Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 40. szám
csak az országgyűlés berekosztése után fog nyilatkozni s programmbeszéde napján már tisztában leszüuk a helyzettel. Városunkban „csak egy kis lány van a. világon.“ Már mint Horánszky Nándor egyhangú megválasztatásának nem- tője. Ez napról-napra jobban megerősíti a híveket s előkészíti a teljes diadalra. Igazságtalan lennék, ha a követválasztási eseményekből valahogy kihagynám a negyvennyolczasok mozgalmát. Mert függetlenségi férfiaink a múlt va sárnap csakugyan értekezletet tartottak, csakhogy ez az értekezlet a párt em hereinek még nem dictál actiót, hanem Fabius cunctatori szerepet. így alakulnak a követválasztási sakk. táblán a legérdekesebb viszonyok. A Esztergommegye 1861-ban. (Két közlemény.) II. Felséged adóbehajtást sürget —pedig ennek csupán országgyiilésileg megajánl- hatása, épen a pragiüitica sanctióba gyökerezik. Felséges király az adó és katona- erővel és országgyűlésen kívüli behajtásának nagy története van, melynek utolsó mozzauata az volt, hogy dic'ő nagyalyja I. Ferencz király azt monda a nemzetnek, dőluit paterno cordi nostro. De Felségednek az állam gépezete föntartására pénzre van szüksége ! — Miként fejezzük ki magunkat, miszerint elismerje Felséged, hogy a jó akarat szól belőlünk.—Ha Felséged biztosítja, a mi kétségbe nem vonható, a nemzet adó-megadási országgyűlési jogát, ba e jognak a legközelebbi országgyűlésen érvényre hozataláig a nemzet loyalitá- sára hivatkozva, nyilvánítja, miszeiint égő szükségtől kényszerülve, a nemzettől várja és nem önhatalmúlag reudoli az adót,—törölje el Felséged kegyelme- son a német adószedőket, bízza reánk a. nemzetre és a kizsákmányolt nemzel befizeti, a mit még erszényébou talál Szóljuuk a törvénykezési bonyodal makrói ? Felséged a jövő országgyűlés elhatározásáig, országbírói intézkedéseket igéi*,—mi ebben megnyugszunk.— De nagyok a bonyodalmak és ennél nagyobb a baj, minél inkább meggyőződhetik mindenki : miszerint a nép, az összes közönség oly ellenszenvvel viseltetik az eddig fönnállóit költséges bíróságok és hivatalok iránt, hogy inkább nem keres igazságot, minisem ná inig a tél jön, oh akkorára mind rendben v:m ismét; ne engedjük a szürke hajat láttatni, lehet hogy sötétbarna is nőhet. Yig gondolattal sétáltam a városba, felmentem az István toronyra, meglátogattam néhány képtárlatot, estére pedigjegyet szereztem az operába. Estefelé felkerestem az órást is Mariska ismét ott volt és különféle óra fedeleket tisztított; az egyik asztal mögött pedig egy öreges ember ült s dolgozott. — Mi tetszik ? — kórdó a leány mikor beléptem. — Az órám talán már kész lesz ? — Szabad kérnem a jegyet! — A kisasszony tegnap a midőn az órámat el hoztam nem adott jegyet. — Bocsánatot kérek uram, kegyed itt nem hagyott semmiféle órát! — De biztosan kérem kisasszony. Talán még emlékezni fog, már késő volt, ép üz- let/.árás előtt hoztam. — Igaz, hogy akkor itt volt egy úr, ki egy ezüst zsebórát hozott. — Nos, igen az én voltam ! — Bocsánatot uram, nagyon téved, ha azt Liszi, hogy közönségünket nem ismerném. Az az úr, a kinek nem adtam jegyet személyesen fog eljönni órájáért. Ki akar csalni valamit ez az ember ? — mormogá az öreg ur. — De nézzen meg jól engemet kisasszony — mondám. Rám tekintett. Oh az az ur hosszú sötét hajat viselt — jegyzó meg. — Éu istenem, hisz a fodrásznál voltam! felelton, de az öreg úr már közbe kiílfcá lók keressen.