissza 9 frt 70 kr, a barma, dikon 6 frt 50 kr. fizettet.. Megérkezés Bécsbo június hó elsején reggel 7 óra 8 perczkor. — Régi pénzeket és földből ásott régiségeket szívesen megvásárol lapunk szerkesztője. ^FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ HÁLASZÓZAT. ügy tetszett az élet és a halál nagyhatalmú urának, bogy megbontva székházuulc testvéri koszorúját annak díszét, egyházi, nevelésügyi és társadalmi téren szerzett érdemeire s korára nézve egyaránt kimagasló fejét, főt. Fereuczy Jákob házfőuök urat magához vegye A megbontott koszom tagja — mélyen meghatva az általános és őszinte részvét ama kegveletes nyilatkozatai által, melyekkel Esztergommegye és város nagy közönsége az urban elhunyt emlékét oly kegye- letteljeseu megtisztelni s székhazunk bánatához oly résztvevőig hozzájárulni szíveskedett, — ez utou mondunk szivünk egész melegével köszönetét úgy a mélyen tisztelt hatóságok testületek és intézeteknek mint az egyházi és világirendii gyászoló közönség: minden egyes tagjának a mennyiben részint einlékkoszoruk, részint a végtisztességeu való megjelenésekkel és gyászunkat oly meghatóan tolmácsoló bús dalaikkal adózva az elköltözött szép emlékének — ezzel szivünk mély hálájára kiválóan érdemesíiltek. Esztergom, május 23-án 1884. A pannoni). sz.-Beuedekreud eszterg. szék- háza nevében VILLÁNYI SZANISZLÓ. Megbízható ügynökök egy régi jóhirnevü bankháznál törvényileg megengedett sorsjegyek és járadékok eladásában igen dús jövedelmi forrást lelnek. Ajánlatok a „Fortuna“ kiadó-hiva- alához Budapesten, D<‘ák-utaza 5. sz. MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDŐJE gyógyhely Budapest (Budán) Idény május 1 tői szept. 30-ig. A gyógyhely keserű vizforrás (ivó és fürdő gyógymód) legjobb sikerrel használhatók ; a beteg bán tál mainál, azal hasi és általános vérbőségnél és azeb- ből keletkező nemesebb szervekhez való vértódulásnál vorőc,.éri pangások eseteben, aranyérnél, tuhágos elhízásnál, rásztkórnál, máj- és lógbnjokuál, kösz- vénynói óz végre női ketegsógeknél. Egészséges fekvés, tiszta, üde levegő, 60 kényelmes lakszoba, jó vendéglő többuemü szórakozás Pontos közlekedés a fővárossal állomásé zó társas kocsikon, reggeli 5-től kezdve. Rendelő orvos, dr. Bruck J. (lakik Budapest, Vigadó-tér, biztosító épület.) Tulajdonos: Matton! Henrik.