—Mi pedig még azon térről is lo villánk szorítva, melyet még a 20-iki kegyelmes diploma és a főis- páui utasítás 13-ik pontja is átengedett. Még a bizalmat említjük, a Fejedelem közti szent köteléket. Ha azon aggodalmat akarnók tolmácsolni, mely a csendőröknek a megyék székhelyein ösz- pontositásának hírére elfogá a közönséget, ha elmondjuk, hogy *a“rendszabály által eddigi csekély vívmányait dugába dűlve, reményeit meghiúsulva, sőt az alig letűnt rendszer örvényét, minden bajaival, szenvedéseivel és nyomorával tátongani látja—ha bizonyossá tesszük Felségedet, miszerint a csend- őrség és testvérje a pénzügyőrség oly ellenszenv tárgya, mint irtózat tárgya vala egykor az Isten választott népénél ama nyavalya, melyből az üdvözítő ki gyógyitá a beteget, Felséged kegyelmesen belátni uiéltóztntik, mikép ezek föuállásával mindig a múlt lenijeit látja szem előtt a nemzet bizalmában, hité beD, reményében és szeretetében hajótörést szenved. Végül Felséges király, a történelemre hivatkozunk, nagy volt a Fejedelem ; nagy volt a nemzet maga, mi dőn az övéi körében, az apa gyermekei közt ólt a király. — Mióta szűnt meg e nemzet dicsősége ? Mióta a Csolo patakja nyélé el az utolsó magyar királyt ki e hazában lakott, és Magyarország a többi kogyeltek közt mostoha gyermekké lőu. Felséged legnagyobb "kegyelmében önmaga elismeri a magyar nemzet érettségét — hazánk területileg nagyobb kétszer háromszor akkora, mint Felséged bármely országáé — mi nem va gyünk számitó zsugoriak, kik a kegyeletet mérlegre vetik, nem szükkeblüek kiket a lelkesedés és vett jótétemény szikrája nem ihlöszt, alkotmányos ösvényen, a szeretet szalagján könnyen vagynnk vezethetők. — Méí tóztassék Felségednek körünkbe jönni, hova az 1536-dik, 57-dik, 1546,' 18 dik, 1741 ik, 7-ik 1792 ik, 5-ik, és több más törvényezikkek hívják, borítson Felséged a nemzet jogai őszinte teljes helyreálltával fátyolt a múlt fájdalmaira, kegyelet és törvényes kormányzat által legyen Felséged a nemzet kegyeltjévé, Fel-eged otthon érzendi magát népétől környezve és a nép szeretető leend azon sziklavár, melynek erős falai közt a király nagysága biztosan honol, úgy Folséged Buda várából Mátyás dicső korának boldogságát áraszthatja a magyar nemzetre és összes népeire ; dic^ő föladat ez, nagy és királyi. A nagy Korvin 400 év óta porlik, és most is él a hálás nemzet emlékében. többiben cs. kir. legmagasb kegyel mében ajánlottak hódoló tisztelettel öröklünk Felségednek alázatos hű alattvalói Esztergomvármegye közönsége. Kelt Esztergomban 1861. jau. 21-én tartott közgyűléséből. * Ezzel a nagybecsű közléseket befejezzük. Palkovics Károly politikai jelleme, páratlan erélye és f nyes kazafisága van megörökítve ben nők. Nem Írhatott másként, mert igy érzőit s nem érezhetett máskép, mert igy élt. A szabadságharcz alatt kormánybiz tosunk volt, a szabadságharcz után ha Iáiraitélt s a kegyelem „nagylelkű korszakában “^tizenöt évre kárhoztatott fogoly. Szenvedett már annyit a hazáért, hogy drágán szerzett dicsőségét elismerjük s szellemi nagysága előtt meghajoljunk. Egészen a mienk, jelesünket addig, mi mienk ! r a síről: Becsüljük meg — egét zen a jpgye» vigyázzon — Ön egy kalandor! ha nincs akkor nincs is mit követelnie, mert, a rendőrség közel van. — De kérem kisasszony ! — esedezném, az Öregre rá sem hallgatva, — hisz be tudom bizonyítani, hogy ón voltam az az úr, a ki az órát elhozta s akinek ön nem adott jegyet ; még más valaki is volt akkor itt... — Oh istenem, mennyien járnak ide ki és be egész napon át ! — mondá a leány. — De az a valaki késő este jött, — mondám halkan, — s meglehet hogy ma ismét eljön — Arthur a neve ! Ezzel rövid de sokat mondó pillantást ve tettein az öregre. A leányka kissé zavarba jött s azután gyorsan következőképen szólt : Úgy lesz, mégis ön lehetett az az úr, bocsánatot uram, hogy azonnal nem ismertem meg, tessék kérem itt az órája, remélem, hogy most már jól fog járni ! Miuden szó nélkül kifizettem a javításéit járó csekély összeget. — Ezerszer bocsánatot kérek ! — ismétlő Mariska. — Kérem, nincs miért — feleltem s elhagytam a műhelyt s az opera felé mentem. Arthúr a neve ! Ez volt az én jegyem, hogy előtte való napon az órásnál voltam. S az óra — az még ma is jár s sekszor jó meg rossz órákat szerez. Taláu a szép Mariska is úgy tesz Ar- thúrral. (Az Észt. és Vid száméra fordította.) ZUNFT ANTAL. A nőkről s a nőknek. (Aszalay.) A női élet szentesítő és átszárnyaló nemtők nevei: a szépség, kellem, ér zeméiiy és ízlés. A szépség úgy aránylik a kellőmhez, mint a közönséges kulcs a tolvajkulcshoz; az csak egy szivet nyit meg, az valamennyit megnyitja. A szerelemnek és barátságnak érzékeny női szívnél nincson szebb ol tára; a könyörfHet és vigasz nem ismer a női ajkak csöngésénél kellmnesb hangot; a szenvedő főnek női szívnél nincs puhább párnája ; az Ízlésnek pedig legilletékesebb bírája a nő. A müveit nő sohasem szeret bensői eg bárgyú férfiút, ellenben a férfiak gyakran szeretnek ilyen nőt. * A kedélyes nő szem« s szive igénytelenül a jelenen függ ; megelégszik sorsával, családi szűk körében fogadva s osztva örömöt és a tiszta uőiség beható hatalma még a legelógületlenebb és legmélázóbb férfit és képes derültté és szertetreméltóvá változtatni. Azon ban fŐtudományiikat a nők Éva ősanyjuktól öröklik: ügyesen viselni a fügefalevelet. * Tróuon ülő nők többnyire kitüntet ték magukat, mert az uralkodás mes térségé : nem annyira tenne, mint inkább mások által tétetni és az erre nólkülözhetlen egyének megválasztásában kétségkívül több tapintattal bírnak a nők, mint a férfiak. Mária Terézia is e tapintatának köszönhető uralkodása dicsőségét. * A nő ritkán készít levelet utóirat nélkül. Egy nő tettleg bebizonyítandó, hogy csakugyan tud Írni levelet utóirat nélkül is, oldalt kisebb betűkkel tőn ily jegyzetet: És már most mit mond ön utóirat nélküli levelemre. * Az úgynevezett tudós nőket úgy toki üljük, mint valamely remek kószü- 1 etű fegyvert, melyet fegyvertárakban mindenki csodál, de nem használatra való. Mert akár harczolásra, akár vadászatra szintoly kövessé alkalmas, mint a bár logeslegjobban betanított iskolás ló és kik felülnek a pegazusra, job bánt úgy ülnek rajta, mint paripán ülni szoktak — egyoldalúlag. A napokban kimentem a temetőbe s elbolyongtam a eirok közt. A czifra feliratú kövek alatt egv jómódú ember szegény csont' ai porladnak. Az egyszerű fejfa alatt pedig egy szegény ember gazdag szive ham- vad. Itt veszekedő emberek kerültek egymás szomszédságába, ott egy szerencsétlen adós jutott két hitelezője koporsója mellé. Nem messze egy kisvárosi bölcs pihen s mellette m ndjárt három félbolond. Ez a szegény egész életén át szökött a felesége elől s most mégis örökre összekerültek. Amott egy halhatatlan agglegényt frigvesifc össze a sarkasticus halál sápadt vén leánnyal És itt, nolám, itt egy főbe lőtt fiatal ember porlad s nem messze tőle az, a ki elvette tőle az eszét. Most már nem vesz el többet tőle semmitse. Hanem hát Írjuk csak fe a mit azok a furcsa fejfák és kövek mondanak. Egy fiatal házaspár sir;a fölött oz olvasható : „Életünk legszebb virágjában A gyászos temető gödribe hervadunk !“ Tovább : E sirhalmot födözi 1870 Isten irgalmában nyugodjon“ Egészen a külső sirhalmok közt lakonikus rövidséggel van jajszögekkel kiverve : „18 Kiss 63 Katalin“ Nem messze tőle : „Itt szundikál szegény életpárom“ Egy na raforgós^ siron ez a fölirat díszük. „Jézus Mária szent József Itt nyugszik Yarga Józseí.“ A régi rímes sirföliratok közt olvasható a következő : „Az ő zsenge életének Nyolczad esztendeiben lm ideszállt a közanyánk Közönséges keblében, így kokkad meg némely rózsa Nyíló bimbó kólában És lehűl a szép levele Korán a föld porában.“ Azután az ősi lemesi világ stylusában szólal meg egy vállas sírkő s ezt mondja : „Itt nyugsziik Nemes Nemsstes Oi mósdy Gáspár ur.“ Talán külön nemesi származású férgek dúlják össze koporsóját. Nincs rang, rend, humor, gúny és egyéb a föld alatt. Csak a föld felett van s azután lehatol egész a sírkövek gyökeréig. A sírkövek gyökerétől kezdve egyformák vagynnk mindannyian. Nyugalmas, békés, csöndes emberek. Elfeledjük a szén edó- lyek nyelvét, a hibák szavait s a gyarlóságok kifejezéseit. Azért is leszünk azután olyan csodálatosan csöndes emberek. GASTON. Olvasó-asztal. E ro\at alatt ismertetett müvek a BuzárovitsGusztáv fóle könyvkereskedésben kaphatók és rendelhetők meg. Egyébiránt bármi tudakozódásokra szívesen ° ’ válaszol a szerkesztőség. A színészet rendszere. Elméleti és gyakorlati kézikönyv, melyben a szerepek felfogásának és kivitelének (színészi compositió és technika) nehézségeit. a mimika és szavalás szabályait a színészet múltjából és jelenéből vont gyakorlati tanulságok alapján, kiválóan magántudományra való tekintettel tárgyaljai Rakodczay Pál. A munka iránya és beosztása felöl szolgáljanak tájékozásul a következő fejezeteimet: A szinósz teremtő erejéről.— A színész alanyiassága.—A színészi képzelem forrása.—Jellemszinósz és jellemszerep.— A sziuész tárgyilagossága. —A monolog jelensége az életben, keletkezése és előadása az antik drámában. Shakespeare színpadán ; Jagor Harpagen, Bi- berach, Shylock, Knabe, Fii »kas egy-egy monológja rósz tol csen magyarázva, utasításokkal ellátva — A d'a-log előadása. __ A félig monolog, félig dialogszerft e lőadási alakok.—Az elbeszélés előadása az életben s a színpadon.- Az érzelmi átmenetek és fokozatok. — A szerep egyénitése.— Az egész és a részek. - A szereptanulás teendői. — Szavalás a szalonban s a színpadon. — A mimika — A monolog mimikája. — A dialog mimikája. — Megjelenés, időzés a színpadon, távozás stb.A könyv t ijedelme 15 iv s junius hó 15-ón fog megjelenni. Az előfizetési pénz (1,20 kr.) Budapest,Rottenbiller-u. 38. sz.a iutózendők.
